Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1924 (17. kötet, 1-8. szám)

1924-02-29 / 1-2. szám

Melléklet az »Állatorvosi Lapok« 1924. évi 3.—4. szóhoz. KÖZLEMÉNYEK AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉLET- ÉS KÓRTAN KÖRÉBŐL Szerkeszti: Dr. ZIMMERMANN ÁGOSTON. Kiadja a Magyar Országos Állatorvosi Egyesület, Budapest, VII., Rottenbillers u. 23. XVII. KÖTET 1924* február 29. 1.—2. FÜZET I/ Az Állami Oltóanyagtermelő Intézetből. *Újabb adatok a csikók fertőző, genyes tüdőgyulladásának kóroktanához. írta : Dr. Schmiedhoffer Gyula, kir. igazgató-főbakteriológus. A M. O. Á.­E. 1921. évi december havi szakülésén a szopós­csikók egy, eddig a szakirodalomban ismeretlen fertőző beteg­ségéről tartottam előadást, amely azóta is évről-évre fellépett s igen nagy veszteségeket okozott a hazai ménesekben az értékes telivér és félvér csikók között. A betegség, mint annak idején közöltem, önálló kórfolyamat, nem azonos a mirigykórral, a csikóbénasággal vagy az újszülött állatok geny­és évvérű­­ségével, mint azt korábban gondolták. L­eggyakrabban a 6—8 hetes csikókat betegíti meg ; legkorábban egyhetes csikón diagnoszkáltak, míg a 21/2- 3 hónaposak már nem szokták megkapni. A tünetek és kórlefolyás tekintetében háromféle alakban szoktak fellépni. Legritkább a magas lázzal járó, ú. n. perakut, septikémiás alak, amely majd­nem mindig gutaü­tésszerű elhullással jár. A betegség ezen alakjára, amelyet 1921-ben egy sütvényi csikón állapítottam meg, a tüdőben található kisebb­­nagyobb vérömlések jellegzetesek, melyek körül kocsonyás beszűrődést is észleltem. Ezen eset kapcsán, mint ismeretes, a kóros tüdőrészekből virulens streptococcusok színtenyészetét kaptam. A félheveny alak, amelyet kis hőemelkedés, nehezített lélekzés, köhögés, savós-genyes orrfolyás s a hurutos tüdőgyulladás jellegzetes tünetei kísérnek, 4—6 nap alatt szokott lefolyni. Megtörténik azonban az is, hogy a betegség idültté válik s 3—4 hétre is elhúzódik, miközben a csikók nagyon leromlanak. A tüdőben ilyenkor nagy kiterjedésű tályogok, vagy kavernák képződnek, miért is a gyógyulás nagyon ritka. Ezen fél heveny és idült esetekben boncoláskor a tüdőben mogyoró egész kétökölnagyságú, tejfelsűrűségű szürkésfehér, szagtalan, gennyel telt hólyagok, illetve tályogok, vagy kavernák találhatók, amelyek a tüdő felületét dudorzatossá teszik. A tüdő nyirokcsomói tetemesen megnagyobbodtak, hullámzó tapintatúak s belsejüket szürkésfehér, szagtalan geny tölti ki. Azon mezőhegyesi csikó kóros mellkasok­ szerveiből, amelyen ezen idült elváltozásokat ugyanazon évben konstatáltam, ugyancsak virulens streptococcusokat tenyész­tettem ki, amelyek, mint említettem, a kísérleti egereket 36—48 óra alatt .) Előadta a szerző a M. O. Á.-E. 1924. évi január hó 15.-én tartott CII. szakülésén. Közlemények. 1924. XVII. k. 1.—2. f. 1

Next