Közgazdasági Szemle – 1974.

december - VITA - Lengyel László: A közgazdaságtani tulajdonfogalom kérdéséhez

LENGYEL LÁSZLÓ: A közgazdaságtani tulajdonfogalom kérdéséhez A Közgazdasági Szemle 1974. 7—8-as számában Takács Béla „Meg­jegyzések a marxi tulaj­donfogalomhoz" címmel cikket írt, amelyben bí­rálja Sárközy Tamás legújabb könyvét. A könyv nagy érdeklődést kel­tett a jogászok (és talán a közgazdászok) körében, így az ezekkel az új gondolatokkal kapcsolatos minden kritika érdekes és hasznos lehet. Mi­vel egyáltalán nem érzem lezártnak a marxi tulaj­donfogalom feletti vi­tát Takács Béla cikke után sem, néhány megjegyzést szeretnék fűzni Takács kritikájához. Nem vitatkoznék itt Takácsnak Sárközy eszméit bíráló megállapí­tásaival, mert bár ezekben sok a helyes gondolat, nem tapint rá minden esetben a lényegre, és főként saját kifejtésében nem nyújt Sárközy megfogalmazásai helyett tartalmasabb fogalommeghatározásokat. Takács elméletének elemei azonban olyan hibákat tartalmaznak, melyeket nem hagyhatok szó nélkül, különösen azután nem, hogy a szerző cikkében igen élesen kioktatta Sárközy Tamást a közgazdaságtan „alapelemeiről". Vegyük végig Takács Béla meghatározásait, amelyeket igen szűken mér ugyan, mégis viszonylag összefüggő rendszerként foghatók fel. Lás­suk először az elsajátítási viszony kérdését. Miután Takács vitatkozik Sárközynek azzal a felfogásával, hogy minden elsajátító tulajdonos, illet­ve megfordítva: minden tulajdonos elsajátító (itt szerintem Sárközy kon­cepciója bonyolultabb, de erre most nem térek ki), az elsajátításról a kö­vetkezőket mondja: „Az elsajátítás általában nem használható fogalom. Első megközelítésben is világos, hogy csak emberrel kapcsolatban értel­mezhető, bár az emberen kívüli szervetlen és szerves természetben is le­játszódik bizonyos értelemben elsajátítás, az előbbi mondjuk a vas rozs­dásodása (oxigént sajátít el), utóbbi mondjuk a növények CO2 elsajátí­tása vagy az állatok táplálkozása stb." (876.1.) Ez a néhány sor, amelyet nemcsak elméletileg bizonytalannak, ha­nem önellentmondásosnak is tartok, a következő alapvető tévedéseket rejti magában: 1. Nem védhető az az állítás, hogy az elsajátítás általában (vagyis az elsajátítás elvont fogalma) nem használható fogalom, mivel csak az em­berekkel kapcsolatban értelmezhető. Ez azt jelentené, hogy Sárközy az elsajátítást nem tekinti társadalmi fogalomnak, amire a műveiben sem­miféle utalást sem látunk, vagy azt, hogy a társadalomnak nincsenek ál­talános elvont fogalmai, ami viszont szöges ellentétben áll a marxizmus­sal. Sárközy marxista alapon az elsajátítást társadalmi viszonyként téte.

Next