Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)
1848-08-11 / 63. szám
304 kekkel , de szülőkkel lehet bajunk. Mondatott ugyan, a' nép jó gondolkozást, csak a’ bujtogatások vezetik azt tévútra. Egyfelől illy rész vezetők mindig találkoznak, de a’ nép is nem felvilágosult. Az ujabb átalakulás lerontotta ugyan a’ nemzeti ’s vallási közfalakat, ’s a’ testvériség, egyenlőség elvein alapította; mind e’ mellett — bár legyek rész próféta — de meggyőződésem szerint — épen ezen elvek nyomán ezután avagy csak huzamos időkig növekedni fog a’ vallási türelmetlenség, féltékenység. Népképviseletnek be kell az egyházi igazgatásba is hozatni; e’ szerint a' népnek alsóbb, kevésbbé mivelt, túlbuzgó, 's papjaitól függő osztálya folyván be az egyházi igazgatásba, ettől a' szeretet, türelem gyümölcseit kevéssé várhatjuk. — A r. katholikus nép hol kisebbségben van. félteni fogja gyermekeit az eretnekség veszélyeitől; hol a katholikusoké a’ többség, ott a’ protestáns félni fog a’ térítés következményeitől. — Sérteni nem kívánok; de tudva van , hogy ámbátor az emberek a’ földi javak osztogatásában fösvények, olly adakozók a’ mennyország áldásai osztogatásában; ki azt hiszi, hogy a’ más hitü nem idvezül, az véleményem szerint is, ön meggyőződése szerint jó dolgot követ el, midőn másnak örök idvességet — mennyországot eszközöl, — s innen a’ sok ingerlés , féltékenység. — Palóczy képviselőtársam szép szivárványos színekkel festé, hogy a' közoskolák testvéri szeretetet eszközölnek , hogy a’ különböző hitfelekezetüek közt nem létezne vallási féltékenység, 's ennek bizonyító példájául emlité, hogy egy megyében a’ reformátusok r. katholikust választottak gondnokuknak. Az illy nép közt nem is kell külön oskola, valamint sehol sem, hol a különböző hitüek közt nem uralkodik féltékenység. De valljon igy van-e ez mindenütt? nézzük meg csak Erdélyt — mellyet, közbe legyen mondva — képviselőtársaim nagyobb része talán kevésbbé ismer, mint Izlandot — ezen regényes és gazdag kis kerület ámbátor betűben és lélekben több vallási szeretettel dicsekedhetik, mint Magyarhon. •— valljon mégis nincsen-e meg több helyein a’ vallási féltékenység ? — Erdélyben reformált egyházaknak nem csak katholikus, de különböző nemzető ’s vallásu szabad választás szerinti gondnokai is vannak. Ott református pap , az unitáriusok, lutheránusok ’s ó hitüek egyházaiban temet, egyházi szent beszédeket tart; — ott — midőn még sehol sem másutt, ez előtt több mint 3 századokkal törvényben kimondatott, hogy vallásban kiki kövesse ön lelkiesméretét; ott, hol minden hivatalbelinek, sőt a r. katolikus püspöknek is hivatala kezdetekor ünnepélyesen esküt kell letenni, hogy a’ vallások és nemzetek egyenlő jogait oltalmazza. — Nem lelkiesméreti szabadság országában is tudok helyeket , hol a’ minden vallásnak számára nyitott közoskolákban a’ tanítás ingyen adatott, s a kevés számú r. katholikusok inkább saját költségeiken külön oskolát nyitottak, mintsem olly közoskolába adják gyermekeiket , hol a’ tanító ’s nevendékek nagyobb része református volt. — Igenis, uraim, ne csináljunk magunknak illusiókat, ne hitessük el magunkkal, hogy csak a’ világosság és szeretet világa országos, vegyük az embereket, a’ mint vannak, magok balitéleteikkel ’s vallási elfogultságukkal, 's valljuk meg nyíltan, hogyha azt akarjuk, hogy az elemi iskolák gyümölcseit hazánk gyermekei nagyobb része élvezhesse, a'mi felekezeti szeretet gyarapodjék, — igy mondjuk ki, hogy mindenütt nyittassanak köz elemi oskolák, 's a különböző hitfelekezetüek számára az álladalom költségén csak azon esetben állíttassanak fel külön elemi oskolák, ha a közoskolák ellen kitünő s kitérréssel fenyegető veszély mutatkozik, s az illy külön hitfelekezetűek száma az 50-et felülhaladja. — Ezen módosítással pártolom cultusminister úrtól elfogadott központi bizottmány szerkezetét. Zeyk József: Én ezen tárgyhoz valósággal félve szólok, ’s félve azért, mert annyira kimentve látom a ház türelmét, — melly, köztünk legyen mondva, nem is szokott igen nagy lenni, — miszerint nem nagy reménységem van arra, hogy figyelemmel méltóztatnának kihallgatni. Azonban a’fenforgó tárgyat ollly fontosnak tartom, hogy az iránti vélekedésemet kimondani, annyival is inkább kötelességemnek érzem , nehogy azon gyamiba essem, hogy holmi individuális voksolásra való feihívás által vélekedésem kimondásától mintegy elrettentettem. (Dologra!) Hogy az, mit mondottam, a dologhoz tartozik-e? ollyan kérdés, mellyel mindenesetre mások fognak eldönteni; de ha már a szószékre léptem, bizonyára igényelhetem, hogy méltóztassanak végig hallgatni. (Halljuk!) Én ezen tárgyra nézve, mellyet, midőn a' nép maga a törvényhozásban olly kitűnő részt vészén, a legfontosabbak egyikének tartom, azt látom kérdésben forogni, hogy a’ népnevelés iránt hozandó törvények életbe léptettessenek-e vagy sem? — 's vélekedésem e tárgyra nézve, mellyet egyébiránt nem a' kamarai discussio utján, hanem, magam is a neveléssel hosszasabb ideig bíbelődvén , már ezelőtt szereztem magamnak , ellentemen áll azzal, mi gyakorlatban az egész mivelt Európában divatozik. Igenis, az egész mivelt Európában mindenütt külön nevelés van a külön vallásuak számára ,s az ellenkező némely helyeken megkisértetett ugyan, de ezen kísérletet siker nem koronázta: az én meggyőződésem mindazonáltal, a' közös nevelés mellett van. — Uraim! én azt gondolom, hogy — a’ mint el is mondatott már — nincs pápista olvasás, írás, vallástan , valamint nincs kálvinista olvasás , írás és kálvinista vallástan, — mert az ismereteknek nincs vallásuk ; 's ez olly igazság , mellyet közülünk senki sem fog kérdésbe vonni; s már most a kérdés az, hogy, miután ezen igazság áll, teheti-e azt a’ törvényhozás, hogy ezen igazságtól eltérő eszmét mondjon ki a’ törvényben? Én azt hiszem, a' törvényhozásnak ezt tenni nincs joga; s a’ törvényhozás más átalános eszmét nem mondhat ki, mint a’ közös oktatás eszméjét; mert a’ törvényhozásnak szövétneket kell gyújtania a’ homályban tévelygők számára , hogy a' szerint intézzék lépéseiket. Ennélfogva hibáztatom azt, hogy itt közösségről van szó, de az átalános eszme, mellyet mint átalános igazságot a’ törvényhozásnak el kell ismernie, nincs kimondva. Én tehát legelsőben is előrebocsátom ezen átalános eszméi, melyhez minden elemi iskolákat szabatni kívánok, hogy azok a’ közös oktatás eszméjére legyenek alapítva, ’s mint közös iskolák állíttassanak fel. S mi itt a czel? Először is, hogy az elemi oktatás lehető legnagyobb kiterjedést nyerjen az országban; másodszor a czél az, hogy a vallásos különbség által felállított falak a lehetőségig lerontassanak. Úgy gondolom, ez mindegyikünknek czélja; ’s a’ kérdés csak az, milly eszközökkel lehet ezen czelt elérni? —Azt hiszem, az országnak legnagyobb részében a közös iskolákat be lehet hozni, de azt is hiszem, hogy az országnak vannak oly részei is, hol a közös iskolákat ellenszegülés nélkül behozni nem lehetne. Ennélfogva átalánosan kimondanám a közös oktatás tervét; egy másikban pedig szabadságot engednék arra, hogy a külön felekezetek külön iskolákat is állíthassanak, ’s azt tartom, e’ tekintetben átalános e’ nézet; legalább sokakat hallottam, kik a szabadságot megadni akarják. De fenmarad a harmadik kérdés, hogy ezen külön felekezeti iskolák nyerjenek-e segítséget a státustól, vagy sem ? Azt gondolom, ebben van a véleménykülönbség ezen §-ra nézve. S erre vélekedésem az, hogy azon esetben, ha — a’ mint a' szerkezetben áll — a’ külön válni akarók száma nem elég nagy, hogy külön iskolát alapíthatnának, vagy hogy alapítására szükség lenne azon esetben is, ha közösen egy iskolába járnának , ezen esetben a státus segedelmet ne adjon. Ha ellenben olly számmal vannak, hogy ha közös iskolába mennének is, akkor is külön oktató által külön oktatást keltene nyerniök , ezen esetben a status által annyira kívánom őket segíteni, a mennyiben azon adót, mellyet nevelési adó czun alatt fizetnek, igenis az ő iskolájukra forditanám; de más segedelmet nem adnék. 3 erre azon meg-győződés vezet, hogy a' nép előítéleteit a’ háznak eloszlatni kötelessége, s hogy a’ népnek előítéleteit számba nem vennie nem lehet. Vélekedésem tehát az, hogy az előítéleteket el kell 's el is lehet oszlatni, de nem erőszakkal. Mert ha a’ nép valamelly előítéletét erőszakkal támadjuk meg, óriássá válik, ’s ellentáll; ha pedig nem támadjuk meg erőszakkal , úgy magától eloszlik. S azt hiszem, a statusnak nincs joga azért, mert valaki vak, vagy nem lát, vagy mert előítéletekkel van telve, azt mondani : mivel illyen vagy, nem adok oktatásodra költséget Épen mert illyen, annyival inkább kell oktatására költséget adni, s annyival inkább kell törekedni arra, hogy felvilágosittassék. — Továbbá azt hiszem, hogy a’ vallásfelekezetek közti súrlódások elenyésztetésére nincs czélszerübb eszköz, mint az, mellyben erőszak nem foglaltatik. Tudjuk a’ históriából, hogy ott, hol a’ vallásos elkülönzést erőszakkal kivánták elnyomni, ott a’ vallásos fanatismus felemelte fejét, s ekkor nem bírtak vele; ott ellenben, hol a vallásos türelem példáját látjuk, önkénytesen szűnik meg a’ súrlódás. — Hallottam vádként felhozatni, hogy a’ felekezetességre hajlandóság nagyobb mértékben van a’ protestánsoknál, mint a’ katolikusoknál. S ez talán igaz is. De mi az oka ? Az, mert századokon keresztül nyomatva voltak, ’s igen természetes, hogy azok, kik nyomva voltak, a’ vallásos féltékenység magvait inkább megtartották kebleikben, mint azok, kik nyomva nem voltak. Már uraim! nem mondom hogy ez helyes, de igy van. "S miután igy van, a’ törvényhozás ott ugyan, hol elvet kell kimondani, az igazság eszméjét tartsa szem előtt; de hol az elvet gyakorlatba kell venni, ott a dolgok valódi állását kell tekintetbe vennie. S tökéletesen meg vagyok győződve, hogy vannak az országban oly elemek, melyeket fel fognánk lázítani, ha erőszakkal lépnénk fel. S mi lenne a következés? Nem a vallásos türelmet fognánk behozni, hanem a türelmetlenség lobogóját lobogtatni. ’S ez az ok, miért kívánom, hogy e’ tárgyban erőszakhoz ne nyúljunk. Már most előadom röviden öszpontosítva nézeteimet. (Olvassa nézetei rövid kivonatát. Minek végeztével:) Részemről csak azt nem tudom még átlátni, hogy miért legyen ez felekezeti kérdés ? Azt tartom, a’ főelvre nézve tökéletes egyetértés van, ’s csak a kiviteli eszközök tekintetében lehet különbség. Az egyik ezt, a’ másik azt tartja helyesnek; de, hogy miért kellene ebből felekezeti kérdést csinálni, föl nem foghatom. (Helyes! Szavazzunk!) Elnök: Meg 34-en vannak felírva. (Szavazzunk!) Bethlen János: Én nagyon is sajnálom, hogy ollyankor jutok szóhoz , midőn a’ ház türelmét már elvesztette (zaj); bátor vagyok megjegyezni, hogy a' többség erőszakoskodása által magamat szavamtól elültetni nem engedem. (Halljuk!) Uraim! ez nevezetes kérdés előttem , — mellyre nézve polemizálásba nem fogok ugyan elegyedni; de a’ mennyire azon vidéket — mellyben lakom — ismerem , bátor leszek adatokkal szolgálni, mi a’ törvény hozatalára szükséges, hacsak nem akarjuk látatlanul a’ törvényt meghozni a’ nélkül, hogy az országot ismernők. Nem fogok a' bibliából szólani, — mellyben nagy igazságok vannak megírva, de mellyek ránk nézve nagy hatással nem lehetnek; mert azok vallásos igazságok, mellyeknek megértésére még tán egy századév kell. Én, uraim, azt vélem, hogy — mint az előttem szóló is mondá—kicsinyre lehet szorítani a kérdést, t. i. csak arra, hogy azon iskolák, mellyek felekezeti iskolák, úgy állittatnak-e fel, mint felekezeti iskolák, miszerint azok a’ statustól segélyt kapjanak, és mennyi részben? — Gondoljuk meg azt, hogy akkor, midőn a status átveszi a nevelési ügyet, és az alsó iskolákat rendezi, ugyanakkor adót is vet a’ status az egyes községek személyeire, vagy is az egyes községekben levő emberek egymást megróják. Már p’racticumra menve nem kételkedem, hogy lesznek helységek, hol megfizetik szívesen azon költségeket; de lesz sok helység , mellynek ha mondják, hogy gyermekeit csak a köziskolákba küldheti, nem fogja azokat megfizetni, először is olly akadályra találunk, mellyel szembe nem tudom mi katonai erőt kell felhasználni a’ pénz behajtására. Bizonysága állításomnak a’ Székelyföld, — hol mind egyenlő nemzethezi emberek vannak, és a’ vallással a’ nemzetiség nincsen úgy összekötve mint másutt, mégis nem igen történik az, hogy önként köziskolákat állítsanak. — Mi a’ nép képviselőinek keresztelgetjük magunkat, s némellysor azt mondjuk: álljon, mit a' nép akar, — némellykor ismét azt mondjuk: ne álljon az, mit a’nép akar. Ez nem megy. Én nagy jártasságot az ügyben nem tulajdonítok magamnak; de honomban egy tractust 12 év óta alkalmam volt kezelni. A’ statusnak kötelessége kimondani, hogy a’ közös iskolákat akarja , ’s kötelessége a' népet felvilágosítani arról, hogy küldje oda gyermekeit, de a’ dolgot erőszakolni nem czélszerű. Azért az előttem szólott képviselő urnak módosítását pártolom. (Szavazzunk!) Elnök: A’ kérdés igen fontos, de házunk helyezete igényli, hogy a' felett komolyan értekezzünk. Úgy látszik, mintha némellyek mulatságból íratnák fel magukat, — miután most a’ feljegyzettek száma már 40 felé áll, noha mindenki láthatja , hogy a kérdés már tökéletesen kimerítve van. (szavazzunk!) Miután látom , hogy a’ tisztelt tagok a szólástól elállanak; — kijelentem, hogy nyolcz módosítás nyujtatott be. Magától a törvényjavaslattól — úgy, mint benyujtatott — a nevelési minister úr is elállván, áll előttünk a bizottmányi szerkezet ; azt gondolom azonban, hogy azon szerkezettel — mit fel fogok olvasni a ház előtt — meglehetősen el volna döntve a dolog. A különbség leginkább az, miszerint a bizottmányi szerkezetben mondatik , hogy az álladalom által olly helységekben vagy községekben, hol egy-egy felekezethez tartozó iskolába járó gyermekek száma 50-t meghalad, külön álló iskolákat is állíthassanak, következéskép permissio a’ szerkezet; többen azonban parjancsolólag kívánják a’ törvényt alkotni. Ezen két fő nézet tehát az /I hellyet szavazás által kell eldönteni, és ekkor a kilencz szerkezet közül bármellyik döntetik el, melly a’ megállított elvet magában foglalja, el lehet fogadni. Fel fogom olvasni a’szerkezetet: „Azon községekben, hol egy-egy hitfelekezet iskoláiba járó gyermekek száma 50-re megy, mindemk hitfelekezet számára álladalmi költségen nyittathatik-e külön iskola, vagy nem?“ — Tehát azok, kik permissive akarják, igennel, — azok, kik közös iskolát akarnak, — nemmel fognak szavazni. Irinyi József: Megnyugszom a kérdésben, csupán ezen szót „nyittathatik-e;‘, ezen szóval kívánnám fölcserélni: „nyittassék e?“ Elnök: A* kérdést úgy mint Irinyi József ur kívánja, nem szabad feltenni; mert a szabályok értelmében mindig először a’ szerkezetet kell kérdésül kitűzni; a’ szerkezetben pedig azon elv rejlik: következéskép nem tehettem máskép fel a kérdést. (Helyes!) Lónyay Gábor: A’ feltett kérdésben két eszme van: egyik, hogy permissive megengedtetik a’ hit felekezeteknek a’ külön iskolák felállíthatása; a másik eszme az, hogy ezen engedményezett külön felekezetű iskolákat — valljon a’ status segedelmezze-e, vagy sem ? mert lehetnek közöttünk ollyak is, kik permissive megkívánják engedni, hogy állíthassanak; vannak ellenben ollyanok , kik azt sem akarják megengedni. Elnök: Úgy hiszem , hogy azon szerkezetben is, mellyet eddig elfogadtunk, azon elvben foglaltatik, kivévén Palóczy képviselőtársunk indítványa következtében az 1713-ban vagy azon időtől fogva eltöröltetett szerzeteseket, már ki van mondva, hogy magánosodnak iskolákat lehet felállítani. Következeskep erre vissza ne menjünk, hanem az a’ kérdés, hogy olly helységekben, hol egy-egy fmfelekezet iskoláiba járó gyermekek száma 50-re Mégy, — mindenik hitfelekezet számára álladalmi költségen nyiltathatik-e külön iskola vagy nem? (Helyes! szavazzunk!) Tehát a’ neveket felolvasni fogja Ludvig úr, ’s azokat pedig jegyezni Irányi Dániel és Keller. Kezdődik a’ nyilvános szavazás. Elnök: Most a’szavazás fog megtörténni. Külön lesznek felírva azok , a’ kik igenre, külön azok, a’ kik nemre szavaznak, és azok is külön lesznek följegyezve, a’ kik nincsenek itt. Igenre szavaztak a’ következő tagok: Antal Imre , Bánhidy Albert, Bartal György, Bessenyei Károly, Bezerédy István, Bittó István, Boczkó Dániel, Buday Endre, Bethlen János, Boer Antal, Brandi Mihály, Csupor Gábor, Drágos János, Eötvös József, Erős Lajos, Eitel Frigyes, Fábry István, Fábián Dániel, Fabinyi Frigyes, Gedeon János, Glavina Lajos , Gaal János , Gyulay Lajos, Gósz Károly , Horváth Dániel, Horváth Ferencz, Hunfalvy Pál, Horváth István , Hauser Ernő, Jakoby János, Karika János, Kazinczy Gábor, Keller János, Kórizs Gáspár, Kovács Lajos , Kovachich János , Kubicza Pál, Kricsfalusy Lajos, Kemény Domokos, Lónyay Gábor, Lónyay Menyhért, Ludvig János, Lészay Dániel, Martini Frigyes, Mártonffy Károly, Mihályi Gábor, Miskolczy Károly, Molnár József, Murgu Entim, Méhes Samu, Mics Károly, Nagy Ignácz, Nagy József, Nozdroviczky Gyula, Nagy Károly, Okolicsányi Lajos, Pap Endre, Pap János, Popovits Miklós, Repeczky Ferencz, Roth Illés, Sebestény László, Soltész János, Széchenyi István, Szerb Tivadar, Szirmay József, Szumrák János, Szász Károly, Schnell József, Schmidt Mihály, Teleki Domokos, Trefort Ágoston, Torma József, Torma István, Tanay Mátyás, Vermes Illés, Veszter Pál, Varga Sándor, Vennich Mihály, Zákó Péter , Zichy Antal, Zsennyei Pál, Zeyk József, Zeyk Károly. Nemre szavaztak a’ következő képviselők: Abonyi István, Ágoston József, Alagya Imre, Ambrus József, Ányos István, Bakalovics Szilárd, Balogh János, Barthos Ede, Baternay Imre, Bencze Ignácz, Beniczky Pál, Bernáth József, Bezerédy László, Bocsor István, Bogdanovics Vilibald, Bogdán Vincze, Bónis Samu, Borsiczky István, Bottka Imre, Bója Gergely, Békássy Imre, Cséhy Zsigmond, Csertán Sándor, Csiky Sándor , Décsey László , Dedinszky József, Dobolyi Károly, Dobozy Mihály, Dualszky Ignácz, Demjén József, Elek Mihály, Ercsei Zsigmond, Eördögh Frigyes, Fábián Gábor, Farkas Károly, Farkas Pál, Fejér Lajos, Fekete Lajos, Festetics Miklós, Fiáth István, Frideczky Lajos, Fülep Lipót, Fejér Márton, Farkas Lajos, Gencsi József, Glatz Antal, Gorove István, Gózon Imre, Gózman János, Gosztonyi János, Gyergyai Ferencz, Györffy Samu, Gál Dániel, Hadzsics Lázár, Hajnik Pál, Hajós József, Halasy Ede, Hertelendy Miksa , Hettyei István, Hettyei Vincze, Horváth Ödön, Horváth Péter, Huszár Dániel, Halász Boldizsár, Herman Gáspár, Illésy János, Imrédy Lipót, Irányi Dániel, Irinyi József, Jekkelfalusy Emil, Jendrassik Miksa, Jakovics József, Jakubik Antal, Jósa Károly, Kacskovics Lajos, Kalauz Pál, Kállay Ödön, Kálóczy Lajos, Kandó Kálmán, Karácsonyi Antal, Komlóssy Imre, Kovács Miklós, Kubinyi Ferencz, Kund Vincze, Kubinyi Rudolf, Karácsonyi János, Kóródy Samu, László Imre, Luzsinszky Pál, Luzsinszky János, Lukinics Mihály, ifj. Madarász József, idősb Madarász József, Madarász László, Marsovszky Bernáth, Martincsek Miklós, Mátyás József, Molnár György, Móricz Antal, Mujzer József, Mullek Ferencz, Mihályi Gergely, Mikes János, Másvilági István, Molnár Dénes, Nagy Ignácz pesti, Nagy Károly, Nagy Samu, Neszter József, Nyáry Pál, Nyéky Albert, Olesváry Gábor, Olgyay Lajos, Omaszta Zsigmond, Pálffy János, Palóczy László, Pap Pál, Patay József, Pethes József, Puky Miklós, Pócsa Ferencz, Perczel Vincze, Radnics Pál, Ragályi Ferdinánd, Raisz Szilárd, Recsky András, Riskó Ignácz, Román Ferencz, Rengei Ferdinand, Sárközy József, Sebestény Ignácz, Selevér Elek, Sillye Gábor, Simon Pál, Simon Rudolf, Simay János, Simonyi Lajos, Somosy Ignácz, Szabadfy Sándor, Szabó Sándor, Szalay Antal, Szálé Antal, Szacsvay Imre, Szeles Lajos, Széll József, Szentimrey György Szintay János, Szirmay Ödön, Szirmay Pál, Szivák Miklós, Szene Károly, Szúnyogh Rudolf, Szüllő György, Zsembery Imre, Szabadhegyi Antal, Szentiványi György, Salamon Lajos, Táncsics Mihály Tanárky Gedeon, Tar Károly, Teleki László, Tolnay Károly, Toperczer Ödön, Török Bálint, Topler Simon, Topler Antal, Tallián Ede, Ujfalusy Lajos, Vadnay Miksa, Vagyon Antal, Várkonyi Ádám, Vitulay József, Záborszky Imre, Zelenay Gedeon, Zmertich Károly, Zsitvay József, Boczkó Károly, Kis Miklós, Lukács Sándor, Osztrovszky Samu, Gräfl József. A’ szavazás alkalmával nem voltak jelen a’ következő tagok : Almássy Pál, Antal Mihály, Asztalos Pál, Angyal Pál, Bay Antal, Bárczay Albert, Batthyányi Lajos, Beniczky Ödön, Berzenczey László, Besze János, Bodon Ábrahám, Bogyó Sándor, Boldizsár István, Brogyányi Imre, Buda Sándor, Buday Sándor, Borbély Lajos, Batthyányi István Berde Mózsa, Boheczei Sándor, Dániel Pál, Darvas Antal, Deák Ferencz, Deskó Attiin, Dobay Hugo, Dobolyi Sándor, Demeter József, Dőry Frigyes, Eckstein Rudolf, Francsek József, Fekete Lőrincz, Ferdinandy Bertalan, Fischer István, Freund Ferencz, Fejér János, Fosztó Ford." Faik Károly, Fésűs György, Friedenfels Jenő, Festetics Géza, Gábriel István, Ghyczy Kálmán, Haller Sándor, Haczel Márton, Hanke Béla Házmán Ferencz, Hevesy Bertalan, Horváth Boldizsár, Horváth József, Hegedűs Imre, Haller Lajos, Ivánka Zsigmond, Justh György, Kendelényi Károly, Klauzál Gábor, Koller József, Kossuth Lajos, Kubinyi Flórián , Kubinyi Ödön, Kupricz Imre, Kemény Dénes, Korbuly Bogdán, Kemény Zsigmond, Latinovics Móricz, Mán József, Majercsák Márton, Mamch Péter, Markhót János, Mészáros Lázár, Mikó Mihály, Németh Albert, Niczky Sándor, Okolicsányi Antal, Pap Móricz, Pap Zsigmond, Perczel Móricz, Pillér Gedeon, Plechel József, Pribék Antal Prónay Gábor, Puteány József, Pulszky Ferencz, Perczel Miklós, Raczkovics Kozma, Reisig Lajos, Rónay Lajos, Roth Sándor, Rosenfeld József, Sinkay János, Somogyi Antal, Speletics Bódog, Sréter László, Szalbek György, Szalmássy Ferencz, Szupay Antal, Szaplonczay József, Szentiványi Márton, Szentkirályi Móricz, Szidor Ferencz, Sztojanovics Mihály, Szemere Bertalan, Szoboszlay György, Simonyi Ernő, Sárosy Ferencz, Susanni József, Schmidt Henrik, Soltész Fr., Tar János Tarnóczy Kázmér, Terney János, Tóth Lőrincz, Ulman László, Urbán Gyula, Varga Benedek, Vlad Alajos, Vukovics Sabbás, Vörösmarty Mihály, Vas Samu, Záborszky Alajos, Zahora Márton, Zákó István. Elnök: A’ mint értesítve vagyok, az igazolt követek már mind be vannak írva. Mi a szavazás eredményét illeti: a kérdés 181 szavazattal dűlt el nemre, 86 ellenében. E szerint maga az elv el lévén döntve annak részleteiről és a' szerkezet megállapításáról holnap fog a’ tanácskozás folytattatni. Az ülés fél háromkor eloszlott. XIIIX. ülés a’ képviselőházban aug. 9-én reggeli 10 órakor. Elnök: Pázmándy, később Pálffy János; tárgy: elemi tanodák. Elnök: Az ülés megnyílt. A’ tegnapi jegyzőkönyv fog a’ ház előtt felolvastatni. Kazinczy Gábor jegyző által a’ jegyzőkönyv felolvastatik. Elnök: Fogaras vidékének egyik megválasztott követe Teleki László lemondván, helyette Pap Máté választatott. Az erről szóló jegyzőkönyv benyujtatott, mely is az igazoló bizottmányhoz lesz utasítandó. A pesti kőnyomda tulajdonosai kérvényt nyujtanak ha a' hás