Közgazdasági Szemle – 2019.

január - Lőrincz László - Kiss Károly Miklós - Elekes Zoltán-Csáfordi Zsolt - Lengyel Balázs: Az iparágak közti hasonlóság mérésének hálózati módszerei és relevanciájuk a gazdaságfejlesztésben

KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, LXVI. ÉVF., 2019. JANUÁR (22-52. o.) LŐRINCZ LÁSZLÓ-KISS KÁROLY MIKLÓS­ELEKES ZOLTÁN-CSÁFORDI ZSOLT-LENGYEL BALÁZS Az iparágak közti hasonlóság mérésének hálózati módszerei és relevanciájuk a gazdaságfejlesztésben Az iparágak között könnyebb a tanulás, illetve erősebbek az externális hatások a technológiai és az emberi erőforrások hasonlósága esetében. Emiatt az orszá­gok és régiók gazdasági növekedése függ az iparágak hasonlósági rendszerétől, ami befolyásolja az új iparágak régiókban, országokban való megjelenését és sike­rességét is. Az iparágak hasonlóságának mérésére ezért számos próbálkozás tör­tént, amelyek közül a kinyilvánított technológiai közelség és a szakértelmi közel­ség tekinthető a leginkább elfogadottnak. Tanulmányunkban a magyarországi iparágak hasonlósági rendszerét vizsgáljuk a két hálózati módszer segítségével. Bemutatjuk a kinyilvánított technológiai közelség és a szakértelmi közelség fogalmait és az ezekhez kapcsolódó empirikus módszertant, majd szemléltetjük a hazai iparágak hasonlósági hálózatát a két módszer segítségével. Elemezzük ezek egymással és a hagyományos ágazati besorolással való viszonyait. Végül a Közép-Dunántúl régió adatait használva illusztráljuk a regionális fejlesztés­­politika felhasználási lehetőségeit. A cikk online mellékleteként publikáljuk a közelségmutatók adatait, hozzáférhetővé téve ezeket jövőbeli regionális fejlesz­téspolitikai, illetve empirikus közgazdasági kutatások számára.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: R12, J61, R58. A magyar gazdaságra vonatkozó kutatások középpontjában gyakran áll az a kérdés, hogy mely gazdasági tevékenységek tekinthetők egy vállalat vagy térség erősségének. A választ kereső kutatások egy része a vállalati export termékportfóliójára és annak időbeli változására koncentrál (áttekintésért lásd Békés és szerzőtársai [2013]). Görg­ y A cikk alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal OTKA- programja (KI 12330) támogatta. A tanulmány a Széchenyi 2020 program EFOP-3.6.1-16-2016-00013. sz., Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Budapesti Corvinus Egyetem székesfe­hérvári campusán című európai uniós projektje támogatásával készült. Lörincz László, MTA KRTK KTI, Budapesti Corvinus Egyetem (e-mail: lorincz.laszlo@krtk.mta.hu). Kiss Károly Miklós, MTA KRTK KTI, Veszprémi Egyetem. Elekes Zoltán, MTA KRTK KTI, Szegedi Tudományegyetem. Csáfordi Zsolt, MTA KRTK KTI, Erasmus University, Rotterdam. Lengyel Balázs, MTA KRTK KTI, International Business School, Budapest. A kézirat első változata 2018. június 25-én érkezett szerkesztőségünkbe. DOI: http://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2019.1.22

Next