Közgazdasági Szemle – 1973.
október - Megyeri Endre: A vállalati alapok optimális kihasználása és a hatékonyságmérés néhány problémája
MEGYERI ENDRE: A vállalati alapok optimális kihasználása és a hatékonyságmérés néhány problémája* A népgazdasági- és a vállalatihatékonyság-mérés konzisztenciájáról Szocializmust építő társadalmunk az anyagi termeléshez lekötött nemzeti vagyon gyarapításában is jelentős sikereket ért el. A szocialista ipar forgóeszköz-állományának átlagos értéke és állóeszközeinek bruttó értéke együttesen 1970 végén már meghaladta a 400 milliárd forintot, az egész vállalati szféra eszközállományának értéke pedig ennek mintegy kétszeresére tehető. Közös nemzeti ügyünk, hogy ezt az egy főre átszámítva is jelentős társadalmi vagyont a legnagyobb hatásfokkal működtessük és fejlesszük. Az anyagi termelésben lekötött alapok kihasználása és fejlesztése a tervszerű, központi irányítás hatása alatt vállalati keretek között valósul meg, miközben az ezzel kapcsolatos döntések — a centralizáció-decentralizáció történetileg és országonként is változó fokától függően — különbözőképpen oszlanak meg a vállalatok és a szocialista állam különböző irányító szervei között. A döntések egy része a direkt típusú gazdaságirányítási rendszerekben is a vállalatok hatáskörébe tartozik, illetve a vállalati törekvések ilyen viszonyok között is hatnak a különböző szintű központi döntésekre. Emellett az elmúlt évtizedben a központi tervszerű irányítás eszközeinek és módszereinek fejlesztésével párhuzamosan és azzal kölcsönhatásban szinte valamennyi európai szocialista országban kibontakozott a vállalati önállóság fejlődésének tendenciája. Ezért nemzetközi méretekben is az érdeklődés előterébe került a népgazdasági és a vállalati érdek összehangolásának a problémája, s ennek egyik kulcskérdéseként a népgazdasági- és a vállalatihatékonyság-mérés konzisztenciája. Ez utóbbi kérdés vizsgálata „A szocialista vállalat" országosan kiemelt kutatási főirányon belül ,,A vállalati alapok optimális kihasználása és fejlesztése" témacsoportban a tervezett és megindított kutatások egyik kiemelt mozzanatát alkotja. Ennek a kutatásnak néhány kérdésfeltevését és eredményét ismertetjük. A kérdések megfogalmazásában és számos fontos vonatkozásának kidolgozásában a marxista közgazdaságtudomány nem csekély eredményekkel dicsekedhet. A szovjet szerzők közül elsősorban Fedorenko, Kantorovics, Novozsilov és Nyemcsinov munkásságát emelem ki, a hazai közgazdák közül pedig Csikós-Nagy Béla, Kornai János, Simon György. * A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem alapításának 25. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak V. szekciójának főreferátuma.