Közlekedés, 1965 (55. évfolyam, 1-24. szám)

1965-01-05 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK $ Z A K S Z E R V E Z E T E N E K L A P 3 A_____ LV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA 50 FILLER ________ 19 6 5. JANUÁR Szakszervezetünk Központi Vezetősége ezúton mond köszönetét a közlekedési dolgozóktól, vállalatoktól és szakszervezeti bizottságoktól beérkezett újévi jókívánságokért. Központi vezetőségünk a „Közlekedés" útján viszonozza a sok jókívánságot és őszinte, szívből jövő üdvözletét küldi. Kívánjuk, hogy a közlekedés minden dolgozója számára sok szép eredményt, örömet hozzon 1965. Munkájuk elvégzéséhez, terveik megvalósításához sok erőt és egészséget, zavartalan békét kíván a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége A SZOT elnökségének határozata a nveresésrészesedés hatékonyságán?“' fokozására A népgazdasági és vállalati tervfeladatok megoldásában az anyagi ösztönzésnek jelen­tős szerepe van. A nyereség­­részesedés rendszere a ter­vekben meghatározott célki­tűzések gazdaságos teljesíté­sére ösztönzi a vállalatokat. A nyereségrészesedés megter­melésében, igazságos elosztásá­ban a szakszervezeti szervek­nek jelentős a szerepük. Az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve a SZOT el­nöksége a szakszervezeti szer­vek feladatait az alábbiakban határozza meg: L A nyereségrészesedés biz­tosítása érdekében teendő fel­adatok: A nyereségrészesedés alapja a vállalati tervekben előírt jövedelmezőségi feladatok tel­jesítése és túlteljesítése. A szakszervezeti szervek: — követeljék meg a gaz­dasági vezetőktől, hogy a vállalati tervmutatókat — különösen a jövedelmezősé­gi célkitűzéseket — gyár­egységekre, üzemekre le­bontsák. Ez a feltétele an­nak, hogy az egyes dolgozó csoportok a rájuk vonatko­zó feladatokat megismerjék és végrehajtását elősegítsék; — a szakszervezetek ter­melést segítő munkájában — a tervek komplex telje­sítése mellett — a fő figyel­met a gazdaságosságot segí­tő versenymozgalmakra irá­nyítsák. A szocialista mun­kaverseny különböző for­máin keresztül biztosítsák, hogy a dolgozók vállalásai­ban a gazdaságos termelést segítő feladatok végrehajtá­sa tükröződjön; — a szocialista munka­verseny nyilvánosságán ke­resztül biztosítani kell, hogy a dolgozók évközben tájé­kozódjanak vállalásaik tel­jesítéséről. A szakszervezeti szervek követeljék meg a gazdasági vezetéstől, hogy a jövedelmezőségi feladatok teljesítéséről, a nyereségré­szesedés alakulásáról évköz­ben rendszeresen beszámol­janak. Erről a dolgozókat is tájékoztassák; — az anyagi ösztönzőket — ezen belül a nyereségré­szesedés vállalaton belüli feltételeit is — úgy állapít­sák meg, hogy az erkölcsi ösztönzőkkel párosulva a tervekben előírt minőségi mutatók teljesítésére is ösz­tönözzenek. II. A nyereségrészesedés elosz­tásával kapcsolatos feladatok. A nyereségrészesedés válla­laton belüli (gyáregységek kö­zötti) és az egyénekre történő felosztásánál a következő főbb elveket kell alkalmazni: — a kollektív ösztönzés elvéből kiindulva a nyere­ségrészesedés mindazon dol­gozókat megilleti, akik mun­kájukkal, tevékenységükkel hozzájárultak a nyereségré­szesedés biztosításához; — a munka szerinti el­osztás elvét — a gyáregysé­gek, üzemrészek és dolgozók között — a nyereségrészese­dés elosztásánál is bizto­sítani kell. Ezért az egyes dolgozók, dolgozó csoportok a nyereségrészesedést hozzá­járulásuk arányában kapják; — a nyereségrészesedés elosztásával is elő kell segí­teni a vállalati törzsgárdák megszilárdítását, a szocia­lista munkafegyelem erősí­tését, a társadalmi tulajdon fokozott védelmét. A fenti elvek érvényesítése érdekében a nyereségrészese­dést minden vállalatnál egysé­gesen a következő módszer alapján kell felosztani: 1. Teljes nyereségrészese­dés megilleti mindazon dol­gozókat, akik a nyereségré­szesedés szempontjából szá­mításba vett tárgyévben a vállalatnál dolgoztak és de­cember 31-ig 1 éves folya­matos munkaviszonyuk van. Két év folyamatos munkavi­szony szükséges annál a dol­gozónál, aki előző munkavi­szonyát egy éven belül két­szer, vagy többször továbbá az ilyen évet követő évben akár csak egyszer is fel­mondta (kivéve a IV^t. V. 30. §. (2) bekezdés a—f. pontjá­ban említett esetekben tör­tént felmondást). 2. Részleges (időarányos) nyereségrészesedésre jogo­sultak — a minimálisan elő­írt 1 éves munkaviszonytól függetlenül — azok a dolgo­zók, akik: — évközben nyugállo­mányba kerültek, — évközben elhaláloztak (ilyen esetben az elhalálo­zott dolgozó örökösei a jo­gosultak); — évközben átszervezés, létszámfelesleg címén fel­mondottaknak [kivéve a vál­lalat által eszközölt indok­lás nélküli felmondást Mt. 29. §. (2) bek.]; — határozott időre, vagy meghatározott munkára al­kalmaztak, ha legalább 3 hó­napos munkaviszonyuk van a vállalatnál, — a fegyveres testületek­hez tényleges szolgálatra be­­hívottak és leszereltek, — évközben más vállalat­hoz áthelyezettek és a vál­lalathoz áthelyezéssel került dolgozók, — a hozzájárulással — az Mt. V. 30. §. (2) bekezdés a— f. pontja alapján — kilépett dolgozókat, ha a tárgyévben legalább 3 hónapot a válla­latnál ledolgoztak, 3. Állományon kívüli, illet­ve nem a vállalat állományá­ba tartozó dolgozók (például orvos, ipari tanulók és okta­tók) a nyereségrészesedésbői csak az üzemi tanács külön ha­tározata alapján részesíthetők. A részesedés mértékét is az üzemi tanács határozza meg. A vállalatnál tevékenykedő függetlenített párt- és tömeg­szervezeti tisztségviselők a nyereségrészesedés szempont­jából úgy bírálandók el, mint a vállalat állományába tarto­zó dolgozók. A trösztök, nagyvállalatok központjában dolgozók, vala­mint a vállalatok, gyáregysé­gek vezetőállású dolgozóinak nyereségrészesedésre való jo­gosultságénál az 1. és 2. pon­tokban foglaltakat értelem­szerűen kell alkalmazni. 4. A nyereségrészesedésre jo­gosultak az év folyamán a tényleges munkában töltött idejük arányában kapjanak nyereségrészesedést. Ténylegesen ledolgozott idő­nek kell tekinteni a munkában töltött időn kívül: — a fizetett szabadságot, — a szülési szabadságot, — a fegyveres testületek­hez (munkásőrség, honvéd­ség, légó, stb.) továbbképzés­re behívottak szolgálati ide­jét, — az ülnöki megbízatás­sal járó elfoglaltságot, — a mozgalmi szervek és az üzem részéről történt is­kolára, tanfolyamra küldés idejét, — a dolgozók önhibáján kívül betegállományban töl­tött időt (például a foglalko­zási megbetegedés, üzemi baleset, tbc., rákos megbete­gedés, gyermekápolás címén fizetett táppénzes időszak időtartamát). 5. Az egyéni nyereségré­szesedés számítási alapja a dolgozó átlagkeresete. 6. Nyereségrészesedést nö­velő tényezők: a) azoknak az egységek­nek, amelyek a nyereségré­szesedés megtermelésében különösen kimagasló mun­kát végeztek, az átlagos nye­reségrészesedésnél magasab­bat kell adni. Ennek feltéte­leit és mértékét gyáregysé­gekre az intéző bizottság a vezérigazgatóval közösen, vállalatoknál, gyáregységek­nél az üzemi tanács hatá­rozza meg; b) a vállalatoknál huza­mosabb idő óta dolgozókat — ideértve az áthelyezett dolgozókat is — a nyereség­­részesedés terhére hűségju­talomban kell részesíteni. Ennek mértékét az üzemi tanács határozza meg. Az egy dolgozónak kifi­zethető nyereségrészesedés a növelő tényezőkkel együtte­sen a 6 heti átlagkeresetnek megfelelő összeget nem ha­ladhatja meg. 7. A nyereségrészesedést csökkenteni kell: a) azoknál az egysegeknél, amelyeknél' bizonyítható, hogy tevékenységükkel ron­tották a vállalat gazdaságos­ságát, jövedelmezőségét. A csökkentés mértékét gyár­egységek esetében az IB, a vezérigazgatóval közösen, vállalatoknál, gyáregységek­nél az ÜT határozza meg. b) fegyelmi vétség — ezen belül fokozottabban a társa­dalmi tulajdon elleni vétség, a dolgozók testi épségét ve­szélyeztető magatartás ese­tén, c) igazolatlan hiányzás és rendszeresen ismétlődő ké­sések esetén, d) olyan egyéb tényezők fennforgatása esetén, ame­lyek gátolják, illetve ront­ják a vállalat jövedelmező­ségét, mint például selejt, szerszámtörés, kötbérfizetés, helytelen anyaggazdálkodás stb. fegyelmi határozat nél­kül is lehet a nyereségrésze­sedést csökkenteni az egyes dolgozóknál. A b), c) és d) pontoknál a csökkenés szabályait a felosz­tási szabályzatban előre kell meghatározni és közölni kell a dolgozókkal, kivéve azon ese­teket, amikor a nyereségrésze­sedés csökkentése az Mt. V. 171. §. (1) bekezdés a) pontja alapján fegyelmi büntetésként illetve a társadalmi bíróság határozata szerint történt. 8. Nyereségrészesedésre nem jogosultak: a) az előírt minimális Idő­vel nem rendelkezők (kivé­ve a 2. pontban felsorolt ese­teket), b) akik a nyereségrészese­dés szempontjából számí­tásba vett tárgyévben szün­tették meg a munkaviszo­nyukat, kivéve akiknél a munkaviszony folyamatossá­ga nem szakad meg [Mt. V. 30. §. (2) bekezdés a—f. pon­tok], c) akiket a vállalat fegyel­mi úton elbocsátott, d) a más vállalattól koráb­ban elbocsátott dolgozók, az elbocsátástól számított 2 évig [Mt. V. 172. §. (3) d) be­kezdés alapján], e) akiknek az üzemi ta­nács által meghatározott napnál több igazolatlan hiányzásuk van, f) akiknek a vállalat az Mt. 29. §. d) pontja alapján felmondott (kivéve, ha a dol­gozó önhibáján kívül válik alkalmatlanná munkája el­látására, például betegség.) g) akiket a bíróság az év folyamán bármilyen bűntett miatt szabadságvesztésre ítélt, továbbá akiket a tár­sadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett miatt bár­milyen büntetéssel sújtott. Amennyiben a jogerős fe­gyelmi, illetve bírósági hatá­rozat a kifizetés időpontjában hem áll a vállalat rendelkezé­sére, a dolgozó nyereségrésze­sedését az ügy jogerős befeje­zéséig vissza kell tartani. III. EGYÉB KÉRDÉSEK 1. A fennálló rendelkezé­sek alapján a »-kiváló dol­gozó« kitüntetéssel járó ju­talmakat a nyereségrészese­désből kell fedezni. Azon­ban a jutalmazott dolgozók nyereségrészesedését emiatt csökkenteni nem lehet. 2. A felosztható nyere­ségrészesedésből évközi ju­talmazásokra, kulturális, szo­ciális, sport támogatásra, va­lamint az esetleges reklamá­ciók fedezésére tartalékot kell képezni. Nagyvállalati szinten a tartalék mértéké­ről és felhasználásáról az In­téző Bizottság a vezérigazga­tóval közösen dönt. Vállala­toknál és gyáregységeknél e jogkör az üzemi tanácsot il­leti meg. 3. Az üzemi tanácsok min­den évben legkésőbb január 15-ig határozzák meg a nye­reségrészesedés egyénekre történő elosztásának szabá­lyait. Az ipari nagyvállala­toknál működő Intéző Bizott­ságok irányelvek kiadásával segítsék ezt. Ahol üzemi ta­nács nincs, ott e határozat­ban felsorolt jogokat a szak­­szervezeti bizottság gyako­rolja. A szabályzatban foglalt csökkentő és kizáró tényező­ket (kivéve az üzemi tanács határozatánál magasabbrendű jogszabályban foglaltakat) csak attól az időponttól lehet alkal­mazni, amikor a dolgozókkal ismertették. ZARÓRENDELKEZÉS E határozattal hatályát vesz­ti a SZOT elnöksége 6071960. (XII. 24.) számú határozata. Ez a határozat 1965. január 1-től lép hatályba. 1965. évre kivételesen a nyereségrészese­dési szabályzatot 1965. március 31-ig kell elkészíteni. ötmilliós megtakarítás — ügyvitelgépesítéssel Hogyan alakultak a fuvar­­>éljesítmények a szállított áruk neme és a rakodások módja szerint? ... Teljesítet­­ték-e a minisztériumok, és azo­kon belül az egyes fuvaroz­tatók a szállítási tervet? ... Mennyi árut rakodtak az AKÖV-ök saját és idegen ra­kodógépekkel? ... Melyik AKÖV, és azon belül melyik főnökség, milyen gépkocsi tí­pusokkal dolgozott leggazda­ságosabban? ... Ezekre és még egy sor ha­sonló, a tervek és a további teendők meghatározásához, valamint az értékelő, elemző munkához nélkülözhetetlen kérdésre válaszol az Autó­­közlekedési Szervező Iroda. A szakmabeliek is keveset hallanak erről az országos szervről, pedig fontos és ér­dekes feladatkört tölt be. Az autóközlekedés területén közel négy esztendeje az Iroda végzi az ügyviteli gépszerve­zést, a központi lyukkártya­­géppark üzemeltetését, az AKÖV-ök könyvelőgép keze­lőinek és irodagép műszeré­szeinek kiképzését, valamint az ügyviteli szervező, és ügyviteli gépszervező munka lebonyolí­tását. Négy év alatt az Iroda valamennyi közhasználatú autóközlekedési vállalatot bekapcsolta az ügyvitelgépe­sítési rendszerbe. Az ország minden részéből beérkezett, és a központi lyukkártya­­gépen feldolgozott adatokból ágazati és vállalati szintű összesítéseket, elemzéseket készítenek, elősegítve ezzel az Országos Tervhivatal, a Központi Statisztikai Hiva­tal, a Központi Szállítási Ta­nács, a KPM és az Autó­­közlekedési Vezérigazgató­ság, nem utolsósorban pedig az adatszolgáltató vállalatok munkáját. A valóságos adat­áradatot 11 gépi táblára dol­gozzák fel. Az Autóközlekedési Szerve­ző Iroda eddigi tevékenységé­nek eredményeként több mint 200 fő létszám- és ötmillió fo­rint költségmegtakarítást ért el. Elácsorgofl milliók A Fővárosi Autóbuszüzem, a Szabolcs utcai MÁVATJT, és az egyéb nagy kocsiparkkal ren­delkező autóközlekedési válla­latok telephelyeinél naponta visszatérő —, sokszor a közúti forgalmat is akadályozó jelen­ség —, hogy a napi munka vé­geztével befutó gépjárművek a csúcsidőszakban gyakran félóránál is többet kényte­lenek vesztegelni az utcán. Ennek oka, hogy a telepen az üzemanyagtöltő állomás kiszol­gáló állásai kevésnek bizonyul­nak, és a tankolásra várakozó gépkocsik részére fenntartott hely sem elegendő. Nagy Miklós okleveles gé­pészmérnök, a KPM Autóköz­lekedési Igazgatóságának mun­katársa, sokoldalúan vizsgálva e kérdést, bonyolult számítá­sok eredményeként megállapí­totta, hogy jelenleg országosan az autóközlekedési telepek gép­­kocsiparkjának mintegy 70 százaléka munkaideje befejez­tével átlagosan napi kilenc percet vár a telepen kívül. majd ugyanennyire tehető az az idő is, amit a telepen belül kénytelen ácsorogni addig, amíg a töltőállomáshoz ér. Ez összesen 13 percet tesz ki. Ha a tankolásnál eltöltött várako­zási időt átlagosan három percre csökkenti, úgy a gép­kocsivezetők naponta kereken negyedórát megtakaríthatnak. Amennyiben ezt az időt a szállítási kapacitás kihaszná­lására fordítják, az AKÖV-ök­­nél és a MÁVAUT-nál az egy évre eső termelési értéket 60 millió forinttal növelik. A jelentős megtakarításra tekintettel a probléma megol­dását nem lehet elhanyagolni. A »Közlekedéstudományi Szemlédben Nagy Miklós rész­letesen ismerteti azokat a szá­mításokat, amelyek alapján a létesítendő forgalmi telepek tervezésekor vagy a meglevő telepek bővítésekor az üzem­anyagkiszolgáló helyek opti­mális számát, és a tankolásra való gépkocsisor helyszükség­letét meghatározhatják. SZILVESZTERI HANGULATBAN T<*M: — Kórházból szökött meg az ipse, vagy jelmezben van?

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék