Közlekedés, 1957 (47. évfolyam, 1-7. szám)
1957-06-01 / 1. szám
TÁJÉKOZTATÁS a szakszervezet elnökségének 1957. május 10 és 31-i üléséről Az elnökség a két legutóbbi ülésén az idei üdüléssel, a külföldi segélyakció elosztásával, a munkavédelmi balesetelhárítással, a szakmai szakosztályok működésének irányelveivel és az üzemi szakszervezeti mozik jelenlegi helyzetével foglalkozott. Ezenkívül az elnökség több más fontos kérdésben döntött, illetve hozott határozatot, amelyek végrehajtása hasznosan lendíti majd fel a szakszervezeti mozgalom munkáját. Az elnökség megállapította, hogy a dolgozók pihenésének biztosítása az üdültetés fontos tényezővé vált a szakszervezet munkájában. Örvendetes jelenség, hogy a fizikai dolgozók mindjobban felismerik az üdülés jótékony hatását, s ennek következtében évről évre nő a fizikai dolgozók részvétele az üdültetésben. Az elnökség megállapítja azonban, hogy még tovább kell fejleszteni a gyermek- és családos üdültetést. Különös gonddal kell eljárni ennek biztosítása érdekében az illetékes szakminisztériumokban, illetve üzemi szerveknél. Javaslat hangzott el, hogy a nyugdíjban levő régi szervezett dolgozókat egyéni elbírálás alapján, a szakszervezet szintén részesítse üdülésben. Ebben az évben mintegy 60 ilyen nyugdíjas dolgozó vehet részt ebben az akcióban. A nemzetközi szolidaritás jegyében számos külföldi szakszervezet a magyar szervezett dolgozók megsegítésére sietett. Szakmánk területén mintegy kétmillió forint értékű ruhaneművel, élelmiszerrel siettek enyhíteni azt a veszteséget, amelyet az ellenforradalom okozott népünknek. Az ajándékokat elsősorban a budapesti üzemek rászorult dolgozóinak osztották ki. Az elnökség megállapította, hogy az elosztás helyesen történt meg. Az elnökség a KPM és a hozzátartozó vállalatok munkavédelmi és balesetelhárítási munkájával kapcsolatban megállapította, hogy a minisztériumban és több üzemben helytelenül, megszüntették az önálló munkavédelmi előadói munkakört, vagy az előadót más teendőkkel látják el. Ennek következtében háttérbe szorul a munkavédelemmel való foglalkozás, amely kihat a balesetek számának növekedésére, a balesetek megelőzésére. A műszaki dolgozók jelentős része még mindig nem érzi át a munkavédelem, a balesetelhárítás nagy fontosságát, nem látják a termelés, a munkavédelem és a balesetelhárítás szorosan összefüggő egységét. Az elnökség továbbá megállapította, hogy a balesetek közül jelenleg 13 százalék a közúti baleset. Éppen ezért fontos, hogy az illetékes szervek fokozottabb figyelmet szenteljenek a kötelező balesetelhárítási oktatásra, ezek színvonalának lényeges emelésére. Különös gondot kell fordítani az új dolgozókra, mert a balesetek 30 százaléka ezeknél a dolgozóknál fordul elő. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy javuljon a vállalati munkafegyelem is, mert a laza munkafegyelem sok baleset előidézője lehet. Az elnökség a felsoroltakon kívül még számos más javaslatot, megállapítást eszközölt, amelyek jelentős segítséget biztosítanak mind a minisztériumnak, mind a szakszervezeti szerveknek ahhoz, hogy a munkavédelem és a balesetelhárítás eredményességét növeljék. Az elnökség megállapította, hogy szakmánk területén a felszabadulás óta — ha nem is olyan mértékben, mint ahogy azt a dolgozók művelődési és szórakozási igényei megkívánták — az üzemi mozik sokat fejlődtek. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy a kulturális és sajtóosztály nem foglalkozott annyit e fontos kérdéssel, mint amennyit az megkívánt volna. Éppen ezért szükségessé válik, hogy sokkal fokozottabb mértékben és önállóbban foglalkozzunk az üzemi mozik irányításával, növeljük gazdaságosságát és emeljük szervezettségét. Az elnökség az üzemi mozik vezetésének és üzemeltetésének megjavítására több fontos határozatot hozott. Az elnökség 25 000 forinttal hozzájárult a »Gyermekváros« felépítéséhez. Továbbá elhatározta, hogy külföldi csereműsor keretében egyik népi demokratikus ország közlekedési együttesét magyarországi vendégszereplésre hívja meg. A szakszervezeti taggyűlések tapasztalatai A szakszervezetünkhöz tartozó üzemekben hosszú idő után most tartották meg alapszerveink az első szakszervezeti taggyűléseket. A szakszervezet elnöksége megtárgyalta és határozatot hozott a taggyűlések napirendi pontjára. A taggyűlésekenkét napirendi ponttal foglalkoztak alapszerveink. Egyrészt beszámoltak a tagságnak az októberi események óta végzett szakszervezeti munkáiról, valamint a további feladatokról a szakszervezet központi vezetősége irányelvei alapján. Második napirendi pontként foglalkoztak az alapszervek az 1957. évi költségvetéssel és jóváhagyásával. A taggyűlések előkészítését jól oldották meg. A központi vezetőség az elnökség tagjainak a szakszervezeti központ munkatársainak konkrét segítségnyújtása a taggyűlések előkészítésében, megtartásában jobban érezhető volt, mint az elmúlt taggyűléseknél. Az elvtársak többsége kint az üzemekben gyakorlatilag és szakmailag is segítette a szakszervezeti bizottságok munkáját. Ahol jó volt az előkészítés Üzemi szakszervezeti bizottságaink többsége, a szakszervezet központi vezetősége irányelveinek megfelelően, szakszervezeti bizottsági és aktíva értekezleten tárgyalta meg a taggyűlések és szervezeti kérdéseit. A szakszervezeti bizottságok egy része helyesen támaszkodott a szakszervezeti bizalmiak és az egyes aktívák segítségére, amelynek eredménye megmutatkozott a taggyűlések részvételében, egész menetében. A Könnyűipari Szállítási Vállalat szakszervezeti bizottságának tagjai és a szakszervezeti bizalmiak alapos, jó munkát végeztek, amit bizonyít az, hogy a taggyűlésen körülbelül 200 dolgozó jelent meg és a hozzászólások is kielégítőek voltak. A taggyűlésen 12 jól dolgozó szakszervezeti aktívát jutalmaztak meg. A győri 66. sz. Autóközlekedési Vállalatnál a most megtartott szakszervezeti taggyűlés a megjelenés és aktivitás szempontjából felülmúlta az eddigi taggyűléseket. Ebben nem kis részük van a szakszervezeti aktíváknak és bizalmiaknak. Egyes üzemeinkben komoly hiányosságok mutatkoztak a taggyűlések részvételében, amely főleg a hiányos előkészítő munkából adódott. A 11. sz. Autóközlekedési Vállalatnál, a Fővárosi Autóbuszüzem Fürst-garázsában, a Füzessy Árpád Főműhelyben az üzem dolgozóinak mintegy 23 százaléka vett csak részt a taggyűléseken. Ennek okát abban is látjuk, hogy a szakszervezeti bizottságok, a munka könnyebbik oldalát nézve, a decentralizált taggyűlések helyett központi taggyűlést tartottak, ahova az egyes távolabb eső telepek, munkahelyek dolgozói munkaidő után nem szívesen utaztak be. Hasonló hiányosságokkal találkozunk a Fővárosi Villamosvasút területén is. Egyes telephelyeken a szakszervezeti bizottságok figyelmen kívül hagyták a régi jó módszereket. Azelőtt a forgalmi dolgozók részére is két részletben tartották meg a taggyűléseket, még most egyes telepeken csak egy taggyűlést tartottak, így a jelenlegi létszámhiány és a forgalmi adottság miatt csak igen kevés dolgozó tudott a taggyűlésen résztvenni. Kollektív munkával A beszámolók részletesen foglalkoztak a helyi adottságoknak megfelelően az októberi eseményekkel, számot adtak a tagságnak az időközben végrehajtott bér- és szociális ügyek intézéséről, a szakszer,V?t,ett.Szerv?ken belül történt lu ,a Skrot- A beszámolók általában tisztázták a SZOT t ,teges ülésének elvi állás- foglalását, a szakszervezeteknel, a párthoz és kormányhoz való viszonyát. Az ellenforradalmi események után a most megtartott szakszervezeti taggyűléseken lett e fontos, elvi kérdés szélesebb körben megtárgyalva tisztázva a szervezeti tagság körében. Az érdekvédelem Egyes beszámolók helyesen foglalkoztak az üzemi szak- s szervezeti munka eredményeivel és hiányosságaival, a szervezettség és tagdíjfizetési készség alakulásával, az üzem termelési és gazdasági kérdéseivel. A II. sz. Autójavító Vállalat szakszervezeti bizottságának beszámolóján érezhető volt a szakszervezeti bizottság alapos, gondos munkája. Részletesen ismertette a tagsággal az üzem szakszervezeti és gazdasági munkájának eredményeit és hiányosságait. Általában megállapítható, hogy a beszámolók többsége a szakszervezeti bizottságok kollekt tív, jó munkáját tükrözte vissza. A hozzászólások főleg szociális és bérügyi, termelési és egyéb szakszervezeti kérdésekkel foglalkoztak. A Fővárosi Villamosvasút területén élesen felvetették a dolgozók a munkafegyelem kérdését, amelyet jogosan összefüggésbe hoztak a ki nem adott szabadnapokkal, a dolgozók fáradtak, nincs biztosítva számukra a pihenési lehetőség. Több üzem dolgozóinak hozzászólásában felmerült, hogy a szakszervezeteknek sokkal többet kell foglalkoznia a dolgozók érdekvédelmével, a többiek között a lakások építésével, elosztásával, a munkaruhák kérdésével. A forgalmi dolgozók kérése Többen kérték a szakszervezet felsőbb vezetését, hogy több gyógyüdültetési lehetőséget biztosítsanak részükre, különösen az időjárás viszontagságainak kitett forgalmi dolgozók részére. A taggyűlések előbbre vitték és segítették a szakszervezeti munkát, tájékoztatást adtak a szervezett tagság részére a végzett szakszervezeti munkáról, a szervezett dolgozók aktívan befolytak a szakszervezet pénzgazdálkodásának értékelésébe. Mindezek mellett le kell szűrnünk azt a tapasztalatot, hogy a jövőben a szakszervezeti taggyűlések előkészítésében sokkal aktívabban kell támaszkodni a szakszervezeti bizalmiak segítő munkájára, sokkal alaposabb felvilágosító és propaganda munkát kell kifejteni a dolgozók között a szakszervezeti taggyűlések sikerének érdekében és ebben a munkában a szervezeti tagságnak is részt kell vennie. Egyetlen szervezett dolgozóinak sem lehet közömbös, hogy az üzem dolgozóinak csak 25, avagy 70 százaléka vesz részt a szakszervezeti taggyűlésen, ahol lényegében a választott szervek adnak számot végzett munkájáról. Üzemi szakszervezeti bizottságainknak is le kell szűrni azt a tapasztalatot, hogy a decentralizált taggyűlések több lehetőséget adnak a dolgozók taggyűlésen való nagyobbszámú részvételére. Éppen ezért meg kell keresni a lehetőséget ahhoz, hogy a jövőben munkahelyenként, esetleg nagyobb munkaegységenként kell a szakszervezeti taggyűléseket megtartani. A SZOCIÁLIS OSZTÁLY HÍREI A szakszervezet szociális osztálya egy pedagógusokból álló bizottsággal megvizsgálta a MÁVAUT Főműhely gyermekotthonának munkáját. A bizottság több megállapítást eszközölt, amely a napköziotthon szervezeti, illetve pedagógiai munkájára vonatkozott. Egyúttal útmutatást is adtak az otthon munkájának megjavítására. Úgy gondoljuk, hogy a segítségnek ez a formája lehetővé teszi, hogy az otthonok jól bevált pedagógiai módszereket átvegyenek és munkájukat szervezettebbé tegyék. Mindez hozzájárulna ahhoz, hogy a dolgozók gyermekei valóban második otthont találjanak a vállalati gyermekintézményekben. A dolgozók ellátásának jobb ellenőrzése érdekében újra megszervezzük a társadalmi ellenőrző aktívahálózatot. Elnökségünk régebbi határozata alapján a MÁVAUT Főműhelyben, Füzessy Főműhelyben, I. sz. Autójavító Vállalatnál, 13. sz. Autóközlekedési Vállalatnál, MAHART központiban és az Alkatrészgyárban szervezzük meg az ellenőrzést a vállalatok közelében levő üzletek munkájára vonatkozólag. * A szakszervezeti központ balatonlellei családos üdülőjében 1957. május 28-án kezdődő csoporttól bevezettük a kétmentis étkezést, amelyet az itt levő beutaltak a legnagyobb örömmel és megelégedéssel fogadták. A kétmentis étkezés bevezetése az üdültetés fejlődésének egyik fejlettebb formája, amely az életszínvonal emelkedését jelenti. * A nyár folyamán, júliusban újabb gyermekcsoportok utaznak többhetes úttörőtáborozásra, a baráti országok szakszervezeti tanácsainak meghívására a Német Demokratikus Köztársaságba és a Szovjetunióba. Az úttörőtáborozásban 10—14 éves fiú- és leánygyermekek vesznek részt. Az indulás előtt a gyermekek két napiig a csillebérci úttörőtáborban lesznek. Szakszerzetünktől a Szovjetunióban 12 gyermeket, a Német Demokratikus Köztársaságban pedig 21 gyermeket részesítünk üdültetésben. * A nyár folyamán, júliusaugusztusban 360 gyermeket üdültetünk, ebből 200 beutalót vidéki üzemeink dolgozóinak gyermekei részére biztosítottunk és 160 beutalót a budapesti üzemi dolgozók gyermekei részére. A gyermekeket a Balatonszántódon és Röjtökmuzsolyon helyezik el. Mind a külföldi, mind a belföldi gyermek beutaló jegyeket az üzemi bizottságoknak kiadtuk. A vállalati gyermeküdültetést is megkezdtük 11 gyermeküdülőben a Balaton környékén. A vállalati üdülőkben 2000 gyermek üdülését biztosítjuk a nyár folyamán. A gyermekek üdültetésével, minden üdülőben szakképzett pedagógusok és szakorvosok foglalkoznak. Köszöntjük a nyugdíjasokat I. SZ. AUTÓJAVÍTÓ vállalat: Krammer Ágoston segédmunkás; Vági Miklós szerkesztő; Mikosdy István időelemző; Kiss Lászlóné tervkészítő; özv. Horváth Andrásné takarítónő; Ürge Lajos lakatos; Varga József gyárt, terv.; Pertl Antal lakatos; Pálkövi Árpád portás; Makó Tamás bognár; Láng Ferenc kárpitos; Hámbor Sándor lakatos; Kiss Lajos bognár; Koczpek Imre bognár; Téglás Béla kőműves; Jagositz Márton művezető; Lajos Imre takarító; Cziglán András segédmunkás; Premmelr Oszkár kárpitos; Balla Sándor hegesztő b.; Krause Gyuláné mosónő; Zimmerman Rudolf rakt. m.; Pogány Márkus rakt. m.; Vajda László adm.; Sztancsik István meós. II. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT: Dutkovszky József szerelő; Harsányi Lajos portás; Heckmann Erzsébet portás; Kinizsi János lakatos; Miklósi József könyvelő; Nagy Géza műszaki alkalmazott; Zsidó Imre segédmunkás. III. SZ. AUTÓJAVÍTÓ vÁllalAT: Bencsik József lakatos művezető; Csukás József autófényező; Fischer Béla eszterg. művezető; Strausz Kálmán karbantartó lakatos; Mészáros Ferenc segédmunkás; Braune Géza éjjeliőr; Engel Izidor anyagkiíró; Horváth Gyula fényező művezető; Karli József segédmunkás. V. SZ. AUTÓJAVÍTÓ vállalat: Denczler József minőségi ellenőr; Terek István minőségi ellenőr; Kucsera József minőségi ellenőr; Binder Vilmosné anyagkönyvelő; Weiner Gézáné gyorsgépíró; Bedő Lajos kőműves; Bydzsovszky Ferenc géplakatos; Cser Péter fűtő; Főző János raktári munkás; Fülöp János segédmunkás; Kóczián Béla esztergályos; Koncz Lajos gépkocsivezető; Nagy Gyula anyagkiíró; dr. Ősz Béla éjjeliőr; Petőházi János számlázó; Pintér Vince hivatalsegéd; Sugár Gyula gépkocsivezető; Szemler Géza fényező; Üregdi Ferenc kárpitos; Végh Benő bognár; Winter István hegesztő ;Wittman Lászlóné bérelszámoló; György Lajosné számlázó; Uresch Jolán hivatalsegéd; Kemény Sándorné számviteli vez. 10. SZ. AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT: Szilágyi Sándor oktató tiszt; Tóth Mihály éjjeliőr; Szalóki Imre betanított segédmunkás. 12. SZ. AUTÓKÖZLEKEDÉSI vÁllalAT: Bertók István motorszerelő; Scharf Lajos műszerész; Kénesi Károly service m.; Kriston András service m.; Jécsi Károly tervelőadó; Kurta Árpád bev. ellenőr; Göndör Lajosné gyorsgépíró; Kovács József raktáros; Nádasi Ferenc portás; Szentmihályi Ferenc kárpitos; Koller Károly segédmunkás; Tóthi Károly service munkás; Kulcsár József raktárkezelő; Rédei Ferenc forgalmi oszt. vez.; Nagy István művezető; dr. Folinusz József bev. ellenőr; Élő Sándor portás. 13. SZ. AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT: Grosswald Lajos betanított munkás; Zsigmond Elekné bevételi ellenőr; dr. Wagner József főkönyvelő; dr. Takács Istvánné gyors- és gépíró; Bauer Pál bevételi ellenőr; Szalai Béla raktárvezető; Rostás János betanított munkás; Irányi Sándor számadásvezető; Pödör Béla utókalkulátor; Thar Nándor üzemanyagkezelő; Juszt István segédmunkás. 18. SZ. AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT: Kreppel József portás. 61. SZ. AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT, GYŐR: Buják György taxi-gépkocsivezető; Haris János taxiszerelő; Endrédi Sanda taxi-forgalmista; Schiller Pál tert gépkocsivezető; Böröndi Endre guminyilvántartó, 62. SZ. AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT, TATA: Koncsán Flórián portás; Ramsli Ferenc portás; Gatlov Gyula üzemanyag kútkezelő; Mészáros Miklósné bérszámfejtő. 66. SZ. AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT, GYŐR: Csaplovics József garagemester; Treuer János portás; Gergely Ferenc fűtő; Svajda Károly kalauz; Molnár Imr adminisztrátor. 67. SZ. AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT, TATABÁNYA: Csurgó Henrik gépkocsi-kalauz. AUTÓALKATRÉSZGYÁR, SOPRON: Korsch László, pénzügyi előadó; Kovács Lajos statisztikus; Vargyas József fúrás; Halvai József főművezető. MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT: Balkovszki János lakatos; Brindzár József segédmunkás; Csege Gusztáv segédmunkás; Dolezsár János lakatos; Eszlári András pálya-előmunkás; Frózsi Lajos kalauz; Győrfi Lászlóné segédmunkás; Homovics András kocsi-kiadó; Kelemen János művezető; V. Kiss István kapus; Koós Gyula vonal-ellenőr; Orosz József asztalos; Orosz Károly kapus; Stefankó József főellenőr; Sompiák Mihály hivatalsegéd; id. Siket László gépkocsivezető; Suhajda József szerelő; Szabó Sándor s. munkás; Szeghalmi József váltóőr; özv. Tupler Józsefné munkaügyi előadó; Tóth János segédmunkás; Tóth János gépkocsivezető; Petus István gépkocsivezető; Lukács Károly indító; Fejes Ferenc indító; Kelemen Kelemen segédmunkás; Turóci Károly telepőr; Páldi Járna telepőr; Csernátonyi Gyula raktári segédmunkás; Ostorházi József lakatos; id. Molnár Károly oktatótiszt; Visnovszki Kálmán diszpécser; Kovács Tibor indító. XVI. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT. MISKOLC: Tersánszki Mihály lakatos; Soltész József portás. 31. SZ. AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT. MISKOLC: Szigli Mátyás gépkocsivezető; Tömör Ferenc szerelő; Drucskó István szerelő. MISKOLCI FUVAROZÁSI VÁLLALAT: Bukta Kálmán lóápoló MISKOLCI BELSPED: Ambrus János hajtó, Díkácz József hajtós DE MI LESZ TÉLEN?... (A MAHART I. sz. taszóműhelyének mosdóhelyisége olyan szűk, hogy szinte veszélyes a tolongás.) — Engedjetek ki az utcára, szakik!... Ott legalább megtörülközhetek.«*