Közlekedés, 1977 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
2 KÖZLEKEDÉS A szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásai AFIT IV. sz Autójavító Vállalat Erősítik a közös felelősséget Az AFIT IV. sz. Autójavító Vállalat szocialista brigádvezetőinek tanácskozásán az 1977. év két legfontosabb feladatával foglalkoztak legrészletesebben. Az egyik a Dózsa György úti nagy rekonstrukció, a másik pedig a munkanapbrigád elnevezésű munkarendszer bevezetése. A brigádvezetők felkészülten jelentek meg az összejövetelen, mert korábban — ezúttal először — a brigádonként megtartott termelési tanácskozásokon már szó esett a széles körű megvitatást igénylő két fontos feladatról. Az 1976. év eredményeinek eléréséért sokat tettek a szocialista brigádok. Erre mutatott rá bevezetőként vitaindítójában Szekszárdi Imre, a vállalat igazgatója. Aztán rövid áttekintést adott a szocialista brigádmozgalom eddigi fejlődéséről. A vállalat első brigádja Béke néven 1958-ban alakult, s ennek jogutódja most is a Dózsa György út 61. sz. alatt az 5-ös üzemegységben dolgozik. Jelenleg pedig már 109 brigád 1047 dolgozót egyesít, így a brigádokba tartozik a vállalat dolgozóinak 61 százaléka. A brigádmozgalom számszerű fejlődése mellett fel kell figyelni a hiányosságokra és a tennivalókra is — hangsúlyozta az igazgató. A kollektívák vállalásaikat már eddig is a hármas célkitűzés jegyében tették meg, mégis 1975- ben az történt, hogy 21 brigád nem kaphatta meg a szocialista címet. Elő kell segíteni és el kell érni, hogy a mozgalom hármas jelszavát mindenütt érvényesítsék, s a brigádok teljesítsék az összes követelményt. Tájékoztatott az igazgató arról, hogy az 1977-es év rendkívüli esztendő lesz a vállalat életében. Ekkor kerül sor a 13 000 négyzetméter alapterületű, négyszintes épület létesítésére, nagyarányú rekonstrukció keretében. Az építkezést bontás előzi meg. Emiatt összébb kell húzódni az amúgy is szűk munkaterületeken. Ugyancsak erre az időszakra esik a munkanapbrigád-munkamódszer általános bevezetése. Mi ennek a lényege? Ha például a javításba reggel adott gépkocsival a délelőttös műszak a váltásig nem készül el, akkor nem teszi félre ezt a munkát másnapra, hanem átadja a délutános brigádnak, s az ezt még estig befejezi, így, ha nem is egy műszak ideje alatt, de egy munkanapon belül megjavítja az autót az adott üzem. Ezt a rendszert meg kell valósítani a szolgáltatás színvonalának javítására, a gyorsabb kiszolgálás céljából, a veszteségidő további csökkentése érdekében. Ezek a feladatok azt igénylik, hogy erősödjék az egységes szemlélet a tennivalók megítélésében, fokozódjék a következetesség és a közös felelősségérzet a végrehajtásban. Szekszárdi Imre igazgató éppen ezért kérte a brigádvezetőket, hogy vállaljanak nagyobb részt ők is, a kollektívák isa célok és a feladatok megismertetésében, elfogadtatásában és a megvalósításban. Javaslataikkal és észrevételeikkel segítsék elő a munkabrigádok kialakulását. A beszámolót élénk vita követte. A közös gondok megértése és vállalása csendült ki már az első felszólaló. Ciffrus Attila négyszeres szocialista címet elnyert, aranykoszorús brigád vezetőjének a hangjából is. — Nagy megkönynyebbüléssel hallottuk, hogy műhelyünket nem telepítik át a rekonstrukció során, így vállalhatjuk többletként azt az ezer motort, amelyet a tröszt kér vállalatunktól. Riczer Károly ifjúsági brigádtag az egyéni és a közös felelősség összefüggéséről beszélt. Mint mondotta, amit ő csinál, azt igyekszik a lehető legjobb minőségben megcsinálni. Elengedhetetlen követelmény, hogy mások is jó minőségben végezzék el, vagy fejezzék be a közös munkát. Mitagadás, ennek a megvalósítása a jövő feladata. A siker döntő mértékben attól függ, hogy az érdekeltek mennyire értik meg, hogy valójában miről is van szó. Ehhez kapcsolódott Kovács J. András, aki azt ígérte, hogy mindent megtesznek e feladatok sikeréért. Azt viszont kérte, hogy a vezetés ehhez biztosítsa az öszszes szükséges feltételt. Balla István próbamester arra az összefüggésre mutatott rá, hogy az új munkarendszer bevezetése maga után vonhatja a reklamációk számának növekedését. Szerinte az ügyfelek mindig az ismerős szakembert keresik, akiben megbízhatnak. Éppen ezért annak az aggodalmának adott hangot, hogy így a felelősség elsikkadhat. Huber István brigádvezető ezzel szemben egyértelműen állította: a jó előkészítés és a gondos, alapos munka a közös felelősség erősítését is szolgálja, s annak biztosítékát jelenti. Mint megállapította, ilyen szilárd alapokra kell építeni a szóban forgó munkarendszert, s akkor beválik, és meghozza a várt eredményt. Zahorán Zoltánné, a KSZDSZ szervezési és káderosztályának helyettes vezetője e témához hozzászólva hangsúlyozta: " A jó brigádok kollégáikat is ajánlhatják az ügyfeleknek alkalmanként. Ha nem vállalnak felelősséget egymásért, egymás munkájáért, akkor a brigád elnevezés bizonyos értelemben csak formális, nem felel meg a követelményeknek. Futó Antal művezető, a vszb közgazdasági bizottságának vezetője többek között rámutatott: azért van szó alapvetően a munkabrigádokról, mert a jövőben sokkal hatékonyabban kell dolgozni. Általános "követelmény" a jobb minőség. Ennek érdekében szükséges, hogy ki-ki nagyobb felelősséget vállaljon, mind a maga, mind a kollektíva munkájáért. Hangsúlyozta, nem új dolog ez a munkarendszer. Tulajdonképpen egy korábban már alkalmazott, de abbahagyott módszer visszaállításáról van szó. Megnyugtatásként közölte, hogy kellő időt biztosítanak a bevezetésre, a begyakorlásra. Szükséges azonban brigádonként keresni a sajátos megoldásokat, hogy aztán a kipróbált és bevált módszereket mások is átvehessék. Felfogás dolga és megértés kérdése az egész — állapította meg nagy figyelmet keltő felszólalásában. Felszólalt a tanácskozáson a SZOT közgazdasági osztályának képviseletében dr. Turczer Róbert. Mint mondotta, több oldalról szerzett tapasztalatok alapján a vállalat szolgáltatási tevékenysége jónak, megbízhatónak értékelhető. Felhívta a figyelmet arra a lényeges szempontra, hogy a KGST-program keretében gyártott Zsiguli-Lada személygépkocsi további sikerre vitelében igen fontos a még színvonalasabb és kulturáltabb szolgáltatás. Ezért a munkanapbrigád-módszer megvalósítását helyesnek és szükségesnek ítélte. A tanácskozás tartalmas felszólalásokkal és jó iránymutatással segítette a közös cél felismerését, a gyakorlati megvalósítás megkezdését. Jóllehet, sokféle a gond, vannak még tisztázatlan kérdések, sok a bizonytalansági tényező a rekonstrukció meg az új munkarendszer körül is, mégis, összefogással, jó egyetértéssel úrrá lehetnek ezeken a nehézségeken. Az értekezlet végül is valójában igent mondott az 1977-es nagy feladatokra. Azon nem csodálkozhatunk, hogy némelyek még megszokásból, az újtól való félelmükben, mások, pedig szűkös egyéni érdekeiket túlságosan is hangsúlyozva, akarva-akaratlanul is nehezítik a szükséges és előrevivő intézkedések bevezetését. De a tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy, a hasonló fórumok felhasználása, az emberek véleményének megismerése és formálása, az érdekeltek meggyőzése és megnyerése, a közösen és közösségben megszervezett tevékenység mindenkor a célok megvalósulását eredményezi. Ezt szolgálta — és tegyük hozzá: jól — ez a tanácskozás is. Römer Mihályzik meg a nélkülözhetetlen alkatrész. Ilyenkor már csakis ideges kapkodással lehet a kocsikat megjavítani, vagy vizsgára előkészíteni Ez végül is azt mutatja, hogy a hiányzó alkatrészt mégiscsak meg lehetett szerezni. Helyes lenne ezekből a rendellenességekből megfelelő következtetést levonni az új évre vonatkozóan.” Kákai János, a Cinkota autóbusz-üzemegység November 7. ifjúsági szocialista brigád vezetője lényegében ugyanezzel a témakörrel, az 1977. évi feladatokra való gondos és alapos felkészüléssel foglalkozott. Mint mondotta, brigádjuk és a többi kollektíva is már régóta tanulmányozta az üzemegység tervét, mert ez fontos feltétele annak, hogy ki-ki jobban megismerje és teljesítse is saját feladatát. A BKV szocialista brigádmozgalma igen jelentős és hatékony segítséget adhat a munka minőségének általános javításához. Ennek egyik feltétele és tényezője a Dolgozz hibátlanul munkarendszer bevezetésének előkészítése és alkalmazása. Erről szólva Kürti Gusztáv, a vállalat műszaki-gazdasági tanácsadója és DH-felelőse részletesen tájékoztatta a szocialista brigádvezetőket e rendszer követelményeiről és alkalmazásának előkészületeiről. Rámutatott, az ügy sikere szempontjából elsődlegesen fontos, hogy az érdekelt üzemegységek készítsék fel a szocialista brigádokat a DH fogadására. Kívánatos, hogy a munkaverseny élenjárói, a szocialista brigádok tagjai vállalkozzanak az új, korszerű technológia alkalmazására, a kifogástalan minőségű munka végzésére, a veszteségidő csökkentésére, és a többi kollektívával összehangolva végezzék mindennapi tevékenységüket. Beszéltek a brigádvezetők a szocialista brigádok belső életének, munkájuk, tanulásuk és közhasznú társadalmi tevékenységük szervezésének, bevált módszereiről, szóltak a brigádnapló gondos vezetésének szükségességéről. Részletesen elemezték a hármas jelszó egységes értelmezése szellemében végzett munkájuk eddigi tapasztalatait, s meghatározták további tennivalóikat. Fontosnak ítéltékmeg, hogy a munka, aművelődés és a szocialista életmód követelményeit az illetékesek ne csak a szerződések megkötésekor, a brigádvállalások elkészítésekor, hanem az egész évi tevékenység mérlegelésekor, értékelésekor is egymással összefüggő, egységes feladatnak tekintsék. Kesztyűs Ferenc Budapesti Közlekedési Vállalat A forgalom és a műszak összefogásával A Budapesti Közlekedési Vállalat szocialista brigádvezetőinek küldöttértekezletét decemberben a Fővárosi Tanács klubtermében tartották meg. Az összejövetelen Arató Árpád vszt-titkár elnökölt. Megnyitója után átadta a szót Daczó József vezérigazgatónak, aki részletes beszámolót tartott a vállalat, működéséről, a kulturáltabb közlekedés kialakításában elért eredményekről és a további feladatokról. Elmondotta, hogy a járműveken a zsúfoltság 1%-kal csökkent. A forgalmi baleseteknél 10 százalékkal kevesebben sérültek meg, mint 1975-ben. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a menetkimaradások 20 százalékos csökkentésének is, amely kedvezően hatott a forgalom egyenletességére, ez pedig érzékenyen befolyásolja a közönséget a BKV munkájának megítélésében. Az energia- és gumimegtakarítás értéke 1976-ban elérte a 20 millió forintot. Ezek a vállalati kollektíva fó munkájának dicséretes eredményei. Számos területen azonban még 1976-ban sem sikerült megfelelő előrehaladást elérni. A vezérigazgató a tanácskozáson ezekre irányította a szocialista brigádvezetők figyelmét. Elmondta például, hogy a vezetéstechnikai ellenőrzések tapasztalatai szerint, egyes járművezetők hanyagul, nem kellő gondossággal végzik munkájukat, így a reájuk bízott, nagy értékű, új autóbuszok idő előtt tönkremennek. Sok esetben az új MAN-motorokkal a szavatolt futásteljesítménynek csupán a 25—30 százalékát tudják elérni, a nem megfelelő karbantartás és a szakszerűtlen vezetés következtében. Ennek a helytelen gyakorlatnak a megváltoztatásáért a szocialista brigádok igen sokat tehetnek. Váljanak hát ők a járművek gondosabb megőrzésének és szakszerű kezelésének élharcosaivá. Ezzel függ össze az a megállapítás is, hogy a forgalom zavartalan lebonyolításának, a járművek zökkenőmentes üzemeltetésének, a k karbantartási munkák jobb megszervezése, a rendelkezésre álló eszközök hatékonyabb felhasználása a döntő és elengedhetetlen feltétele. Ezen a téren az 1977-es évben nagyon sok tennivaló vár mind a vállalat vezetőire, mind pedig a műszaki dolgozókra. A forgalom és a műszak összefogásának, munkájuk összehangolásának, a műszaki háttér erőteljesebb fejlesztésének és a benne rejlő lehetőségek hatékonyabb kiaknázásának feladatai tág teret kaptak a tanácskozás vitájában. A felszólalók közül Urbán Ferencné, a Sallai autóbuszjavító gyáregység Szamuely szocialista brigádjának vezetője az anyagellátás megjavítását szorgalmazta. Rámutatott: „Elismerjük, hogy ami nem kapható, azt nem lehet beszerezni. Arra viszont nehéz lenne elfogadható magyarázatot adni, hogy miért történik meg olyan eset, hogy a jármű javításának utolsó pillanataiban érkeA budapesti Volán 21. sz. Vállalatnál az év vége előtt megtartott szocialista brigádvezetői tanácskozáson hivatalosan bejelentették: az első háromnegyed évben elért eredményeik alapján szilárdan tartják első helyüket atröszti versenyben. Dr. Sormássy Gábor, a Volán Tröszt főosztályvezetője a tröszt vezetése és szakszervezeti tanácsa nevében elismeréssel nyugtázta a szocialista brigádok, a vállalati dolgozók és vezetők céltudatos, folyamatos, jól szervezett tevékenységét. A 21-es Volán a negyedévenként értékelt tröszti versenyben már 1976 elején is az élvonalban haladt. Ekkor az első három hónap elteltével a második helyet szerezte meg. Az újabb versenyszakaszban, április 1-e és június 30-a között az élre került. A harmadik negyedévben még nagyobb erőbedobással folytatta a munkát, s így megszilárdította első helyét. A január elejétől szeptember végéig tartó időszak összesített eredményei alapján 1512 pontotszerzett a 21-es Volán. A második helyen haladó egri Volán 4. sz. Vállalat 683 ponttal következik utána. Ezek az összehasonlító adatok mindennél ékesebben bizonyítják a 21-es Volán dolgozóinak szívós és kitartó erőfeszítéseit. Vegyük munkájukat közelebbről szemügyre. A népgazdaság dinamikus fejlődésével összhangban a 21-es Volán profiljába tartozó, nagyarányú földmunkák iránt 1976-ban megnőtt az igény. A vállalat tudatosan és szervezetten felkészült ezeknek a nagyobb feladatoknak a megoldására. Az egyik fontos tevékenységét jelentő teherautó-rugarozásbal lényegesen magasabb követelményeket állítottak maguk elé, mint korábban, s időarányos tervüket háromnegyed év alatt 138,7 százalékra teljesítették, összesített teljesítményük mutatója még ennél is magasabb: 149,3 százalék. Pedig feszített tervvel dolgoztak, hiszen a bázishoz képest több mint 60 százalékkal növelték teljesítményüket az adott időszakban. Munkájuk értékét külön növeli az a tény, hogy az egy főre jutó teljesítmény szintén számottevően emelkedett: meghaladta a 108 százalékot. Ez arra vall, hogy szervezetten dolgoztak, s jól kihasználták a munkaidőt. Az előirányzott költségekből, viszont 2,1 százalékot megtakarítottak. Dr. Sármássy Gábor a tanácskozáson a szocialista brigádmozgalom fejlődésének szép eredményeit emelte ki. Rámutatott arra, hogy a vállalat elsősége éppen e fejlett versenyforma nagyobb arányú elterjedésének, a brigádok általánosan kibontakozó munkasikereinek köszönhető. (Folytatás a 3. oldalon) Volán 21 sz. Vállalat A tröszti verseny élvonalában A beszámolót, a jó munka dicséretét hallgatják a 21-es Volán brigádjainak képviselői 1977. január