Közlekedés, 1974 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
1974 január (Folytatás a 2. oldalról.) nek ott mindenről átfogó képet adni, de éppen ezért a nem elhanyagolható részletkérdéseknek, a munkásokat érintő és érdeklő, mindennapos munkájukkal összefüggő kérdések megtárgyalására nem jut idő és nem nyílik lehetőség. Ebből a szempontból vizsgálva, igen helyesen teszik a pécsiek, hogy ott a brigádokkal vitatnak meg minden lényeges kérdést. Ezt a tapasztalatot és módszert érdemes átvenni és másutt is alkalmazni. Nem az a fontos, hogy ünnepélyes keretek között tanácskozzunk, hanem az, hogy értsünk szót az emberekkel, beszéljük meg velük a dolgos hétköznapok apróbb és nagyobb kérdéseit, a munka javításának, a feladatok jobb megoldásának módozatait. Felmerül a kérdés, hogy vajon a gazdasági és a politikai vezetés megfelelően látja-e az üzemi demokrácia alkalmazásának jelentőségét, meg tudja-e változtatni ennek célravezető, hatékony módszereit. Arról is érdemes szót ejtenünk, hogy vezetői magatartásunkban nemcsak a feladatok meghatározására fordítunk-e elegendő figyelmet, gondolunk-e arra is, hogy tájékoztassunk és tájékozódjunk, s közösen jussunk elhatározásra, közösen jelöljük meg megdásra váró teendőinket. Szóvá tette a továbbiakban, hogy a vezetők túlságosan sok értekezleten, megbeszélésen vesznek részt, ez is közrejátszik abban, hogy kevesebb időt és energiát tudnak fordítani a munkásokkal való közvetlen tanácskozásra és találkozásra. Javasolta, hogy a párhuzamosságok kiiktatásának lehetőségeit vállalatonként vizsgálják meg, mert ebben rejlik a vezetők tehermentesítésének egyik legfőbb tartaléka. DR. VEROSZTA IMRE, a központi vezetőség tagja, a KPM osztályvezetője igen fontosnak minősítette a napirenden szereplő témát. Emlékeztetett arra, hogy a X. pártkongresszus állást foglalt a szocializmus magasabb szinten történő további építése mellett. Ennek a munkának szerves része a szocialista demokrácia teljesebb kibontakozása, amelynek abból a szempontból is nagy jelentősége van, hogy hozzájárul a dolgozó tömegek politikai tudatának fejlődéséhez, tulajdonosi szemlélete erősítéséhez. Ez a változás összhangban van a kialakult termelési viszonyokkal. A gyakorlati tevékenységben éppen azzal érhetünk el jelentős fejlődést, hogy a tömegek nagyobb öntudatra tesznek szert, s így minőségileg változik a munkához való viszonyuk, s a tudatformálás eredményeképpen hatékonyabbá, céltudatosabbá válik tevékenységük. Ebben nagy szerepe van a vezetésnek. Aki száz vagy ezer embert irányít, az mindenkor gondoljon arra, hogy a munkahelyi problémák megismerésében száz vagy ezer ember véleményére, a dolgozók összességének véleményére támaszkodhat. Fontos, hogy erre képesek legyenek a vezetők. Mint ismere ,tes, kiválasztásuknál hármas követelményt alkalmazunk: a politikai, szakmai és vezetési , készség és alkalmasság szem- , pontjából továbbra is vizsgál- ,ni kell, hogy a vezető bevál- , totta-e a hozzáfűzött remé- j nyeket és megfelel-e az előbb említett követelményeknek. ( Bizonyos, hogy e követelmé- j nyek utólagos és folyamatos számonkérése jelentősen javítaná a kádermunkát, s átfo góbb értelemben hozzájárul , na ahhoz, hogy a vezetők ha ,tékonyabban segítsék érvény- ,re jutni az üzemi demokrácia menésére meg kell tanítani azokat a gazdasági vezetőket is, akik eddig még nem jutottak el. Rá kell mutatnunk, hogy a termelésben, a bérkérdésekben, a dolgozók mozgósításában csakis akkor lehet eredményt elérni, ha a szakszervezet kezdeményezésére a munkahely valamennyi fontos kérdését sorra-rendre megvitatják a dolgozókkal Jól tudjuk, hogy a gazdasági vezetőknek soik az elfoglaltsága és nagy a felelőssége. Vegyék azonban figyelembe, hogy munkájukban nincsenek egyedül, mert támaszkodhatnak a dolgozói kollektívára, a szocialista brigádokra, a szakszervezeti aktivistákra. Fontos és kívánatos, hogy ilyen vezetési módszert alakítsanak ki és alkalmazzanak. Nem feledhetik, hogy vezetői megbízatásuk erre kötelezi őket. Ha így dolgoznak, nem marad el megbecsülésük sem. PESTALICS BÉLA szocialista brigádvezető, a Volán 1. sz. Vállalat 1. sz. üzemegységének gépkocsivezetője — aki meghívottként vett részt a központi vezetőség ülésén — felszólalásában az üzemi demokrácia fejlesztésének két tényezőjére mutatott rá. Az egyik: az üzemi demokrácia szoros összefüggésben van a szocialista brigádértekezletek rendszerével. A másik tényező: biztosítani kell, hogy a munkahelyen megfelelő légkör uralkodjon, s olyan munkakörülményeket teremtsenek, amelyek között a dolgozók szívesen, készségesen végzik napi munkájukat. Náluk minden fontos kérdésben kikérik a brigádvezetők és a brigádtagok véleményét. Amikor például a közúti balesetek megelőzésének témája került napirendre, amikor éppen a brigádok adtak hasznos útmutatást ehhez. Azóta javult a baleseti helyzet. Sok kezdeményezést indítanak el az ilyen kisebb kollektívák. Az ő brigádjuk például elhatározta, hogy udvariassággal segíti a budapesti tömegközlekedést. Ezt úgy kívánják megvalósítani, hogy fokozottabb mértékben elősegítik az autóbuszok, a villamosok és a trolik zavartalanabb haladását, gyorsabb közlekedését. Az üzemi demokrácia fejlesztése szempontjából fontosnak tartja, hogy a termelés tanácskozásokon és a brigád értekezleteken ne csak a feladatokról essék szó, hanem értékeljék is a végzett munkát, részesítsék elismerésben dicséretben, jutalomban azokat, akik erre érdemesnek bizonyultak. Náluk ez az utóbb időben már így megy s ez kedvező hatással van az üzemegység munkájára. A másik dolog, hogy a szűkebb köri tanácskozások elsősorban olyan témákat tűzzenek napirendre, amelyek a részvevőket közvetlenül érintik, amelyeket a részvevők alaposan ismernek, s így hozzáértőei meg is tudnak vitatni. SZÖLLŐSI TIBOR brigádvezető, a BKV troli üzemegység dolgozója — aki színtér meghívottként jött el a központi vezetőség ülésére — a tanácskozások tartalmi kérdéseihez szólt hozzá. Elmondotta, hogy nem várható kellő aktivitás olyan megbeszélésen ahol az előadó számadatok tömkelegét sorakoztatja fel ahelyett, hogy közérthetően tájékoztatná a részvevőket a gazdasági egység helyzetéről, a tett erőfeszítésekről és a további tennivalókról. Ilyenkor szokott előfordulni, hogy a beszámoló után nincs hozzászólás, mert ugyan mihez szóljanak hozzá a járművezetők. S ha már a tanácskozáson nem került sor munkájuk érdemi megvitatására, akkor az indítóknál vagy a végállomásokon hozzák szóba közös dolgaikat. Hibaként említette meg azt is, hogy a termelési tanácskozásokon aránytalanul hosszú beszámoló hangzik el, így a vitára, a dolgozók észrevételeinek, javaslatainak elmondására nem marad kellő idő. Ennek következtében az újabb tanácskozásra már nehezebb mozgósítani őket. Mindenképpen az a feladat, hogy váljanak tartalmasabbá az üzemi demokrácia fórumai, a termelési tanácskozások, a briigádértekezletei, s azokon a kellő hatáskörrel rendelkező gazdasági vezetők vegyenek részt s adjanak tájékoztatást is, útmutatást is a dolgozóknak, vezetők szemléletének, felfogásának és vezetési módszerének. Ha igénylik, kérik a dolgozók véleményét, akkor módot is adnak rá, hogy a dolgozók elmondhassák észrevételeiket javaslataikat kívánságaikat Nemcsak a legfelsőbb vezetőkről van itt szó, hanem a középszintű és a termelést közvetlenül irányító vezetőkről is. Fontos, hogy mindnyájunkat abban a szellemben neveljék és irányítsák feletteseik és a társadalmi szervek, hogy az üzemi demokrácia gyakorlati kérdéseit világosan felismerjék, munkájuk során alkalmazzák. Ebből a szempontból szükségesnek mutatkozik, hogy szervezett formában, tanfolyamok keretében ismerkedjenek meg az üzemi demokráciával, mint a szocialista demokrácia szerves részével. De az is szükséges, hogy mások, szakszervezeti tisztségviselők, brigádvezetők, brigádtagok is tanulmányozzák a vezetés, tudnivalóit, s tanfolyamokon sajátítsák el az ezzel összefüggő elméleti és gyakorlati tudnivalókat. Mint mondottam, náluk az a gyakorlat honosodott meg, hogy nem az üzemi háromszög vagy négyszög, hanem a szocialista brigádok közössége tesz javaslatot a kiváló dolgozó kitüntetésekre. Bevált módszer az is, hogy a versenyeredmények alapján a kollektívák ítélik oda a jutalmakat, sőt ők maguk osztják el a rendelkezésre álló összeget. Fontos, hogy mindenütt támaszkodjanak a szocialista brigádokra, de vigyázni kell, hogy minden kérdés megoldását ne tőlük várják a gazdasági vezetők. Azt sem helyes kitűzni, hogy mikor hívják össze értekezletre őket, ehelyett célszerű abban megállapodni, hogy akkor tanácskoznak velük, amikor éppen megbeszélni való kérdés vagy téma adódik: maszkodás, a brigádértekezletek rendszeres megtartása. Ezeken a fórumokon még a fő kérdéseket is egyszerű nyelven, a dolgozók számára érthetően kell ismertetni, mert csak ez segíti elő, hogy a munkások hozzáértően szóljanak bele e kérdéseik megoldásába. Az érdemi eszmecsere kibontakozásának az is előfeltétele, hogy a dolgozók idejében kapják meg a szükséges tájékoztatást, az üzem egészét érintő kérdésekről, s mindarról, ami a brigádnak, az egyes embernek a feladata. Teljesen világos, hogy ennek biztosításában a szakszervezeti szerveknek is megvan a maguk sajátos feladata. A hatás- és jogkörök alapján ki kell alakítani a helyes munkamegosztást, és közösen kell munkálkodni az üzemi demokrácia fejlesztésén. Sokszor előforduló olyan jelenség, hogy az üzemien belüli nehézségekért, rendellenességekért az illetékes vezetők másokat bírálnak a belső szervezésből eredő bajokat másokra igyekeznek áthárítani. Ebben is a helyi vezetés a hibás. Éppen a demokratizmus kibontakozása teszi lehetővé, hogy ezeket a bajokat a dolgozói kollektívák feltárják és útmutatást adjanak e nehézségek felszámolásához, megszüntetéséhez. Azok a vezetők járnak el helyesen, akik az ilyen véleményekre odafigyelnek, a közösségre támaszkodnak s meg is valósítják a kapott javaslatokat. A pártnak a szocialista demokrácia fejlesztésére, az üzemi demokratizmus továbbfejlesztésére vonatkozó határozatát nemcsak a vezető szervekben, hanem a munkahelyeken is már többször napirendre tűzték. Elérkezett az ideje, hogy a szakma központi vezetőségének ülése után minden érdekelt tartson megfelelő önvizsgálatot, s döntsön arról, hogy hogyan igyekszik a maga területén tovább erősíteni a demokratizmust. Javasoljuk, hogy ezt az útmutatást és állásfoglalást, amelyet a központi vezetőség ad és kialakít, tárgyalják meg szakszervezeti tanácsüléseken, vitassák meg a szocialista brigádokkal, s ezek alapján határozzák meg saját helyi tennivalóikat Bátorítás a dolgozóknak CSEPEL RUDOLF, az AFIT IV. sz. Autójavító Vállalat szocialista brigádvezetője meghívottként vett részt az ülésen, s hozzászólásában két megtörtént esetet ismertetett Az egyik: vállalatuk egyik brigádvezetője másfél évvel ezelőtt beadta felmondását, el akart menni más munkahelyre. Az szb-titikár kezdeményezésére szakszervezeti tisztségviselőkből alakított három tagú bizottság megvizsgálta ügyét Kiderült, hogy munkahelyének művezetőjével — annak kifogásolható vezetési módszerei miatt — nem tud együttműködni. A gazdasági vezetők is megvizsgálták ezt a dolgot, s úgy találták, hogy a művezetőt le kell váltani. Ez meg is történt A távozni készülő maradt, azóta is szorgalmasan dolgozik, a műhelyben megjavult a légkör, s a művezető más munkakörben ugyancsak helytáll. A másik eset: a vállalat egyik üzemegységében azt tapasztalták, hogy akadozik a termelés. Ugyancsak alapos vizsgálat kezdődött az okok felderítésére. Vizsgáltaik azt is, hogy mikor, milyen módon vehetnek részt a szakszervezeti tisztségviselők a műhely, az üzemegység termelési feladatainak meghatározásában, a soron következő időszak munkaprogramjának elkészítésében. Arra is választ vártak, hogy a művezetői értekezleteken jelen vannak-e a vezető bizalmiak. A vizsgálat ezen a téren fogyatékosságokat állapíthatott meg. Kiderült, hogy az üzemegységvezető, aki egyébként ilyen jól képzett szakember, az egyre fokozódó nehézségeket jóformán egyedül akarta megoldani. Nyilvánvaló, hogy a további bajok ebből adódtak. Azóta itt is megváltozott a helyzet, s a dolgozókra való támaszkodás, bevonásuk az üzemegység problémáinak a megoldásába azt eredményezte, hogy magukénak érzik a gondokat is. Éppen ezért erejük megfeszítésével, legjobb tudásuk szerint részt vesznek azok megoldásában. Ez a példa azt bizonyítja, hogy az üzemi demokrácia kibontakoztatása nélkülözhetetlen lendítőerőt jelent egy-egy munkahelyen belül. De a tapasztalatok arról is tanúskodnak, hogy ilyen eredményeket csakis akkor lehet elérni, ha a gazdasági és társadalmi szervek vezetői összefognak, jól együttműködnek, közösen munkálkodnak a közös célokért. GÁBOR ZOLTÁN, a központi vezetőség tagja, a KPM pártbizottságának titkára rámutatott: elvi jelentőségű témáról tárgyal a központi vezetőség. A szocialista demokrácia, az üzemi demokrácia érvényesítése igen fontos politikai kérdés. A párt éppen ezért mind a X. kongresszuson, mind pedig központi bizottsági ülésen részletesen foglalkozott ezzel, s állandóan, napirenden tartja az összes fontos tapasztalat mérlegelését és a további célok és tennivalók meghatározását. Nagyon jó dolog az, hogy szakszervezetünk e mai ülése előtt az üzemekben, vállalatoknál sok tapasztalatot gyűjtött össze, hisz ezek összegezése, értékelése hozzásegít ahhoz, hogy a helyes elvi célkitűzések a gyakorlatban hatékonyan érvényesüljenek és valósuljanak meg. A jövőben is ilyen elemzésre, a tapasztalatok mélyreható vizsgálatára van szükség. Bátorítani kell az üzemi vezetőket, dolgozókat, hogy nyíltan mondják el tapasztalataikat, elképzeléseiket. A gazdasági vezetők felelősek mindenért, ami a vállalatnál történik. Természetesen felelősek az emberekért, a munka- és életkörülmények alakításáért, a jó üzemi légkörért. Éppen ezért úgy kell politizálniuk, hogy minden munkájukban, egész tevékenységükben juttassák kifejezésre: tudják, hogy a munkásosztály bizalmából, a dolgozók iránti felelősségből töltik be tisztségüket. Törekedjenek arra, hogy a munkásokkal osszák meg vezetési gondjaikat, tájékoztassák őket a gazdasági problémákról, a termelési kérdésekről, s mindarról, ami őket közvetlenül érinti. Az üzemi demokrácia a szakszervezeti szervek tevékeny közreműködése nélkül nem fejlődhet, nem erősödhet, nem bontakozhat ki. A szakszervezeti tisztségviselők fontos kötelessége, hogy azokban a dolgokban ők nyújtsanak tájékoztatást a tagságnak, a dolgozóknak, amelyek a szakszervezet hatáskörébe tartoznak. • Az üzemekben, a vállalatoknál azt tapasztalhatjuk, hogy a szocialista brigádok nagyon komolyan veszik vállalásaikat, igyekeznek gazdag tartalommal megtölteni a hármas jelszó adta keretet. Ebből a szempontból nemcsak a termelési és tanulási kérdések érdemelnek figyelmet, hanem az olyan példás cselekedetek is, amelyek azt bizonyítják, hogy a brigádtagok megtanultak szocialista emberként élni, készek áldozatot hozni a közösségért, egymásért, társaikért. Segítik a gyengébbeket, gyermekeket, öregeket patronálnak, a magaik módján gondoskodnak róluk. (Folytatás a 4. oldalon.) Az ülés részvevőinek egy csoportja át. A vezetői beosztás kötelez K.UVA1U KEÄ5U, a KOZpon- i ti vezetőség tagja, a FOSPED nyugdíjasa elmondotta, hogy a gazdasági munkában és a mozgalmi tevékenységben elért eredmények a társadalmi aktivisták, a dolgozók helytállásáról tanúskodnak, s azt biizonyítják, hogy a dolgozók, az aktivisták értek, tudják, hogy vállalatuk terveinek telesítése becsületbeli ügyük. A termelés és az özömi demokrácia összefüggésének fétist KÖZLEKEDÉS A demokratizmus erősítése: állandó jellegű feladat DUSCHEK LAJOSNÉ, a SZOT titkára felszólalása bevezetőjében rámutatott: a szocialista fejlődés mai szakaszában, a szocializmus teljes felépítésének időszakában elengedhetetlenül szükséges a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberében felmérte, hogy meddig jutottunk el ezen a téren a X. kongresszus óta, s megjelölte a soron következő feladatokat. A KB 1973. novemberében számba vette az utóbbi egy év alatt elért eredményeket, s meghatározta, hogy mit kell a továbbiakban tennünk a szocialista demokrácia fejlesztése érdekében. Csak helyeselni lehet, hogy a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége ezen az ülésen szintén mélyrehatóan elemzi a helyzetet és keresi az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének lehetőségeit, igyekszik meghatározni annak tennivalóit. Ezzel kapcsolatban nem téveszthetjük szem elől, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésében tulajdonképpen sosem mondhatjuk, hogy elértük a csúcsot, a demokratikus elemek erősítése állandó jellegű feladat, hosszú időszakra vonatkozó teendők összessége, s úgy is mondhatjuk, hogy hosszadalmas folyamat. A szemlélet alakításának igen fontos jelentősége van. Nem helyes az, ha némelyek az üzemi demokráciát leszűkítik termelési kérdésre. Sokkal többről van szó. Természetesen igen jelentős a termelés, a szolgáltatás feladatainak minél eredményesebb megoldása, a gazdaságosság biztosítása. De az üzemi demokrácia szempontjából figyelembe kell venni a szakmai képzést, a dolgozók beleszólási jogát, a tudat erősítését is. Tehát az egész üzemi életet áthatja az üzemi demokrácia. A gazdasági vezetők fontos feladata, hogy mindig abból induljanak ki döntéseik előtt, hogy megítélésük szerint hogyan fogadják azokat a munkások, illetve kell, hogy a dolgozókhoz forduljanak, ismerjék meg véleményüket, állásfoglalásukat és csak utána hozzák meg a döntést. Ennek lényeges előfeltétele, hogy a dolgozókat az üzemi élettel összefüggő minden fontos kérdésről rendszeresen tájékoztassák. Erre nagyon alkalmas a termelési tanácskozás és igen gazdag lehetőséget kínál mind a tájékoztatásra, mind a kölcsönös eszmecserére a szocialista brigádokra való tí- 3 A termelési viszonyokkal összhangban MÓNUS GÁBOR, a központi vezetőség tagja, a SZOT osztályvezetője arról beszélt, hogy az üzemi demokrácia fejlesztésében vannak jelentős eredményeink, tehát nem kell mindent elötről kezdeni. Munkánkban szem előtt kell tartanunk azt az alapelvet, hogy a szocializmus attól szocializmus, hogy a dolgozók a termelőeszközök tulajdonosaivá váltak. Az üzemi demokrácia fejlesztése és érvényesítése tehát egyfelől összefügg a termelési viszonyokkal, másfelől pedig a dolgozók állampolgári jogaival. Éppen ezért figyelembe kell venni, hogy ezzel kapcsolatban kinek-s kinek mi a kötelessége. Az üzemi, munkahelyi kérdések demokratikus megvitatása és rendszeres megbeszélése abból a szempontból is elengedhetetlen, hogy azonos dolgokat másként látnak a dolgozók és megint másként a vezetők. Az egységes szemléletet és megítélést éppen a gyakori eszmecsere, az alkotó jellegű üzemi demokratizmus biztosítja. Szóba került a központi vezetőségi ülésen — mutatott rá a felszólaló —, hogy a demokrácia a döntések előkészítésének szakaszában kaphat teret. A végrehajtásban meg kellkövetelni a fegyelmet. Ez természetesen vonatkozik az üzemi demokrácia fejlesztésével összefüggésben a középszintű gazdasági vezetőkre is. Szükséges, hogy ők is teljesítsék ezzel kapcsolatos kötelezettségeiket. Az egységes értelmezés védett szükséges arról is beszélni, hogy a demokrácia megvaósításának, gyakorlásának van közvetett és közvetlen formája. Nem hiba az, hogy sem minden kérdésben, csak 12 őket közvetlenül érintő problémákban szavaznak a munkások. Az üzemi demokratizmust ebből a szempontból kell vizsgálni és célszerű az ezzel kapcsolatban kialakult, kipróbált és bevált módszereket széles körben terjeszteni. Ez eligazítást adna abban a tekintetben, hogy hol mit csinálnak jól és mit nem. BAKSA LÁSZLÓ, a központi vezetőség tagja, a miskolci Volán 3. sz. Vállalat oszt-titkáina megerősítette azt az álláspontot, miszerint az üzemi demokrácia gyakorlásában nagy szerepe van a gazdasági