Közlekedés, 1977 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

KÖZLEKEDÉS 1977. jcntiár A szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásai AFITIV. sz Autójavító Vállalat Erősítik a közös felelősséget Az AFIT IV. sz. Autójavító Vállalat szocialista brigádvezetői­nek tanácskozásán az 1977. év két legfontosabb feladatával foglal­koztak legrészletesebben. Az egyik a Dózsa György úti nagy rekonstrukció, a másik pedig a munkanapbrigád elnevezésű munkarendszer bevezetése. A bri­gádvezetők felkészülten jelentek meg az összejövetelen, mert ko­rábban — ezúttal először — a brigádonként megtartott terme­lési tanácskozásokon már szó esett a széles körű megvitatást igénylő két fontos feladatról. Az 1976. év eredményeinek el­éréséért sokat tettek a szocialista brigádok. Erre mutatott rá beve­zetőként vitaindítójában Szek­szárdi Imre, a vállalat igazgatója. Aztán rövid áttekintést adott a szocialista brigádmozgalom eddigi fejlődéséről. A vállalat első bri­gádja Béke néven 1958-ban ala­kult, s ennek jogutódja most is a Dózsa György út 61. sz. alatt az 5-ös üzemegységben dolgozik. Je­lenleg pedig már 109 brigád 1047 dolgozót egyesít. így a brigádok­ba tartozik a vállalat dolgozóinak 61 százaléka. A brigádmozgalom számszerű fejlődése mellett fel kell figyelni a hiányosságokra és a tennivalók­ra is — hangsúlyozta az igazgató. A kollektívák vállalásaikat már eddig is a hármas célkitűzés je­gyében tették meg, mégis 1975- ben az történt, hogy 21 brigád nem kaphatta meg a szocialista címet. Elő kell segíteni és el kell érni, hogy a mozgalom hármas jelszavát mindenütt érvényesít­sék, s a brigádok teljesítsék az összes követelményt. Tájékoztatott az igazgató arról, hogy az 1977-es év rendkívüli esztendő lesz a vállalat életében. Ekkor kerül sor a 13 000 négyzet­­méter alapterületű, négyszintes épület létesítésére, nagyarányú rekonstrukció keretében. Az építkezést bontás előzi meg. Emiatt összébb kell húzódni az amúgy is szűk munkaterületeken. Ugyancsak erre az időszakra esik a munkanapbrigád-munknmód­­szer általános bevezetése. Mi en­nek a lényege? Há például a ja­vításba reggel adott gépkocsival a délelőttös műszak a váltásig nem készül el, akkor nem teszi félre ezt a munkát másnapra, ha­nem átadja a délutános brigád­nak, s az ezt még estig befejezi, így. ha nem is egy műszak ideje alatt, de egy munkanapon belül megjavítja az autót az adott üzem. Ezt a rendszert meg kell valósítani a szolgáltatás színvo­nalának javítására, a gyorsabb ki­szolgálás céljából, a veszteségidő további csökkentése érdekében. Ezek a feladatok azt igénylik, hogy erősödjék az egységes szem­lélet a tennivalók megítélésében, fokozódjék a következetesség és a közös felelősségérzet a végre­hajtásban. Szekszárdi Imre igaz­gató éppen ezért kérte a brigád­vezetőket, hogy vállaljanak na­gyobb részt ők is, a kollektívák is 'a célok és a feladatok megis­mertetésében, elfogadtatásában és a megvalósításban. Javaslataik­kal és észrevételeikkel segítsék elő a munkabrigádok kialakulá­sát. A beszámolót élénk vita követ­te. A közös gondok megértése és vállalása csendült ki már az első felszólaló. Ciffrus Attila négysze­res szocialista címet elnyert, aranykoszorús brigád vezetőjének a hangjából is. — Nagy megköny­­nyebbüléssel hallottuk, hogy mű­helyünket nem telepítik át a re­konstrukció során. így vállalhat­juk többletként azt az ezer mo­tort. amelyet a tröszt kér válla­latunktól. Riczer Károly ifjúsági brigád­tag az egyéni és a közös felelősség összefüggéséről beszélt. Mint mondotta, amit ő csinál, azt igyekszik a lehető legjobb minő­ségben megcsinálni. Elengedhe­tetlen követelmény, hogy mások is jó minőségben végezzék el, vagy fejezzék be a közös mun­kát. Mitagadás, ennek a megva­lósítása a Jövő feladata. A siker döntő mértékben attól függ, hogy az érdekeltek mennyire értik meg, hogy valójában miről is van szó. Ehhez kapcsolódott Kovács 1. András, aki azt ígérte, hogy min­dent megtesznek e feladatok si­keréért. Azt viszont kérte, hogy a vezetés ehhez biztosítsa az ösz­­szes szükséges feltételt. Bállá István próbamester arra az összefüggésre mutatott rá, hogy az új munkarendszer beve­zetése maga után vonhatja a rek­lamációk számának növekedését. Szerinte az ügyfelék mindig az ismerős szakembert keresik, aki­ben megbízhatnak. Éppen ezért annak az aggodalmának adott hangot, hogy így a felelősség el­sikkadhat. Huber István brigád­vezető ezzel szemben egyértel­műen állította: a jó előkészítés és a gondos, alapos munka a közös felelősség erősítését is szolgálja, s annak biztosítékát jelenti. Mint megállapította, ilyen szilárd ala­pokra kell építeni a szóban forgó munkarendszert, s akkor beválik, és meghozza a várt eredményt. Zahorán Zoltánná, a KSZDSZ szervezési és káderosztályának helyettes vezetője e témához hozzászólva hangsúlyozta: — A jó brigádok kollégáikat is ajánl­hatják az ügyfeleknek alkalman­ként. Ha nem vállalnak felelőssé­get egymásért, egymás munká­jáért, akkor a brigád elnevezés bizonyos értelemben csak formá­lis, nem felel meg a követelmé­nyeknek. Futó Antal művezető, a vszb közgazdasági bizottságának veze­tője többek között rámutatott: azért van szó alapvetően a mun­kabrigádokról, mert a jövőben sokkal hatékonyabban kell dol­gozni. Általános 'követelmény' a jobb minőség. Énnek érdekében szükséges, hogy ki-ki nagyobb felelősséget Vállaljon, mind a ma­ga, mind a kollektíva munkájáért. Hangsúlyozta, nem új dolog ez a munkarendszer. Tulajdonképpen egy korábban már alkalmazott, de abbahagyott módszer vissza­állításáról van szó. Megnyugta­tásként közölte, hogy kellő időt biztosítanak a bevezetésre, a be­gyakorlásra. Szükséges azonban brigádonként keresni a sajátos megoldásokat, hogy aztán a ki­próbált és bevált módszereket mások is átvehessék. Felfogás dolga és megértés kérdése az egész — állapította meg nagy fi­gyelmet keltő felszólalásában. Felszólalt a tanácskozáson a SZOT közgazdasági osztályának képviseletében dr. Turczer Ró­bert. Mint mondotta, több oldal­ról szerzett tapasztalatok alapján a vállalat szolgáltatási tevékeny­sége jónak, megbízhatónak érté­kelhető. Felhívta a figyelmet arra a lényeges szempontra, hogy a KGST-program keretében gyár­tott Zsiguli-Lada személygépko­csi további sikerre vitelében igen fontos a még színvonalasabb és kulturáltabb szolgáltatás. Ezért a munkanapbrigád-módszer meg­valósítását helyesnek és szüksé­gesnek ítélte. A tanácskozás tartalmas felszó­lalásokkal és jó iránymutatással segítette a közös cél felismerését, a gyakorlati megvalósítás meg­kezdését. Jóllehet, sokféle a gond, vannak még tisztázatlan kérdé­sek, sok a bizonytalansági ténye­ző a rekonstrukció meg az új munkarendszer körül is, mégis, összefogással, jó egyetértéssel úr­rá lehetnek ezeken a nehézsége­ken. Az értekezlet végül is való­jában igent mondott az 1977-es nagy feladatokra. Azon nem cso­dálkozhatunk, hogy némelyek még megszokásból, az újtól való félelmükben, mások, pedig szűkös egyéni érdekeiket túlságosan is hangsúlyozva, akarva-akaratlanul is nehezítik a szükséges és előre­vivő intézkedések bevezetését. De a tapasztalatok arról tanúskod­na!;, hogy, a hasonló fórumok fel­­használása. oá emberek vélemé­nyének megismerése és formá­lása, az érdekeltek meggyőzése és megnyerése, a közösen és közös­ségben megszervezett tevékenység mindenkor a célok megvalósulá­sát eredményezi. Ezt szolgálta — és tegyük hozzá: jól — ez a ta­nácskozás is. Römer Mihály zik meg a nélkülözhetetlen alkat­rész. Ilyenkor már csakis ideges kapkodással lehet a kocsikat megjavítani, vagy vizsgára elő­készíteni Ez végül is azt mutatja, hogy a hiányzó alkatrészt mégis­csak meg lehetett szerezni. He­lyes lenne ezekből a rendellenes­ségekből megfelelő következtetést levonni az új évre vonatkozóan.” Kákái János, a Cinkota autó­busz-üzemegység November 7, if­júsági szocialista brigád vezetője lényegében ugyanezzel a téma­körrel, az 1977. évi feladatokra való gondos és alapos felkészülés­­sél foglalkozott. Mint mondotta, brigádjuk és a többi kollektíva is már régóta tanulmányozta az üzemegység tervét, mert ez fon­tos feltételé annak, hogy ki-ki jobban megismerje és teljesítse is saját feladatát. A BKV szocialista brigádmoz­galma igen jelentős és haté­kony segítséget adhat a munka minőségének általános javításá­hoz. Ennek egyik feltétele és té­nyezője a Dolgozz hibátlanul munkarendszer bevezetésének előkészítése és alkalmazása. Er­ről szólva Kürti Gusztáv, a válla­lat műszaki-gazdasági tanácsadó­ja és DH-felelőse részletesen tá­jékoztatta a szocialista brigádve­zetőket e rendszer követelményei­ről és alkalmazásának előkészü­leteiről. Rámutatott, az ügy si­kere szempontjából elsődlegesen fontos, hogy az érdekelt üzem­egységek készítsék fél a szocia­­listá brigádokat a DH fogadására. Kívánatos, hogy a munkaverseny élenjárói, a szocialista brigádok tagjai vállalkozzanak az új, kor­szerű technológia alkalmazására, a kifogástalan minőségű munka végzésére, a veszteségidő csök­kentésére, és a többi kollektívá­val összehangolva végezzék min­dennapi tevékenységüket. Beszéltek a brigádvezetők a szocialista brigádok belső életé­nek, munkájuk, tanulásuk és köz­hasznú társadalmi tevékenységük szervezésének, bevált módszerei­ről, szóltak a brigádnapló gondos vezetésének szükségességéről. Részletesen elemezték a hármas jelszó egységes értelmezése szel­lemében végzett munkájuk eddigi tapasztalatait, s meghatározták további tennivalóikat. Fontosnak ítélték .meg, hogy a munka; a .mű­velődés és a szocialista életmód követelményeit az illetékesek ne csak a szerződések megkötésekor, a brigádvállalások elkészítésekor, hanem az egész évi tevékenység mérlegelésekor, értékelésekor is egymással összefüggő, egységes feladatnak tekintsék. Kesztyűs Ferenc Volán 21 sz. Vállalat A tröszti verseny élvonalában Budapesti Közlekedési Vállalat A forgalom és a műszak összefogásával A Budapesti Közlekedési Vál­lalat szocialista brigádvezetőinek küldöttértekezletét decemberben a Fővárosi Tanács klubtermében tartották meg. Az összejövetelen Arató Árpád vszt-titkár elnökölt. Megnyitója után átadta a szót Daczó József vezérigazgatónak, aki részletes beszámolót tartott a vállalat, működéséről, a kultu­ráltabb közlekedés kialakításában elért eredményekről és a további feladatokról. Elmondotta, hogy a járműveken a zsúfoltság 1%-kal csökkent. A forgalmi balesetek­nél 10 százalékkal kevesebben sé­rültek meg, mint 1975-ben. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a me­netkimaradások 20 százalékos csökkentésének is, amely kedve­zően hatott a forgalom egyenle­tességére; . ez pedig érzékenyen befolyásolja a közönséget a BKV munkájának megítélésében. Az energia- és gumimegtakarítás értéke 1976-ban elérte a 20 millió forintot. Ezek a vállalati kollektíva jő munkájának dicséretes eredmé­nyei. Számos területen azonban még 1976-baíi sem sikerült meg­felelő előféhaladást elérni. A ve­zérigazgató a tanácskozáson ezek­re irányította a szocialista bri­gádvezetők figyelmét. Elmondta például, hogy a vezetéstechnikai ellenőrzések tapasztalatai szerint, egyes járművezetők hanyagul, nem kellő gondossággal végzik munkájukat, így a reájuk bízott, nagy értékű, új autóbuszok idő előtt tönkremennek. Sok esetben az új MAN-motorokkal a szava­tolt futásteljesítménynek csupán a 25—30 százalékát tudják elérni, a nem megfelelő karbantartás és a szakszerűtlen vezetés következ­tében. Ennek a helytelen gyakor­latnak a megváltoztatásáért a szocialista brigádok igen sokat tehetnek. Váljanak hát ők a jár­művek gondosabb megőrzésének és szakszerű kezelésének élhar­cosaivá. Ezzel függ össze az a megálla­pítás is, hogy a forgalom zavar­talan lebonyolításának, a jármű­vek zökkenőmentes üzemelteté­sének, a Icarbantartási munkák jobb megszervezése, a rendelke­zésre álló eszközök hatékonyabb felhasználása a döntő és elenged­hetetlen feltétele. Ezen a téren az 1977-es évben nagyon sok tenni­való vár mind a vállalat vezetői­re. mind pedig a műszaki dolgo­zókra. A forgalom és a műszak összefogásának, munkájuk össze­hangolásának, a műszaki háttér erőteljesebb fejlesztésének és a benne rejlő lehetőségek hatéko­nyabb kiaknázásának feladatai tág teret kaptak a tanácskozás vitájában. A felszólalók közül Urbán Fe­­rencné, a Sallai autóbuszjavító gyáregység Szamuely szocialista brigádjának vezetője az anyag­­ellátás megjavítását szorgalmaz­ta. Rámutatott: „Elismerjük, hogy ami nem kapható, azt nem lehet beszerezni. Arra viszont nehéz lenne elfogadható magyarázatot adni, hogy miért történik meg olyan eset, hogy a jármű javítá­sának utolsó pillanataiban érke­A budapesti Volán 21. sz. Vál­lalatnál az év vége eiőtt megtar­tott szocialista brigádvezetői ta­nácskozáson hivatalosan bejelen­tették: az első háromnegyed év­ben elért eredményeik alapján szilárdan tartják' első helyüket á -tröszti versenyben: Dr. SÚr­mássy Gábor, a Volán Tröszt fő­osztályvezetője a tröszt vezetése és szakszervezeti tanácsa nevé­ben elismeréssel nyugtázta a szocialista brigádok, a vállalati dolgozók és vezetők céltudatos, folyamatos, jól szervezett tevé­kenységét. A 21-es Volán a negyedéven­ként értékelt tröszti versenyben már 1976 elején is az élvonalban haladt. Ekkor az első három hó­nap elteltével a második helyet szerezte meg. Az újabb verseny­­szakaszban, április 1-e és június 30-a között az élre került. A har­madik negyedévben még na­gyobb eröbedobással folytatta a munkát, s így megszilárdította első helyét. A január elejétől szeptember végéig tartó időszak összesített eredményei alapján 1512 pontot ’szerzett a 21-es Vo­lán. A második helyen haladó egri Volán 4. sz. Vállalat 683 ponttal következik utána. Ezek az összehasonlító adatok min­dennél ékesebben bizonyítják a 21-es Volán dolgozóinak szívós és kitartó erőfeszítéseit. Vegyük munkájukat közelebb­ről szemügyre. A népgazdaság dinamikus fejlődésével össz­hangban a 21-es Volán profiljá­ba tartozó, nagyarányú földmun­kák iránt 1976-ban megnőtt az igény. A vállalat tudatosan és szervezetten felkészült ezeknek a nagyobb feladatoknak a meg­oldására. Az egyik fontos tevé­kenységét; jelentő ' téherautó-fu­­yáhozásbári lényegesen magasabb követelményeket áíiítóttak ma­gúk elé, mint korábban, s idő­arányos tervüket háromnegyed év alatt 138,7 százalékra teljesí­tették. összesített teljesítményük mutatója még ennél is maga­sabb: 149,3 százalék. Pedig fe­szített tervvel dolgoztak, hiszen a bázishoz képest több mint 60 százalékkal növelték teljesítmé­nyüket az adott időszakba^. Munkájuk értékét külön növeli az a tény, hogy az egy főre ju­tó teljesítmény szintén számot­tevően emelkedett: meghaladta a 108 százalékot. Ez arra Váll, hogy szervezetten dolgoztak, s jól kihasználták a munkaidőt. Áz előirányzott költségekből, vi­szont 2,1 százalékot megtakarí­tottak. Dr. Sármássy Gábor a tanács­kozáson a szocialista brigádmoz­galom fejlődésének szép ered­ményeit emelte ki. Rámutatott arra. hogy a vállalat elsősége éppen e fejlett versenyforma na­gyobb arányú elterjedésének, a brigádok általánosan kibontako­zó munkasikereinek köszönhető. (Folytatás a 3. oldalon) A beszámolót, a jó munka dicséretét hallgatják a 21-es Volán brigádjainak képviselői 2

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék