Köznevelés, 1950 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1950-08-15 / 16. szám

III. osztály ;Reáliis tagozat: heti 4 óra, humánus tagozat: heti 4 óra) A 19. SZÁZADI OROSZ IRODALOM TÖRTÉNETE GORKIJIG A következő tíz nagy író élete szemelvényekkel: I. A. Krilov, A. Sz. Puskin, N. J. Lermontov, N. V. Gogoly, N. A. Osztrovszkij, N. A. Nyekraszov, I. Sz. Turgenyev, M. E. Szaltikov-Scsedrin, L. N. Tolsztoj, A. P. Csehov, A. M. Gorkij. Nyelvtan: Rendszeres hangtan: a hangok leírása és osztályozása, hangtani változások. Az év során írassunk 6 dolgozatot. IV. osztály [Reális tagozat: heti 4 óra, humánus tagozat- heti 4 óra) A SZOVJET IRODALOM GORKIJTÓL NAPJAINKIG Harc a pártszerűség érvényesüléséért az irodalomban. Párthatá­rozatok: Lenin, Sztálin, Zsdanov az irodalomról. Az új világ új irodalma. A polgárháború korszakának irodalma. A népgazdaság újjáépítése korszakának irodalma. A sztálini ötéves tervek kor­szakának irodalma. A Nagy Honvédő Háború és a békés építés irodalma. Nyelvtan: Stilisztika, verstan és költői műfajok. Az év során írassunk 6 dolgozatot. Hatém­­a­ti­ka — Általános gimnázium III. osztálya — A tanterv előírja a feldolgozandó anyagot és célkitűzésé­ben röviden utal a szem előtt tartandó alapelvekre. Itt azokra a hibákra szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyek, mint a múltbeli gyakorlat mutatja, könnyen elkövethetők, valamint azok elkerülésére igyekszünk segítséget nyújtani. Mint minden tantárgyban, úgy a matematikában is biztos tárgyi tudást kell adnunk a tanulóknak. A célkitűzés azon­ban arra is rámutat, hogy ez semmiesetre sem lehet holt, lexikális tudás, hanem a tanulónak jártasnak kell lennie tudásának alkalmazásában, problémák megoldásában. Ennek elérésére törekedjék a tankönyv is. A tárgyalt anyagot sok oldalról meg kell világítani, hogy a tanulóknak minden rész­letében világos képük legyen a tanultakról. Alkalom szerint a könyvnek is meg kell adnia a segítséget annak ellen­őrzéséhez, hogy a tanuló érti-e a tanultakat és nem csak mechanikusan alkalmazza-e. (Például erre alkalmas felada­tok, összefoglaló kérdések révén, stb.) A tanuló ismerete annál szilárdabb, minél tudatosabban dolgozott ő maga is azok megszerzéséért. A tudás passzív megszerzését önálló, alkotó elsajátításnak kell felváltania. A kezdő lépések megtétele után adjunk alkalmat arra, hogy a további lépéseket egy darabig a tanuló önállóan tegye meg, azután eredményeit a könyv és a tanár segítségével egé­szítse ki és helyesbítse szükség szerint. Ezt a célt szolgál­hatják a változatos, az anyagot sok oldalról bemutató, külön­böző módokon felhasználó feladatok. A tanult anyagon rendszeres áttekintést kell adnunk. Az egyes anyagrészeknek szervesen kell épülnie a már meg­szerzett ismeretekre és azokkal minél sokoldalúbb kapcso­latot kell kiépítenie. Ez a rendszer azonban ne legyen mes­terséges, külsőleges szempontok szerinti. Helytelen például a differenciálást mint újabb műveletet állítani be, mikor a „műveleteket“ mennyiségek közt végeztük, differenciál­hányadosa pedig függvényeknek nem, és ez teljesen új ter­mészetű feladatokhoz vezet. Még indokolatlanabb volt a differenciálást „direkt műveletnek“ és az integrálást az „inverzének“ állítani be. Általában világosan meg kell mutatnunk, hogy az analízis területe egy lényeges és fontos új ága a matematikának az algebra mellett. Semmiképpen sem süllyeszthető abba bele. A rendszeresség nem jelenthet merev skatulyázást, tár­gyalt kérdések szétválasztását egymástól. Sőt éppen akkor bontakozik ki összefüggő, áttekinthető rendszer a tanuló előtt, ha az anyag minden részénél ébren tartjuk és kiépítjük a kapcsolatot a régebben tanultakkal. Így megkönnyítjük az új anyag elsajátítását is és a régit sem hagyjuk feledésbe menni. A koordinátageometria tárgyalásánál a tanterv is előírja „egyenesre és körre vezető mértani hely feladatok •elemi és koordinátageometriai tárgyalásá“-t, de minden új fogalmat, meghatározást lehetőleg úgy vezessünk be, hogy annak kapcsolatai a már megismert dolgokkal világosak legyenek. Így válik érthetővé megtanulásuk célja. Őrizked­jünk azonban látszatkapcsolatok mesterkélt gyártásától, amire bőséges példát nyújt a III. és IV. osztályos tan­könyvek még mindig forgalomban lévő sivár térmértani példatára. A tanulók számára mindennél meggyőzőbb, ha az új anyag bevezetése és illusztrálása lehetőleg hozzájuk egészen közelálló gyakorlati tevékenységgel, szemléletes, konkrét kérdésekkel függ össze. A szemléletesség biztosítása az összes tantárgyak közül tán a matematikában a leg­könnyebb, mert a konkrét formák, amelyekből matematikai fogalmainkat elvontuk, majdnem mindenütt körülöttünk vannak. De fontos ez azért is, mert sehol sem mondhatunk le a tanultak gyakorlati kapcsolatainak, az új anyag fel­használási módjainak egyidejű tárgyalásáról. Az elmélet és gyakorlat egysége azonban ennyivel sem volna teljes, ha tárgyalásunk módjával nem érzékeltetnénk azt is, hogy hogyan teszik gyakorlati problémák szükségessé a mate­matika egyes tárgyköreinek tanulmányozását. Komoly feladatot ró a szerzőre a tudományosság köve­telménye. Az anyagnak minden részében tudományosan helytállónak kell lennie, de anyagában, feldolgozásmódjá­ban nem haladhatja meg a tanuló értelmi képességeit, elvo­nási készségét. Az analízis kérdéseinek tárgyalása ebből a szempontból igen gondos mérlegelést kíván. Pl. a differen­ciálás feladatai közben felmerülő határérték-kérdéseknél az összes becslések elvégzése semmikép sem volna helyeselhető, de az sem engedhető meg, ha ezeken a kérdéseken úgy siklanánk át, mintha nem hagytunk volna nyitott kérdést és később kellene azt mondani a továbbtanulóknak, „az nem is olyan biztos, hogy igaz, amit igaznak tanultál gimnazista korodban“. Erre különösen azért hívjuk fel a figyelmet, mert a régi tankönyv az ilyen jellegű „elhallgatásokban“ nemcsak a határértékkel való számolás törvényeit tekintette magától értetődőnek, hanem még tárgyi hibákat is tartalmazott, így épített pl. arra a hamis állításra, mely szerint ha két sorozat különbsége nullához tart, akkor mindegyik külön-külön is konvergens. Éppúgy megtalálható azonban a régi könyvben az ellen­kező véglet is, mikor a komplex számokat teljsen axioma­tikusan, számpárokkal vezette be. E közben bevallottan akarta elkerülni a szemléltetést, a­helyett, hogy arra épí­tette volna tárgyalását. Tömegével találhatók a régi könyv­ben az áltudományos állítások: (x — u)2 i (v — v)2 » ; + ti — i a- o3 ez az ellipszis általános egyenlete“. (Egyszerű félrevezetés.) „A mértannak azt a részét tehát, amely a mértani felada­tokat algebrai úton oldja meg, elemző, vagy analitikai geo­metriának nevezzük.“ (Mintha a trigonometria nem szintén algebrai módszerekkel dolgozna.) „Amint minden két isme­retlenes egyenlet vonallal ábrázolható, éppúgy minden sza­bályos vonalnak megkereshetjük az egyenletét.“ (Az állítás igaz, mert amilyen értelmetlen az első fele, éppúgy tartal-­l­matlan a második is.) „A görbe vonalnak tehát minden pontjában más és más az iránya, ezért előreláthatólag a görbe emelkedése minden számkörben változik. A görbe vonalnak ezt a tulajdonságát levezethetjük algebrai úton.“ (Ez a tulajdonság nem számol törésekkel, szakadással, nem differenciálható függvényekkel, tehát nem is lehet levezet­hető.) stb. Ezek hol érthetetlenek, hol tartalmatlanok, hol egyenesen hibásak, vagy mindezt egyesítik. Ennek a szellemnek gyökeres megváltoztatása az új tan­könyv megíróinak a feladata, hogy ezzel megadjuk a biztos alapot tanárnak és diáknak az új szocialista embertípus kialakításáért végzett munkájában a matematika terü­letén is. Surányi János KÖZNEVELÉS TANTERV Cél: A környező világ törvényszerű összefüggéseinek felismerése és kifejezése a matematika segítségével. Az összefüggéseknek alkal­mazása a gyakorlati életben és a természettudományban. A matematika elemi problémáinak megértésen alapuló rendszeres ismerete és biztos gyakorlat azok alkalmazásában. ... "­ A térbeli viszonyok elképzelése, a mértani alakzatok és mértani kapcsolatok rendszeres ismerete. Gyakorlottság és biztonság matematikai problémák megoldásá­ban, készség új problémák felismerésére, megfogalmazására és meg­oldására. Tiszta fogalomalkotásra, tudatos, önálló, dialektikus gondolko­dásra nevelés. III. osztály (Reális tagozat: heti 4 óra) ■ Függvények menetének vizsgálata. A görbe érintője, példa érintő­­ meghatározására, a differenciálhányados fogalma, szerepe a fizikában (sebesség, gyorsulás stb.). A legegyszerűbb függvények differenciál- 477

Next