Közlekedéstudományi Szemle, 1967 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1967 / 2. szám - Vaszkó Ákos: Clark Ádám emlékkiállítás a Magyar Közlekedési Múzeumban
XVII. ÉVFOLYAM 1967. 2. SZÁM Clark Ádám emlékkiállítás a Magyar Közlekedési Múzeumban Dr. VASZKÓ ÁKOS Az újjászületett Magyar Közlekedési Múzeum legfontosabb feladatai közé tartozik közlekedésünk nagy alkotói emlékének ápolása. E gondolat jegyében állítunk szobrokat a Múzeum előtt műszaki haladásunk úttörőinek. A sorozat első tagjaként leplezte le ünnepélyesen dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter 1966. X. 8-án Clark Ádám mellszobrát. A szoborállítás halálának századik évében zajlott le és ez alkalomból a Múzeum Clark életművét idéző riállitást is rendezett. * Clark Ádám Angliában született és ott kezdte meg műszaki pályafutását. Ez a pálya azonban csakhamar Magyarországra vezette és elválaszthatatlanul összeforrt azokkal a műszaki alkotásokkal, amelyek a polgári fejlődés első műszaki feltételeit jelentették. Tudását, alkotóerejét a magyar közlekedés szolgálatába állította. Az általa kivitelezett közlekedési létesítmények megalkotásán túlmenően, széleslátókörű tanácsadóként állt a kor haladó reformpolitikusai, elsősorban Széchenyi István mellett. Alakja éppúgy, mint legjelentősebb alkotása, a Lánchíd is, szinte szimbólumává vált a feudális társadalmi kereteket feszegető műszaki haladásnak. Példáia kezdettől fogva hatást gyakorolt hazai műszaki értelmiségünk hivatástudatának kialakulására. Clark Ádám Angliája az ipari forradalom talaján kibontakozott kapitalista fejlődés virágkorát élte, ennek összes fény- és árnyoldalaival. A tőkés vállalkozás nagy anyagi erőket igénylő műszaki beruházásokat hozott létre és az ezekhez szükséges műszaki ismeretek ugrásszerűen növekedtek. Az új műszaki megoldásokat azonban féltékenyen őrizték, a gépkivitelt pl. halálbüntetés terhe mellett tiltották a század első évtizedeiben. Ekkor alakult ki az a polgári beállítottságú műszaki értelmiség, amely munkaerejét áruba bocsátani kényszerült és hozzá tudott járulni ahhoz, hogy az új ismeretek a kapitalizmus világméretű terjedését is elősegítsék ott, ahol annak anyagi feltételei már megérettek. Ehhez a műszaki értelmiséghez tartozott Clark Ádám is. Az a Magyarország, ahol Clark munkát vállal, társadalmilag egy korszakkal hátrább van. Itt a feudalizmus uralkodik, bár válsága tetőfokán, a fennálló jogrend azonban még töretlenül védi. Nem lebecsülendő elvi jelentőségű ezért a Lánchíd hídvámját mindenkire kiterjesztő törvény által ütött rés a nemesi előjogokon. A polgári átalakulás előkészítésében elsősorban érdekelt polgárság még kis létszámú, a tőkefelhalmozódás azonban már megindult. A kormányzatot lényegében az a Metternich tartotta kézben, aki a régi társadalmi rendet — beleértve Magyarország politikai és gazdasági függésben tartását a császári birodalomban is — kívánta konzerválni. Ebben feltétlenül támaszkodhatott a nagybirtokos osztályra. A kisbirtokos nemesség nem egységes a haladás követelésében, de egy részük, a gazdasági szükségszerűség felismerésével, a polgári átalakulást szolgáló reformtörekvések mögé sorakozik fel. Hozzájuk csatlakozik a nagyrészt a kisnemességből származó és lassan gyarapodó értelmiségnek az a része, amely — nem kapva hivatalt a feudális apparátusban I. ábra. Clark Ádám szobra a Közlekedési 11 ezen mt előtt. A szobor mellett leszármazottal és Kornes Pál szobrászművész, a szobor alkotója (balszélen) 55