Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)

1848-08-08 / 60. szám

Budapest, 60. sz. Kedden, augustus 8. 1848. KÖZLÖNY, h­­i­vatalos lap. :>jlj­a. Megjelenik naponkint egy — országgy­ülés alatt több — nagy regál­íven Elöfizeté­d díj a’ fo­lyó év hátra levő fí% havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben — El­ lfize­ hetni Budán, a’ kiadó hivatalban (»ár Fortuna-utcia, Jálics-ház 132 sz. a’ m k. egyetem nyomdája mellett). Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál. — A’ szab.­ti díjú hivatalos hirdetmények’és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak Szettétnek. A meg nem szabott díjunk hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak. Magánhirdetések nem vétetnek fel. Számos felszólítások következtében a’ „Közlöny“ egyes példányokban is lesz kapható. Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében, Budán pedig a’ kiadó hivatalnál, példányonként ß­okrával. Körlevél. A’ nemzeti őrsereg minden zászlóaljaihoz. Az alvidéki lázongós körülmények miatt a’ sorezredek zászlóaljai jobbadán mind az alvidékre vonnának, ez által az ország némelly helyein a’ hadi- pénz- és más felszerelési tá­rakat, épületeket a táborba szállott katonaság hátrahagyott pod­­gyászát, a’ nemzetőrsereg vigyázatára kellett bízni. Midőn e’ szolgálatot a’ nemzeti őrsereg átvette, nem tett egyebet, mint azon kötelességek teljesítését, millyenekkel őt a’ XXII-dik törvényczikk értelmében az álladalom megbízta. A’ ministerelnök meghagyásából felszólittatnak tehát a’ nemzetőrség minden össztagjai, a’ minden néven nevezendő őr­szolgálatban a’ legnagyobb pontossággal eljárni, mert a’ vi­gyázatlanságból, vagy vétkes elmulasztásból eredendő károso­dásért, az álladalom egyedül a­ nemzetőrsereget vonandja feleletre. Minden állomásban egy, nagyobbakban több, naponkint felügyelő tisztek rendeltessenek napi szolgálatba, kiknek szi­gorú kötelességeikké tétessék éjjel nappal az őrtanyákat, magá­nos őröket szorgalmasan megtekinteni ’s minden észrevett ha­nyagságot azonnal a’ térparancsnoknak feljelenteni, kinek meg­­hagyatik a’ jegyszabályok szoros megtartása mellett a’ bűnöst megfenyíteni. A’ kötelességét híven teljesítő nemzetőr dicséretet érde­mel, feddést fenyítéket az, ki hanyag, engedetlen ’s rendbontó. Pesten, augustus 7-én 1848. Bal­dacéi. A’ haza nevében hálás köszönettel kell nyilvánitnom, miszerint Kulcsiczky József, pozsonyi polgár, ’s szabó a’ 4. zászlóalj számára 50 darab köpeny,’s 50 darab nadrág ingyen elkészítését ajánlotta, — hasonló készséggel ajánlkozott Buday József is, 10 darab köpeny,’s 10 darab nadrág ingyen elkészí­tésére — Jóna János po­gárszabó, legényeivel egy egész hétig ígérkezett nadrágokat ingyen varrni. Köln bernát 20 darab köpeny, ’s ugyanannyi nadrág ingyen varrását ajánlotta. A’ pécsi plébániaközség a’ honvéd 8. zászlóalj számára 12 f. 40 krt ajándékozott pengőben; Bezeredy Istvánná pe­dig 78% rőf vászont, kiknek a’ haza nevében ezennel köszöne­tet mondok. . Bal­dac ci. A’ budapesti önkintesek főorvosa Dr. Arányi, a’ m. k. egyetemi orvossebészi tanulmány igazgatóságához f. hó 4 én je­lentést tesz a’ szegedi katonai kórházak állapotáról, ’s örömmel jelenti, hogy mind a’ térre, mind a’ b­ete­gekre, mind a’ gyógyszemélyekre nézve a’ legmeglepőbb kielégítést él­­vezé; mert 1. A’ régi katonai kórházban, a’ kórházzá alakított mino­rita- és ferenezrendi zárdában ’s az ispotál­lyá épen most for­dítandó kaszárnyában a’ betegek bőven megférnek, sőt még 300-ra van hely. 2. A’ 499 beteg közt csak 18, ’s ezek közt csak 2 sú­lyosan sebesült van, a’ legnagyobb rész váltólázban szenved; semmiféle ragály nem uralkodik; a’ betegek az étkekkel, ke­nyérrel és borral mindenütt tökéletesen meg vannak elégedve, úgy szinte 3. Az orvosok bánásmódjával is, kik eddigelé inkább so­kan, mint kevesen vannak. Nemzeti gyűlés. Előleges é­rtesités a’ felsőház augustus 7-ki üléséről. Olvastatván az utolsó ülés jegyzőkönyve, bejelentő az elnök, miként a’ mai ülés tárgya a’ kincstári javakon eszközlen­­dő magyar telepítés tárgyában készített törvényjavaslat, ’s kér­dező a’ házat, akarja-e a’ törvényjavaslatot rögtön tárgyalni, vagy bizottmányhoz utasítani, mire a’ rögtöni felvétel elhatároz­­tatott, annak meghatározása közben, rögtön felvétessék-e a’ törvényjavaslat vagy nem? Pálffy József, pozsonyi főispán előterjesztő, miként szeretné a’ két ház közti viszonyokat meg­határozni , fentartván indítványának annak idejében irásbani be­adását. Ezután a’ kitűzött törvényjavaslat tárgyaltatott, és az alsóház módosításaival elfogadtatott. — Pálffy József po­zsonyi főispán felszólítására bejelentvén pénzügyminister úr, mi­szerint a’ pénzügy tárgybani jelentését már beadá, ugyancsak nevezett főispán által választmány inditványoztatott kiküldetni, melly pénzügyminister ur jelentését vizsgálja meg, 's tegyen jelentést, miután azonban e’ választmány kiküldetését a’ ház többsége nem látta szükségesnek, az indítvány, indítványozó ál­tal visszavétetett Előleges közlés a’ képviselőház aug. 7-ki üléséről: Örvendetesen hatotta meg a’ házat a’ hadügyminister úr­nak jelentése, miszerint a’ ház köz akaratához képest az aldu­­nai magyar tábort saját szemeivel megy megtekinteni, hogy magának mindenről közvetlenül kellő tudomást szerezhessen.— A’ mélly hazafias öröm gerjedt a’ képviselők kebelében, olly szíves vala a’ ház áldása, melly a’ hadügyminister urat a’ harcz mezejére kisérte. Meg vagyunk győződve, hogy hadügyminister úr megjelenése a’ vész terén, szentlélekkint szállandja meg seregeinket, mellyeket a’ veszéllyel fenyegetett drága hon sze­relme ösztönze kiszállani a’ csatatérre, ’s vitézül megküzdeni a’ hon, a’ trón, ’s a’ szabadság ellenségeivel. — A’ katona kiállítási törvényjavaslat hadügyminister úr visszaérkeztekor vétetik tanácskozás alá, addig is, valamint a’ budget, osztályok­ban fog tárgyaltatni. — Több megbízó levél az igazoló, ’s egy két kérvény a’ kérvényi választmányhoz tétetvén át. — Miskolczy Károly a’ nemesi hadnagyi székek eltörléséről ’s a’ nemzetőrseregrőli törvény egy § ának kiterjesztéséről adott be indítványt. — Nyári Pál a’ mozgásba hozott indítványok árja ellenében jónak látta indítványozni, miszerint választmány küldessék ki ez ülésből, melly a’ legközelebbi ülésfolyamra al­kotmánytervet dolgozzon ki, vagy is az elfogadott jog­egyen­^ lőséget formulázza. Mind ezek az inditványkönyvbe írattak be. Napi rendre kerülvén a’ sor, a’ tárgyalás alatt levő elemi tano­dákról szóló törvényjavaslat felett folyt tovább, de még be nem végződött, a’ tanácskozás. A’ képvis­előház aug. 5-kén tartott XXVI-ik ülésé­nek vége. Kacskovics (jegyző) olvassa a’ 6-ik $-t és az erre beadott négy módosítást. Kossuth Lajos (pénzügyminister): A’ népnevelés f­átos­­ságától áthatva, e' dolgot azok közé számítom , melyekről éltemben sok t gondolkoztam , 's nem mulasztottam el egy parányi kis számve­tést tenni magammal arra nézve, hogy midőn azt mondjuk: „legyen ezen népnév,les, egyszersmind tudjuk, mennyibe kerül.“ És néztem Európának e’ részbeni költségvetéseit, különösen Poroszországét — hol a' nevelésre nézve sok tö'tént, néztem Szász­­országot 's annak minden tartományait, — és ezen arány szerint a' néptanítók-iskolamesterek csak nyomorult ellátásáról — hol nem is ezrek, nem is százik, hanem csak olly sommácskákról lehetett szó, hogy ne legyen kénytelen a’ nevelés magas hivatása közben élelmi gon­dok­al küzdeni — számot vetettem Magyarország szükségeivel, és olly Bor ta­rtó összeg állott elő papiroson, mellynek megbirbatása mellett kétségbe esem ; mert 30, 40 millió körül van szó csak arra, hogy az első legnélkülözhetlenebb szükségek fedeztessenek. Ezen tapasztalást, csak azért emlitem­ fel, mert vajmi könnyű mondam :­­ fizesse a' status a' népnevelési költségeket, de mikor nincs egy kimerithetlen kútja, melly teli van egész a' fenékig — kész ara­nyokkal; — midőn azt mondjuk, hogy „fizessünk,“ eszünkbe kell jutni annak is hogy ,­ honnan ? “ — Midőn ezen számvetést megtettem , kimondhatan szomor érzet lepett el, de megvallom , hogy ezen szomorúság közben végig vizs­gálva országunk körülményét, némi megnyugtatásra akadtam, arra i­­­ hogy nem ismerek — nem mondom Európának — hanem az isme­rete­s világnak minden országai között tarto­mányt, hol, ha a’ községi rendszer jól kifejtetik, és helyesen alkalmaztatik, — a’ népnevelést csekély áldozattal olly magas fokra lehessen emelni, mint Magyarorszá­gon ; de ha a' községi rendszert a' szükségek rovatából kitörüljük, — akkor Magyarországot képtelennek hiszem , csak az iskolatanitok fize­tésére is. — Megmondom, mért látom épen Magyarországot illy helyzeten. Példa gyanánt egy pár szóval említem a’ szabad Amerikán­k népét. Ez azon ösztönnél fogva, — melly a' nemzetben nem csak egyénileg, de nemzetileg is meg van — a’ két oceannyi terjeszkedést természetes hivatásábol számítván, a’ mint egy bizonyos tanomán­yt kijelölt, melly idővel hozzá fog tartozni, előre küldi a'c­­ilisationak praecursorjait, az úgy nevezett squekkereket egy lovas taligával ’s kezd irtogatni. A’ mint 50—60 ember olly helyeken irtogat, hol addig en béri szó sem hallatszott, azt mondja, ez a’ mi territóriumunk, menjen ki egy mér­nök , húzzon egy diagonalis és horisontalis vonalt, ossza el 600 hold­ból álló darabokra , ’s mi előtt ember volna , elosztják a’ földet, min­den 600 hold mellé oda ütik a' karót, ’s minden 16-ik karóra oda van írva ,, népnevelés alapja. “ Mi előtt ember, város volna a jövő nevelésnek alapja már ki val­ mutatva; ’s ennek alapján volt lehetséges, hogy illy rövid idő alatt Amerika a’ m­inevelésre nézve többet tett, mint a’ vén Európának akármelly nemzete. Magyarországban a’ cul­­tusminister úr meg eddig úgy hiszem teljességgel nem lehetett azon helyzetben, hogy azt, mit a’ községi nevelés Magyarországban már bir, felvehette volna. Tudom, hogy a’ legelőknek elkülönö­­zése Magyarors­ágnak egy harmadában alig van végrehajtva, tu­dom hogy a’ követ urak a' birtok elkülönözését a­ volt földesur, ’s az úgy nevesen­ volt jobbágyság közt, mindm sz­ókülönbség nél­kül alkalmasint a’ legszükségesebb teendők közé szállítják, mert az a honpolgárok külö­nböző osztályai közt örökös gyülötségnek kut for­­rása, mi a status érdekével is ellenkez­ő, és megvallom nagy rész­ben ott találom reményemnek istápját, hogy Magyarország jobb és nagyobb kiterjedésben fog rendelkezhetni, és gondosko­dhatni a’ ne­velés szükségeiről, ha illyen legelőelkülönözés kérdésénél nem vosHt szemel­, hogy az mi abból a’ nevelésre adatik, adatik mindnyá­junknak , mert adatik a’ civilisationak, ’s az által a' szabadságnak. De épen azért, mert azon meggyőződésben vagy , hogy itt kell főkép a’ magyar nevelésnek nem csak e'ső szükségeit de egyszersmind azon czélra vez­tésére nézve szükséges költséget is keresni, melly ezélt szem elé­tt kell a’ népnevelésben tartani, — t. i. hogy midőn az em­ber kedélyét a' szív azon erköltsségére alapi­juk, ’s az erkölcsiség és a’vallásra figyelemmel vagyunk, más részről ne akarjunk a’falusi emberből, — kinek rendeltetése az , — mit Cato egy szabad ember­hez legméltóbbnak mondott— a' földet saját kezével mű­velni, mást nevelni, mint mire születése és helyeztetése által az isten mintegy ujjal mutatta ki a' tömeg rendeltetései, sz­badságában hagyván egyeseknek a’ kiválást— óh­ítom­ hát, hogy úgy alkottat­hassanak a' népnevelő-intézetek, miszerint necsak látszassanak ne­velni , de valósággal neveljék is; és én épen azon legelő-elkülnözési kérdésekben találom kútfejet annak , hogy igy lehess­e a’ népnevelést koordinálni. Ha ez nem volna desper Inek a’ kltségek mikéi­ti fede­zékre nézve, de mivel igy van , a' háznak különös figyelmébe aján­lom, ne mél­óztassanak a’ községnek morális individu hitá­sát mint esz­közt a’status nagy czelj­inak kivitelében kitörölni a’ nevelé» dol­ábi«, mert ha ebben ki őrölte, ki fogja törölni másokban is, mellyek ke­­vésbbé fontosak mint a’ nevelés. A­ sors úgy akarta, hogy minister le­gyek, azt mondják, az ember termései­ben van, h­alomra vág­ni, én nem találom magamban ezen természetet, én azt mondom, nekem nem kell azon hatalom, melly a' nép szabadságán kezében tartja, én szabad népet akarok a’ helységben, a f­alutban, a’ községe­kben, a' megyében, ’s szab­ad népét mindenütt. (H­lyesles). A’ szabadság egymásrat lakásában találom, mit szabadságnak nevezek, nem pedig egy minister centrals hatalm bin ’s mert igy gondolkozom , rem a‘ há.az fejlessze a' községet m­inéli­­ább, mert e­bben fekszik a sta­tis sz­badságának l gbiztosabb, és leghatalmasabb lapköve. Midőn ezt mondom, nem áll nézetem ellentétben az 1848 diki 20 dik t. ez. 3-d k­­ val, mert ez ezt mondja: nogy az iskolai szüksé­gek közádadalmi költségek által b evez­essenek Ezek felvételei,es kü­lönböző módjai vannak Hát valljon a megyének szükséges nem köz­­állad­almi költségek által fedeztetnek-e ? Igen is! de a felvételben kell tenni különbségét különböző dolgokra nézve. Nem tartozik a’ jelen tárgy ra, az adórendszerbe boc­átkozni, de azt vélem, hogy ezt nem fogjuk oksze­űen ki­ejleszten­i, ha csak egy­másra nem rakjuk a’ költségeket ’s azoknak f­dezési kötelességeit. Fe­dezze a’ község a közö-költségeket mennyib­e bírja — mert mennyi­ben nem bírja — minthogy a község a’ status organismusának egyik eszköze, — a’ statusnak kötelessége az administratiora néz-e a’ köz­­szükségek fedezésének eszköz­ését elősegi­t­ni, — de elvenni, kitöröl­ni a' községeket a' status tételének orgánumai közül, nem találom czél­­szerű­nek. Fedezze a' megye ’s e szig k­étségeit csakhogy ezek az adó felvételénél ne állíttassanak ellentétbe egymá­sal, s val melly egyes rovatnak fedezése ne háriitassék a’ község nyakába gyűl­öatosság gya­nánt. Mint Dobozy képviselőtárs­u­­k mondá , eddig is kimondhatatlan baj volt hogy a­ nép a nevelés iránt nagy gyűlő etet érzet; mert a’ ta­nító házrul házra volt kénytelen járni, azon nehány garasért ’s maroknyi búzáért, melly a’ gyermekek nevelés­re szükséges volt ha ez me­gnzte­­tik, és mondatik hogy a' népn­evelesnek költségei ezen es ezen irány­ban legyenek, és meg határoztatik, hogy az iskolamester illet­séget a’ közös községi pénztárból kapja , a’ tisztelt követ úr által említett bajok elenyésznek és e mellett respectálva van a’ község a' mellyet kifejtetni óhajtok, mint a' szabadságnak legbiztosabb eszközét. A felolvasott módosítások közt van egy kettő , melly mege­gyezik vélekedésemmel s mellyet elfogadok, hanem csak styl­­ ris szem­pontból, hogy épen olly félreértésre ne adjunk alkalmat, mintha a­ tö­r­­vényhozás rögtön akarná azon állapotot, hogy az iskolaadó elkülön­z­­ve a’ többi község adójától külön vettessék ki, és kü­ön szedettessék be, mi az adórendszerrel ellentétben államt. An­nálfogva azt lehetetlen mon­dani, „hogy ezen szükségek fedezésére való költségeket a’közös költ­ségvetésben a’ községek viseljék.“ — Csak ezen szóra nézve „külön“ van észrevételem. Egyébiránt a’ dolog lényege az , hogy ne fü­ggeszszük fel a’ nép­­nevelé­ röli gondoskodást olly kérdésektől, mellyek bajosan fognak ez országgyűlésen elintéztetni egyrészről, ’s mennyire nekem egy kis sta­tikai ismereteim vannak, azt mó­­do­n, hogyha elintéztetné­nk is finan­ciális tekintetben, nem volnának olly retten­ős restitatummal, mint azt némellyek hiszik; mert at­ól tartok , hogy ezen kérdésen elintézéséből uj teher fog a' polgárokra hám­italni. Ha arról van szó, hogy például az esztergomi érseknek sokacska az, a’ mit bir, azt megengedem , de el­lenben más lelkészeknek ’s káplánoknak nincs el 'g, és ha commassál­­juk a szükségeket, alig­ha nem fog a' pótlásnak szüksége előál­­lani Nem tanácsos tehát a’ dolgot in abstracto felvenni, hanem kell, hogy a­ terrénumot ismerjük. Képviselőtársunk Dobozy úr azt mondá, hogy a’ költségekről külön törvényezikk intézkedjék, hátha nem lesz meghozva ez ország­­gyűlésen a’ külön törvényezikk , ki lógja a’ költ­éseket fedező? Egy más­i követ ur azt modná: előlegezze a' status ismét kezdem honnan? Hisz előbb pénzt vagy adósságot kell csinálni, s ha parancsolják, hogy előlegezzek ezer ftot, ha nincs, nem tehetem, igy a' siniusra nézve is 74

Next