Közlekedés, 1957 (47. évfolyam, 1-7. szám)

1957-06-01 / 1. szám

XtVfl. ÉVBŐL**** ÁRA: 50 FM-LÉft 1957. JÚNIUS A GÉPJÁRMŰVEZETŐK. SZÁLLÍTÁSI ÉS KÖZLEKEDÉSI DOLGOZÓK SZABAD SZAKSZERVEZETE LAPJA Szakszervezetünk központi vezetősége nevében. örömmel üdvözlöm az újra megindult, nehcz, de szép feladatok el­végzésére hivatott “Közleke­dés« olvasóit. Nem célom itt, hogy akár csak vázlatosan is összefoglaljam az elmúlt esz­tendők történetét. Nem ért­hetjük meg azonban szakszer­vezetünk — és benne a töme­gek és vezetők kapcsolatának elmélyítésére, a dolgozók ér­dekvédelmének gazdagítására hivatott szakszervezeti sajtó — jelentőségét, ha nem érin­tem legalább a magyar prole­tárdiktatúra néhány prob­lémáját. Szakszervezetünk ugyanis — nagy eredményei ellenére, amelyeket csak az ellenséges rosszindulat pró­bál eltagadni — azért nem fejlődött az elmúlt esztendők során maradéktalanul azzá. aminek lennie kellett volna, mert a proletárdiktatúra mind diktatórikus, mind demokra­tikus vonatkozásában hibák, torzítások jelentkeztek. Most azonban pártunk és kormá­nyunk végleg leszámol nem­csak az ellenforradalom kár­tevésével, hanem az elmúlt évek mindenfajta hibájával is. Most elmondhatjuk, hogy iga­zi proletárdiktatúra alapján állunk. Szakszervezetünk szerepe és leien tősége ilyen körülmények kozó.! aiegnövekedetl és ugyanakkor, amikor megnöt­­' tek feladataink, a múltnál két­ségkívül kedvezőbben intéz­hetjük tagjaink sokoldalú ér­dekvédelmét is. A “Közleke­dés" egyik nagyon fontos fel­adata lesz, hogy — ugyanak­kor, amikor az olvasók széles köreit híven és világosan tájé­koztatja szakszervezetünk ve­zetőségének határozatairól, a szakszervezet előtt álló politi­kai, gazdasági és kulturális feladatokról — számos olyan levelet, cikket, problémát kö­zöl, amelyek a vezetőket köze­lebb hozzák a tömegekhez, s amelyek, ha kell, bírálnak is a dolgozók érdekében. A régi »-Közlekedés« és az egyes ipar­ágak volt újságjai legjobb ha­gyományait kívánja egyesíteni most újra meginduló lapunk az aktuális _ kérdésekkel és hadd tegyem hozzá,' az. aktuá­lis módszerekkel Is. Mert nem­csak új gondok és remények, hanem új formák, új módsze­rek is születnek és éppen a sajtó feladata, hogy ezeket leghamarább észrevegye és a tagság, s a vezetők figyelmé­be ajánlja. Ahhoz, hogy a leg­szélesebb tömegeket kivonjuk az ellenforradalom csökevé­­nyeiben még hatni képes be­folyása alól, éberen, okosan, rugalmasan kell — és fogunk is — haladni a korral, az új módszerekkel. A politikai, társadalmi fel­adatok mellett van néhány olyan gazdasági feladat, ame­lyekkel lapunknak — ha az nem is műszaki, közgazdasági, hanem jellegénél fogva politi­kai lap — feltétlenül foglalkoz­ni fog. El kell érnünk, hogy az egész magyar közlekedés az eddiginél lényegesen gazda­ságosabb legyen. A gépjármű­közlekedési iparágban lapunk ötletesen igyekszik segíteni majd a közlekedési fegyelem megszilárdítását, speciálisan a teherautó-közlekedésben pe­dig a jelenlegi veszteségessé­get megszüntető gazdasági módszerek megszületését. A közúti közlekedésben a kulturált közlekedés megte­remtése a fő feladat — ami alatt azt értem, hogy mind az utasok kényelme, mind a dol­gozók munkafeltételei végre valóban kulturáltak legyenek. Az autó-, autóbusz- és vil­lamosjavító iparágban a mi­nőség fejlesztését kell propa­gálni és a kocsik átfutási ide­jének csökkentését. A hajózás területén lapunk cikkei, meg­jegyzései. rajzai igyekeznek hozzájárulni a hajótér gazda­ságos kihasználásának egész népgazdaságunk számára fon­tos feladatának megoldásához. A szállítmányozási iparág­ban nagyon röviden úgy fog­lalhatnám össze a fő feladatot, hogy érjük el, sőt szárnyaljuk túl az elmúlt esztendő harma­dik negyedévének eredmé­nyeit. Ígérjük, hogy a »Közle­kedés« minden értékes gazda­sági javaslatot feldolgoz majd, akár olyan formában, hogy le­­közli azt, akár pedig úgy, hogy a szerkesztőség illetékes helv­­re juttatja a javaslatot és fi­gyelemmel kíséri annak sor­sát. Pezsgő, egészségtől duzza­dó szakszervezeti élet van ki­bontakozóban nálunk. .A »Köz­lekedésinek az a megtisztelő feladata, hogy ne csak re­gisztrálja annak tényeit, ha­nem — szakszervezetünk és az egyes iparágak speciális prob­lémáit alaposan figyelve, ele­mezve — szervezze is a csú­csok felé ívelő fejlődést. Szép eredményeket, jó mun­kát a »Közlekedés« minden ol­vasójának, cikkírójának! . Hogyan gondoskodik a DETERT szakszervezeti bizottsága a távoli idea faOtyyac Uafaokzól Annak ellenére, hogy Buda­pest és a Földközi-tenger, az Adriai-tenger, a Vörös-tenger, a Perzsa-öböl vizein hajózó magyar tengerjáró hajókat nagy távolság választja el — a DETERT központja szoros kapcsolatot tart fenn az éter hullámain a hajósoklcal. Nemrég érkezett hír a köz­pontba az 1100 tonnás Balaton­­tengerjáróról. Ez az első ma­gyar hajó, amely az Egyiptom elleni imperialista támadás és a Szuezi-csatorna újbóli meg­nyitása óta, áthaladt a csator­nán és az Arab-félszigetet meg­kerülve, a Vörös-tengeren, az Arab-tengeren át a Perzsa­­* öbölbe hajózott, hogy Kuwait kikötőjéből, magyar rendelte­téssel gyapotot hozzon Trieszt kikötőjébe. Hanglemez, könyv, sakk vízilabda-felszerelés A Balaton új parancsnoka a Kossuth-díjas Potzner Frigyes. A hajó gyorsan rakodott, hogy a gyapot minél előbb az Ad­riai-tenger kikötőjébe érkezzék és onnan Vasúton jusson ha­zánkba. Triesztben a Balaton visszárut vesz fel és Brailába viszi, majd folytatja útját a Közel-Keletre. Finn szakszervezeti vezető látogatása Magyarországon Kedves vendége volt szak­szervezetünknek. Albert Oxa­­nen elvtárs, a Finn Szállító­munkások Szakszervezetének főtitkára, három napig tartóz­kodott hazánkban. Tájékoztatta szákszerveze­tünk vezetőit a finn szállító­munkások helyzetéről, tanul­mányozta a magyar szállító­munkások életkörülményeit, munkakörülményeit, és el­ismerőleg nyilatkozott az el­lenforradalom óta elért sike­res építőmunkáról, a magyar dolgozók helyzetének jelentős javulásáról. GYÜMÖLCSEXPORT REPÜLŐGÉPPEL Az első cseresznyeszállító MALÉV küiönrepülőgép 1800 kg ropogósán friss gyümölcs­­csel Helsinkibe érkezett. A HUNGAROFRUCT mdntakül­­deményét észaiki rokonaink nagy tetszéssel fogadták és azonnal több géprakományt kötöttek le kereskedelmi ki­rendeltségünknél. Repülőgép gyümölcsexportunk folyama­tosan bonyolódik Csehszlová­kiába és a skandináv orszá­gokba. Mintaküldemónyéket indított útnak a HUNGARO­FRUCT uborkából, zöldpapri­kából és szegfűből is. Elő­készületben van sárga- és őszibarack rendszeres remilő­­gép-exportja is. A hazától távol dolgozó ma­gyar hajósok bizalommal for­dulnak a DETERT szakszerve­zeti bizottságához, mert tud­ják, hogy kérésüket elintézik. Magyart Imre elvtárs, a szak­­szervezeti bizottság elnöke nemrég kapott üzenetet a Béke­­tengerjáró dolgozóitól. Trieszt­ben horgonyoztak és hangle­mezeket, könyveket, sakkot kértek, 'de közölték: sportfel­szerelésre is fáj a foguk. Sza­bad idejükben vízilabdázni szeretnének: labdára, hálóra lenne szükség ... Magyari elv­­társ, a hanglemezeket, könyve­ket és a sakkot beszerezte, be­­csomagoltatta és az első ma­gyar hajóval útnak indította Brailába. Mire a Béke megke­rüli a Balkán-félszigetet és felhajózik Brailába. a külde­mény már ott várja őket. A vízilabda-felszerelés ügye is bizonyára elintéződik ... Trópusi pétiéitől kér a Balaton legénysége Pár nappal a Balaton Ku­vaitija érkezése után, levél érkezett a DETERT központba a hajósok trópusi, illetve me­legségi pótléka kérelmével. A levelet Potzner kapitány és 27 tengerész, illetve dolgozó írta alá. A levél igy hangzik: »A Balaton motoros személy­zete azzal a kéréssel fordul az Igazgatósághoz, hogy a hajó 7. útjának Port-Said—Kuwait és vissza Port-Saidig terjedő sza­kaszára a külföldi pótlékot trópusi, illetve melegségi pót­lék címén felemelni szívesked­jék. A munkaviszonyok mérle­gelése alapján, a felemelést az alábbiak szerint kérjük meg­állapítani: a gépszemélyzet és konyhaszemélyzet részére 50 százalék, a fedélzeti személy­zet részére 33,3 százalék. A fenti kérelmet az alábbi indokkal támasztjuk alá: 1. A fent jelzett szakaszon a személyzet az éghajlati viszo­nyok miatt sokkal nehezebb körülmények között végzi szol­gálatát, mint az egyébként szo­kásos hajózási vonalon a többi hajó személyzete. Például a gépház jelenlegi hőmérséklete 40—50 C fok, a konyháé 50—60 C fok, azonkívül az erősen pá­rás levegő miatt a lakóterek szellőztetése is elégtelen, úgy­hogy a személyzet pihenő ide­jét sem tudja megfelelő körül­mények között tölteni. 2. A meleg éghajlati viszo­nyok miatt a személyzet kény­telen külföldi pótlékát foko­zottabb mértékben hűsítő ita­lok vásárlására fordítani. 3. Végül indokoljuk kéré­sünket azzal is, hogy hazai vi­szonylatban a melegüzemi dol­gozók magasabb bérezésben részesülnek a más munkakör­ben dolgozóknál. Kérjük a t. Igazgatóságot, hogy kérésünket a felsorolt in­dokok alapján méltányosan el­bírálni szíveskedjék az út be­­fejeztéig. Úton, 1957 május, Látta: Potzner Frigyes sk.* hajóparancsnok. A Balaton motoros személyzete. Aláírások. Megkérdeztük Magyari elv­társat, milyen lépéseket tettek az ügy elintézésére? Az ÜB intézkedett — A Balaton személyzeté­nek kérése elvileg helyes. A hajó egyetlen útjáról van szó, nem folyamatos pótlék-kifize- Jésről. A melegségi. trópusi pótlék kifizetését a szakszerve­zeti bizottság javasolta és így küldte meg Bencze elvtársnak. Q Fővárosi Száliíiiüafijj'sitisi VáSíaSsl tervei, gsndjsi, nehézségei Somogyi T iborné elv társnő, a volt FOSZEFU. most Fővá­rosi Szállítmányozási Vállalat szakszervezeti csucsbrzot ósá­gának elnöke még csak rövid ideje van ezen a poszton, még­is jól ismeri a vállalat és a szakma mozgalmi, termelési, kulturális problémáit. Nem is csoda, mert új posztját éppen azzal érdemelte ki, hogy hosz­­szú esztendőkön át jól dolgo­zott a vállalat különböző ki­­rendeltségein mint szakszer­vezeti vezető. Legutóbb a VI. sz. kirendeltségen, az Üteg utcában volt ü. b. elnök és nem utolsósorban az ő elvhű és okos magatartásának tulaj­donítható, hogy ennél a kiren­deltségnél az ellenforradalmi zűrzavar után viszonylag ha­mar megindult a normális élet, a termelőmunka. Hét és félmillió kár f Vele és Mezei Gábor elv­társsal, a vállalat igazgatójá­val beszélgettünk a Fővárosi Szállítmányozási Vállalat né­hány fontos, szakszervezetünk egész tagságát érintő kérdé­séről. Somogyi elvtársnő is és Mezei élv társ is leszögezik, hogy — a budai IV. sz. kiren­deltségtől eltekintve, ahol volt Horthy-tisztek és egyéb de­­klasszált elemek még ez év márciusában is befolyásuk alatt tudták tartani a dőlgozók egy részét — a vállalat dolgo­zói között — minden csábítás ellenére — alig volt ellenfor­radalmár! Ez azonban persze nem jelenti azt, hogy a IV. sz. kirendeltségen kívül nem volt és nincs ma is probléma, hi­szen a vállalatot — az általá­nos ellenforradalom bűnéből hét és félmilliós kár érte, s a munkaszervezés, munkafe­gyelem, termelékenység meg­javítása körül még ma is van tennivaló. Helyes mederben Jó tudni azonban — mondja Mezei elvtárs igazgató, és So­­mogyiné is örömmel bólint e mondatára —, hogy például a Népszínház utcai III. sz. ki­rendeltségen szinte egyetlen dolgozót sem tudott megzavar­ni az ellenforradalom; az üze­mi bizottság tagjai, a szakszer­vezeti aktívák nem hódoltak be az utcáról bejött fegyveres és demagóg elemeknek. bár a többi kirendeltség nagy ré­szén a munkástanácsokba be­furakodott ellenség és zavaros fejűek ideig-óráig kárt tudtak okozni, vállalatunk és szak­mánk többsége kiállta a nagy próbát. Somogyi né elvtársnő a be­szélgetés során röviden össze­foglalja a szakszervezeti moz­galom, a szakszervezeti munka helyzetét a vállalatnál. Véle­ménye szerint ez ma már he­lyes mederben folyik — a SZOT X. plénuma és a szak­­szervezeti központ segítsége alapján a szakszervezeti élet a vállalatnál nagyjából már megszabadult a múlt hibáitól, a nemegyszer formális, nem­egyszer kirakati megnyilatko­zásoktól és a hibákat felhasz­náló, a dolgozók uralmát meg­­dönteni akaró ellenforradal­mi kártevéstől. ISO dolgozó lakást kér Mind Somogyiné, mind Me­zei igazgató egy olyan problé­mát emelnek ki mindenek­előtt, amely még távolról sincs megoldva, ám a dolgozók látják és méltányolják azt a nagy erőfeszítést, amelyet a szakszervezeti szervek — fe­lettes hatóságokkal * is bir­kózva — már 1956 eleje óta folytatnak a dolgozók érdeké­ben. Ez a probléma, ez a gond ebben a szóban foglalható ösz­­sze: »Lakás«! A két elvtárs számokkal, adatokkal bizo­nyítja, hogy a 2590 dolgozót foglalkoztató vállalatnál a gyermekszaporulat lényege­sen nagyobb, mint más ipar­ágaknál. mint más vállalatok­nál. és többek között ezért nagyobb a lakásínség is. 150 olyan kérvény fekszik az igaz­gató előtt, amelynek legalább 70 százaléka nemcsak jogosult, hanem sürgősen jogosult és bár az elmúlt héten — a szak­­szervezeti csúcsbizottság ak­tiv támogatásával — szinte a semmiből varázsoltak elő négy lakást olyanoknak, akik élet­­veszélyes körülmények között laklak, Mezei elvtárs a »Köz­lekedés« hasábjain keresztül is segítséget kér az Illetékesek­től; emeljék fel igazgatói alap­ját, adjanak neki meg minden segítséget a legsürgősebb la­kásigénylők jogos kívánságai­nak kielégítésére. Szállítmányozási ház? Hogy a vállalat szakmai és szakszervezeti vezetői — s nem utolsósorban a pártszerve­zete — minden fillért jól meg­forgatva, a társadalmi munka segítségét felhasználva, igye­keznek a dolgozók érdekvé­delmét szolgálni, azt jól bizo­nyítja az a tény, hogy révfü­löpi nyaralójukhoz — ahol eddig csak gyermekek nyaral­hattak, csoportonként ötvenen — igen olcsón, igen ötletesen egy épületrészt csatoltak, ami lehetővé teszi, ' hogy ezentúl csoportonként 22 felnőtt is üdülhessen. A révfülöpi — ahogyan a vállalatnál tréfá­sai! mondják — »üdülőkombi­nát« mellett tovább fejlesztet­ték a »szakmai betegségnek«, a reumának gyógyítását szol­gáló hajdúszoboszlói üdülőt és a gárdonyi kisüdülőt is. Az a kérésük, hogy mint más szak­máknál szokásos, bocsássanak — valahol Angyalföldön, vagy akár Budán — a vállalat ren­delkezésére egy lakóházat, amelynek teljes felépítésében, felszerelésében segédkezet nyújthatnánk. Ez a »széllít­­mányozási ház« nemcsak a vállalatnál elismerten kirívó lakásínséget enyhítené, hanem gazdagítaná a közösségi szel­lemet és közvetlen a szakszer­vezeti mozgalom fejlődéséhez is hozzájárulna. Vannak már fiatalok is A beszélgetés során többek között felmerül az ifjúság kér­dése is. Tudni való ugyanis, hogy a vállalatnál nem is volt utánpótlás, így soha nem mű­ködött megfelelően a DISZ. Most elég sok fiatal munkás dolgozik náluk, rövidesen meg­kezdi munkáját a vállalati K ISZ-szervezet, amely — pél­dául egészségügyi előadások, klubnapok rendezésével, a két kultúrotthon tatarozásában és természetesen elvi, agitációs problémákban — szorosan együtt kíván működni a meg­­újhodott szakszervezettel. A fiatalok iránti érdeklődés mellett azonban a Fővárosi Szállítmányozási' Vállalat szak­­szervezeti aktívái az eddigi­nél jobban becsülik meg a régi szállítmányozási munká­sokat, akiknek rengeteg él­ményük, s nem utolsósorban harci élményük van, amelye­ket eddig bizony nemigen használtunk fel. A vési harco­sok - — azok is persze, akik nyugdíjba mentek, de moz­galmi vonalon továbbra is tartják a kapcsolatot a dolgo­zókkal — sok olyan tapaszta­lattal rendelkeznek, amelyek szakszervezeti hagyom án ynak nevézhetők és amelyeket — mint azt Somogyiné elvtárs­nő mondja — »úgy kell meg­becsülnünk, mint a drágakö­vet«! Ha az ellenforradalom okoz­ta kár persze még nem is té­rült meg, ha vannak is prob­lémák, a Fővárosi Szállítmá­nyozási Vállalat, ez a nyolc­szoros élüzem ma már jól dol­gozik. dolgozóinak többsége méltónak bizonyult arra a bér­emelésre. amelyet a forradal­mi munkás-paraszt kormány juttatott nekik. A szakszervezeti szervek nagy erőfeszítéseket tesznek további jogos igényeik kielé­gítésére. működnek a könyv­tárak, feléledtek a múltban legjobban dolgozó művészeti csoportok és azok a klubnapok, amelyeket eddig rendeztek, azt bizonyítják — a most megin­dult tatarozások befejezése után mind a Kerekes utcai, mind pedig a Bajcsy-Zsilinsz­­ky úti művelődési otthonok valóban második otthonaivá lesznek a dolgozóknak. Jó len­ne persze, ha a higiéniai kö­rülmények íobbak lennének. ha egyes dolgozók kevesebbet innának, a dolgozók döntő többsége olyan szomjas lenne a kultúrára, mint amilyen szomjasak, örökké tanulni vá­gyók a régi szervezett szál­lítmányozási munkások, akik a Horthy-korszak embertelen, megalázó társadalmi és terme­lési körülményei között is sze­rették a betűt, tisztelték a mű­veltséget. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! írta : FÖLDVÁRI ALADÁR, a Szakszervezet elnöke OLVASÓINKHOZ!

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék