Közlöny, 1848. június (1-21. szám)

1848-06-11 / 4. szám

18 fő megszegné, ’s ekkor a’ segéd a’ felmondási időre járó bért, és ha mesterénél volt ellátása, tartás­ pénzt is követelhet. b) Ha a’ segédre családjának, valamelly közel hozzátar­tozandóinak veszélyes betegsége vagy közbejött halála miatt, szüksége van. 26. Ha csak lehet, a’ fölebbi 11. 1 J. 17. 22 és 24. §$-ok következtében a’ mesterek és segédek között megállapí­tandó egyezségek mindig írásba foglaltassanak. 27. $. A segédeknek, ha és mennyiben szükségesnek ítélnék, szabadságukban van szállókat nyitni; e’ szándékról azonban tartoznak saját czéhek közgyűlésének és a’ helybeli hatóság rendőrségének, tudomás végett, előleges jelentést tenni. 20. £. Azon egy városban ugyanazon egy czéh segédei csak egyetlen szállást tarthatnak, ’s hol, netalán visszaélésből, most több szállójok van, egyen kívül a többi, a’ hatóság által becsukandó. 29. $. A’ szállók czélja, hogy bennök az érkező vándor­segédek és kik helyben a’ munkából kiléptek, elhelyezkedést találjanak; hogy a’ munkakeresőnek utasító intézetül szolgálja­nak; ’s hogy végül bennök a’ munkában álló segédek választói összejöveteleiket megtarthassák. — Lakomázás, vagy szaka­­datlan czélú gyülöngés, vagy a’ választásokon kívül egyéb akár­mire vonatkozó tárgyalás a’ szállókon nem történhetik, ’s az e’ részbeni kihágók rendőri büntetés alá esendnek. — 30. j­. E’ végből a’ szállók a’ helybeli rendőrség felügye­­lése alatt állandnak, ’s ez köteles leszen a’ szállókat koronkint, kivált pedig az eddig szokásos „heverő napokon“ megszemlél­ni , a’ tapasztalandó rendetlenségek esetében azonnal a’ szük­séglett módon intézkedvén. 31. A szállók ügyeit egy mesterekből és segédekből állandó bizottmány vezetendő. 32. $. A’ czéhi közgyűlés az atyamestert és még más két czéhbeli mestert nevezend ki e’ bizottmányhoz. A’ segédek pe­dig magok részéről 4—10 tagot választandnak bele. 33. A’ szálló bizottmány elnöke mindig az atyamester, nélküle ’s a’ két mester nélkül a’ bizottmány ülést nem tarthat. Ha még­is ezek akadályozva volnának, akkor a’ czéhmester helyettesitend másokat. 34. E’ bizottmány fogja, a’ rendőrségnek teendő jelen­tés mellett, a’ szálló helyet felfogadni, ha szükség, változtat­ni ; — ’s a’ szálló-fogadással a’ feltételeket megállapítani. 35. $. E’ bizottmány felügyelése alatt fognak a’ szállói következő könyvek vezettetni az atyamester által. a)­l-ső könyv lesz, mellybe a’ helybeli mestereknek tel­jes névsora foglaltassák, mesterré­ levésök idő­rende szerint. E’ könyvben fog vezettetni azon helybeli gyárak és nem mes­terek névsora is, mellyek és kik e’ mesterségből szoknak és feljogositvák segédeket tartani.­­b) II-ik könyv lesz, mellybe az érkező vándorok, vagy a’ helyben munkából kiállottak névsora fog időnkint beíratni. E’ névsor lesz a’ munka - kereső segédek könyve. c) III-ik könyv lesz a’ munkást­ kereső mesterek és ro­­konnemű vállalkozók könyve, ebben minden mester és segéd­tartásra feljogosított vállalkozó bejegyeztetendő, hogy mikorra és mennyi segédet szükséges. Itt a’ lakások is pontosan ki­jegyzendők. d) IV-ik könyv részen az, mellybe a’ munkában álló se­gédek nevei fognak beíratni. — 36. §. E’ könyvezés módja következő lészen: a) A’ mesterek és segéd-tartási joggal ellátott rokon-sza­­ku vállalkozók az I-ső könyvbe csak a’ hatóság azon végzésé­nek előmutatása iránt jegyeztethetnek be, mellyben a’ mesteri jog vagy segédtartási szabadság megadatik, vagy mellynél fogva a’ gyámnokokra nézve, ezeknek vállalata a’ hatóságnál be­jegyeztetett. b) Az érkezőket a’ II-dik könyvbe csak akkor jegyezhet­ni be, ha ők, az eddig fennálló szabály szerint a’ czéhmester­­nél bejelenték magokat, irományaikat letették és a’ czéh mes­tertől bejegyeztethetési engedelmet mutatandnak elő az atya­mesternél. Azokról, kik helyben lépnek ki a’ munkából, ed­digi munkaadójok tartozandik az atyamesterhez jelentést tenni azonnal, ’s ez köteles őket, szinte azonnal, a’ munka-keresők közé beírni. — A’ bejegyzés napja pontosan kiírandó. c) A’ munkást­ keresők 111-dik könyvébe minden vonako­dás nélkül és azonnal tartozandik az atyamester bejegyezni mindenkit, kinek joga van segédeket tartani ’s eziránt bejelen­ti szükségét. Tartozandik továbbá az atyamester e’ könyvbe a’ vidéken levő gyárak és műhelyek tulajdonosaitól netalán érke­zendő olly megkereséseket is bejegyezni, mikben az illető mes­terségbeli segédek munkára hivatnak. d) A’ IV. könyvbe, a’ munkába állottak közé csak azo­kat írhatni be, kikre nézve az illető mester vagy vállalkozó ki­­jelentendi, hogy már a’ próbaidő kiteltével rendes munkásai lettek; ellenben e’ könyvből mindazokat ’s azonnal kitörlendi, kikről mestereik vagy a’ vállalkozók jelentendik, hogy műhe­lyükből kiléptek. — 37. $. E’ könyvek mindig a’ szállón vagy, ha a’ czéh­­nek szállója nem volna, az atyamesternél fognak tartatni; min­dig nyílt szabad helyen állani; mindig, úgy a’ munka-, mint a’ munkást­ keresőknek megtekinthetők lenni; miszerint a’ segédek műhelyt, — a' műhelytulajdonosok segédeket keres­hessenek, felszólíthassanak. — 38. $. A’ erő,’,lókon csak munkakeresőleg lehet, és csak 8 napig lenni és maradni; — ki 8 nap alatt nem találhat munkára, az köteles vándorútra kelni; kivévén: ha valamelly műhelytulajdonosnál írott biztosítást mutathatna elő, miképen a’ 8 nap eltelte után következő 14 napnak valamellyikén mun­kát nyerend; — vagy ha a’ helybeli rendőrségtől folyamodásá­ra még bizonyos ideig maradnia engedelmet nyert. 39. A’ fölebbi , illetőleg biztosítási 14. és a’ rend­őrség által engedett várakozási napok elteltével, rendőrileg is kényszerittetni fog a’ munkátlan segéd távozásra; ’s ezért az atyamesternek szoros kötelessége leend azoknak névjegyzékét, kiknek fölebbi idejök kitelt, azonnal bejelenteni a’ rendőri hi­vatalnak. 40. 1­. A’ kórházi pénztár szinte egy mesterekből és segédekből alakítandó bizottmány kezelésére bizatik. — A’ czé­hi közgyűlés a’ fő- vagy alczéhmestert, továbbá még két mes­tert nevezend ki e’ bizottmányhoz tagokul. A’ czéh- vagy al­­czéhmester egyszersmind elnöke leend e’ bizottmánynak. A’ segédek saját részökről 4—10 tagot választandnak e’ bizott­mányba. E’ bizottmány nem határozhat semmit, ha a’ mesterek nincsenek jelen. Az akadályozott mesterek a’ czéhmester által másokkal helyettesíthetők. 41. íji. E’ bizottmány vetendi ki a’ kórházi illetőségeket, mikkel minden akár a’ rendes mestereknél, akár a’ segédtar­tásra feljogosított műhelytulajdonosoknál, akár gyárakban dol­gozó segédek egyaránt tartozandónak; mik azonban egy-egy segédet egy évnegyed alatt legfölebb 30 p­­árral terhelhetnek. A’ mi e’ kivetésen túl a’ kórházban még fizetendő volna, azt a’ bizottmány a’ czéhi közgyűlésnek jelentendi be, ’s ez a’ czéhládából fizetendő meg. 42. E’ bizottmány felügyelése alatt történendik a’ kive­tett járandóságok beszedése; t. i. a’ szerint, mint a’ munkában álló legények névsora mutatandja, az illető mesterektől és vál­lalkozóktól havonkint fog a’ segédeik utáni illetőség behajtatni, mellyet tehát a’ mesterek és vállalkozók saját felelőségük alatt fognak segédeik munkabéréből levonni’s a’bizottmánynak nyug­­tatvány mellett, beszolgáltatni. 43. A’ könyvezést, a’ bizottmányi elnöknek folytonos felügyelése alatt a’ bizottmánynak egyik segédtagja viendi. 44. A’ kórházi láda a’ bizottmányi elnöknél leend. Egyik­­kulcsa az elnöknél, a’ másik egy segédnél lesz, de a’ ki egy­szersmind könyvező nem lehet. 45. E’ bizottmány rendelendi ki a’ kiadásokat, miket mester- és segéd-tagjaiból legalább 3-an irandanak alá utalvá­nyul , ’s miket nyugtatvány nélkül teljesíteni nem szabadand. 46. $. Ha a’ segédek a’ kórházi láda pénzeiből vándor-, vagy munka nélkül szűkölködő társaiknak pénzsegedelmet akar­nának adni, ez ugyan szabadságukban álland; azonban, ha e’ segedelmezések következtében a’ kórházban fizetendő öszveg ki nem telnék a’ 41. $-ban meghatározott kivetés sommájából, ekkor azt, mi e’ kivetési öszveg erejeig hiányzandik, nem a’ czéhláda, hanem a’ segédek magok viseletűik. — Az e’ czél­­ból történendő utólagos kivetés ismét a’ 42. $-ban megállapí­tott módon fog behajtatni, — és más, mint a’ kórházi bizott­mány által semmi esetben sem kezeltethetik. 47. $. A’ kórházi láda évi bevétetelei­ és kiadásairól’ nyilványos számtétel készítendő, ’s valamint a’ szállón megte­kintésül kiteendő, úgy vizsgálattétel végett a’ czéhi közgyűlésre beadandó leszen. 48. Ha a’ kórházi pénztárnak kiadásai kevesbek ta­lálnának lenni, mint a’ bevételek, akkor a’ fölösleget az év végével tőkésíteni kell; az így tőkésített öszvegnek csak kamatja leendvén a’ jövő évi bevételekbe sorozható. 49. $. A’ kórházi láda pénzeiből egyébiránt a’ kórházi járandóságokon ’s a’ 46. $. szerint értendő pénzsegedelmezé­­seken kívül semmi más kiadást viselni nem szabadand, — kö­vetkezőleg azokból társpoharakat, búcsulakomákat, ’s efféle köl­tekezéseket ki nem lehetend fizetni, ’s ha a’ bizottmány, vagy a’ láda-kulcsnak kezelői mégis kifizetnék, megtérítéssel tarto­zandónak, ’s ezen felül, mint hűtlen kezelők, a’ fenálló tör­vények értelmében fognak fenyíttetni. 50.­­­. A’ kórházi bizottmánynak teendői közé tartozan­dik, a’ beteg segédeknek a’ kórházba leendő fölvétele, ’s ottani ellátása felől kellőleg gondoskodni, — kijelentvén, miképen a’ beteg segédeket, betegségük természetének tekintetbe vétele nélkül, a’ kórházi láda rovására kellene teljesen ellátatni a’ kórházban. 51. Azon segédek, kik mesterekké akarnak fölvétet­ni , ebbeli szándékukat a’ czéheknek évnegyedes közgyűléseik­nél jelentendik be. 52. A’ gyűlés minden egyes folyamodóra nézve azon­nal egy külön remek bizottmány megalakítását határozandja el. 53. $. E’ remek bizottmány öt tagból álland, kettő lesz czéhbeli mester, kiket a’ czéhi közgyűlés azonnal kinevezend. Kettő lesz segéd, kiket a’ segédek, a’ czéhi közgyűlés után leg­fölebb 8 nap alatt a’ szállón tartandó öszvegyülekezésben vá­lasztandnak meg. — Az ötödik egyszersmind elnöktagot a’már megválasztott 4 bizottmányi tag választandja. Ez ötödik tagul megválasztatik: akár egy czéhbeli mester, akár valamelly ro­­konszaku mester, gyámok, vagy ennek főműnöke, — akár valamelly rokonszaku kereskedő, — akár végre valamelly ro­­konszakbeli műtudós. — Ha a’ bizottmány négy tagja az ötö­diknek megválasztásában nem tudna megegyezni, ez iránt legelső ülésökből jelentést teendenek az illető hatósághoz, melly a’ folyamodás beadása után 24 óra alatt tartozandik a’ fölebbi kijelölés nyomán kinevezni az elnök-tagot. 54. Az igy alakított remek bizottmány időhaladék nél­kül tartozandik az eljáráshoz hozzáfogni. 55. A’ remekbizottmány mindenek előtt a’remeklőnek mesterségi irományait vizsgálandja meg, ’s ha ezeknek tekin­tetében valamelly nehézségeket fedezne fel, elhárításokul a’ re­meklőnek zár időt rendelend. 56. A’ remekbizottmány illetőségéhez semmi esetben, semmi ürügy alatt nem tartozandik a’ remeklőnek honosítási vagy lakositási viszonyait vizsgálni, ez az illető hatóság teen­dőjéhez és jogaihoz tartozván, és az e’ feletti tárgyalás kérdése a’ remek bizottmányi eljárást semmi esetben meg nem akadá­lyozhatván. 57. (­. Nem forogván fen a’ mesterségi irományok körül semmi kérdés, vagy az 55. $. értelmében rendelt zár idő alatt tisztába hozatván; a’ remek bizottmány, egyetértőleg a’ remek­lővel, meghatározandja a’ megkészítendő remeket. A’ remeknek pedig olly tárgynak kell lennie, melly az il­lető czéhbeli mesterek egyike vagy másikának műhelyében épen megrendelve van, ’s valóban folyó, kelendő, nem pedig vala­melly mesterséges látdarab (SchjrtlljlŰcf). Es kellene három , de egymástól különböző, különféle darabot a’ remeklőnek kijelölni, ki azokból egyet a’ megkészítendőt, maga választandja ki. 58. $. Az igy meghatározott remeket kivitelben, ’s hol az eddigi szokás a’ rajzolási remeket is megkívánta, rajzban is meg kellene készíteni. Megjegyeztetik itt, hogy melly mester­ségeknél eddig csak a’ rajz-remek kivántatott meg, mint példá­ul a’ kőműveseknél, ott a’ kiviteli remeklés ezután sem fog megkivántatni; — hogy továbbá rajzoltatnia, a’ többi mester­ségeknél is, csak azon tárgynak kellend, melly kivitelben fog megkészitetni. 59. jj. A’ rajzremeket a' remek bizottmány mestertagjai egyike­ vagy másikánál fogja a' remeklő megkésziteni; magát pedig a’ remekművet azon műhelyben készítendi meg, mellyben az meg volt rendelve. 60.­­ A’ remeklési helyért sem fizetend a’ remeklő. 61. $. Minthogy a’ remekben megrendelt mű fog készí­tetni , ennélfogva a’ remeklő, remekének anyagzatáért sem fi­zetend semmit; azon esetre azonban, ha az elkészítést rosszul eszközölné annyira, hogy ez által az illető mesternek kárt okoz­na, e’ kár megtérítésével tartozandik. — Azonban ha a’ remek­lő a’ kijelölt remeket sajátjából volna kész anyagjaira nézve is kiállítani, ez természetesen szabadságában álland; — az elké­szítési hely tekintetében mindazonáltal ekkor is az 59. $. ren­deleté maradván fen. 62. A’ remek készítési idő alatt a’ felügyelést a’ re­mek bizottmány tagjai egymással felváltva teljesítendik; a’ fel­ ügyelésért azonban ’s átalában egész eljárásukért semmi díjt nem veendőnek; semmi, a' remeklő rovására eshető, ellátást nem követelhetnek. 63. $. A’ remekbirálatnál a’ remekbizottmányi tagok egyenlő szavazattal birandanak; a’ szavazatok átalános többsé­ge határoz. 64. (/. A’ remekbizottmány bírálatának eredményét, az ítéletet, indokaival együtt, miket teljes határozottsággal kellene kifejezni, Írásba foglalandja, — kijelentvén abban, itéli-e a­­remeklőt képesnek arra, hogy mester legyen, vagy nem ? 65. $. ítéletét három eredeti párban állítandja ki, egyet a’ hatóság, másikat a’ czéh közgyűlése, harmadikat a’ remeklő számára, ’s mind a’ három eredeti párt, az itélet hitelesítése után 24 óra alatt ki kell adnia. 66. A’ hatóság, vevén az ítéletet, ha a’ remeklő la­kósitási vagy honosítási tekintetben többé kérdés alatt nincsen, határozatilag kijelentendő, szinte 24 óra alatt, hogy a’ remeklő mesterjogi gyakorlatának hatósági szempontból, semmi ellent nem áll. Ellenben 67. Ha és meddig a’ remeklőnek lakósitási vagy ho­nosítási viszonyai még tisztában nincsenek, akkor, és mindad­dig a’ hatóság nem jelentheti ki a’ mesterjogi gyakorlatnak sza­badságát. — 68. $. Ha a’ remeklő a’ remekbizottmány ítéletével, meg nem elégednék, és remekét újból megvizsgáltatni óhajtaná, ekkor folyamadására, egy uj, teljesen más egyénekből szerkesz­tendő remekbizottmány fogja a’ fölebb vizsgálatot teljesíteni. E’ fölebbvizsgáló remek bizottmány az 53 $-ban leírt módon fog alakíttatni, csak hogy a’ mesterekből három, a' segédekből szin­te három, és igy az elnökkel öszvesen hét tagja leszen, és a’ folyamodás beadása után rendkivülileg, legfölebb 8 nap alatt tartandó czéh- és szállói gyűléseken egybe kell szerkesztetve lennie; saját eljárását pedig legfölebb 8 nap alatt bevégeznie, ítélete fölebbvihető már nem leszen. 69.­­). A’ remeklő, ki a’ mesterré levéstől remek bizottmá­­nyilag elmozdíttatott, fél év múlva ismét folyamodhatik, és a’ remeklése körüli eljárás megint a’ fölebbi leszen. 70. A’ 66. értelmében kiadott hatósági végzés kézbesítése után a’ czéhmester felszólítandja a’ remeklőt hogy a’ mesterdijat fizesse le. 71. E’ mesterdíj sehol, semmi czéhnél, semmi szín alatt nem lehet több 10 pengő forintnál, melly a’ czéhládába tétetik, tehát az uj mester nem tartozandik fizetni bejelentési díjt, — hibaváltságot, — biztosi felügyelői díjakat, remeklési helybért, nem fizetend lakomát, — de nem köteleztethetik a’ hatóság által sem, hogy a’helybeli jótékony intézetekre vagy bár­mi czélokra fizessen. 72. $. Lefizetvén pedig a’ mesterdíjat köteles leszen őt a’ czéhmester e’ felől nyugtatványozni, — ezután pedig őt mind a’ czéhi mesterek főkönyvébe bejegyezni — mind a’ szál­lói s­esterkönyvekbe beíratni. 73. Az uj mester pedig mesterdíjának lefizetése után azonnal megkezdheti a’ mesteri jogokat egész teljességökben gyakorolni. 74. £. Eleje vétetvén a’ lehetőség szerint minden , a’ mesterré levés körül eddig divatozott visszaélésnek és akadé­koskodásnak: azok, kik bár még nem mesterek, eddig saját ke­zükre segédekkel dolgoztak, az eddig úgy nevezett kontárok, utasítatnak, hogy e’ szabályok kihirdetésétől számítva fél év­­ alatt igyekezzenek mesterrélevéseket a’ fölebbi módon kieszkö­zölni. Addig, míg ez a’ kitűzött fél év alatt megtörténik, azon állapotban hagyatnak meg, mellyben őket e’ szabályok kihirde­tése érendi. 75- $. Ha a’ kitűzött fél év alatt mesterré levésök iránt

Next