Közlöny, 1848. december (174-203. szám)
1848-12-20 / 193. szám
11938. Nft'jegyzéke, a’ honvédsereghez kinevezett, és tisztségekről leköszönt egyéneknek: Jotse k * Lőricz, 4 ik zászlóalji hadnagy. Pongrész Turibus, 43-ik zászlóaj főhadnagy. Jesztiiky Mihály, 49 i k zászlóalji főhadnagy. M 'liler Ignácz, 29 k zászlóajj százados. Ellerhut Sándor, 20 ik zászlóalji hadnagy. Kelt Budapesten, december 18-kán 1848. A’ hadilgyministerium. Igízit’idOk. A’ Közöiny 191 -dk számában, Csanády Pál alezredes, ezred szég a 3 dik, sem pedig a’ 4-dik hadmegye főparancsnok vá n ev. itatott ki. Budapest, dec. 18 1848. A’ hadilgyministerium. 11047 204 . A' 02-dik bonv . zászlóaljhoz kinevezett hadnagy Kuszka lajos vezeték neve a' „Közlöny“ 189. számában hibásan G rú * * k An .k tetenti ki. Kelt Budapesten, decemb 18. 1844. A hadilgyministerium. Nemzeti gyűlés. Elősegesköz és a’ képviselőház decemb. 19-diki Illéséről. Az e’nök jelenté foldunai táborunknak visszavonulását, melly csatázva Uhtént, hol Seregaink a' legjobb bátorságot tanuitoták. A’ korona megvizsgáltatván, megtaláltatott. A’ honvédelmi bizotmány tagjainak fizetésére nézve a’ képviselőhöz nov. 16-án azt hatásozá, hogy az ország kormányát kezelő honfiak misterialis fizetést kapjanak. Miután azonban a’ honvédelmi bizottmány magát ministeriumnak nem, de csk a’ képviselőház kifolyásának, választmányának tekinti, átalános évi fizetést nem, de csak napolijt fogad el, jelesül pedig a kormány e nek a’ ministerelnöknek országgyűlés alatt járó pótlékdijt, a’ hazánat ily szorongatott állapotában, semmiesetre nem válaja el. Ezen kérdés az ülnök előterjesztésére illy érte- sembn határoztatott el. A’ Pesten tartózkodó bécsi menekültek kérelme folytán, a’ képvielői teremben holnap d. c. 11 órakor a Bécsben el hullt szabadság-hősök hamvainak tiszteletére, gyászünnep oly fog túl látni. XXXIV-ik ülés a’ felső házban, dec. 18-án este váll 6 órakor. ÉVeit I» Perényi 2olgmAUl Elnök. A’képviselő háztól érkezett egy szenst a’hadi főtanoda tárgyában , melly fel fog olvastatni. Jegyző Radvánczky Antal: Olvassa a’képviselő háznak a’ hadi főtanoda tárgyában hozott határozatát. Élnők: Méltóztatnak-e mindjárt tárgyalni vagy választmányra bízni? (Választmányra!)Talán azon választmányhoz lehetne utasítani, melly egy más tárgyban most is működik, melly által nézvén ezen tárgyat, ha valami észrevétele lesz, arról minket értesíteni fog. Van még egy más tárgy is melly a' pesti kereskedői testület által adatott be; némelly észrevételeket terjeszt elő a’ felső házhoz a' képviselői ház által az adó tárgyában tett kulcs iránt, melly szinte fel fog olvastatni. Rladvánszky Antal: olvassa a' pesti kiváltságos nagy kereskedői testület nevében beadott kérvényt. Radvánszky Antal: Ezen tárgyban, t. i. nov. és dec. hónapokra és jövő évi első 6 hónapra kivetendő adó fejében, a’ képviselő fiát egy határozatott hozott, melly a' felsőház végzése következtében bizottmányhoz utasittatott. A’ bizottmány e’ részben már eljárt, és be is végezte munkáját, csak még a' jegyzőkönyv hitelesítése van hátra; miután ezen kérdés is nagyobb vitára adhat alkalmat, jobb vélni Czén folyamodványt azon bzottmányhoz utasítani. Örteleky József: A bizottmány megelőzte a' kereskedik aggodalmát, és azon értelemben mellyben előadatik, fogja a' maga vélekedését előterjeszteni. Egyébiránt ők a’ bizottmányhoz is intéztek egy kérelmet,melly ma reggel jött hozzám; minthogy ma nem tarthattunk illést, az nem vétethetett fel, te fel fog vétetni és nincs ellenemre hogy a‘ bizottmányhoz utasittassak azon kérvény. Sinek: Nekem ma adta be a' kereskedői testület a’ felsőházfeoz intőért észrevéteit; miután nem tudtam lesz e ülése ma a’ fel*sőház nak, azon utasítást adtam a' kereskedőknek, hogy azon a' felsőházhoz intetett észrevételt adják bé a' bizottmány elnökének gr. Teleky Józsefnek , hogy az tárgyalás alá vétethessék; de egyébiránt rendében van a dolog, hogy a’ bizottmányhoz utasittassék, hogy annak hassná' vehesse, fig'éb tárgyunk nem volna; mint értésünkre esett, azon bizottmány, melly a'képviselőház tagjaival ki volt küldve a' korona megszemlélésért , béfogadta munkáját Grieleky József, ifi kiküldetésünk következtében, munkáltainkat megkezdik , de tökéletesen még nem végeztük be, minthogy az egyes megtalált tárgyaknak lajstromba vételét és az eljárásunkról jegyzőkönyvet ma nem végeztük el, annyival inkább mivel azon tárgyakat szükségkép más szekrénybe kell által tenni, és az holnap fog elkészülni, következéskép eljárásunkról végjelentésünket a tisztelt háznak csak akkor tehejük meg, ha benyújtjuk azon tárgyaknak lajstromát mellyeket ét találtunk. Egyébiránt jelenten a’ felsőháziak hogy annyiban szerencsésen jártunk el, hogy a szekrényben létezö inventarium szerint a' darabokat a’ magok épséges állapotokban tsind megtalálták, és ez az, mi a’ háznak és az egész országiak megnyugtató-ára szolgálhat. És ti ők. Ez igen kívánatos volt, miután a’ képviselő ház szórt lílkés rendtiz« ti» megvizsgálást, »«a népét megnyugtatni kivívta; és bizonyságos kívánt tenni, hogy a’ hazának ékszerei megvannak. Még azon kérésen volna a’bizottmányhoz, hogy holnap lehetne e tárgyban ülést tartani. Gr. Telaky József: Még nem készítettük el a jegyzőkönyvet és még holnap az egész délelőtti órákat kénytelenek leszünk a’ koronánál tölteni, és csak délután ülhetünk össze a jegyzőkönyv hitelesítése végett, és igy azt holnap estvéig sem végezhetjük el. Egyébiránt megvallom, a’ bizottmány vélekedése olly nyomós, és alkalmasint olly terjedelmes is lesz, hogy annak a' szükség szerinti tárgyalására okvetetlen szükségesnek látom hogy a’ bizottmány véleménye kiogosnattassék és közöltessenek a’ tisztelt ház egyes tagjaival s mind azon észrevételek, mellyek minden tekintetben szükségesek hogy megfontoltassanak, és igy azt tartom hogy még talán holnap után sem lehetne ezen tárgyat felvenni. Elnök: Méltóztassék a’ kinyomatást megrendelni. Most egyéb tárgy nem lévén, az ülés eloszlatik. Az ülésnek 7 órakor vége lett, Petőfi levele és csatadala. (Olv. a’ képviselőház, dec. 4-dikei ülésében.) Képviselő polgárok! Miilyen nagy fontosságú lehet egy kis költemény, bizonyítja egy franczia tábornok levele, ki azt irta a' conventnek, hogy vagy küldjenek neki tetemes segédsereget, vagy küldjenek egy kiadást a' marseilleise-ből. — Ha elég buzditónak találják önök a’ következő költeményt, nyomassák ki annyi példányban, a’ mennyit szükségesnek fognak látni, ' s küldjék szét országszerte a' magyar táborba. Részemről igen óhajtom, hogy, miután szigorú körülményeim elvonták egy kis időre a’ hadipályáról személyemet, legalább lélekben az alatt is részt vegyek nemzetem harczaiban. Csatadal. Trombita harsog , dob pereg: Kész a' csalóra a' sereg előre! Süvít a' golyó, cseng a' kard, Ez lelkesíti a’ magyart előre! Föl a zászlóval magasra, Egész világ hadd láthassa, előre! Hadd lássák, és had olvassák , Rajta szent szó van: „Szabadság !;! előre! A' ki magyar, a ki vitéz, Az ellenséggel szembe néz, előre! Mingy.az vitéz mihelyt magyar , — ő, s az isten egyet akar, előre ! Véres a föld lábam alatt, Lelőtték a’ pajtásomat, előre! Én se leszek rogzabb nála: Berohanok a' halálba , előre! Ha lehull a’ két kezünk is, Ha mindnyájan itt veszünk is , előre! Hogy ha el kell veszni: nosza Mi vesszünk el, ne a’ haza! előre ! Petőfi Sándor: Belföld Arad, dec. 15. Tegnapelőtt óta folytonosan fegyverben állunk Áz őbtanyáról irok, de csak röviden. Tegnap csatát vesztettünk. Az Újaradon túl kiállított előörök már reggeli órakor bejelentették, hogy az ellenség, az ausztriai rablócsorda már közeledik. Már 1410 órakor hallottuk Kisfaludé és Kisszentmiklós közt az ágyúzást.—Ismervén erőnket, eleinte az ágyúzás sűrűségéből azt következtettük, hogy mieink jól tartják magokat De a' sors könyvében úgy volt írva, hogy mi kecsegtető reményünkben megcsalódjunk. Az ágyúzás mindinkább Csarad felé közeledett. 11 óra után a' Maros parton , hol felállítva valónk, észrevettük, hogy mieink visszavonulnak. A' gazdadások egy osztálya (division) a’ város alatti hajóhidunkat elakarja foglalni s ekép mieinknek újokat elzárni. Da jeles nemzetőri tüzérünk Kun a 18 fontosokból olly jelesen ágyúzott reájok, hogy a’ 3-ik lövésre a' legnagyobb rendetlenségben visszaszaladtak. Szemtanúk előadása után a' bevehetetleneknek állított szentsziklósi gáncsokból székely atyánkíjai kezdették a'gyalázatos futást; és igy a' bihari 27. számú zászlóaljbeli honvédek ’s a’ többiek a’ futamodásban őket csak követték. — Már 1 óra után nyarad a' mieinktől elhagyatott és a' legnagyobb életveszélyben tudtak a' Maroson átkelni — Átkelésük nehezítésére a’ várbeli vérebek is ágyúztatták őket. — A' császári gyalogság rémitően puskázott reájok. — Vereségünk ezen rémöletes csatában — tekintve azt, hogy az ellenség 20 ágyúval támadta meg mieinket és hogy a' mieinknek puskázásra idejük sem volt — aránylag csekély; egyre másra 40 főre tehető: lovakban vesztettünk 5 öt és két ágyút. — A'visszavonulás, vagyis gyalázatos futás a’lehető legnagyobb rendetlenségben történt. És itt egyedül csak lengyel barátinkat kell kiemelnünk, kik, daczára a’várból is reájok intézett hallatlan főártánt gránát lövéseknek, igazán katonai rendben vonultak vitte. Az ellenség ereje szemtanúk hiteles előadása után 10,000 főre mehetett; népfelkeléjei száma kétezerre tehető.------Mi nem bírálunk senkit, de annyit minden tartózkodás nélkül mondhatunk, hogy e’ gyáva ellenséget, mellynek a’ Marosparton újarad oldalán a’ helybenlevő Winklerféle bőrgyár ellenében, hol aradi nemzetőrségünk felállítva volt, kiszegezett ágyúját a dzsidás fedezettel egy helybeli századosunk által kiállított 11 csatáraink puskázása visszakergetett, csak a’ mieink részérül a legnagyobb gyávaság bocsátotta be Ujaradra. Az ellenség mindenestől bevonult a’ várba és délutáni 23 óra óta megkezdődött az ágyúzás, és tartott esti27 óráig. Városunk tetemesen szenvedett, de mi el nem hagyjuk magunkat!-----Ma is ágyúztak néhányszor. Mi fog ezentúl történni ? megírjuk. Berekesztésül megírjuk azt is , hogy a’ Lehel huszárok, számra 300 an tegnap délután 5 órakor (már késő) megérkeztek. — Verbász, dec. 16-kán. Halljuk, hogy Péterváradon a tisztek közöl többen beadók leköszönésüket. Biszony bajos dolog az , viz ellen úszni akarni, de veszélyes is. Beöthy ma eltávozott tőlünk. Holnap kísértetünk 18 rabot Péterváradra fogságra. Tábori kórházaink, főleg Ó-Kéren, eddigele nem a’ legkivántasb állapotban voltak; most Kulán egy nagyszerű kórház hozatott létre, mellynek fedezésében és felszerelésében Grosz Albert az itteni táborok csak imént kinevezett főorvosa kitűnő buzgalommal fáradozik,s szükséges holmikat Kulán, Cservenkán és Újvidéken szerzett. Fájdalom volt látni, beteggé lett, vagy sebesült vitézeink ápolása némelly helyeken milly kevés gonddal történt; de a' nevezett főorvos lelkes fáradozása által az e' részbeni hiány is meg fog szüntetni. Tegnapelőtt túl a' Tiszán hihetőleg Tomasovácz meglevén a' mieink által támadva, s hir szerint halljuk, hogy be is lenne véve, nehogy a’ tiszáninneni rablók segétségökre menjenek, Földvár is az ó-becsei oldalról ágyaztatott. Becskerek, dec. 14. A’tomasováczi tábor nem vétetvén be, naponta várák az uj támadást, 's ez oka, hogy ígéretünket, annak részleteit legalább vázlatban közleni, máig be van váltók. A’ támadás ma történik épen meg, 's biztat a' remény bennünket, hogy seregeink győztesen térendnek vissza. A’ múlt alkalomkori támadásnál a' terv kidolgozott vala ugyan, mert seregünk egy része hol Kiss és Vetter tábornokok valónak, előlrül akarók megtámadni a sánezokat, hátulrul Appel alezredes vezénylé a’ sereget, oldalról pedig Hadik alezredes. Hidat kelletvén a’ Temesen verni, mellyen Appel seregével átmenendő vala, ez kissé későn készült el, áthatván azonban seregünk eme része, ’s gondolván az elől fölállított sereg, hogy eddig Tomasovácz alá juthatott, megkezdé elülrül az ágyúzást. — Az ellenség erős sánczaiba bevonulva, sokáig nem is felelt, igy tartott jó darab ideig az ágyúzás. Hátulról még semmi felelet. Mieink megunván a’ várakozást, rohamot kísértének meg, ez azonban nem sikerült. A' sereg hátrált, ’s ekkor többnyire hátba kapák a’ lövéseket. Másodszori rohamot akartak kezdeni ; de a' seregben hiányzott a’ lelkesedés, nem akart előre nyomulni, mit látva a’ parancsnok, jobbnak vélte azzal fölhagyni. Iszonyún tüzeltek a’ sánczokkal katonáinkra, Kiss tábornok alul ki lőtték gyönyörű délezeg lovát, a golyó ruháját szakította keresztül Mind 5, mind Vetter tábornok ott valónak hol a' vész legnagyobb volt; fájdalom mind a’ mellett is, nem arathatánk babért, mert az egész nem ment a’ kidolgozott terv szerint. Appel alezredes későn ért Tomasovácz alá, midőn a’ mieink elülrül már visszavonuló félben valónak. Bement Tomasováczra, de a’ támadáshoz hátulrul hozzá sem fogott. A rablók egy része ellene nyomult, erre seregünk azon része is, kevés tüzelés után hátrált. Itt kitüntette magát Gálváni kapitány a’ II. sz. huszár ezrednél, ki látva, hogy egy Servian, egy megsebesült ’s hátra maradt Váza közlegényt kaszabol, 7-ed magával, bár 2—300 ellenség nyomult előre ellenük, oda ugratott, ’s lekaszabolták a’ vad rablót. Adja az ég, hogy ma megbosszulják a’ czudarokat. — Halottatok száma 27- tül 36-ig megy sebesült van 100 közöttük Millutinovics H. huszár ezr. Őrnagy, kit tegnap el is temetünk, ő vérével igazolta, miként az ellene szórt gyanúsítgatások nem valónak valók. Elől kellett volna közlenem az Örvendetesbe talán, de akkor még nehezebbé válik a kellemetlennek közlése. Végül teszem tehát, hogy tegnap előtt azaz dec. 12-én, a’ vörös sapkások, 's az innét oda küldött 3 derék zászlóalj, fényes gyözedelmet vett a’ rablókon előbb Garlsdorfnál, hol a’ győzhetlennek hirdetett sánczokat vitézül, hosszas tüzelés után lelkes bátorsággal beverék. Elfoglaltak 300 új fegyvert, 2 ágyút, 9 mozsarat, lekaszaboltak többet 400-nál. Innét Allibunás felé nyomultak,s ezt is hatalmasan megsemmisiték, fölperselték úgy hogy nyoma is alig látható, e’ vitéz sereg Damjantes vezérlete alatt nyomul előre, s most ők fogják hátulról megtámadni a rablókat. Még nem hallik az ágyú roppogás, az idő kedvező. Nem hagyja el őket az igazságos ég!! Megírom az eredményt. P o s o n y, Decemb. 14-én (Nyilvános köszönet) Irgalmasságot isten után főképen orvos áraszthat el ágyhoz leszegzett, összeroncsolt, kínok közt fetrengő felebarátai között. Mitérorvosnak orvosi mély tudománya, ha ahoz a' járulék nem egyéb elzárt hideg kebelnél. Gyakran a' felebaráti szeretet, gyöngéd leereskedés, testvéri gondos ápol is gyorsabban vissza adja a’ szenvedő életerejét, hogy semeskalap minden keverékei. A' kórházak eleven képei, orvosaik atyaiságának Vagy mostoha hanyagságának. Tudunk kórházat, mellyben, ha bizonyos nagy praxisu, élemedett orvos sebesültjéhez közeledik, az iszonynyal fordítja el fejét tőle, arczát eltakarja ’s a’ mentort sajjokkal üdvözli. Itt Posonyban az Eszterházifala kórház, mellyben Szinte tiz terem van meg töltve a’ legrettenetesebben összeroncsolt sebesültekkel, főorvos Horváth Józs. Antal ur igazgatósága alatt példányképe az elégültség, kedélyderület és kitörő nyugalomnak. A sebesülteknek öröm időszakai azok, mellyekben őket szeretett főorvosunk vizsgálat alá veszi. Alulírottak elsőbike, még October 30-án Austriában Maoswörth falu ostrománál, jobb válkulcs-csontom golyó által töretvén meg, csaknem halálos sebet kaptam. Az ónt ugyan még a’ csatamezőn kivették derék orvosaink; de az életveszély még mindig kérdésben forogván, e jeles kórházba hozattam, hol említett főorvosunk testvéries ápolása s bizalmas megnyugtatásaima már minden ressélyen kívül jttunik.