Közlekedés, 1975 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
4 KÖZLEKEDÉS A FŐTAXI-nál így foglalkoznak a nyugdíjasokkal A KSZDSZ központi vezetőségének nyugdíjasbizottsága legutóbbi ülését a Fővárosi Autótaxi Vállalatnál tartotta. Lontai Dezső tiszttitkár és Horváth Géza igazgató adott tájékoztatást a FŐTAXI szakszervezeti nyugdíjasbizottságának tevékenységéről, illetve a vállalati nyugdíjasok helyzetéről, az érdekükben tett és teendő intézkedésekről. A nyugdíjasbizottság ülésére a Fővárosi Autótaxi Vállalatnál olyan időpontban került sor, amikor már ismertté vált az MSZMP KB 1974. november 20-i ülésén hozott határozata a párt XI. kongresszusa összehívására, és a kongreszszusi irányelvek is eljutottak a dolgozókhoz. Ez a beszámolóban és a hozzászólásokban egyaránt tükröződött. A beszámolókban és a hozzászólásokban kedvező visszhangot váltottak ki a kongresszusi irányelvek azon megállapításai, melyek szerint pártunk a soron következő ötéves tervben javítani kívánja a szociálpolitikai ellátást, biztosítja a nyugdíjak reálértékének megtartását, csökkenti nyugdíjrendszerünkben a korábbról megmaradt különbségeket. Horváth Géza igazgató többek között elmondotta, hogy a korábbiakkal ellentétben ma már a vállalat dolgozói 2400— 2500 forintos havi összeggel kerülnek nyugállományba. Ebben természetesen szerepe van a megváltozott szemléletnek, valamint a nyugdíj összegébe is beszámító, 25 000 kilométeres balesetmentes vezetés után járó jutalmaknak is. Ez a kérdés a Fővárosi Autótaxi Vállalatnál mintegy ötezer dolgozót és több mint 650 nyugdíjast érint közvetlenül. Lontai Dezső, a vszt titkára e szempontok figyelembevételével mutatott rá arra, ha valóban segíteni akarunk a nyugdíjasoknak, akkor ezt a segítséget a még nyugdíjazás előtt álló dolgozók anyagi helyzetének, életkörülményeik figyelemmel kísérésével, s bizonyos előkészítő lépések megtételével kell kezdeni. Ez két okból is indokolt. Egyrészt a dolgozók sok esetben kifogásolják, hogy a nyugdíjat megállapító eljárás a kívántnál hosszabb ideig tart és ez a legnehezebb időszakban — az átmenet idején — bizonytalanságban tartja a dolgozókat. Másrészt a dolgozók nyugdíjigényének felvételére a dolgozó munkahelye a legalkalmasabb — a SZOT elnöksége 1963-ban hozott határozata is ebből indul ki —, mivel a dolgozót a munkahelyén ismerik a legjobban, s a dolgozók munka- és életkörülményeinek védelmével, javításával foglalkozó szervek: a szakszervezeti bizottság, a társadalombiztosítási tanács, a nyugdíj előkészítő bizottság a munkahelyen vannak. A Fővárosi Autótaxi Vállalat gazdasági vezetői és szakszervezeti bizottsága, felismerték ennek jelentőségét és megkülönböztetett figyelmet fordítanak a védett korban levő dolgozók helyzetére. Ezt tükrözik azok az intézkedések, melyek szerint az szb mellett működő bérbizottság köteles évente vizsgálni a nyugdíjazás előtt álló dolgozók bérbeállását és biztosítani kell az adminisztratív dolgozók esetében a legalább 50 százalékos, gépkocsivezetők és más fizikai dolgozók esetében pedig a legalább 80 százalékos bérbeállást. Ez azt jelenti, hogy a védett korban levők bérét az átlag felett rendezték. Ezt kollektív szerződésben is rögzítették. További segítség, hogy évente 400 000 forintot, személyenként 1000 forintot biztosítanak nyugdíjpótlék címén a védett korba lépő dolgozók részére. A termelőmunkában részt vevő nyugdíjasok ugyanolyan bérfejlesztésben részesülnek, mint az aktív dolgozók, függetlenül attól, hogy milyen órabérük volt a nyugdíjazáskor. Ez az intézkedés különösen azoknak kedvező, akik régebben alacsony, nem ritkán 3,90 forintos órabérrel mentek nyugdíjba, s ha feleségük nem dolgozott, egy nyugdíjból kell megélniük. A nyugdíjazás előtt álló dolgozók ügyei intézésének céljára létrehozták a nyugdíjelőkészítő albizottságot, mely a munkaügyi osztály jelzése alapján felméri, hogy év közben kik kívánnak nyugdíjba menni. Részükre úgynevezett várományi lapot állítanak ki, megismertetik velük az új nyugdíjtörvényt, hogy a számukra legkedvezőbb formát választhassák. Van rá példa, hogy mindössze egy hét további munkában maradással magasabb összeggel kerülhet egy-egy dolgozó nyugdíjba. Azoknál, akik nem kívánnak tovább dolgozni, megkezdik a szükséges okmányok beszerzését, és értesítik a dolgozót a nyugdíjazás pontos időpontjáról. Ebbe a munkába a már négy év óta működő jogi tanácsadó szolgálatot is bevonják. A nyugdíjba kerülő dolgozókat negyedévenként az üzemegységek társadalmi, politikai és gazdasági vezetői közösen búcsúztatják, s a lehetőségek szerint egy-egy dolgozó kitüntetésével is megköszönik a több évtizedes, kiemelkedő munkát. A nyugdíjasok ügyeinek jobb intézése céljából egy, a vszt hatáskörébe tartozó, önálló nyugdíjas alapszervet hoztak létre, amely külön segélyezési és üdülési, illetve beteglátogatási albizottsággal dolgozik. Segélyként a szakszervezeti költségvetés terhére évente mintegy 60 000 forintot fizetnek ki. Ez az összeg 150—160 segélyezésre ad lehetőséget. Itt is elsősorban az 1969, illetve 1945 előtt nyugdíjazottak jöhetnek számításba, tekintettel alacsonyabb nyugdíjukra. A beteglátogatási albizottság rendszeresen felkeresi a fekvő betegeket és a tapasztaltak alapján javasol segélyezést. Van olyan nyugdíjasuk, aki már hét éve fekvőbeteg, neki tévékészüléket bérelnek. Ugyancsak hagyományossá vált a FŐTAXI-nál a fekvőbeteg nyugdíjasok karácsony előtti meglátogatása. Ők ez alkalommal 200—200 forint értékű ajándékcsomagot kapnak, melynek összeállítására különösen figyelnek. Ebből a munkából a tanműhelyi KISZ-esek is derekasan kiveszik a részüket. A vállalatvezetés és a szakszervezeti bizottság minden évben, a szezon elején és végén a hajdúszoboszlói melegvizes vállalati üdülőben helyet biztosít a nyugdíjasoknak. Ezzel együtt évente több mint 120 nyugdíjast tudnak üdültetni. A nyugdíjasok is kaphatnak az üzemi konyhán ebédet 6,50, illetve vacsorát 8,20 forintos térítés mellett. Mintegy 30-an rendszeresen igénybe veszik ezt a szolgáltatást. A négy év óta működő jogi tanácsadást a nyugdíjasok is igénybe vehetik, amely a vállalat terhére is ellát képviseletet. A veterán nyugdíjasokat a vállalat ünnepi rendezvényeire rendszeresen meghívják. Az évente rendezett KSZDSZ hajókirándulás költségeihez a vszt is hozzájárul, s így mintegy 80 nyugdíjas részvételét biztosítják. Évente egyszer műsorral és vacsorával egybekötött nyugdíjastalálkozót rendeznek, ezen általában 300—350-en szoktak megjelenni. A jutalmazásoknál figyelembe veszik a nyugdíjas albizottságban dolgozó aktivistákat illetve tevékenységüket. Rendszeresen a heti két alkalommal — tartanak klubnapokat a nyugdíjasok részére, amelyeken általában 30—35-en megjelennek. Minden lehetséges eszközzel, például használaton kívüli kabátok, paplanok, stb. térítésmentes odaadásával is segítik az alacsony nyugdíjas rászorulókat. . Az ülés részvevői nagy figyelemre méltatták azt a kezdeményező javaslatot, hogy kívánatos lenne a közlekedési tárca különböző ágazataihoz tartozó vállalatok összefogásával közlekedési nyugdíjasok otthonát létesíteni egy-egy kerületi körzetben, ahol egészségügyi ellátásban és egyéb szolgáltatásokban (étkezés, fodrászat stb.) is részesülhetnének azok az egyedül élő nyugdíjasok, akik rokkantság, betegség vagy egyéb okból támogatásra szorulnak. Példa már van rá a vállalatok által támogatott lakás-, bölcsőde- és napközi építések területén. Valószínűleg ez a kérdés azSZDSZ soron következő kongreszszusán is szerepel majd. Dr. Bíró Mihály Az 1975. év első külföldi küldöttsége Finn vendégek szakszervezetünknél A KSZDSZ idei első vendégei a Finn Kommunális Szakszervezet küldöttei voltak, akik január 5-től 12-ig tartózkodtak hazánkban. A küldöttséget, amelyet Ralf Wahlroos, a finn szakszervezet központi vezetőségének tagja vezetett, a KSZDSZ központi vezetősége képviseletében Mátyási Árpád titkár fogadta. A küldöttség látogatásának célja a magyar közlekedés, ezen belül a városi tömegközlekedés helyzetének, a dolgozók munkakörülményeinek, szociális ellátottságának megismerése, valamint azSZDSZ szervezeti felépítésének, a szakszervezeti jog- és hatáskör érvényesülése gyakorlati tapasztalatainak tanulmányozása volt. Ezekről a kérdésekről Mátyási Árpád titkár szakszervezetünk központjában részletesen tájékoztatta a küldöttség tagjait. A vendégek ezt követően ellátogattak a BKV szakszervezeti tanácsához. Jártak a metrónál, a vasúti járműjavító gyáregységben és a Szemlő-hegyi úti gyermekotthonban. Vidékre is ellátogattak. A Miskolci Közlekedési Vállalatot keresték fel, ahol ugyancsak módjuk nyílott a nagyvárosi közlekedéssel összefüggő szakmai kérdések tanulmányozására. Pekka Kivinen és Ahti Rantanen, a küldöttség tagjai a városi tömegközlekedésből az autóbusz üzemág és a műszaki szakterület iránt érdeklődtek. Az itt töltött egy hét alatt vendégeink ismerkedtek fővárosunk nevezetességeivel, az új létesítményekkel is. A program befejeztével a finn szakszervezeti vezetők úgy összegezték magyarországi látogatásuk tapasztalatait, hogy tanulmányútjuk elérte célját. Sikerült ismerkedniük azSZDSZ munkájával, a magyar közlekedési dolgozók élet- és munkakörülményeivel, s képet kaptak a magyar főváros tömegközlekedésének helyzetéről, a XXVIII. kongresszusunk óta tapasztalható, erőteljesebb fejlődésről, a közlekedési dolgozók érdekében hozott intézkedésekről. A miskolci tapasztalatok ugyancsak hozzájárultak munkánk, szakmánk teljesebb megismeréséhez. Elismeréssel nyilatkoztak a további fejlesztési tervekről, s ezzel együtt sokrétű programjuk szervezéséért köszönetet mondtak azoknak a gazdasági és szakszervezeti vezetőknek, akik tapasztalataik átadásával hozzájárultak magyarországi tanulmányútjuk sikeréhez. Végül jókívánságaikat nyilvánították azoknak a céloknak a megvalósításához, melyeket a fővárosban és a miskolci tömegközlekedés fejlesztésére magunk elé tűztünk. Finn vendégeink látogatásukkal népeink és a szakszervezeteink közötti baráti kapcsolatokat is erősítették, mely, mint visszautazásuk előtt elmondották, a világ békeszerető népeinek összefogása érdekében is szükséges. S. Gy. Szakszervezetünk finn vendégei városnéző sétájukon ellátogattak a Népstadionba is A brigád ajándéka A 18-as Volán tatai üzemegysége Klapka György személyforgalmi, szocialista brigádjának tagjai karácsony előtt felkeresték a komáromi szociális otthon gondozottait. Régi ismerősként üdvözölték őket, hiszen a brigádtagok gyakori vendégek náluk. A kapcsolatot a gépkocsivezetőkből, kalauzokból álló tizenhét tagú brigád kezdeményezte, s azóta vállalásként szerepel a brigád munkájában a szociális otthon patronálása. Azóta minden karácsonykor ajándékokkal kedveskednek az idős embereknek, és nyáron sem feledkeznek meg róluk. Tavaly nyáron például élményt adó kirándulásra vitte Balatonfüredre a brigád a gondozottakat. Karácsonyra könyvekkel ajándékozták meg az idős embereket. Dömötör Istvánt külön is patronálja a brigád. Ő szép kézimunkákat készít, ezért neki karácsonyra kézimunka anyagot ajándékoztak. Mi valósult meg? A KSZDSZ ELNÖKSÉGE JELENTÉS ALAPJÁN TÖBB ALKALOMMAL VIZSGÁLTA, hogy a különböző vállalatoknál hogyan alakul a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának egysége. Különös gondot fordított arra, hogy hogyan valósul meg a „Szocialista módon ... tanulni, élni” célkitűzés. Ezzel kapcsolatban határozatok születtek, és szakszervezetünk titkársága a közelmúltban megvizsgálta, hogy mi lett ezeknek a határozatoknak a sorsa, mi valósult meg belőlük és hogyan lépjünk tovább a szocialista brigádmozgalom fejlesztésében. Kitűnt a vizsgálatnál, hogy a BKV-nál az elnökségi határozat végrehajtása során kiemelkedő eredményeket értek el a brigádok munkájának tartalmasabbá tételében. Intézkedési tervet dolgoztak ki a brigádokban folyó nevelőmunka segítésére. Különösen az iskolán kívüli állami felnőttoktatásban értek el kimagasló eredményeket, mert a BKV-nál évek óta hagyományosan jól szervezik a 8 általános iskolát, valamint a dolgozók középiskolai továbbtanulását. A nagy létszámú brigádokat átszervezték úgy, hogy létrehozták a vonalcsoporti szervezeti formát, amely megfelelőbb kereteket biztosít a politikai nevelőmunkának. Jó kezdeményezés a BKV-nál, hogy a könyvtárak kölcsönzési idejét a szolgálati beosztásokkal összhangba hozták. A Volán Tröszt szakszervezeti tanácsához tartozó szakszervezeti bizottságok is számos jelentős kezdeményezésről számolhattak be. Főképpen az üzemi demokrácia kiterjesztésében és elmélyítésében kapnak mind nagyobb szerepet a szocialista brigádértekezletek. Nagyon lényeges, hogy nemcsak a feladatok kiadására hívták össze a brigádértekezleteket, hanem egyre nagyobb szerepük van a döntések előkészítésében is. A Volán Tröszt szakszervezeti tanácsa ágazati szocialista brigádvezetői fórumot szervezett. Nagy aktivitás mutatkozik meg a vállalatoknál az ismeretterjesztő előadások megszervezésében, valamint a 8 általános iskola elvégzése érdekében. A vidéki Volán-vállalatok igen jelentős eredményeket értek el szociálpolitikai feladatok megoldásában, saját telephelyük, munkahelyük szépítésében,, az üzem dolgozói gyermekeit befogadó óvodák, iskolák, továbbá a játszóterek karbantartásában és építésében. Az elnökség határozata alapján nagyobb erőfeszítéseket kell még tennünk a szocialista brigádok tapasztalatcseréinek megszervezésében. Jó eredményeket értek el a MAHART szakszervezeti bizottságai is a szocialista brigádok segítésében. A vállalat sajátosságainak megfelelően a folyamhajózásban dolgozó brigádok vetélkedőket szerveztek. Ezek között sor került arra is, hogy a szovjet és csehszlovák testvérszakszervezethez tartozó brigádokkal együtt vettek részt olyan feladatok megoldásában, amelyek a hajósokat egyaránt érdeklik. Jó kezdeményezésük, hogy a tengerhajózási dolgozókhoz rendszeresen eljuttatják a vállalat és az ország életéről szóló friss, érdekes információs anyagokat, valamint érdeklődésre számot tartó olvasnivalót. E NÉHÁNY VÁLLALAT PÉLDÁJA IS MUTATJA, hogy az elnökség határozatainak végrehajtását megkezdték és nagy lépést tettek előre a megvalósítás útján. Ugyanakkor azonban a titkárság azt is megállapította, hogy a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavából még legtöbb helyen csupán a termelési feladatok szocialista módon való megoldására, a munkavégzésre vonatkozó követelmény kap megfelelő helyet és a hármas jelszó másik két elemével kevesebbet törődnek. Fellelhető számos brigád vállalásában bizonyos sablonszerűség, formalizmus. Ez főképpen abban nyilvánul, meg, hogy minden kollektíva azonos vállalásokat tesz, holott a brigádok között nagy a különbség a benne részt vevők szakképzettségét, általános műveltségét és főképpen érdeklődési körét illetően. Vannak, akik szívesebben olvasnának könyvet, mások egyéni továbbképzésüket tervezik, mégis sok helyütt azon mérik a kulturális vállalásokat, hogy a brigád kollektív színház- vagy mozilátogatásokat tűz maga elé. A szocialista brigádmozgalom hármas jelszava érdekében a szakszervezeti bizottságok akkor tehetnek sokat és nyújthatnak még nagyobb segítséget, hogyha a brigádban jelentkező igényeknek megfelelő rendezvényeket szervezik, amelyek iránt a dolgozók a legjobban érdeklődnek. Azokon a helyeken, ahol lehetőség van a 8 általános iskola vagy a szakmunkások középiskolájának elvégzésére, ott ahhoz segítsék hozzá a brigádok tagjait. Ahol szervezik a gépkocsivezető és karbantartó szakmunkás tanfolyamot, az ezen való részvételt fogadják szívesen a vállalásoknál. Nincs olyanfajta munkamegosztás, hogy a termelési feladatokat a gazdasági vezetők segítik vagy tartják szemmel, a politikai vállalásokat pedig a párt- és tömegszervezetek. Valamennyiüknek együttes feladatuk a hármas jelszó minden elemével egyenrangúan, tartalmasan foglalkozni. Titkárságunk azt ajánlotta a szakszervezeti bizottságoknak, hogy ne várjanak központi intézkedésekre, hiszen az országos általános intézkedések éppen az ellenkező hatást érnék el. Ha minden brigád egyfajta vállalást tenne, megszűnne a lehetősége annak, hogy valóban élő, eleven, csak arra az egy brigádra érvényes vállalások szülessenek. A PÁRT XI. KONGRESSZUSÁRA ÉS A FELSZABADULÁS 30. ÉVFORDULÓJÁRA indított szocialista munkaverseny, az év során megrendezésre kerülő kiemelkedő politikai események újabb lehetőségeket és javaslatokat adnak a brigádmunka tartalmasabbá tételéhez. A brigádok vállalásai pedig egyre nagyobb sikert hoznak a gazdasági életben és a közösség politikai fejlődésében egyaránt. Szekszárdon is megkezdődött az első szakmásító tanfolyam Lapunk hasábjain már többször foglalkoztunk a gépkocsivezetők szakmásításának kérdésével, az országszerte beindult tanfolyamokkal. Ezúttal a szekszárdi Volán 11. sz. Vállalat a „soros”, hiszen náluk is indítottak szakmásító tanfolyamot. A múlt év őszén kezdték meg tanulmányaikat az első tanfolyam hallgatói. A több mint hatvan jelentkezőből egyelőre csak huszonegyen juthattak be az első tanfolyamra. Közülük tizenketten autóbusz-vezetők, a többiek tehergépkocsit vezetnek évek óta. A szekszárdi vállalat gépkocsivezetőinek képzése az 505-ös tanintézetben folyik. A részvevők szorgalmasan tanulnak, és tanulmányi eredményük kielégítő. A 34 hét letelte után kézhez kapják a gépjárművezető és -karbantartó szakmunkás-bizonyítványt és fizetésük is emelkedik havonta körülbelül 200—230 forinttal. A 11-es Volánnál csakúgy, mint más közlekedési vállalatoknál, ösztönözni szeretnék a többi gépkocsivezetőt is a tanfolyam elvégzésére. Hiszen nagyobb tudás birtokában a dolgozók eredményesebb munkát végezhetnek. 1975. január