Közgazdasági Szemle – 1981.
június - Váginé Jónás Anna: Megjegyzések a mezőgazdasági üzemek hatékonyságának megítéléséhez
VÁGINÉ JÓNÁS ANNA Az állami gazdaságok csoportosítása Az állami gazdaságok külön csoportosítása két szempontból látszott indokoltnak. Egyrészt arról adott képet, hogy e másfél száz gazdaságból álló kisebb csoporton belül milyen eltérések vannak, másrészt módot adott a két szektor hatékonysági színvonalának összehasonlítására. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok csoportonkénti megoszlásában jellegzetes eltérés figyelhető meg: a termelőszövetkezetek az egy foglalkoztatottra jutó jövedelem szempontjából egyenletesebben oszlanak meg, és szélsőségesebb az eszközértékre jutó jövedelem szerinti csoportosulásuk. Az állami gazdaságok között 1968-ban és 1975-ben pontosan fordított a helyzet: az egy foglalkoztatottra jutó jövedelem szempontjából nagyobb a szóródásuk, az egységnyi eszközértékre jutó jövedelem szerinti csoportosítás esetén kiegyenlítettebb. (1978-ban azonban az állami gazdaságok között is nagyon visszaesik az eszközhatékonyság szempontjából legjobb csoportba tartozó gazdaságok száma és aránya.) A 2. sz. táblázatban összefoglalóan közöljük a gazdaságok megoszlását a különböző ismérvek szerint kialakított csoportokban. Az állami gazdaságok hatékonyság szerinti differenciáltsága — már csak számuknál fogva is — érthetően lényegesen kisebb, mint a termelőszövetkezeteké. Mind a foglalkoztatottakra, mind az eszközértékre jutó jövedelem szerinti csoportképzés mellett közelebb vannak egymáshoz a csoport átlagok, mint a termelőszövetkezetek esetében. Csupán az egy foglalkoztatottra jutó nettó jövedelem 1975. évi mutatója kivétel ez alól. A differenciálódás iránya az egyik csoportosítási ismérv mellett megegyezik a termelőszövetkezeteknél megállapított tendenciával. A foglalkoztatottakra jutó jövedelem tekintetében 1968-hoz képest 1975-ben és 1978-ban számottevően nő a különbség a legjobb és a leggyengébb csoport között. Az eszközértékre jutó jövedelem tekintetében — a termelőszövetkezeteknél megfigyelt irányzattal ellentétben — szintén nő a különbség. A mutatók abszolút színvonalát illetően itt is hangsúlyozni kell: a foglalkoztatottakra jutó bruttó és nettó jövedelem 1968 és 1978 között jelentősen nő. Az állami gazdaságok szektorátlaga mindhárom évben meghaladja a termelőszövetkezetekét. Az eszközhatékonyság mindkét szektorban csökkenő irányzatú; az állami gazdaságok átlagában a bruttó jövedelemmel mérve sokkal kisebb mértékben romlik, mint a termelőszövetkezetek esetében, a nettó jövedelemmel mérve 1975-ben is lényegében az 1968-as — egyébként alacsony — szinten maradt, 1978-ban valamelyest javult. Színvonalát illetően 1968-ban és 1975-ben a bruttó jövedelemmel mért eszközhatékonyság az állami gazdaságok szektorszintű átlagában alacsonyabb a termelőszövetkezetek legrosszabb eszközhatékonyságú csoportjának átlagánál is. A nettó jövedelemmel mért eszközhatékonyság 1975-ben már valamelyest meghaladja a termelőszövetkezetek szektorszintű átlagát, 1978-ban azonban ismét elmarad attól. Az egységnyi eszközértékre jutó jövedelem mutatójának jelentős színvonalbeli különbsége a két szektor eltérő eszközellátottsági színvonalával kapcsolatos. A termelési szerkezetre vonatkozóan nem teljesen egybevágóak meg-