Közlekedés, 1986 (76. évfolyam, 1-11. szám)
1986-01-01 / 1. szám
igények mennyiségi és minőségi kielégítése bizonyítja. A teljesítménynövekedés jelentős része a termelékenység emelkedéséből származik. Minden alapszervezetben arra törekedtünk, hogy megteremtsük a hatékonyabb és fegyelmezettebb munka külső és belső feltételeit. A gazdasági irányítási rendszer változása gyorsabb helyzetfelismerésre, nagyobb alkalmazkodásra és aktív cselekvésre, érdekvédelemre ösztönözte testületeinket. A változásokhoz igazították munkamódszerüket és munkastílusukat is. Vezérfonal a VII. ötéves tervhez A kongresszusunkon megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy tagságunk támogatta mindazokat az elgondolásokat, szervezetfejlesztéseket, amelyek hivatottak szolgálni a gazdálkodást segítő szakszervezeti kezdeményezéseket. Immár két év gyakorlati tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy a két nagy tröszt megszűnése az önállóvá vált vállalatok működésében nem okozott törést, zavart. Ezek a vállalatok arra törekedtek, hogy megőrizzék munkájuk társadalmi presztízsét, sőt, hogy színvonalas, etikus munkával és annak elismertetésével még azt tovább is növeljék. A VI. ötéves tervidőszakban bár szerényebb anyagi források birtokában és a korábbinál lassabban folytatódott a beruházás és nem állt meg a rekonstrukciós fejlesztés. Minden esetben különös súlyt helyeztünk a munkavédelmi, munkabiztonsági előírások betartására és a szociális feltételek megteremtésére. Vállalataink valódi helyzetének ismerete, konkrét gyakorlati tapasztalatai és testületeink indokolt jelzései hozzásegítettek bennünket ahhoz, hogy a Közlekedési Minisztériummal közösen időben kezdeményezzük a különböző ágazatokat érintő feszültségek feloldását, csillapítását. Önkritikusan hozzá kell tenni ehhez, hogy mindent nem tudtunk megvalósítani abból, amire vállalkoztunk, vagy amire számítottunk. Például nem sikerült elérnünk a termelési típusú adók megszüntetését. Ennek a következménye, hogy eszközállományunk tovább romlik, s ez újabb súlyos feszültségeket teremthet. Több fórumon ismételten felvetettük, mégsem tudtunk változást elérni, a magán- és az állami fuvarozás gazdasági feltételrendszerének jelenlegi — megítélésünk szerint — helytelen gyakorlatán. Az írásos beszámolóban részletesen is szóltunk erről. Ezeket a feszítő gondokat a következő időszakban is napirenden kell tartanunk és megoldásukat célratörőbben kell szorgalmaznunk. Tisztelt Kongresszus! A VII. ötéves terv indulásának küszöbén állunk. Az elmúlt héten a SZOT-plénum tűzte napirendre, december 20-án az országgyűlés tárgyalja a tervezetet. Nem kell bizonygatnom, hogy az elfogadásra kerülő tervtörvény XXXI. kongresszusunk után a gazdasági munka vezérfonala lesz. Tisztelt Kongresszus! Szólni szeretnék arról, miképpen alakul szakmánk VII. ötéves terve, és javítására kell építenünk. A közúti közlekedésben bővíteni kell az autóbuszállományt. Növelni a kis- és középkategóriájú tehergépkocsik részarányát a tehergépjárművek állományában. A fővárosban — a korábbinál mérsékeltebb ütemben — folytatódik a metróépítés, és korszerűsíteni kell a felszíni közlekedést. A vidéki városokban megkezdődik a járműállomány rekonstrukciója, tovább bővül a trolibuszhálózat Szegeden és Debrecenben. A vízi közlekedésben a hajópark megfelelő szállítóképességének és korszerűsítésének megteremtése válik alapvető feladattá. A légi közlekedésben azokra a feltételekre kell koncentrálni, amelyek a biztonság és környezetvédelem feladatait szolgálják. Szakszervezetünk a helyzetet, a lehetőségeket reálisan felmérve, tagsága érdekeit képviselve támogatja az ágazat VII. ötéves tervelőirányzatait és törekvéseit. Folytatódik a metróépítés A tömegközlekedés teljesítményeire a következő ötéves tervidőszakban igen mérsékelt növekedés, 3 százalékos teljesítményemelkedés lesz jellemző. Ezen belül a távolsági forgalom nagyjából szinten marad, a helyi, városkörnyéki forgalomban 6-7 százalékos növekedésre lehet számítani. A közlekedés áruszállítási teljesítményei — a népgazdasági szállítási igények teljes kielégítésével — a tervidőszak végére várhatóan 7 százalékkal haladják meg a jelenlegi volument. A tranzit forgalom az átlagot meghaladó mértékben nő. A közúti teljesítmények kisebb, a folyamhajózás forgalmának nagyobb növekedésével számolhatuak. A tengerhajózás teljesítményei a kapacitáscsökkenés következtében várhatóan mérséklődnek. A közlekedés beruházásai — az egész minisztériumi ágazatra vetítve — a VII. ötéves tervidőszakban öszszehasonlítható áron nem érik el a VI. ötéves tervidőszakban megvalósuló fejlesztések volumenét. Ez a szakma szolgálat Mi lesz, a fejlesztés alapkoncepciója? Elsősorban — olykor kizárólagosan — a közlekedés működőképességének megtartása, javítása. Ezért a fejlesztések nagy része rekonstrukciós jellegű lesz. Emellett a műszaki állapot romlási folyamatának fékezéséhez fokozott fenntartási tevékenységre is szükség lesz. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a korábban kialakult feszültségek fennmaradnak, illetve több területen még növekedhetnek. Nyíltan meg kell mondani: ezekben más megoldásra nem lehet számítani. A szervezési és egyéb belső, hatékonysági intézkedések szorgalmazására 2 KÖZLEKEDÉS Dolgozóink megbecsülése Apáinktól, elődeinktől tanultuk meg azt, hogy ez a szakma SZOLGÁLAT és ebben a szolgálatban a fegyelmezett munka életforma, közösségi és egyéni magatartás, életszemlélet, életvitel is. Ki vitatja a bányászok helytállását? Döntő többségük minden szabad idejét a bányában tölti — csak tisztelettel szólhatunk róluk! De ki szállítja őket szabadszombaton — és vasárnap a munkahelyükre? Amikor a napilapjainkban évente többször is megjelenik: „lakosságunk az elmúlt több napos ünnepet jó hangulatban töltötte, színes programokon vettek részt, sok százezren kulturáltan szórakoztak és pihentek”. Ilyenkor ki gondol arra, hogy például a háromnapos ünnep minden percében több ezer közlekedési dolgozó alkotó részese volt — s lesz a jövőben is ennek a politikailag is fontos közhangulatnak?! De így van ez akkor is, amikor színházi, vagy egyéb, mondjuk sportcsarnoki rendezvényre késő éjszaka, vagy ünnepnap autóbuszokat, különjáratokat kér a rendező szerv, vagy a városvezetés. Hogy dolgozóink ott vannak, ez mindenki szemében természetes. Igen, dolgozóinknak is, mert ez a munka szolgálat. Amennyire mindez természetes, annyira nem túlzás az, hogy a közlekedési dolgozók elvárják a munka és munkavégzők megbecsülését és megfelelő elismerését. A 40 órás munkahét teljeskörűvé tételéért A közlekedésért felelős minden szintű vezetést, de szakszervezeti tisztségviselőit is felkérjük: közösen lépjünk fel minden lehetséges alkalommal dolgozóink tevékenységének tisztes megbecsüléséért. A XXX. kongresszus óta megnövekedett a szocialista munkaverseny hatásfoka és társadalomformáló ereje. Az ágazati és vállalati célok megvalósításához eredményesen járult hozzá a mozgalom, amely tartalmas keretet adott a kollektívák munkahelyi és ágazati kezdeményezéseinek. Elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki a versenyben részt vevő minden dolgozónak, a munkahelyi kollektíváknak és szocialista brigádoknak. Meggyőződésünk, hogy még számottevő tartalék rejlik a szocialista munkaversenyben, a szocialista brigádmozgalomban és általában minden munkamozgalomban. Arra kell ösztönöznünk a brigádokat és a brigádtagokat, hogy önmaguk tegnapi és mai eredményeivel is keljenek versenyre. A vállalatoknál úgy tűzzék ki a tervcélokat, hogy azok a brigádok számára is egyértelmű, világos feladatmeghatározást jelentsenek. Egyre több vállalatunknál fokozódó gond a termelést, versenyképességet hátráltató tényező a munkagépek, a termelőberendezések nagy részének az elhasználódása, illetve pótlása. Vállalatainknál az új járműbeszerzések mind a tervezettől, mind pedig a korábbiaktól való elmaradása a selejtezések mérséklését tette szükségessé. Ennek a sajnálatos következménye, hogy az állomány elöregedésével műszaki állapota romlik, és mindez növeli a fenntartás és az üzemeltetés költségeit. A súlyos gazdálkodási gondokkal küszködő vállalatok helyzetének javítása, az előbbiekből következő feszültségek részbeni feloldására központi intézkedések történtek. Szakszervezetünk kezdeményezésére is a Gazdasági Bizottság döntött a MAHART gazdálkodását stabilizáló intézkedésekről. A központi segítség mellett azonban szükség van arra is, hogy az érintett vállalatok belső szervezési, hatékonyság javító, takarékos gazdálkodásra ösztönző intézkedéseket is foganatosítsanak gazdasági helyzetünk javítása érdekében. Elismerésre és követésre méltó az olyan önerős beruházás, mint amelyet 1985-ben a debreceni, nyíregyházi és a kaposvári Volán-vállalat kezdett. Szűkös anyagi helyzetükben a lakossági kötvénykibocsátás egyik formája lehet az eszközálló Figyelmeztető jelenségek Vállalataink döntő többségénél a 40 órás munkahétre való áttérés, az anyagi fedezetek megteremtése jelenti a legnagyobb gondot. Vezető testületeink a dolgozók terhelésének csökkentése érdekében kiemelt feladatként kezeljék azt, hogy szakmánkban a 40 órás munkahét teljes körű legyen. A XIII. pártkongresszus beszámolójában és a felszólalásokban is nagy nyomatékot kapott az emberi tényező, vagyis a hozzáállás, a magatartás, a tudás, a képzettség dolga. Túlzás nélkül mondhatjuk, ha az emberi tényezőt a szükséges és kedvező irányban tudnánk változtatni, gazdasági feladataink egy részét, s nem is kis részét megoldottnak tekinthetnénk. Gondjaink felszámolásában minden más lehetőség objektíve erősen korlátozott. Ezzel szemben az emberben rejlő lehetőségek elvileg szinte korlátlanok. Kiaknázásuknak csak tudatformáló, mozgósító munkánk gyengesége, a megfelelő anyagi és erkölcsi ösztönzés hiánya, vagy hibája szab erős korlátokat. Vezető testületeink fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a teljesítménnyel arányos differenciált bérezés gyakorlatának az elfogadtatására és szerezzenek érvényt a folyamatos munkarendben dolgozók jobb anyagi elismerésének. A szakszervezeti bizottságok a korábbinál aktívabban és kezdeményezőbben vegyenek részt a vállalati bérpolitika alakításában. A VII. ötéves tervidőszakban el kell érni, hogy a közlekedésben dolgozók összjövedelmén belül növekedjen a főmunkaidőből származó kereset részaránya és csökkenjen a tényleges munkaidő. Biztosítani kell, hogy a közlekedésben a népgazdasági átlagnak megfelelő keresetfejlesztés valósuljon meg. A tömegközlekedés színvonalának megőrzése érdekében továbbra is szükségesnek tartjuk, hogy a városi tömegközlekedést ellátó vállalatok kiemelt bérfejlesztésben részesüljenek. Alapvető célkitűzésünk a kulcsfontosságú munkakörök munkaerőmegtartó képességének javítása. Ennek érdekében kiemelt keresetre kell lehetőséget nyújtani a kedvezőtlen munkakörülmények között, veszélyes, nehéz fizikai munkát igénylő munkahelyeken, valamint a több műszakban, folytonos munkarend szerint foglalkoztatott dolgozóknak. Figyelmeztetőnek tartjuk azt a jelenséget, hogy a munkalélektani és ergonómiai állomások adatai szerint a 25—30 éves vezetési gyakorlattal rendelkező autóbuszvezetők közel 30 százaléka ízületi, szív- és érrendszeri, valamint idegrendszeri károsodás, stresszhatás miatt gondozást igényel. A járművezetők fáradtsága növeli a közlekedési balesetek veszélyét, és — mint tragikus esetek bizonyítják — elvezethet a közút-vasút kereszteződésében bekövetkezett tömeges A szünet után Mónus Gábor elnökletével folytatta munkáját a kongresszus. Elsőnek a Nógrád Volán bizalmija, HORVÁTH ÁRPÁD kapott szót: — 1974 óta dolgozom a vállalatnál, mint tehergépkocsi-vezető. Munkahelyem a Nógrádi Szénbányák külszíni fejtése. Vállalatunk több mint hat éve végez a külszíni bányaüzemeknél meddőletakarítást és szénfuvarozást. Nem vagyunk ugyan bányászok, de a Nógrádi Szénbányáknál minden harmadik tonna szén a mi munkánk eredménye, ami évente mintegy 350—400 ezer tonna szenet jelent. Rendkívül nehéz körülmények között dolgozunk. Havonta több mint 200 órát teljesítünk, a törvényes 182 órás foglalkoztatással ellentétben. A nehéz körülmények és foglalkoztatás következtében szervezetünk is erősen igénybe van véve, ezért kérjük a felettes szerveinket, hogy munkánk és foglalkoztatásunk megítélésénél ezt is vegyék figyelembe. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny jelentősen segítette a vállalatunk eredményes munkáját. Idei tervünket várhatóan 2,3 millió forinttal sikerül túlteljesítenünk. A kongresszusi és felszabadulási verseny időszakában kezdtük meg vállalati „hónap brigádja” vándorzászló és az ezzel járó pénzjutalom adományozását. Üzemigazgatóságonként pedig bevezettük a havonkénti értékelésen alapuló „egység élenjáró brigádja” elismerő oklevél és pénzjutalom adományozását. Nem akarom felsorolni erőfeszítéseinket, amelyekkel dolgozóink üdültetését igyekszünk megoldani. Csupán a SZOT-beutalókkal kapcsolatban van észrevételünk. Azt kérdezzük, hogy nyáron mi történik az üdülőkkel? Mi ugyanis azt tapasztaljuk, nagyon sok a beutaló tavasszal, ősszel és télen, nyáron pedig a főszezonban alig-alig van. Azt tartanánk igazságosnak, ha szezonban is annyit kapnánk, mint szezonon kívül. KOCZKA LAJOS, a Hajdú Volán vszb-titkára: — Az előző kongresszus óta végzett munkát értékelve, dolgozóink elismerték eredményeinket, az élet- és munkakörülmények javítása érdekében tett intézkedéseket. Ugyanakkor szóvá tették a gondokat, a fejlődésünket gátló tényezőket. Azokban a kérdésekben, amelyek a vállalati hatáskört meghaladják, felsőbb szerveink intézkedését és támogatását kértük. Elsősorban, hogy a fuvarpiaci versenyben az esélyegyenlőség érdekében szülessen központi intézkedés. A közhasznú, a közületi, a mezőgazdasági és magánfuvarozók közel azonos érdekeltsége révén váljék lehetővé a közel azonos jövedelmek elérése. Dolgozóink tudomásul vették, megértették a kialakult versenyhelyzet szükségességét, de nem fogadják el azokat a szabályozási hiányosságokat, amelyek azonos munkáért többszörös jövedelmek kiáramlását teszik lehetővé. Szakszervezetünk központi vezetősége a két kongresszus közötti félidős beszámolás alkalmával szervezeti kérdésekben is döntött. A megyei titkári konzultatív tanács létrehozásáról az a véleményünk, hogy e szervezet alkalmas megyénkben a szakszervezeti munka koordinálására. Felszólalása további részében a 28 000 kötetes könyvtárról, mely 3600 dolgozót lát el, s több mint 1600 olvasója van, szólt. A kis művelődési közösségeknek is otthont adó könyvtárt az elmúlt évi hideg tél, és az utána következő csapadékos időjárás annyira megviselte, hogy sürgős felújításra szorul. A beruházásokra vonatkozó előírások 50 százalékos felhalmozási adó befizetését írják elő, melyre fedezettel nem rendelkezünk. Javasolta ezen intézkedés felülvizsgálatát, s egyben kérte a szakszervezet vezetésének támogatását a szakszervezeti könyvtár fennmaradása érdekében. DR. HEGEDŰS ÁGOSTON, a Transvnnov Leányvállalat igazgatója, az elnökség tagja: — Népgazdaságunk joggal várja el, hogy a közlekedés fokozottabban épüljön be az áruszállításba, az árutermelési, raktározási és forgalmazási folyamatokba. Az elmúlt időszak alatt a közlekedés, különösen annak közhasznú szektora bizonyította, hogy képes ezeknek a követelményeknek jól megfelelni, még olyan körülmények közepette is, amikor gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztéséből adódóan az áruszállítás piacán megjelent a közületi szektor mellett egyre erősebben a magánszektor is, sokszor a közhasznú szektornál előnyösebb feltételekkel. A közlekedési, a gazdálkodási szerveknek és a termelési, forgalmazási szektor vállalatainak az áruszállításban úgy kell egymással kapcsolatba kerülniük, mint az azonos célt követő, együttműködő, egymást segítő vállalatoknak. A közlekedés devizaszerző és -kímélő tevékenysége annak ellenére jelentős, hogy a jelenlegi szabályozás nem ösztönzi kellően a magyar fuvaroztatókat a hazai szállítókapacitások igénybevételére. alkotó vita mány felújításához szükséges fedezet — egy része — megszerzésének. Feszítő problémát okoz az is, hogy gyors ütemben csokikén a közlekedés munkaerő-megtartó képessége. A munkaerő-megtartó képesség javítását nehezíti, hogy az ágazatba tartozó vállalatok többsége önerejéből nem tudott élni azzal a lehetőséggel, hogy a többműszakos munkarendben dolgozók munkaidejét heti 40 órára csökkentse. Súlyosbította a helyzetet, hogy a bérfejlesztés mértéke elmaradt a népgazdasági átlagtól. Különösen a városi tömegközlekedésben okoz évek óta súlyos munkaerőgondokat a foglalkoztatás folytonos, többműszakos munkarendje, az átlagosnál hosszabb havi munkaidő. Tetézi ezt a vezénylési munkaidőbeosztás, a munkavégzéssel járó idegrendszeri megterhelés és fokozott felelősségvállalás az utasokért, továbbá a külön jövedelemszerzési lehetőség korlátozott volta. Mindezek miatt a járművezetői létszám előteremtése és a megtartása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. A városi tömegközlekedés munkaerőhelyzetének javítása érdekében a Közlekedési Minisztériummal közösen megoldást kell keresnünk a járművezetők forgalmi juttatásának, illetőleg munkaköri pótlékának korszerűsítésére. Megvan a realitása annak, hogy az 1986. évi központi bérpolitikai intézkedések keretében ez a rendezési folyamat meginduljon a balesetekhez. Ezért indokoltnak és szükségesnek tartjuk, hogy a napi foglalkoztatási és ezen belül a járművezetéssel töltött munkaidőt biztonságos mértékűvé csökkentsék. Szakszervezetünk szükségesnek tartja, hogy a VII. ötéves tervciklusban a munkavédelmi jellegű kiadások tartsanak lépést az ágazat fejlődésével, növekvő feladataival. A központi vezetőség és az elnökség következetesen és eredményesen egyeztette az érdekeket és szorgalmazta a különböző érdekek érvényesülését. Képviseleti hivatását úgy fogta fel, hogy jól ötvözze a társadalmi, a szakmai és a rétegérdekek összehangolását. Tudomásul kellett vennünk, a dolgozók rétegeinek, csoportjainak érdekei ágazatunkon belül is eltérnek, vagy eltérhetnek egymástól, sőt konfliktusok is keletkezhetnek. Ezért munkánkban jobban figyelembe kell venni a különböző rétegek sajátos problémáit. Ez fontos és aktuális kötelezettség, olyan, amelyre szakszervezetünk mozgalmi tradíciói is tanítanak és köteleznek. Az alapszervezetekben, a vállalatoknál egyre természetesebbé és kötelességszerűbbé válik a fiatalok érdekeinek védelme. Őszintén meg kell mondanunk azonban, hogy ma nem tudjuk az ifjúság valamennyi jogos igényét megoldani, kielégíteni. Az eszközök, források korlátai miatt sorolni kell. Emiatt nagyobbnak érezhetők a feszültségek. Ezért is legyünk elszántabbak, és érzékenyebben foglalkozzunk a fiatalok gondjaival, tudatosabban segítsük a pályakezdő, a családalapító fiatalokat önálló életük kezdetén. Szakszervezeti tagságunk 21 százalékában önök és kolléganőik vannak jelen. Ez kötelez minket, valamennyi testületünket, hogy méltóképpen foglalkozzunk a nők helyzetével. A legnagyobb eredménynek azt tekintjük, hogy a nőmunkával való foglalkozás beépült a testületek mindennapi munkájába, a szakszervezeti élet szerves részévé vált. Azt is tudjuk, hogy az eddigieknél is többet kell tennünk a női egyenjogúság gyakorlati megvalósításáért. Szakszervezeti bizottságaink értelmiségi dolgozók körében végzett rétegmunkája még sok esetlegességet tükröz, leginkább egyes akciókra korlátozódik csupán. Szükségesnek ítéljük — s ebben a választások is megerősítettek —, hogy tagságunk kb. 10—12 százalékát kitevő műszaki-gazdasági értelmiség érdekeit pontosabban tárjuk fel, oldjuk meg érdekképviseletét és védelmét. Ezt pedig nem lehet kampányokkal valóra váltani. Mindezek érdekében javasoljuk, alakuljon meg az értelmiségi rétegbizottság is. Beszámoltunk arról, amit tettünk. Többes számban! A többes szám a tagság, az aktivisták, a tisztségviselők, a testületek együttes munkájának kifejezője. Javasolom, hogy a kongresszus ismerje el mozgalmunk e nagy létszámú közösségének és minden egyes önzetlen, elkötelezett tagjának a sok munkát, fáradságot, odaadást. A kongresszus elnöksége a tanácskozás első és második napján