Közlöny, 1848. június (1-21. szám)

1848-06-11 / 4. szám

«fest 7 Budapest, 4. sz. Vasárnap, június 11. 1848. KÖZLÖNY, hivatalos lap. Megjelenik naponkint egy — országgyűlés alatt több — nagy regál ivén. Előfizetési díj a’ folyó év bálra levő 63­, havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben. — Előfizethetni Budán, a’ kiadd-hi­vatalban (vár, Fortuna-utcza , Jalics-ház 132 sz. a’ m. k. egyetem nyomdája mellett), Festen Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál.­­ A’ szabott díjú hivatalos hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjnak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek ma­radnak. — Magánhírdetések nem vétetnek fel. I. A’ belügyminister előterjesztésére a’ statisticai hivatal rendes tagjául Bárándy Ferdinandot és Kőváry Lászlót nevez­tem ki. Budapest, junius 8. 1848. István, nádor ’s királyi helytartó. Belügyminister Szemere Bertalan. II. Igazságügyi ministerium. A’ királyi tábla úrbéri osztálya mellett rendszeresitett se­gédszemélyzethez következő urakat neveztem ki, úgymint: Fogalmazókká: Barthos Jánost, Rédl Ferenczet, Sza­­lay Zsigmondot, Kántor Sámuelt, Jámbor Lászlót és Balázs Dé­nest, — megjegyezvén, hogy azon úrbéri előadók mellé, kik a’ dunai kerületekhez tartozó úrbéri perekkel foglalatoskodandnak, kétkét, — azokhoz pedig, kik a’ tiszai kerületekbeli úrbéri pe­reket adják elő, egy egy fogalmazó alkalmaztatik. Számvevőkké: Dömötör Jánost, Hulényi Ivánt, Spá­­nyik Antalt és Szépey Károlyt, a­ volt helytartótanács számve­vő személyzete közül. Fogalmazó-segédekké: Ganóczy Flóriánt, Karay Ferdinándot, Schreiner Gyulát és Tóth Edvárdot. — Pesten, junius hó 10. 1848. Igazságügyi minister Deák Ferencz. III. A’ földmivelési, ipar és kereskedési ministertöl. Körlevél a’ hatóságokhoz, a’ czéhi szabályzat módosítása iránt. A’ czéhi ügyvitel számos visszaéléseit elhárítani, ’s a’ czé­­heket természetes rendeltetésekre visszavezérelni óhajtván, ad­dig is, mig az átalános ipar­rend teljesen és kimeritőleg megállapi­­tathatik, a’ fennálló czéhszabályzatnak azon módosítását bocsá­tom ki, mellyet önök a’­­ | * alatti mellékletben vesznek ezennel, elvárva önöktől, hogy e’ rendeletnek eszközlésbe vételét egész erélylyel és gondossággal teljesitendik. Azon különösebb intéz­kedéseket, miket némelly egyes czéhek saját viszonyai igényelnek, külön adandóm ki. Kelt Budapesten, 1848-évi jun. 9. Klauzál Gábor: Czéhszabályokat módosító rendelet. Mig az iparügy teljesen és kimeritőleg rendeztethetik, a’ fenálló czéhszabályok módosításául követke rendeltetnek: 1. 1­. Az iparos tanulóktól, kik ezentúl „inas“néven nem hivathatnak, szegődési dijul csak 1 pengő forint vétethetik. 2. A’ tanulókat mestereik szorosan csak a’ mesterség­hez tartozó munkákhoz alkalmazhatják; őket sem mesterök sem ennek házi hozzátartózandói cselédi szolgálatokra átalában nem szoríthatják; sem a’ mester segédei (legényei) saját szolgálatukra, mint ruháik tisztogatására, küldözgetésekre ’stb. semmi szín és ürügy alatt nem kötelezhetik. 3. A’ tanulóknak, mestereik még a’ mesterség körében is, csak olly munkákat adhatnak, mik, korukhoz képest, testi erejüket fölül nem múlják — és naponkint, ha 14. éven még alól vannak 9, ha fölül, annyi órán túl, mennyi alább a’ se­gédekre nézve határoztatik meg, nem foglalkoztathatják. 4. A’ mesterek tanulóikat, ha és mennyiben lakhelyei­ken vasárnapi, és rajziskolák léteznek, ezekbe szorgalmatosan el­járatni tartoznak. 5. $. A’ mesterek lelkiismeretes gondossággal igyekven­­denek megóvni tanulóikat az erkölcstelen üléstől ’s a’ durvulás­­tól; jelesül pedig szigorúan felügyelendőnek arra, nehogy ta­nulóik a’ jellem-vaditó testi bántalmakkal illettessenek, akár a’ háziak akár a’ segédek részéről. 6. jj. A’ mesterek, kik tanulóik irányában a’ 2., 3., 4. és 5. $.-beli rendeletek elmulasztásával és megszegésével vádol­­tatnának magok, — vagy azok ellenére bántalmakat engedné­nek hozzá tartozandóiknak és segédeiknek, az ebbeli vádak va­lósága esetében a’ tanuló-tartás jogától fognak megfosztatni. 7. $. A’ tanulási idő, ha nem ad ruházatot tanulójának a’ mester, legfölebb 3 esztendő lehet akármelly mesterségnél; — ha pedig ruházattal is a’ mester látja el a’ tanulót, a’ tanulási idő 3 esztendőnél is tovább terjedhet, és ez a’ tanuló vagy en­nek szülői vagy gyámja és a’ mester között kötendő egyezkedés által lesz meghatározandó. 8. A’ tanulók felszabadulásának dija 2 pengő fo­rint lesz. 9. {/. A’tanulók felszabadítása ezentúl ekként történendik: a’ mester segédei közé vezetvén tanulóját, kinyilatkoztatja, mi­képen ez a’ tanulói éveket már kitöltötte, ’s ezentúl segéd, a’ többi segédeknek társa leszen; ugyanezt jelentendi ki a’ czéh­mesternél is, ki az újoncz segédet azonnal a’ segédek névköny­vébe mind magánál bejegyzi, mind a’ szállón bejegyezteti: evvel a’ felszabadítás be van fejezve, a’ fölszabadított segéd azonnal belép a’ segédi jogok gyakorlatába. — Minden egyéb, eddig a’ felszabadítás körül a’ segédek között divatozott szertartások és lakomázások a’ szállókon, vagy egyebütt, ezentulra megszün­tetnek. 10. Minden segéd maga szabadon kereshet magának munkát, maga választhat, és váltóztathat műhelyt és pedig akár a’ czéhbeli mestereknél, akár gyárakban, akár más segéd-tartási joggal ellátott rokonszakbeli vállalkozóknál, a’ szerint, mint a’ munkaadókkal megegyeznie sikerülend. E’ szerint a’ czéheknek eddig akár szabályaiban, akár szokásaiban alapult mind azon korlátozások, mik szerint a’ se­gédeknek a’ czéh atya, vagy szolga­ mesterek kijelölése nélkül műhelybe állani,­­ mik szerint a’ mestereknek segédeket ma­goknak vállalni nem volt szabad; mik szerint a’ segédnek, ha a’ számára kirendelt műhelybe belépni vonakodott, vagy belőle ki­lépett, a’ városból azonnal ki kelle költöznie, mik szerint a’ gyárakban vagy nem rendes czéhbeli mestereknél töltött mun­kaidő a’ vándorlási időbe be nem tudatott ’stb.; — mind ezen, s ezekhez hasonló korlátozások ezennel teljesen megszün­tetnek. 11.­­ A’ munkába-állás próba-ideje és az erre járó fizetés előleges alku utján fog a’ mester, illetőleg a’ munkaadó, és a’ segéd között meghatároztatni; mi ha nem történnék, és a’ két­ség eseteiben, a’ próba-időt azon munka nem állapitandja meg, mellyet az illető műhely tulajdonosa magára, vagy az illető czéh az egész czéhre nézve saját munka­ nemnek jelölendőnek ki. Ha t. i. a’ műhelyben vagy az egész czéhnél napszám, hétszám, vagy darabszám a’ szokásos szakmány, a’ szerint egy nap, egy hét, vagy a’ kiadott darab elkészithetésének ideje leszen a’ pró­ba­idő. A’ próba­idei fizetést illetőleg: ez, ha egyesség nincs vagy kétséges, akként fog meghatároztatni, hogy az azon időben a’ műhelyben álló segédek legnagyobb és legkisebb bére között a’ közép legyen. 12.­­ A mesterek és segédek közti szabad egyezkedés­től függend: a’ segéd mesterénél nyerjen-e? és minő ellátást lakás, ágy, mosás, és asztal tekintetében; vagy pedig ez ellátás hasonértékét készpénzül kapja meg mesterétől, ’s azután önmaga gondoskodjék ebbeli szükségeiről a’ segéd. 13. A’ segéd, ha mestereinek házánál alkudta ki el­­helyeztetését és élelmeztetését, tartozandik magát mindenekben a’ házi szokáshoz alkalmazni. 14. Ellenben a’ mesternek, ki segédeit saját lakásán óhajtja elhelyezni, kötelessége lészen e’ czélra egészséges és lakható helyet jelölni ki; — különösen tiltatik pedig, hogy pad­lásokon, pinczékben, és télen fűtetlen helyeken, vagy olly mű­helyekben, hol a’ mesterségi munkákkal járó akár hőség, akár bűz az egészségnek ártalmas, helyeztessenek el a’ segédek. Ki a’ mesterek közül nem képes lakható szállást adni segédei­nek, annak nem engedtethetik meg, hogy egészségtelen lakással veszélytesse az iparos fiatalság testi épségét. — Ennélfogva 15. I Minden, az iparos segédek által mestereik ellen az egészségnek veszélyes lakások miatt teendő panaszokat a’ hely­beli hatóság mindig a’ helyszínen és a’ czéhbiztosnak, valamint a’ helybeli orvosnak közbejövetelével vizsgálandja meg. És ha e’ vizsgálatból kivilágosodnék, hogy a’ lakás valóban akár fe­nyegetőzik megtámadni, akár megtámadta immár a’ benne el­helyezett munkások egészségét: az első esetben a’ hatóság a’ panaszlott mestert utasitandja, hogy haladéktalanul egész­séges lakást adjon segédeinek, mit ha teljesíteni nem akar­na, vagy képes nem volna, ekkor segédeit fölszabaditandja, hogy mesterüket rögtön, fölmondás nélkül, oda hagyhassák ’s bért és ellátási fizetést követelhessenek a’ rendes fölmondási időre; — utóbbi esetben pedig, ha t. i a’ segédek elbetegedtek immár a’ lakás miatt, ekkor a’ hatóság a’ mestert kötelezendi az orvoslási költségek teljes megtérítésére ’s a’ lábbadózónak addig, mig megint munkaképes leszen, a’ betegsége előtt volt munkabérrel ’s tartási költséggel leendő ellátására. 16. Szerszámokkal minden segédeit a’ mester látja el, — ’s ezért a’ munkabérből levonásokat tennie nem szabad. 17. § A’ munkabér, s ennek mi napokon leendő kifize­tése iránt szabad egyezkedésileg alkuvandanak meg a’ mester és segéd egymással. —Alku nem, vagy kétséges lévén: a’ mun­kabér a’ 11. $. értelmében, mint a’ próbaidőre járó fizetés fog meghatároztatni; a’ fizetési nap pedig az leszen, melly az illető műhelyben vagy ezeknél eddig szokásos volt, ’s hol e’ tekintet­ben állandó szokás nem vala a’ vasárnap. 18. A’ segédeknek szorosan tilalmaztatik a’ mester és segéd között a’ munkabér ’s ennek kifizetési módja iránt köten­dő szabad egyességet gátolni, vagy megtörni, bár mi szin alatt. Jelesül, az e’ részben elharapózott ama szokás, minél fogva némelly czéh körében, a’ segédek olly legénytársakkal, ki a’ többiekénél alacsonyabb fizetésre állott be, dolgozni vonakodtak, ’s az ehhez hasonló erőszakolások szigorán tiltana­k; ’s azon se­gédek, kik e’ részben vétkeseknek fognak találtatni, rendőrileg fognak bűnhődni. 19. Segédeitől a’ mester csak a’ mesterségi üzlethez tartozó vagy avval kapcsolatban álló munkákat kívánhat; — ’s ezeknél is köteles lészen azon mértékre figyelni, mellyet az em­beri erő átalában, vagy az egyes segédek egyéni testi alkotása, megromlásának veszélyeztetése nélkül, elviselni képes. Például: hol a’ munkák teher-emeléssel járnak, ott egy mázsányinál na­gyobb súlyoknak még a’ legerősebb segédekkel is leendő horda­­tása tilos. Ellenben 20. 1­. A’ segédek kötelesek a’ mesterséggel járó minden munkát elvállalni ’s teljesíteni. A’ munka nem lévén szégyenitő, annak egyik vagy másik ágát átallani, sajnálatos bal- vagy elő­ítélet, vagy elbizakodott nyegleség, minden esetre pedig valóban szégyenletes lélekbetegség. Tehát: a’ műhelyi munkákban válo­gatni nem szabadand, ’s annál kevesbbé lészen eltűrhető, hogy a’ segédek olly társukat, ki a’ legényekhez nem illőkűl kikiál­tott munkákat is vonakodás nélkül teljesitendi, megbecs­­telenitsék, megbélyegezzék vagy akármelly bántalmakkal illes­sék. — Ki valamelly munkát csak azért, mert a’ segédhez il­letlennek tartja, el nem vállal, az a’ műhelyből minden fölmon­dás nélkül, rögtön elutasittathatik; ki pedig valamelly munka teljesítésért segédtársa ellen bár­miképen vétkeznék, a’ 18. $. értelmében büntettetik. 21. A segédeknek szoros tartozásuk lészen minden do­logtevő napon és a rendes óraszám kitöltésével rende en dol­gozni. „Heverő napokat“ tartani nem leszen szabad, a 18. -­­ban kitett büntetés terhe alatt. 22. A napi munka rendes meghatározott óraszáma 11. óra, ebbe bele nem értve a’ reggelizés és ebéd nyugóráit. E szabály alól csak azon mesterségek vétetnek ki, mellyeknek munkái, mint a kőműves-, ács-, cserepező-, kövező stb. mun­kák, szabad ég alatt végeztetvén, a’ világosság megszűnte mi­att ennyi ideig az évnek némelly részeiben nem folytathatnak, mellyekre nézve tehát az illy évszakok alatt eddig divatozott gyakorlat megtartatik. — Ez­ órányi munka az, mellyért a rendes munkabér fog fizettetni. Rendes munkabérért a’ mester hosszabb dolgozásra nem kényszerítheti segédeit. — Az ezután teljesítendő munkákra nézve szabad egyezkedés szerint alkuvan­danak meg, a mester és segédje mind az iránt, hogy dolgoz­zék-e , — mind az iránt, hogy minő órabérért dolgozzék a’ segéd ?-23. Mind a mestertől, mind a segédtől megköveteli a’ mostani idők műveltségének szelleme, hogy egymás irányában, mint szabad egyének, hiedelemmel, kölcsönös mélytanulással viseltessenek; ’s különösen megjegyeztetik e’ részben, hogy a’ családi viszonyban divatozó „tegezés“ helyett, az egymás iránt csak szerződésileg függeteg iparosok között az „önözés“ ille­­tendi mestereik részéről a segédeket is. 24.­­ A fölmondási idő kölcsönös megegyezés tárgya leg­end. Ha egyesség nincsen vagy kétséges, fölmondási idő lesz a’ próba idő. A’ fölmondási időt azonban nem tartozik a’ mester meg­tartani : a) ha a’ segéd a’ 2. és 4. $. rendelete ellenére, a’ mű­­helybeli tanulók ellen bántalmakat engedne magának, egyszeri megintés után, ismételten. b) Ha a házi ellátásra alkudott segéd magát a’ házi rend­­hez tartani, egyszeri megintés után, ismételten vonakodnék. c) A 20.­­ esetében, ha t. i. a’ segéd valamelly mun­kát csak azért nem vállal el, mert azt segédhez illetlennek tartja. d) Ha a’ 21. értelme ellenére helyes ok nélkül csak egy heverő napot is engedett magának a’ segéd. e) Ha a mesterének vagyona ellen hűtlenséggel vét a’ segéd; ’s f) ha a’ mester kifizeti a’ felmondási időre járó egész bért, és ha ellátással is tartozott a’ segédnek, a’ tartási költségek fejében illő pótlást ad. 25. Viszont a segéd is, felmondás nélkül léphet ki a’ műhelyből. a) Ha a mestere a kikötött egyesség pontjait világosan 4 km**-w <_ "_fa,—. jgs&a

Next