Közgazdasági Szemle – 1968.
július–augusztus - SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÓ - Adorján Bence: A termelés koncentrálásának új szervezési irányai (Gergely István)
SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÓ országcsoport közötti kereskedelmi forgalom értéke az elmúlt 6 esztendőben több mint kétszeresére növekedett. Nem elhanyagolható szempont, hogy a fejlődő országok mezőgazdaságitermék- és nyersanyagexportja növekedésének jelentékeny része a szocialista országok fokozódó vásárlásának tulajdonítható (kivéve az ásványolajexport-növekedést). A szocialista országok fejlődő országokból származó ipari termék importja szintén igen gyors ütemben emelkedett, aminek az utóbbiak számára különösen nagy jelentősége van. E növekedés következtében a fejlődő országok lakosságának 60 százalékát magában foglaló országcsoport exportjából a szocialista országok részesedése az 1960. évi 12 százalékról jelenleg közel 25 százalékra emelkedett. Ez a világkereskedelem és a nemzetközi munkamegosztás átalakulásának egyik új irányzata, összefoglalva megállapítható, hogy Kádár Béla tudományos igényű, színvonalas, hasznos és figyelmet érdemlő munkát végzett, eredményesen bővítette a fejlődő országokkal foglalkozó magyar szakirodalom körét. Orosz Árpád Adorján Bence: A termelés koncentrálásának új szervezési irányai Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1968. 309 l. Adorján Bence könyve a termelés koncentrálásának, az ipari szerkezet és szervezet, a szakosítás és az együttműködés műszaki-gazdasági, illetve szervezési problémáinak rendkívül időszerű és nagyon bonyolult szövevényében segít eligazodni. A munka tudományos hasznosságát fémjelzi a feldolgozott hatalmas irodalmi anyag, a tények sokoldalú bemutatása, az alapos és a lényeget megragadó elemzés. Nemcsak széles és megalapozott áttekintést ad, hanem — és ez a jelentősége a gyakorlat számára — számos eredeti gondolattal, gazdaságpolitikai szempontból alapos megfontolást igénylő meglátással és módszertani javaslattal járul hozzá a minél hatékonyabb ipari fejlesztés és szervezeti struktúra kialakításához. A termelés koncentrálásának és specializálásának helyes iránya és mértéke, hatékony megszervezése az új gazdasági mechanizmusban különös jelentőséget kapott. Egymással versenyző termelőkre, termékekre van szükség ahhoz, hogy a népgazdasági tervezés hatékonyságának növelése és a kereslethez fokozottan igazodó rugalmasabb és korszerűbb szükségletkielégítés céljából felhasználjuk a szabályozott piaci mechanizmust. Ugyanakkor a termelési tényezők hatékony kombinációja világviszonylatban is sokszor a verseny kibontakozása ellen hat, a nagy termelési egységek, a szélesedő kooperációs kapcsolatok irányába mutat. Hazánk méretei, szellemi és anyagi erőforrásaink korlátozottsága, nyersanyaghelyzetünk miatt olyan iparfejlesztésre kell törekednünk, amely súlyponti területekre koncentrál és ott fejleszt, ahol adottságaink, lehetőségeink a legkedvezőbbek. A nemzetközi munkamegosztásba való beleilleszkedésünk során kell kialakítanunk termelési, beruházási és kutatásfejlesztési politikánk helyes irányát. Ezek és sok más — egymást erősítő, de egymással ütköző — szempont tisztázatlansága, a megoldáskeresés sürgető igénye teszi aktuálissá mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek a koncentráció és az iparfejlesztés témakörével foglalkoznak. A téma a szerző „testére szabott". Műszaki-technikai áttekintése lehetővé teszi, hogy műszaki megalapozottsággal, a különböző szakmák sajátosságaival is számolva tárgyalja a koncentrációt és ne csak a ma termelési adottságaiból induljon ki, hanem bevonja vizsgálataiba a természettudományi felfedezésekre alapozott műszaki fejlődés várható hatásait is. Közgazdász szemléletmódja viszont megóvja attól, hogy ábrándokat kergessen. Reálisan törekszik arra, hogy a műszaki lehetőségekben felismerje és mérlegelje a gazdasági előnyt. Könyvének célja annak elemzése, hogy miként növelhető a termelés és a beruházások, a szervezés és a vezetés hatékonysága, a szakosítás és fejlesztés, a horizontális és a vertikális kooperáció, az optimális üzem- és vállalatnagyság, a termelési színvonallal adekvát szervezési formák révén. A könyv mindenekelőtt az ember termelőtevékenységének történelmi hátterét elemzi. A történeti áttekintés széles ívben fogja át az őskortól napjainkig az anyagi termelés, a társadalmi munkamegosztás, a termelési viszonyok fejlődését, hogy felfedje bennük az emberi munka differenciálódásának, a tevékenységek koncentráló-