Közlekedéstudományi Szemle, 1967 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1967 / 2. szám - Vaszkó Ákos: Clark Ádám emlékkiállítás a Magyar Közlekedési Múzeumban

XVII. ÉVFOLYAM 1967. 2. SZÁM Clark Ádám emlékkiállítás a Magyar Közlekedési Múzeumban Dr. VASZKÓ ÁKOS Az újjászületett Magyar Közlekedési M­úze­u­m legfontosabb feladatai közé tartozik közlekedésünk nagy alkotói emlé­kének ápolása. E gondolat jegyében állítunk szobrokat a Múzeum előtt műszaki haladásunk úttörőinek. A sorozat első tagjaként leplezte le ünnepélyesen dr. C­s­an­á­d­i György közlekedés- és posta­­­ügyi miniszter 1966. X. 8-án Clark Ádám mellszobrát. A szobor­állítás halálának századik évében zajlott le és ez alkalomból a Mú­zeum Clark életművét idéző r­i­­á­llit­á­s­t is rendezett. * Clark Ádám Angliában született és ott kezdte meg műszaki pályafutását. Ez a pálya azonban csakhamar Magyarország­­r­a vezette és elválaszthatatlanul összeforrt azokkal a műszaki alko­tásokkal, amelyek a polgári fejlő­dés első műszaki feltételeit jelentet­ték. Tudását, alkotóerejét a magyar közlekedés szolgálatába állította. Az általa kivitelezett közlekedési léte­sítmények megalkotásán túlmenően, széleslátókörű tanácsadóként állt a kor haladó reformpolitikusai, első­sorban Széchenyi István mellett. Alakja éppúgy, mint leg­jelentősebb alkotása, a L­á­n­c­h­í­d is, szinte szimbólumává vált a feu­dális társadalmi kereteket feszegető műszaki haladásnak. Példái­­a kez­dettől fogva hatást gyakorolt hazai műszaki értelmiségünk hivatástu­datának kialakulására. Clark Ádám Angliája az ipari forradalom talaján kibonta­kozott kapitalista fejlődés virág­korát élte, ennek összes fény- és árnyoldalaival. A tőkés vállalko­zás nagy anyagi erőket igénylő mű­szaki beruházásokat hozott létre és az ezekhez szükséges műszaki isme­retek ugrásszerűen növekedtek. Az új műszaki megoldá­sokat azonban féltékenyen őrizték, a gépkivitelt pl. halálbüntetés terhe mellett til­tották a század első évtizedeiben. Ekkor alakult ki az a­ polgári be­­állítottságú műszaki értelmiség, amely munkaerejét áruba bocsátani kényszerült és hozzá tudott járulni ahhoz, hogy az új ismeretek a ka­pitalizmus világméretű terjedését is elősegítsék ott, ahol annak anyagi feltételei már megérettek. Ehhez a műszaki értelmiséghez tartozott Clark Ádám is. Az a Magyarország, ahol Clark munkát vállal, társadal­milag egy korszakkal hátrább van. Itt a feudalizmus uralkodik, bár válsága tetőfokán, a fennálló jog­rend azonban még töretlenül védi. Nem lebecsülendő elvi jelentőségű ezért a­ Lánchíd hídvámját mindenkire kiterjesztő törvény ál­tal ütött rés a nemesi előjogokon. A polgári átalakulás előkészítésé­ben elsősorban érdekelt polgárság még kis létszámú, a tőkefelhalmo­zódás azonban már megindult. A kormányzatot lényegében az a Met­te­r­n­i­c­h tartotta kézben, aki a régi társadalmi rendet — bele­értve Magyarország poli­tikai és gazdasági függésben tartá­sát a császári birodalomban is — kívánta konzerválni. Ebben fel­tétlenül támaszkodhatott a nagy­­birtokos osztályra. A kisbirtokos nemesség nem egységes a haladás követelésében, de egy részük, a gaz­dasági szükségszerűség felismerésé­vel, a polgári átalakulást szolgáló reformtörekvések mögé sorakozik fel. Hozzájuk csatlakozik a nagy­részt a kisnemességből származó és lassan gyarapodó értelmiségnek az a része, amely —­ nem kapva hivatalt a feudális apparátusban I. ábra. Clark Ádám szobra a Közlekedési 11 ezen mt előtt. A szobor mellett leszármazottal és Kornes Pál szobrászművész, a szobor alkotója (balszélen) 55

Next