Közlekedés, 1980 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
1980. január Kiváló gépkocsivezetők járnak az élen az üzemanyag megtakarításban — Igyekeztünk mindent megtenni annak érdekében, hogy részleteiben is teljesítsük a tervet, amely közel 580 milliós árufuvarozási és személyszállítási bevételt jelent — mondja Németh Antal, a Volán 5. sz. Vállalat forgalmi igazgatóhelyettese. — Amikor a tervet készítettük, még nem számolhattunk az útépítés, az egyéb építkezések ütemének lassulásával, a vele járó csökkenő fuvaroztatási igényekkel. Ezért, bár végösszeg szerint teljesítjük az éves tervet, részleteiben lesz eltérés. A személyforgalom az előirányzatát túlteljesíti, a teherforgalomnál lesz bizonyos mértékű lemaradás — folytatta a forgalmi igazgató, majd hozzátette, hogy fuvarhiány miatt, az elszállított súly várhatóan 7—8, az árutonna kilométer 2—3 százalékkal lesz kevesebb. Hogy milyen intézkedésekkel próbálta ellensúlyozni a vállalat a kedvezőtlen hatást? Mindenek előtt a lakossági fuvarozási igények teljesebb kielégítésére törekedtek. — Újsághirdetést adtunk fel a lapokban, szervezési intézkedéseket is tettünk a szombat, vasárnapi fuvarvállalások érdekében. Növeltük a vidéki tehertaxik számát, felkerestük a megyében levő vállalatokat, keresve a lehetőségeket, hogy fuvarozási igényeik elvállalásával teljesítsük a terveinket. A vízüggyel kötött új szerződés szerint nekik 10 kocsival fuvarozunk. Úgy szerveztük a konzervgyári szállítást, hogy a tartálykocsikkal éjjel-nappal dolgozunk. Az őszi mezőgazdasági csúcs idején átlagosan 75 teherautót a konzervgyárnak, a termelőszövetkezeteknek, az ÁFÉSZ-eknek irányítottunk, Tuzséron az almaszállítás irányítására, ellenőrzésére diszpécserszolgálatot szerveztünk, ami kiterjedt a más megyékből ott dolgozó Volángépkocsik irányítására és ellenőrzésére is. Más megyékben, például Nógrádban 10 Skodával vállaltunk szállítást. A személyforgalomról szólva Németh Antal forgalmi igazgatóhelyettes elmondta, hogy 1979- ben újabb 24-gyel gyarapodott a korszerű Ikarusok száma, s már az autóbuszállomány 65 százalékát ez a típus jelenti. Javult az eszközkihasználás, a termelékenység, például az egy autóbuszra jutó kilométer másfél százalékkal, a férőhely-kihasználás 0,8 százalékkal nőtt. A csúcsidőszakban növelték az autóbuszok számát, így javult a kulturált utaztatás feltétele, ugyanakkor csökkentették a gyengén kihasznált autóbuszjáratok számát. Másfélszeresése, 11 millióról 17 millióra nőtt a különjáratos autóbuszok bevétele. Külön öröm, hogy a valamikor elmaradt agrár megyében már csak három községnek nincs autóbuszjárata, ezeknek a községeknek viszont jó a vonatközlekedésük. A személyszállítás 207 milliós tervét több mint 220 millióra teljesíti a vállalat, s az előző évi 53 milliónál mintegy 2 millióval több utast szállít. — A karbantartók segítsége nélkül, akik szakszerűen javítják a gépjárműveket, s ha kell, éjjel és vasárnap is dolgoznak, nem összegezhetnénk ilyen kedvező eredményeket — hallottuk a továbbiakban. — A javítószázalék az autóbuszoknál az 5 százalékot sem éri el, a tehergépkocsiknál ugyanez 8,7 százalék. A pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben a fő figyelmet a minőségi munkára, az energiatakarékosságra irányítottuk. Ennek a kívánalomnak leginkább a személyforgalomnál tettek eleget, ahol a második félévben 10 százalékos tervtúlteljesítést vállaltak, és már a 13 százaléknál tartanak, a férőhelykihasználást 0,6 százalékkal teljesítették túl. Az ésszerű telephely-áthelyezéssel 316 ezer forint gurulóköltség-megtakarítást szintén magasan túlteljesítették. A teherforgalomnál a lakossági fuvarozás növelésével a második félévben egymilliós többletbevételt vállaltak. A Balassagyarmaton tíz billenős Skodával dolgozók azt vállalták, hogy 2100 ezer forintos termelési értéket érnek el, ezt már novemberre 900 ezer forinttal túlteljesítették. A vállalat dolgozói, megértve az üzemanyag-takarékosság fontosságát, 0,3%-os megtakarítást vállaltak, ezt 2 százalékra teljesítették, és a háromnegyed év alatt benzinből 60 000 liter, a felhasznált mennyiség 1,44 százalékát, testi gázolajból 56 000 litert, a felhasznált mennyiség 1,92 százalékát, autóbusz gázolajból 162 000 litert, a felhasznált menynyiség 3,93 százalékát, azaz 1 330 000 forintot takarítottak meg. Olyan kiváló gépkocsivezetők járnak élen, mint Engli Zoltán és Szendre István autóbuszvezetők, akik két hónap alatt egyénenként 1692 liter gázolajat takarítottak meg. Ferenczi Károly pótkocsis Skoda teherautójával 2872 liter gázolajat, Sándor György ZIL 130-asával 2042 liter benzint, és Nyitrai Miklósgyancsak két hónap alatt ZIL 130-asával 2056 liter benzint takarított meg. Jól szolgálta az üzemanyag-takarékosságot a vezetéstechnikai verseny, és a tapasztalatátadó bemutató, ahol az élenjárók módszereivel ismerkedtek meg a gépkocsivezetők. De segíti ezt a munkát a nagykállói olajregeneráló is, ahol a rekonstrukció befejeztével most már új savas eljárással végzik a regenerálást, így nő a felhasználhatósági százalék, és a minőség. Ebben az évben 50 000 litert, jövőre 90 000 litert akarnak regenerálni mintegy 1 300 000 forint értékben. Tervezik, hogy a MÁV-tól, és a megyében levő üzemektől akár bérmunkában, akár csereként átveszik a regenerálandó olajat. Zsurakovszki Mihály A havas, csúszós út próbára teszi az embert A székesfehérvári vasútállomásra a város nagyarányú fejlesztése céljából naponta mintegy 1500 tonna sóder érkezik. A 20—22 vagon sóder kirakását, valamint elszállítását a VOLÁN 14. számú Vállalat végzi. — A helytállás nem kis gondot okoz számunkra .— mondja beszélgetésünk kezdetén Nagy János rakodógép-kezelő, a VOLÁN 14. számú Vállalatának dolgozója. — Különösen a téli időszak, az esős, ködös, havas, csúszós, felázott talaj teszi próbára ,az embert és a szállítóeszközöket, mert az építőmunkákhoz a folyamatos szállítást minden körülmények között biztosítani kell. — Hat éve dolgozom az állomás területén. Az állomás kollektívájával kialakított jó kapcsolat szerencsére sok nehézségen átsegít. — A mai vasúti szállítmánnya 1080 tonna sóder érkezett. Az építéshez szükséges alapanyagot négy Skoda típusú VOLÁN-kocsival fuvarozzuk el a KÖFÉM nyolc kilométerre levő építkezésére — mondja búcsúzóul, majd elfoglalja a rakodófülkét, s rakni kezdi a helyszínre érkező üres kocsit KÖZLEKEDÉS Az elnökség ülése Szakszervezetünk elnöksége múlt év december 12-én Tóth István elnökletével tartotta havi ülését. Az ülésen részt vett Schlembach Gábor, a SZOT szervezési és káderosztály helyettes vezetője, dr. Bajusz Rezső, a KPM tervgazdasági főosztály vezetője, valamint Halász József, a KPM főelőadója. Az elnökségi ülés első napirendjén a SZOT választási határozatának és szabályzatának szakszervezetünk területére történő alkalmazása szerepelt. A soron következő választásokkal foglalkozó előterjesztés szerint szakmánk területén a választásokat 1980. április 1. és november 10-e között kell megtartani. Ezen belül a bizalmi, bizalmi helyetteseket választó csoportértekezleteket, a főbizalmi, főbizalmi helyetteseket választó értekezleteket április 1. és 30-a között —az üzemegység szintű vezető testületek és számvizsgáló bizottságok választását május 1. és 15-e között — a vállalati szintű vezető testületek és számvizsgáló bizottságok választását május 16. és 31-e között — míg a középszervi vezető testületek és számvizsgáló bizottságok választását június 1. és 30-a között kell megtartani. Az elnökség elé terjesztett állásfoglalás részleteiben foglalkozott a választások politikai célkitűzéseivel; a választások előkészítésével kapcsolatos kádermunka követelményeivel; a választások fő elveivel; az újjáválasztandó szakszervezeti szervek, tisztségviselők létszámára vonatkozó javaslatokkal; a választói értekezletek napirendjével; a beszámolókkal kapcsolatos követelményekkel; a választás módjával; a jelölést előkészítő bizottságok megbízásának módjával; a jelöléssel kapcsolatos feladatokkal. Summázta, programba foglalta a választásokkal kapcsolatos szakszervezeti tennivalókat Ugyancsak az elnökségi ülés tárgyalta meg az 1980. évi választások során az üzemegységi, vállalati, intézményi, középszervi, szakszervezeti szervek szervezeti módosításával foglalkozó állásfoglalás-tervezetet. A dokumentumban egyebek között az szerepel, hogy „A szakszervezeti tanácsokat (szakszervezeti tanácsok, bizalmiak együttes ülését) mind középszervi, vállalati, mind üzemegységi szinten meg kell szüntetni. Helyettük a választások során középszervi, vállalati, üzemegységi szinten létre kell hozni a bizalmiak, főbizalmiak, illetve küldöttek testületét.”. Az előterjesztést, amelyet a központi vezetőség, a titkárság, a szervezési és káderbizottság kibővített ülése, valamint a központi vezetőség apparátusa előzetesen megtárgyalt, az elnökség elfogadta azzal, hogy végleges jóváhagyásra a soron következő központi vezetőségi ülés elé kell terjeszteni. Második napirendként az elnökség a vállalatok 1979. évi gazdálkodásának tapasztalatairól és az 1980. évi feladatokról szóló előterjesztést tárgyalta meg, s elfogadta azzal, hogy mind az előterjesztést, mind az állásfoglalást kiegészítve az elnökségi ülésen elhangzott javaslatokkal végleges jóváhagyásra a soronkövetkező központi vezetőségi ülés elé kell terjeszteni. Ezt követően az elnökség a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete tanulmánya alapján készült „Az ifjúság anyagi helyzete a közlekedés területén” című témát tárgyalta. A hozzászólók egyértelműen foglaltak állást abban, hogy az utóbbi években pozitív irányú a fiatalokkal való foglalkozás. Ugyanakkor még mindig probléma, legalábbis az anyagkészítés során megkérdezett fiatalok válaszaiból ez derült ki, jelentős részük tájékozatlan, nem ismeri a szakszervezet tevékenységét. E jelenség arra utal, hogy a jövőben a fiatalok szakszervezeti munkába való bevonásával, általában nevelésükkel szakszervezeti szerveinknek minden szinten többet kell foglakozniuk az eddigieknél. Az előterjesztést az elnökség elfogadta. Úgy határozott, hogy a felmérések során szerzett tapasztalatokról, a vitában elhangzott javaslatokról tájékoztatni kell a szakszervezeti bizottságok titkárait s meg kell határozni e témában feladataikat. Az elnökség ezt követően elfogadta szakszervezetünk 1980. évi költségvetését, amit a központi vezetőségi ülés hagy jóvá. A továbbiakban a „Munkahelyi Olimpia” tömegtestnevelési és tömegsportmozgalom bevezetésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokat tárgyalta, s hagyta jóvá az elnökség. Rudits József Erősíteni kell a szocialista vonásokat A brigádmozgalom csak ott vált eredményessé, ahol céljaival, szervezésével és a verseny értékelésével közel került a dolgozókhoz A népgazdasági helyzetből a vállalatokra háruló feladatok megkövetelik a még eredményesebb, hatékonyabb, gazdaságosabb és a minőségileg jobb, intenzívebb munkát. A szocialista brigádmozgalomnak is a minőség és a hatékonyság érdekében kell működnie. A tartalmasabb brigádmunka megkívánja a munkahelyi vezetők és a szakszervezeti bizalmiak tevékenységének javítását is. Erről tárgyaltak a Volán 1. sz. Vállalat igazgató tanácsülésén. A munkaverseny-mozgalom hatékonyságának növelése érdekében a vállalat közreadta az 1976 —80. évi munkaverseny-szabályzat második, módosított kiadását. Az igazgató tanácsülésén megállapították, hogy a szabályzatban foglaltak végrehajtása előírásszerű volt, de van még javítanivaló, így például a versenyfelhívások gyakorlata még nem egységes, a célkitűzések sok esetben általánosak. A brigádvállalások nem eléggé tükrözik a brigádok önálló kezdeményező készségét, gyakran a munkaköri kötelességet is brigádvállalásként kezelik. A vállalások nem igazodnak a megváltozott körülményekhez, a hatékonyság és minőségi követelmények fokozásához. Az értékelés rendszere gyakran bürokratikus, formális, nem egységes, és az eredmények számbavételénél az önértékelésnek még nem mindig meghatározó a szerepe. A nyilvántartási rendszer üzemigazgatóságonként eltérő, az eredmények közzététele, nyilvánossága nem éri el a kívánt színvonalat, a brigádlétszámokra vonatkozó vállalati előírások alkalmazása túl merev, nem minden esetben igazodik a területi, szervezeti elvhez. Megállapították: az üzemigazgatóságok gazdasági vezetése, illetve a vezetők egy része nem, csak időszakonként, kampányszerűen foglalkozik a munkaversennyel. Ezért a szocialista brigádmozgalom csak ott válhatott eredményessé, ahol céljaival, szervezésével és a verseny értékelésével közel került a dolgozókhoz és elsősorban a kisebb közösségekben, brigádokban kapott mozgalmi tartalmat. A szocialista brigádok önálló kezdeményezései sokfélék. Segítséget nyújtanak iskolák, óvodák, bölcsődék támogatásához, egymást személyes problémáik megoldásában is többször segítik. A beszámolóból kitűnt: mindezek ellenére az élenjáró kollektívák mellett sok brigádban a szocialista vonások még csak kezdeti fokon vannak. Egyes brigádoknál még nem kielégítőek a szocialista magatartásformák, az emberi kapcsolatok. A vállalat politikai, társadalmi és gazdasági vezetése folyamatosan kiemelt feladatként kezelte a szocialista brigádmozgalom fejlesztését, tartalmának és színvonalának emelését. Ennek ellenére a brigádmozgalom eredményei elmaradtak a lehetőségektől. A feltárt hiányosságok kiküszöbölésére, a szocialista brigádmozgalom hatékonyságának, színvonalának növelése érdekében az igazgató tanácsülés meghatározta a tennivalókat. Az idővel, az élőmunkával, az anyaggal, az energiával való takarékosság, a korszerű járművek és egyéb eszközök jobb kihasználása, a technológiai és a forgalomfejlesztés, a fuvarozás, ét szállítmányozás és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások minőségének javítása, a munkaszervezés színvonalasabbá tétele, a munkafegyelem erősítése nagyon pontosan meghatározható minden kollektívában, brigádban. Ezért a brigádok tevékenységében rendszeresen helyet kell hogy kapjanak az előzőek növelésére tett vállalások. A minőség, a hatékonyság javítását segítő brigádvállalásoknál még nagyobb szükség van az öntevékenységre, önálló helyzetmegítélésre. A brigádmozgalomban a vállalásokat nemcsak a munkahely igényeihez, hanem az egyén képességéhez, lehetőségéhez viszonyítva kell minden dolgozóval külön, egyénileg megbeszélni. A dolgozó maga és az őt legjobban ismerő bizalmi és a munkahelyi kollektíva, illetve a brigád tudja helyesen megítélni és eldönteni, hogy ki mit vállaljon. A vállalások ilyen előkészítése többet kíván az eddigieknél, de bizonyos, hogy a kitűzött célnak, az eredmények elérésének ez az útja. A gazdaságosság és a minőség javítása a dolgozóktól nagyobb figyelmet, hozzáértést és fegyelmet, jobb munkahelyi légkört és magasabb végrehajtási kultúrát kíván. A gazdasági vezetésnek a szakszervezet és a KISZ-szervezet bevonásával folyamatosan elemezni, értékelni kell, hogy ki hol tart a vállalása teljesítésében. A brigádkollektíva előtt fog elhangzani az érdem szerinti elismerés, a jövőben ott állapodnak meg az esetleges újabb feladatokban, és ha szükséges, ott elemzik a lemaradások okait is. El kell érni, hogy a szocialista brigádoknak egyre nagyobb szerepük legyen a szocialista magatartási normák és életvitel fejlesztésében, és ennek terjesztésében. Az igazgatói tanácsülésen kívánalomként megfogalmazták még, hogy a szocialista brigádok legyenek hordozói a hagyományokra támaszkodó, a szocialista fejlődéssel együtt alakuló munka- és munkáserkölcsnek, amely megköveteli a gondos és körültekintő munkát és mind kevésbé tűri el a hanyagságot és fegyelmezetlenséget Lener Ilona 3