Közlekedés, 1967 (57. évfolyam, 1-24. szám)

1967-01-10 / 1. szám

2 Így dolgoznak szakszervezeti bizottságaink A FAÜ SALLAI FŐMŰHELY messze esik a város zajától. A kék autóbuszok a fővárosi közlekedés „napszámosai” csal: akkor kerülnek ide, ha hosszabb időre pihenni térnek. Pihenni és újjászületni. Mert itt, a Sallai főműhelyben, a Fővárosi Autóbusz Üzem „házi gyárában” újjászületnek az autóbuszok. A külső Gyömrői úton egy egész k­is birodalom az övék. Több­száz ember dolgozik itt, hogy munkájukkal segítsék a város forgalmát, hogy kezük nyomán új és új autóbuszok szülesse­nek. Itt készült el ugyanis 1960-ban az első csuklós­ busz, hogy azután még száz és száz hagyja el a műhelyt, az Autóbusz Üzem egyetlen ipari tevékenységet folytató üzemegységét. AZ ITT DOLGOZÓK jó, vagy rossz munkája nagyban meghatározza a városi közlekedés minőségét, hiszen az összes nagyjavítás csere fődarabok is itt készülnek, hogy azután a többi három üzemegység már ezekkel a fődarabokkal szolgál­ja a forgalmat. Ez a sajátos, vállalati viszonylatban egyedül­álló speciális helyzet nagy felelősséget ró a kollektívára, a párt és gazdasági vezetésre, és természetesen a szakszervezeti bi­zottság munkájára is. — KÖNNYEBBSÉGET JELENT a munkában — mondta Grácer János szb-titkár —, hogy együtt vagyunk, egy zárt te­lepen, ahol az embereket egyszerűbb „mozgósítani”, mint — mondjuk — a forgalomnál, ahol a várost járják, így valóban előnyt élvezünk a többi üzemegységgel szemben és a szerve­zettségünkön ez meg is látszik: 4,5 százalékkal magasabb a szervezettségünk, mint a garázsoknál, a forgalomnál. Előny még az is, hogy naponta többször is találkozhatunk a dolgozók­kal, a bizalmiakkal, s ha valami sérelem éri őket, azonnal in­tézkedhetünk. Most is az egyik üzemrészből jövök, ahol egy dolgozó bérreklamációját beszéltük meg. Nincs olyan nap, hogy a munkások ne keressenek fel bennünket. Az szb. ajtaja termé­szetesen mindenki előtt, bármikor nyitva áll. A SZAKSZERVEZETI VÁLASZTÁSOKRÓL is szó esett. Elmondották, hogy a jelölőbizottságot már megválasztották, akik a munkájukat megkezdték. Az üzem tagoltsága miatt 5 személyből álló jelölőbizottságot választottak, így minden rész­leg képviselteti magát. A választások után is, az úgynevezett vezető bizalmi rendszerben dolgoznak majd, mert egyöntetű vé­leményük szerint az üzem adottságainak ez felel meg leginkább. A négy vezető bizalmihoz 10—11 bizalmi tartozik. A vezető bi­zalmiak mint meghívottak minden szb-ülésen jelen vannak, s az aktívákat minden olyan kérdésről tájékoztatják, amelyek a napi munkával, a mozgalmi feladattal összefüggnek. A 13 TAGBÓL ÁLLÓ SZB. féléves munkaterv szerint dol­gozik, előre meghatározott feladattal. A legutóbbi szb-ülésen például az üzemi közönségszervezés és az üzem könyvtárának helyzetét vitatták meg. A könyvtár és a közönségszervezés munkáját kielégítőnek találták, s ha a már engedélyezett át­alakítással a könyvtárt a második emeletről a földszinti ebédlő mellé hozhatják le, akkor minden bizonnyal növekedik az ol­vasók tábora is. Ha nem is megy minden olyan jól, ahogy sze­retnék ebben a több száz dolgozót foglalkoztató üzemegység­ben, azért a szakszervezeti bizottság jelentős eredményekkel is büszkélkedhet. KÖZMEGELÉGEDÉSSEL DOLGOZIK a munkásellátási albizottság, s a munkások érdekeiért körömszakadtáig harcol. Legutóbb például a X. kerületi KÖZÉRT Vállalat, létszám­­hiányra hivatkozva, bezárta az üzem területén levő boltot. A munkásellátási bizottság tagjai addig „kilincseltek" és érvel­tek, amíg ismét kinyitották az üzletet. A dolgozóknak így már nem kell az apró vásárlások miatt bosszankodniuk. Födi Já­­nosné irányításával eredményes munkát végez a Nőbizottság és az Ifjúságvédelmi bizottság is. EREDMÉNYNEK KÖNYVELHETŐ EL, hogy a gazdasági vezetés igényli az stb., a vezető bizalmiak munkáját, s nélkü­lük semmiféle határozat, vagy a dolgozókat érintő intézkedés nem történik. — Ez a hatáskörünk — mondja Grácer János — a következő években még csak szélesedik. Hiszen az új gazda­sági mechanizmusban a szakszervezeti bizottság munkája is új arculatot ölt. MÓDSZERESEN KÉSZÜLNEK az elkövetkeződő évek vár­ható feladataira. A gazdasági mechanizmus legfontosabb kér­déseit az stb. tagjai közösen vitatták meg s ezen a megbeszé­lésen részt vesznek a bizalmiak is. A döntő feladat természe­tesen a választások előkészülete és végrehajtása lesz. Minden energiát erre fordítanak most. Olyan aktívahálózatot, bizalmi rendszert kívánnak kiépíteni, akik munkájukat a legnagyobb odaadással és aktivitással végzik. A bizalmiak jó, vagy rossz munkájától nagyon sok függ, s a FAÜ Sallai főműhelyében nem feledkeznek meg erről, az új feladatok küszöbén pedig kü­lönösen nem! Szerény­ József .KLÍMA” AUTÓ-IPARIHŰTŐ ÉS ÜZEMANYAG BERENDEZÉSEKET JAVÍTÓ ÉS GYÁRTÓ KTSZ Központ: Budapest, Vill.,Leonardo da Vinciu. 14. Telt 138-488 AUTÓHŰTŐK KÉSZÍTÉSE ÉS JAVÍTÁSA Közületek és lakosság részére: Kis- és középjavítás 24 óra alatt Nagyjavítás (tömbcsere) 48 óra alatt Budapest, VIII­, Bacsó Béla u. 21—23. Telefon:341-556 Ipari hőcserélő készülékek és berendezések, valamint üzemanyagkimérő berendezések gyártása és javítása Budapest, Vill., Leonardo da Vinci u. 14. Telefon: 142-078 ---------------------------------------------- I TAVALYI HISTÓRIA Szilveszter délutánján teherautó állt meg egy pestkörnyéki kisven­déglő előtt. Félórával később az egyik asztalnál megszólalt egy borízű hang. — Főúr, hozzon még egy liter bort. — Hozom — mondta a pincér, de nem mozdult. — Miért nem hozza már? — mozdult rá a vendég. — Mire vár? — Azt is szeretném tudni — felelte a pincér —, hogy annak a ked­ves vendégnek, aki az asztal alatt danol, mit hozzak? — Semmit! — mondta a vendég. — Neki nem szabad inni, ő a gép­kocsivezető ! (—­véghg) KÖZLEKEDÉS Az újítási propaganda költségfedezete Kérdik: milyen keretből és­­ hogyan lehet fedezni az újítá­­ si propaganda költségeit, illet­ve az újítási tevékenységgel kapcsolatos versenyekben ki-­ váló eredményt elért dolgozók jutalmazását.­­•A tapasztalatcsere és az­­ újítómozgalom propagandájá­val és fejlesztésével kapcsola­tos költségek (műszaki tovább­­i képző körök fenntartási költ­ségei, szaklapok beszerzési költségei stb.) fedezésére a vállalatok a teljes béralapjuk 6—10 ezrelékének megfelelő összeget használhatnak fel. Ide számolható el az újítási tevékenységgel kapcsolatos — újítók, újítási előadók — ver­ rseny díjazásai, valamint az újítási kiállításokra készített modellek költségei is. (22/1962. IKPM utasítás 82. pontja) Nem számolhatók el azonban a mű­szaki továbbképző körök fel-­ tári tárgyainak beszerzési és fenntartási költségei. (22/1962. KPM utasítás 83. pontja)­ Minthogy a rendelet nem so­rolja fel tételesen a lehetősé­geket, amelyekre a 6—10 ezre­ slék felhasználható, az Orszá­gos Találmányi Hivatal elvi döntése szerint ebből a keretei­ből lehet kifizetni a meghatá­rozott újítások átvételét szol­gáló tapasztalatcserének uta-s zási és szervezési költségeit; az újítómozgalommal kapcsolatos ankétok, előadások rendezésé-­ vel járó költségeket; az újítási előadók iskoláinak szervezési,­­ résztvevőinek ellátási, utazá­si és szakirodalmi költségeit. Tekintettel arra, hogy a 22/ 1962. KPM utasítás 82. pontja az alaprendelet 16. §. 7. bekez­dése alapján lehetőséget ad arra, hogy az újítási tevé­kenységgel kapcsolatos verse­nyek legjobbjait a 6—10 ezre­lékből jutalmazzák, ezért az újítók és újítási előadók ver­senyére — minthogy tiltó ren­delkezés nincs — pénzjutalom is adható. A nyereségrészesedési, illet­ve a jutalmazási keretből­­ki­váló dolgozó jelvényt, okleve­let és a vele járó legalább fél­havi átlagkeresetnek megfele­lő pénzjutalmat kaphatnak azok a dolgozók, (egyének) akik, bár még nem nyerték el a »Kiváló dolgozó« oklevelet, de találmányt, nagyjelentősé­gű újítást, vagy kiemelkedő jelentőségű műszaki szervezési intézkedést dolgoztak ki és ve­zettek be, illetőleg azok meg­valósításában jelentős szerepet töltöttek be. A szakszervezeti bizottságok — mint a dolgozók érdekvé­delmi szervei — jogosultak e munkában is tevékenyen részt venni. Az erre vonatkozó fel­hatalmazást az Mt. V. 2. §. 2/a. pontja tartalmazza, és rög­zíti, hogy »A munkaverse­nyek elbírálása, a győztesek megállapítása, kitüntetése és jutalmazása csak közreműkö­désükkel és hozzájárulásukkal történhet­. E feladatkörbe tartozik — mint a munkaver­seny része — az újítási tevé­kenységgel kapcsolatos verse­nyek szervezése, értékelése és díjazása is. Török István I I I I I A szakszervezeti bizalmiak választása előtt I SZAKSZERVEZETÜNK ELNÖKSÉGE 1966. december 2-i határozata alapján 1967. január 2-val megkezdődött üzemeink­ben a szakszervezeti bizalmiak újjáválasztása. A szakszervezeti­­ mozgalom legkisebb, de egyik legfontosabb egységei a szakszer­vezeti csoportok. A szakszervezeti mozgalom e­zen egységei rendszeres alapszabály szerinti működése esetén a legalkalma-Isabb formái és fórumai a szakszervezeti tagsággal történő tö­meg- és munkakapcsolatoknak, a tagság folyamatos és rendsze­res nevelésének. A SZAKSZERVEZETEK JOGAI ÉS FELADATAI növeke-­­ désével, a vállalati hatáskörök bővülésével és decentralizálásá-ival tovább nő a szakszervezeti csoportok és vele a bizalmiak hatásköre és felelőssége. Igen fontos ezt számbavenni most, amikor a szakszervezetek alapszabálya előírásainak megfelelő-ben a szakszervezeti csoport előtt a bizalmiak beszámolnak az elmúlt választás óta végzett tevékenységükről. A csoport tag­jai megvitatják a bizalmi munkáját, a csoport tevékenységét.­ A VÁLASZTÓ CSOPORTÉRTEKEZLETEK SIKERE nem­csak a bizalmiaktól függ. A szakszervezeti, illetve műhelybi­zottságoknak nagy felelősséggel kell segíteni a bizalmiakat a választó csoportértekezletek megtartásának előkészítésében, a jó beszámoló elkészítésében. A beszámolóhoz a rendelkezésre­­álló helyi statisztika, egyéb értékelő anyagok alapján adják meg a csoportoknak a szükséges segítséget, továbbá a kongresz­­szusi munkaversenyben elért helyezéseiket. A bizalmiak csak í így képesek alaposan és mélyrehatóan elemezni saját és a cso­portjuk munkáját. Bocsássák rendelkezésükre — az elmúlt vá­lasztások óta — a csoporthoz tartozó dolgozók béreinek alaku­­­­átát, a jutalmak, segélyek, stb. csoportokra eső részének ala­kulását, hogy ezzel is elevenebbé tudják tenni beszámolójukat. Helyes, ha a bizalmiak beszámolójukban beszéljenek erről és­­ arról is, hogy a csoportból kik vettek részt az elmúlt években kedvezményes szakszervezeti, illetve vállalati üdülésben, mun­kaügyi kérdésekben a csoport tagjai közül kik és milyen kér­rdésekben kaptak jogi védelmet, a szakszervezeti bizottságtól illetve a vállalati döntő­bizottságtól? A SZAKSZERVEZETI BIZALMIAKNAK a központilag­­ összegyűjtött adatokon kívül fel kell használni a csoport életé­ben előfordult fontosabb eseményeket, eredményeket, a szak­­szervezeti tagok jogaik és kötelezettségeik gyakorlásával kap­­­csolatos problémákat, továbbá foglalkozni kell a szakszervezeti szervek határozatainak, a csoportban történő végrehajtásával és a végrehajtáshoz nyújtott segítséggel. Őszintén és bátran­­kell megmutatni az eredményeket és hibákat. A szakszervezeti, illetve a műhelybizottságok részéről kijelölt felelősök nyújtsa­­nak segítséget a bizalmiaknak a beszámolója elkészítéséhez. A gondosan elkészített beszámoló alapján a szakszervezeti cso­portok tagjai kritikusan és önkritikusan elemezzék az egész I csoport és a bizalmi elmúlt választások óta eltelt tevékenysé­gét. A szakszervezeti munka elemzése után kell meghatározni a feladatokat és megválasztani a szakszervezeti bizalmit. A BIZALMIAK VÁLASZTÁSÁNÁL, ha valamikor igen, most különösen figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a szak­­szervezeti bizalmi a szakszervezeti csoport, illetve a szakszer-I vezeti mozgalom alappillére, másrészt, hogy a szakszervezeti munkában most jelentkező új vonások, megnövekedett felada­tok minden szinten nagyobb igényt, követelményt és felelős-s­séget támasztanak. A SZAKSZERVEZETI MOZGALOMNAK a csoportok — a bizalmiakkal az élükön — ténylegesen igen fontos egységei. A­­ bizalmiak szinte állandóan a szakszervezeti csoport tagjai közt­­ élnek és dolgoznak, ismerik problémáikat, hangulatukat, törek­véseiket stb. A helyi gazdasági vezetővel közösen — szükség szerint vele szemben — elsődlegesen és közvetlenül a bizalmiak képviselik a csoport tagságának érdekeit, intézik ügyeiket.S MINDEZEKET FIGYELEMBE VÉVE a szakszervezeti és műhelybizottságoknak a választások után továbbra is és foko­zottabban kell segíteni a megválasztott bizalmiakat, munkájuk­­ végzésében. Gondosabban fel kell készíteni őket munkájukra és rendszeresen segíteni a hatáskörükbe tartozó kérdések eldönté­sénél, a dolgozók ügyeinek felelősségteljesebb intézésénél. Is­ I­meretes, hogy a bizalmiak választásánál van a legtöbb fluk­tuáció. Ezért az újonnan megválasztott szakszervezeti bizal­miakat rögtön a megválasztásuk után ki kell oktatni a legfon­­tosabb teendőik elvégzésére és részükre a szükséges határoza­tokat, kézikönyveket eljuttatni. AZ ÚJONNAN MEGVÁLASZTOTT szakszervezeti tiszt­ségviselők tevékenységéhez fokozottabb és rendszeresebb se­gítséget kell nyújtani a felsőbb szakszervezeti szervek részéről­­is, így tudjuk csak elérni, hogy a szakszervezeti munkában visszaesés ne következzék be, a szakszervezeti demokrácia to­vább erősödjön, a tagság fokozottabban tudjon élni az alapsza­­abályban biztosított jogai és kötelességei gyakorlásával. NAGY BÉLA : * Az elmúlt esztendő utolsó­­ napjaiban kerestük fel a Fo-­­ I­lyamszabályozó és Kavicskor­­t I­ró Vállalat, népszerű nevén a 2 FOKA szakszervezeti irodáját,­­ s ahol a közelgő szakszervezeti­­ választások előkészítési mun­káiról érdeklődtünk. A szabad-­­­ságát töltő Major­ Károly szb- s i titkár helyett CsiZiatto Antal, a­­ vállalat személyzeti­­tí­ztályá-­­ nak vezetője válaszolt kérdé- t­é seinkre.­­ I — A SZOT elnöksége 1966.­­ november 12-i ülésén hozott ’ ’ határozatának megfelelően, 1 ■ 1967. 1 I január 20-ig nálunk is új­­­­ra kell választani a bizal- [­l­mi testületet és a műhely- ] és forgalmi bizottságokat. , IEzen időszak alatt kell megvá-­­ lasztani azokat a küldötteket­­ is, akik az 1967. február 21-­ i I Szakszervezeti Tanácsot vá­­­ lasztó küldöttértekezleten képü­l viselik majd a szakszervezeti I tagságot. E programnak meg­felelően, egyebek között nagy­­aktíva-értekezletet tartottunk, ahol öttagú jelölőbizottságot választottunk. Dr. Radó Béla terv- és munkaügyi osztályve­zető elnökletével, ők tesznek majd javaslatot az új szb megválasztására. — A tervnek megfelelően, a FOKA vidéki kirendeltségei januárban tartanak szakszer­vezeti taggyűlést, ahol megvá­lasztják a forgalmi- illetve műhelybizottságokat, a társa­dalmi bíróság tagjait, vala­mint a Társadalombiztosítási Tanácsot. Ezek vesznek részt ugyanis a februári értekezle­ten. A megválasztásra kerülő Szakszervezeti Tanács 25 fő­ből áll majd, de ezen kívül sor kerül még a háromtagú Szám­­vizsgáló Bizottság, a nyolctagú Társadalombiztosítási Tanács és a héttagú Társadalmi Bíró­ság , tagjainak jelölésére, illet­ve megválasztására is. A fenti javaslatok kidolgozásán kívül a jelölőbizottság a küldött­ért­ek­ezlet után, a szakszer­vezeti Tanács első ülésén javaslatot tesz a 9 dolgozó­ból álló szakszervezeti bi­zottság tagjaira. A szabályoknak megfelelően, természetesen a jelölőbizottság tesz javaslatot azon küldöttek megválasztására is, akik a fel­sőbb szervek választásánál és a Szakszervezetek XXI. Kong­resszusán képviselik majd a FOKA szakszervezeti tagságát. A FOKA decemberi vállala­ti értesítőjében, részletes is­mertető található a szakszer­vezeti választások »menetrend­jéről«. Az értesítő tartalmaz olyan részt is, amely különö­sen érdekes, megszívlelendő. «■A választásra olyan szakszer­vezeti tagokat javasoljunk, akik az új gazdasági irányítá­si rendszer helyi bevezetésé­ben és előkészítésében vala­mint megvalósításában kezde­­ményezően tudnak részt venni. A dolgozók képviseletében ön­állóan, bátran tudjanak véle­ményt mondani, állást foglal­ni és segíteni tudják a gazda­sági vezetők helyes döntéseit. Segítsék a döntések megvaló­sítását mozgalmi eszközök és módszerek hatékonyabb alkal­mazásával ...« — Igen helyesnek tartom még — hangsúlyozta Csilling elvtárs —, hogy a FOKA Érte­sítő is időben tájékoztatja a dolgozóitat a február 21-i kül­döttértekezleten elhangzó szó­­beszámoló főbb pontjairól. A beszámoló anyagának előzetes ismertetése lehetővé teszi, hogy a bizalmiak és küldöttek már a tagság véleményét mond­hassák el az értekezleten. Csilling Antal tájékoztatása bebizonyította, hogy alapos is­merője a FOKA szakszervezeti ügyeinek, hiszen ő a régi szak­­szervezeti aktívák közé tarto­zik. A beszélgetés végén egy gondjáról is említést tett. El­mondta, hogy a február 21-i küldöttértekezletnek csak az időpontja meghatározott, he­lyiséggel, ahol megtartják majd, még nem rendelkeznek. Remélhetőleg addig még meg­oldást nyer ez a kérdés is. Lipót József FOKA készülődés a küszöbön álló szakszervezeti választásokra 1967. január 16.

Next