Közgazdasági Szemle – 1976.
május - Mihalik István–Szigeti Endre : Egy klasszikus mű jubileumára (Kétszáz éves A. Smith: „A nemzetek gazdagsága” című műve)
MIHALIK ISTVÁN—SZIGETI ENDRE: Egy klasszikus mű jubileumára Kétszáz éves A. Smith: „A nemzetek gazdagsága" című műve Ez év március 9-én volt 200 esztendeje annak, hogy Londonban megjelent a könyvárusok polcain Adam Smith „Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations" című műve. A könyv joggal keltett nagy feltűnést, és váltott ki élénk visszhangot, mivel szerzője a közgazdaságtudomány első kiemelkedő rendszeralkotójaként lépett — már nem ismeretlenül — az e témakör iránt fogékony közönség elé. A nagy érdeklődés fő oka a kor társadalmi viszonyaiban rejlett. Anglia a XVIII. század második felében polgári fejlődésének abba a szakaszába lépett, amelyben egyrészt lehetővé, másrészt szükségessé vált a tőkés gazdaság tényeinek — az empirikus feldolgozáson túlmutató — tudományos általánosítása. A kor szükségletei általában megszülik a megfelelő embert. Smith személyes adottságai szerencsésen találkoztak a társadalmi igényekkel. Absztrakciós képességeihez a jelenségek érzékletes leírására való hajlama, enciklopédikus műveltségéhez rendkívüli tudományos lelkiismeretessége társult. Smith gondolkodásában a tudományok eredményeinek tiszteletben tartása és alkotó felhasználása nagyfokú önállósággal és kritikai érzékkel párosult. Bátor szókimondás és egyben tudományos megfontoltság hatja át munkáit. A kort az angol kapitalizmus fejlődésének manufaktúrakorszakaként szokás jellemezni. E meghatározás azonban pontosításra szorul. A manufaktúrakorszakon általában a manufaktúrák megjelenésétől — amelyet a szakirodalom a XV. század elejére tesz — a gépi termelésen alapuló gyáripar kialakulásáig terjedő időszakot értik. A XVIII. század közepén a virágzó manufaktúrákban hatalmas lendületet kapott az a folyamat, amely a XIX. század elejére a gépi nagyipar uralmához, a klasszikus kapitalizmus létrejöttéhez vezetett. A század 60-as éveitől egyre-másra jelentek meg az új technikai csodák, amelyek viszonylag rövid idő alatt a hétköznapok megszokott elemeivé váltak. Kiemelkedő szerepe volt e folyamatban a textiliparnak. A növekvő kereslet kielégítésére ebben az iparágban alkalmaztak elsőként tömegesen gépeket a termelésben. Arkwright 1767-ben megjelenő fonógépe számos más technikai újdonsággal együtt, az ipari forradalom jelentős állomásának tekinthető. A döntő lépést Watt gőzgépe jelentette, 1765-ben. Watt különben Glasgow-ban dolgozott találmányán, és Smith jó ismerőse volt. Smith természetesen nemcsak Watt révén, hanem egyébként is figyel