Közgazdasági Szemle – 1968.

július–augusztus - SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÓ - Adorján Bence: A termelés koncentrálásának új szervezési irányai (Gergely István)

SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÓ országcsoport közötti kereskedelmi forgalom értéke az elmúlt 6 esztendőben több mint kétszeresére növekedett. Nem elhanyagolható szempont, hogy a fejlődő orszá­gok mezőgazdaságitermék- és nyersanyagexportja növekedésének jelentékeny része a szocialista országok fokozódó vásárlásának tulajdonítható (kivéve az ásványolaj­export-növekedést). A szocialista országok fejlődő országokból származó ipari ter­mék importja szintén igen gyors ütemben emelkedett, aminek az utóbbiak számára különösen nagy jelentősége van. E növekedés következtében a fejlődő országok lakosságának 60 százalékát magában foglaló országcsoport exportjából a szocialista országok részesedése az 1960. évi 12 százalékról jelenleg közel 25 százalékra emel­kedett. Ez a világkereskedelem és a nemzetközi munkamegosztás átalakulásának egyik új irányzata, összefoglalva megállapítható, hogy Kádár Béla tudományos igényű, színvona­las, hasznos és figyelmet érdemlő munkát végzett, eredményesen bővítette a fej­lődő országokkal foglalkozó magyar szakirodalom körét. Orosz Árpád­ ­ Adorján Bence: A termelés koncentrálásának új szervezési irányai Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1968. 309 l. Adorján Bence könyve a termelés koncentrálásának, az ipari szerkezet és szer­vezet, a szakosítás és az együttműködés műszaki-gazdasági, illetve szervezési prob­lémáinak rendkívül időszerű és nagyon bonyolult szövevényében segít eligazodni. A munka tudományos hasznosságát fémjelzi a feldolgozott hatalmas irodalmi anyag, a tények sokoldalú bemutatása, az alapos és a lényeget megragadó elemzés. Nemcsak széles és megalapozott áttekintést ad, hanem — és ez a jelentősége a gya­korlat számára — számos eredeti gondolattal, gazdaságpolitikai szempontból alapos megfontolást igénylő meglátással és módszertani javaslattal járul hozzá a minél hatékonyabb ipari fejlesztés és szervezeti struktúra kialakításához. A termelés koncentrálásának és specializálásának helyes iránya és mértéke, hatékony megszervezése az új gazdasági mechanizmusban különös jelentőséget kapott. Egymással versenyző termelőkre, termékekre van szükség ahhoz, hogy a népgazdasági tervezés hatékonyságának növelése és a kereslethez fokozottan iga­zodó rugalmasabb és korszerűbb szükségletkielégítés céljából felhasználjuk a sza­bályozott piaci mechanizmust. Ugyanakkor a termelési tényezők hatékony kombi­nációja világviszonylatban is sokszor a verseny kibontakozása ellen hat, a nagy termelési egységek, a szélesedő kooperációs kapcsolatok irányába mutat. Hazánk méretei, szellemi és anyagi erőforrásaink korlátozottsága, nyersanyaghelyzetünk miatt olyan iparfejlesztésre kell törekednünk, amely súlyponti területekre koncent­rál és ott fejleszt, ahol adottságaink, lehetőségeink a legkedvezőbbek. A nemzet­közi munkamegosztásba való beleilleszkedésünk során kell kialakítanunk terme­lési, beruházási és kutatásfejlesztési politikánk helyes irányát. Ezek és sok más — egymást erősítő, de egymással ütköző — szempont tisztázatlansága, a megoldás­keresés sürgető igénye teszi aktuálissá mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek a koncentráció és az iparfejlesztés témakörével foglalkoznak. A téma a szerző „testére szabott". Műszaki-technikai áttekintése lehetővé teszi, hogy műszaki megalapozottsággal, a különböző szakmák sajátosságaival is szá­molva tárgyalja a koncentrációt és ne csak a ma termelési adottságaiból induljon ki, hanem bevonja vizsgálataiba a természettudományi felfedezésekre alapozott műszaki fejlődés várható hatásait is. Közgazdász szemléletmódja viszont megóvja attól, hogy ábrándokat kergessen. Reálisan törekszik arra, hogy a műszaki lehető­ségekben felismerje és mérlegelje a gazdasági előnyt. Könyvének célja annak elemzése, hogy miként növelhető a termelés és a beruházások, a szervezés és a ve­zetés hatékonysága, a szakosítás és fejlesztés, a horizontális és a vertikális koope­ráció, az optimális üzem- és vállalatnagyság, a termelési színvonallal adekvát szer­vezési formák révén. A könyv mindenekelőtt az ember termelőtevékenységének történelmi hátterét elemzi. A történeti áttekintés széles ívben fogja át az őskortól napjainkig az anyagi termelés, a társadalmi munkamegosztás, a termelési viszonyok fejlődését, hogy fel­fedje bennük az emberi munka differenciálódásának, a tevékenységek koncentráló-

Next