Közlöny, 1848. július (22-52. szám)

1848-07-24 / 45. szám

Budapest, 1848. hivat­a­lo­s Megjelenik naponkint egy — országgyűlés alatt több — nagy regál ivén. Előfizetési díj a’ folyó év hátra levő 6% havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben. — Előfizethetni Budán, a’kiadóhivatalban (Vár. Fortuna-utcza, Jálics-ház 132 sz. a’ m. k. egyetem nyomdája mellett), Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál. — A’ szabott díjú hivatalos hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjuak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak. Magánhirdetések nem vétetnek fel. Rendeletek. Ministerelnök előterjesztésére a’ királyhágón túl kiállítan­dó 4 honvéd-zászlóaljhoz, nevezetesen: A’ 11-ik honvéd-zászlóaljhoz. Századosul: Bittó Károly, 72. sz.s. e. gran. főhadnagyot, Főhadnagyul: Do­­­inay Mihály, m. k. testőrt, Hadnagyul: Zeyk Ferencz, 51. sz. s. e. hadfi őrmestert. A’ 12-ik honvéd-zászlóaljhoz, Századosul: Szabó Farkas 52. sz. s. e. főhadnagyot, Főhadnagyul: H­o­rv­a­to­v­­­eh József, nyugd. hadnagyot, Hadnagyul: Erős J­á­nos, 51. sz. s. e. hadfi őrmestert, A’ 13-ik honvéd-zászlóaljhoz, Századosul: Székely El­e­k, 51. sz. s. e. főhadnagyot, Főhadnagyul: Rohr­man Károly, 51. sz. s. e. hadnagyot, Hadnagyul: Bónizs J­án­o­s, 51. sz. s­z. hadfit, A’ 14-ik honvéd-zászlóaljhoz, Századosul: Buczy Alajos, volt főhadnagyot, Főhadnagyul: Kosztka József, 2. székely s. e. hadnagyot, Hadnagyul: Gsiky Domonkost ezennel kinevezem. Budapesten, julius 20. 1848. István, nádor k. helytartó. Gr. Batthyány Lajos. Ministerelnök előterjesztésére az 1848: XXII. t. sz. 9. értelmében a’ nemzetőrsereghez ezennel kinevezem: I. Őrnagy­ és parancsnokokul a’ gyalog nem­zetőrséghez. Veszprém megyében leköszönt Márkus őrnagy helyett. Gróf Eszterházy Pál volt őrnagyot, Gömör megyében­ Gróf Almásy Bertalan volt főhadnagyot, Bihar megyében Nagyváradra ’s környékére: Riczko Károly 9-ik sz. huszárezredi főhadnagyot. II. Segédekül: Heves megyében gróf Andrássy Ernő mellé : Földváry Kálmán volt hadnagyot, Kassa városba ’s környékére Soós Sándor őrnagy mellé: Márffy Károlyt, Nyitra és Pozsony megyében Pelczer Károly lovas nem­zetőrségi őrnagy mellé: Nirensee József volt őrmestert, minden segédeket hadnagyi ranggal. III. Pestre térparancsnokúl főhadnagyi ranggal: Bollender János volt főhadnagyot, Budára szinte térparancsnokúl , hadnagyi czimmel: Vostri Gyulát; továbbá: IV. A’ Dráva mellé kiindult nemzetőrsereghez ideiglenes őrnagyéi dij nélkül: Gyika Jenőt. Budapest, jul. 21. 1848. István, nádor ’s királyi helytartó. Gróf Batthyány Lajos. A­ vallás és közoktatási ministertöl. Orvoskari előterjesztések nyomán, a’ sebészi tanfolyamot illetőleg rendelem. A’ sebészi tanfolyam már a’ legközelebbi tanévben meg­szüntetik, úgy azonban, hogy 1- ször. A’ tanfolyamot már megkezdett sebész növendé­keknek, pályájukat bevégezni megengedtetik. 2- szor. Azon egyénekre nézve, kik olly szándékkal léptek borbélyműhelyekbe, hogy később a’ polgári sebészi tanfolya­mot végezhessék, a’ felvételre kétévi határidő tűzetik ki. Budapest, jul. 24-én 1848. B. Eötvös József: A’ földművelés-, ipar- és kereskedési ministertöl. Bécsi kereskedők által hozzám beadott kérvény következ­tében közhírré tétetik, hogy az ország alsó vidékein támadt rendetlenségek fővárosunk nyugalmát legkevésbbé sem zavar­ván meg, a’ közelebbi János-fővételi vásár úgy, mint eddig, a’ szokott időben meg fog tartatni. Budapesten, julius 21-kén 1848. A’ pénzügyi ministerium részéröl. XX. Folytatólagos jegyzéke azon ajándékoknak és kölcsö­nöknek, mellyek a’ hazai kincstár felsegélésére a’ budai főpénz­tárnál ’s a’ pesti beváltó hivatalnál készpénzben és éreznemü­­ekben f. évi julius 19—20-án tétettek. 1. Budán, kölcsönképpen adtak ezüst pénzben: Brunsz­­vick Chotek, és Forray grfnők 20 frt 25 krt, ráfizetés által, , Kovács Pál és Sándor testvérek 4 frt 43 krt 1 évre kamat nélkül, Kasovicz J. H. 21 frt reáfizetés által. II. Pesten, az ajándékul ezüst pénzben: egy magyar ka­tonatiszt 10 frt; ércznemüekben: Mayer István 17 frt 15 frt, Redly Károly 9 frt 12 krt, Rudnay Lőrincz 4 frt 40 krt, Schu­ler János 4 frt 40 krt, Somogyi Alajos 32 krt, Tóth József 45 krt, egy süttői lakos 8 frt 31 krt, Stupiczky János 8 frt 48 krt, Fejér István 97 frt 20 krt, Reisk, hevesmegyei két önkin­­tes egész évi tartására. b) kölcsönképen érczneműekben: Fekete Mihály 237 frt 33 krt, az esztergomi káptalan 2442 frt, Horváth Ferencz 36 frt 13 krt, Podmaniczky László 570 frt 30 krt, Tóth Lőrincz 20 frt 44 krt, Duka Anna 743 frt 10 krt kamat nélkül, Gyi­ka Teréz 262 frt 30 krt kamat nélkül, Gorove István 589 frt 45 krt kamat nélkül, Schuller Ferencz 458 frt 30 krt, Gyika Damaskin 662 frt 40 krt kamat nélkül, csanádi káptalan 212 frt 20 krt k. n., Lonovics József 1202 frt 50 krt k. n., Duka Miklós 616 frt k. n., Manászy Szilárd 182 frt 35 krt, Konrád Frigyes 106 frt 45 krt, Helvey Adolf 23 frt 2 krt k. n., Hil­ler Julia 85 frt 45 krt k. n., Vukovics Lila 175 frt 35 krt, Mustárt Desideria 1 frt 40 krt, Vichetich Ferencz 52 frt 30 krt, Bogdánovich Willibald 149 frt 55 krt, Szladek István 68 frt 32 krt, Fábry Ignácz 389 frt 40 krt, ugyanaz 145 frt 36 krt, Kiss Antal 717 frt 11 krt , ugyanaz 2640 frt 10 krt, Deutsch F. 642 frt 50 krt; ugyanaz 91 frt 19 krt, Dezsőffy Ferencz 1168 frt 25 krt, Tőrös Tamás 43 frt, Orczy János 167 frt 4 krt; ugyanaz 486 ft 12krt,Lepcsényi István 100 frt,Ujházy László 830 frt 18 krt, Benczúr József 186 frt 12 krt; ugyanaz 36 frt 25 krt, Band Jozefa és fiai 232 frt 42 krt, Hazay 73 frt 21 krt, Ambrózy Lajos 350 frt, Árendás János 107 frt 20 krt, Karácsonyi László 892 frt 30 krt, ugyanaz 66 frt 45 krt, Band Jozefa és fiai 20 frt 48 krt, Sárossy Tamás 235 frt 5 krt, ugyanaz 4 frt, Pillér Gedeon 212 frt 20 krt egy évre k. n., Berzeviczy Tódor 34 frt 7 krt három évre k. n., Dobay Berzeviczky M. 60 frt 48 krt, Szinnyey László 40 frt 26 krt, ugyanaz 91 frt 27 krt egy évre k. n., Berzeviczy Szmrecsányi Mária 933 frt 20 krt, Rajkó Henriette 2 frt 40 krt, Szcitovsz­­ky Márton 71 frt 10 krt, ugyanaz 41 frt 5 krt, Fenek Ferencz 45 frt, ugyanaz 296 frt 20 krt, Karácson Anasztasia 127 frt 45 krt, Haiman Jakab 38 frt 46 krt három évre k. n Újlak István 28 frt 30 krt egy évre k. n., Oltoványi István 119 frt három évre kamat nélk , Hollósy Bogdán 548 frt 20 krt három évre k. n., Bruckenthal b. testv. 169 frt 30 krt három évre k. n., Bruckenthal testvérek 281 frt 45 krt egy év. k. n., Du­ka Nikolics b. Eliza 131 frt 12 krt három évre k. n., Róka Jó­zsef 148 frt 10 kr. 3 évre k. n., Zelinszky László 1052 frt 55 krt, Kolosy Imre 46 frt 22 krt, Vay Lajos báró 603 frt 10 krt, Meczner Ferencz 48 frt 42 krt, Fehér István 277 frt 29 kr. Öszvesen adtak ajándékul 265,084 frt 43 krt, és köl­csönképen 410,795 frt 49 krt. Budapesten, julius 22-kén 1848. Nemzeti gyűlés. Előleges közlés az alsóház julius 22-én d. u. 5 órakor folytatólag tartott üléséről. Az alsóház julius 22-kén d. u. 5 órakor ismét összeülvén, a’ válaszfelirat fölötti tanácskozást befejezte, szavazásra ke­rülvén a’ dolog, szavazott összesen 269 tag. A’ ministerium politikája mellett voksolt 233, ellene 36. Ministeri többség 197. XVI. ülés a képviselőházban juli 22-kén­t. 9 órától d. u. 24 óráig. Elnök: Pázmándy Dénes; tárgy: válaszfelirat. (Vége). Besze János: Képviselők! A’ mindenki által annyira fon­tosnak vallott tárgy most azon kérdésben központosul: valljon a’ ministerium által javaslott, indítványozott, felolvasott azon czikket Olasz­országra vonatkozólag elfogadjuk-e vagy sem. Ennek az a’ következé­se. (Szóló beszédében közben­ szólás által félben szanasztatik.) Uraim, ha a' szónoknak harmadik negyedik szavába bele vágnak, mig az ér­telem fonalát ki nem bonyolítja — csak az isten képes behatni a' keb­lek titkába és tudni, mit akarok mondani, de önök nem — tehát ké­rem önöket a’ szólásszabadság, nevében, ha nem is egészen legalább egy constructiot méltóztassanak kihallgatni (tetszés). Ha a' kérdés illy fontosságra nem emelkedett volna , hogy a' ministerium ezen kérdés­ből cabineti kérdést nem csinál — mi nem könnyű a’ jelen helyzet­ben — én az olaszországi politikára nézve nyíltan kimondottam volna, hogy én semmi tekintetből, semmi áron, semmi feltétel alatt az olasz­­országi dolgokba avatkozni nem akarok , és senkinek segedelmet nyúj­tani nem kívánok. De választani kell: vagy a ministériumot megtar­tani , vagy pedig az olaszországi dolgokba avatkozni — ez a’ vá­lasztás. — Átalánosságról lévén szó, azt tartom uraim, valamint már többen mondották, hogy jelenleg a’ magyart semmi sem sújt­hatná jobban, mint a ministeri tárczák letétele; és meg vagyok győződve, hogy ha az olaszországi beavatkozás következtében egyik, másik nemzet rokonszenvét elvesztenék is — ez még távol van; ’s talán a magyarok istene a távol veszélytől bennünket meg­óvhat. De ha jelenleg a' ministerium lelép, pér nap alatt hogyan lesznek a' hazában a’ körülmények, azt megmondani nem tu­dom. A’ dologra tehát Szomorú a’ választás, mert szivem belsejéből akartam volna minden beavatkozástól megóvni hazánkat; — de ollyan hatalmas a’ dilemma, hogy a’ ministerium lelépésében nemzeti veszélyt látok — ezt pedig eltávoztatni szükséges. Már most, a’ rögtön teendő az , hogy mindjárt a’ válaszfeliratot pontonként tárgyaljuk, ha pedig rá­jövünk az olaszországi kérdésre , szóljon hozzá a­ ki akar. Hozzuk valahára az addresset tisztába, hogy minél előbb haza mehessünk, mert most főfeladat, hogy kiki otthon legyen. Teleki László: Én nem az olasz kérdésről akarok most szólni, mert által látom, hogy itten kétféle rende van a’ szónokoknak. Az egyik azoké , kik magokat ezen kérdésre nézve felíratták t. i a meritorialis kérdésre nézve; a’ másik azoké, kik az incidentalis kér­désre nézve íratták fel magokat, t. i. azon kérdésre nézve, hogy ezen tárgy mi­kép tárgy­altassák. Tehát ezen két soroz­tot igen kívánnám egymástól megkülönböztetni. Mert mielőtt a­ meritumhoz szólunk, tisz­tában kell lennünk az iránt, hogy ezen kérdést miként vegyük tá­áts­zás alá Én részemről azt gondolom, lehetett volna tegnap azt hatá­roznunk, hogy az addresse felett tanácskozzunk, és egyéb felett — semmi felett. És azután megyünk által más tárgyakra. Azonban a’ do­log máskint történt. Előhozatott a­ ministerialis politics, és ebbe be­le elegyedtünk, és a’ vélemények kétfelé oszoltak. ’S végre pénzügyi minister úr egy olly véleményt mondott ki, mi úgy látszott, hogy a’ ház nagyobb részének pártolását bírta. Megkértük őt, hogy e­ véle­ményt formulázza, hogy azt mi tanácskozás alá vehessük. Azt gondo­lom tehát, miután e tárgyban most benne vagyunk, é s ezen tárgynak elhatározása az addresse iránt is főnézetpontul fog nekünk használni, nem volna czélszerű ezen tanácskozást félbeszakasztani, és pontonkénti tárgyalásra menni által. Én tehát a­­mellett vagyok, hogy ezen tárgyat ne szakasszuk félbe, hanem vegyük fel ezen ministeriális nyilatkozatot, és határozzuk el a’ mi politicánkat az olaszországi kérdésre nézve, és azután menjünk által a’ pontonkénti tárgyalásra. Azon esetre, ha ezt akarnék tenni, miután csak ugyan egy kicsit szövevényes a’ ministeria­lis nyilatkozat, mert abban különböző részletek vannak, mellyek meg­lehet könnyen, meglehet nehezen egyeztethetők egymással: — úgy hogy nem lehet senkinek rész néven venni, ha illyen fontos dologban, hol a’ népek sympathiája forog kérdésben, — illyen nyilatkozatnak egyszeri felolvasása után, nem egy könnyen tudjuk magunkat határoz­ni. Én tehát, ha ezen nyilatkozatot vesszük tanácskozás alá , azt ké­rem, hogy ezen ministeriális nyilatkozat legalább még egyszer olvas­­tassék fel. (Helyes!) Elnök: A­ tárgy érdemére nézve nem szólok, hanem azt gon­dolom, hogy ezen kérdést el lehetne dönteni. Voltak többen, kik ki­nyomatni kívánták ; ha ezek elállanak kívánságuktól, akkor által mehe­tünk a­ tárgyalásra. Azt gondolom, hogy ministeri nyilatkozatot nem lehet másként tekinteni, minthogy az a­ ház jegyzőkönyvébe belejön ; de ha bele jő , akkor valame­ly határozatot kell arra a’ háznak mondani. És erre nézve tökéletesen kifejezte előttem szóló Teleki László nézetemet. Fel lehet tehát a ministeri nyilatkozatot pontról, pontra olvasni; ha ak­kor megkérdem a’ házat, helyesli-e ezen nyilatkozatát a ministe­­riumnak. Madarász József: De az általános tárgyaláskor arra néz­ve nyilatkozunk. Elnök: Azt gondolom, hogy e­ tárgyban már valamire men­jünk , most a’ tegnapi jegyzőkönyv olvastassák fel, ennek eleje felol­vastatott , mit a’ jegyző maga tett fel; következik az olasz tárgy, erre nézve, a pénzügyminister úr tette fel a’ jegyzőkönyvet. Méltóztassa­nak meghallgatni jól van e ? Teleki Lászlót Én úgy értettem, hogy azt nem kívánom csupán csak jegyzőkönyvnek tekinteni. (Zaj) Egyszer szabad a’ tárgy­hoz szólani, de ha valakinek nyilatkozata félre értetett, (zaj) kérem alázatosan ha a’ szónoknak nyilatkozata félre értetett, akkor lehetlen­­ség, hogy ne adjanak neki szót, nyilatkozatának kimagyarázására. Én nekem nem is lehet szememre vetni, hogy én a’ ház (halljuk a’ jegy­zőt: Zaj) Képviselők! nem lehet szememre vetni, hogy én a' tisztelt háznak türelmével eddig vissza eltem volna. (úgy van) Tehát mikor leg­először úgy találom, hogy félre­értettem, és ki akarom magamat ma­gyarázni, ezt nekem semmi tekintetben sem lehet rész néven venni. Én úgy értettem a­ dolgot, hogy mi azt külön mint jegyzőkönyvet per­­trad­áljuk , és azután később az olasz kérdést az addresseben tárgyal­­­juk pontonként. Én a­ tegnapi tárgyalást akartam folytatni, mert ré­szemről azt hiszem, ez az általános pertrac­atióba illik. A kérdés, melly iránt meghasonlottunk csak az olasz kérdés. És mondjon a ház mit akar, h­a­ ministeriális kérdés szolgált ennek alapul. Mi tegnap vi­tatkoztunk az olasz kérdés felett; később egy más ministeriális nyilat­kozat a­ mi véleményünket kiegyenlíteni látszott. Mi annak tárgyalását, és formulázását mára halasztottuk. És így azt gondolom, hogy miután ma az adresse szőnyegen van azt nem mint jegyzőkönyvet kell tár­gyalni , hanem ezzel együtt egyszersmind az egész olasz kérdés iránti nézeteinket, és politikánkat el kell határozni. Ennek következésében a­ tegnap felirattak névsorára kell állani, mert tegnap azok íratták fel magukat, kik az olasz kérdéshez akartak szólani. Elnök: Az előttem szóló véleménye között, a' mint most kife­jezte magát, ’s a’ között mint én fogtam fel őt, semmi különbség nem létezik. Hanem a’ kérdés az, hogy a' jegyzőkönyvben annak mi az ülés­ben történik foglaltatni kell. Következőleg, ha a’ ház ezen jegyzőköny­vet most megakarja hallgatni, ha vallyon az jól van-e feltéve vagy nincs, az iránt kell a’ háznak határozni a’ szabályok szerint. Mert a’ szabály­ok­ban ben van, hogy ha a’ ház valamelly jegyzőkönyv iránt módosítást kíván tenni, ezt mindig a’ következő ülésben tartozik megtenni. Ha el akarnak-e állani az általános tárgyalástól, ez az érdemes követ urak­tól függ, de előbb a’ tegnapi jegyzőkönyvnek felolvasásán kell keresz­tül esni. Madarász József: Én szólni akarok. (Halljuk a­ jegyzőt.) Elnök: Tegnapi jegyzőkönyv fog felolvastatni. Kazinczy Gábor: Felolvassa a’ pénzügyminister által form­82

Next