Köznevelés, 1950 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1950-09-15 / 18. szám

Polgári jogi és eljárási alapismeretek. A polgári jog alapfogal­mai. A tulajdonjog alapfogalmai. A kötelmi jog általános és különös része. A család- és öröklési jog alapfogalmai. A polgári peres eljárás alapfogalmai. A legegyszerűbb iratfajták. Büntetőjogi és eljárási alapismeretek. A büntetőjog általános része. A büntetőjog különös részének áttekintése. A gazdaság és tulajdon elleni bűncselekmények. A bűnvádi eljárási jog alap­fogalmai. KÖZNEVELÉS Földrajz (I. osztály) A közgazdasági gimnáziumban négy éven át heti 2 órás tantárgy a földrajz. A tananyag tantervi megosztása lehető­séget nyújt a gazdasági földrajz tanítását jól előkészítő fizi­kai földrajzon keresztül a természettudományos világkép ki­alakítására, és a környezetnek, mint a gazdasági tevékeny­ség természeti feltételének megismerésére. Az anyag kiválasztásának fő szempontja a termelés, a gazdasági élet földrajzi alapjainak bemutatása. Érvényesítse az általános gimnáziumi földrajzkönyv számára meg­adott szempontokat, a természeti jelenségek kapcsolatát, a földfelszín változásait, fejlődését mutassa be. A kapcsolatok sorából nem maradhat ki természetesen az ember sem, mint olyan tényező, amely a természetet maga is alakítja. A könyv­ben ki kell domborítani a termelőmód különbözőségét; a kapitalista rablógazdálkodás hatását szembe kell állítani a szocialista tervgazdaság természetalakító munkájának ered­ményeivel. Ennek a minőségi különbségnek tudatos felismerése na­gyon jelentős a természeti tényezők befolyása túlbecsülésének kiküszöbölésére. Olyan kiindulópont, mint amit pl. egy régebbi közgazda­­sági gimnáziumi földrajzkönyv választott, eleve lehetetlenné teszi a természet és társadalom közti kapcsolat helyes meg­értését: „Minden természeti táj bizonyos lehetőséget nyújt az ember számára. Az éghajlat és a talaj megszabja a ter­melhető növények körét, a földkéreg szerkezete a bányászat és ipar lehetőségeit, a felszíni formák és folyóvizek, sőt még az éghajlat is a közlekedés lehetőségeit. Az embert tájalakító tevékenységében tehát, a természeti tájnak a tájtényezői már eleve megkötik.“ Ez a szemlélet tagadja a fejlődésben a társadalma döntő voltát. E szerint az ember a „tájban“ él a társadalomról, annak szerkezetéről, fejlettségéről nem vesz tudomást, mun­kája eredményességét nem befolyásolja a termelési mód, mert azt a „tájtényezők“ határozzák meg. Ezzel a reakciós szemlélettel gyökeresen szakítani kell, és ezt csak elriasztó példaként mutattuk be. A termelés természeti feltételeinek megismerését szolgálja a csillagászati földrajz anyaga is. A Föld mozgása, különösen keringése az inszoláció időtartamát, az évszakok váltako­zását, ezzel kapcsolatban a talaj, növényzet és állatvilág elterjedését, milyenségét befolyásolja. Rá kell mutatnunk az összefüggésekre, különben nem értethetjük meg a természet átalakításáért folytatott harc módját és lényegét. Helyet kell adni a tankönyvben különösen a csillagászati földrajzi részben a tudománytörténet ismertetésének ,a hala­dásellenes tanítások, az egyházi reakció leleplezésére. A földtörténet, vagy a felszíni formák keletkezésének is­mertetésével az egyes jelenségek, képződmények gazdasági jelentőségét a termelés számára nyújtott feltételeit, együtt kell tárgyalni. Vagyis a fizikai földrajzban kiválasztott tárgyi anyag ne csak a tanítandó anyag meghatározásában legyen tekintettel annak gazdasági fontosságára, hanem módszerében fokozottan vegye tekintetbe az ember munkáját, mint ter­mészet­alakító tényezőt. Ezen a téren a profitra termelő kapitalista rablógazdál­kodás és a tervszerű szocialista termelés hatásainak bemuta­tása a feladat. A szocialista gazdaság fölényének megvilágítása vezessen a Szovjetunió szeretetének elmélyítésére, neveljen a békéért folytatott harc eredményességébe vetett reális optimizmusra. A fizikai földrajzi megalapozás utáni — arra építve — a kontinensek áttekintésében a következő év tananyagának topográfiai kereteit nyújtjuk (kerülve a névanyag és az ada­tok zsúfoltságát), az általános földrajzi ismereteket rögzít­jük és a világ politikai felosztását mutatjuk be. A kapita­lista államok és a gyarmatbirodalmak válságával szemben a szocializmus megszilárdulását kevés, de jellemző példáin keresztül világítjuk meg. I. osztály (Heti 2 óra) Bevezetés. A gazdasági földrajz fogalma és feladatai. A termé­szet és az ember kölcsönhatása. A termelésmód döntő jelentősége. A világmindenség. Az égitestek látszólagos mozgása, a Naprend­­szer (Copernicus, Kepler Newton). A földrajzi koordinátarendszer. Az idő mérése. A Föld mozgásai. A Hold. A világegyetem megisme­rése. A Föld kialakulása és a felszín változásai. A Föld története, a szerves világ kialakulása és fejlődése, a tudománytalan elméle­tek cáfolata. A Föld szférái. A belső erők, kéregmozgások (gyű­rődés, vetődés, vulkánosság). A külső erők: a hőmérsékletingadozás, a szél, a folyó, a jég, a tenger munkája, karsztjelenségek. Kőzetek. A szerkezeti felépítés és a felszíni formák gazdasági jelentősége. A levegő földrajza. A levegő összetétele. A felmelegedés és ki­sugárzás. A szoláris éghajlati övek. A szél keletkezése, szélrendsze­rek. A csapadék. Az éghajlat, éghajlati tájak. Az éghajlati elemek hatása az ember gazdsági tevékenységére. Az ember küzdelme az éghajlat mostohasága ellen. A víz földrajza. Talajvíz és rétegvíz. A folyóvizek, állóvizek, ezek gazdasági jelentősége. A tenger földrajza. Az óceán tagoltsága. A tengervíz sajátossá­gai. A tengervíz mozgásai: hullámzás, áramlás, árapály. A tenger és az ember. A talaj és a növényzet. Kialakulása talaj- és növényzeti övek. Az ember átalakító munkája. Az állatvilág. Az ember gazdasági tevékenysége. A mezőgazdaság, bányászat, ipar és közlekedés tényezőinek kihasználása a kapitalizmusban és a szocializmusban. A táj. A tájtényezők. Az ember tájalakító tevékenysége a ter­melési viszonyok fejlődése során. A földrészek általános áttekintése. Eurázsia, Észak- és Dél-Ame­­rika, Afrika, Ausztrália (Óceánia, Antarktisz). Helyzetük, szerkezetük, felszínük, éghajlatuk, növényzeti és talajviszonyaik. Politikai és társadalmi felépítésük, gyarmatosításuk. Lakosságuk és népsűrűsé­gük. Gazdasági életük alakulása a termelési mód fejlődése folyamán és jelenlegi képük. A tanulók önálló munkakészségének fokozását grafikus ábrázolással, ilyen példák kitűzésével segítse elő a tan­könyv. TANTERV Cél: A Földet kialakító és formáló természeti erők megismeré­sével természettudományos földrajzi világkép megalapozása. A termelés földrajzi megoszlása természeti és társadalmi fel­tételeinek és eredményeinek, rendszerezése, a társadalom fejlett­sége és a földrajzi adottságok kihasználása közötti összefüggések feltárásával a kapitalista és szocialista gazdasági tevékenység különbségeinek tudatosítása. A szocialista gazdaság tervszerű ter­mészetalakításának és fölényének megismerése. A szocialista építő­­munka céljának és eredményének megismerésével szocialista haza­szeretetre nevelés, a proletár nemzetköziség gondolatának elmélyí­tése és a sovinizmus maradványainak felszámolása útján. IPARI TECH­N­IKUMOK : Magyar Az ipari technikumok magyar tanításának feladata lénye­gesen különbözik az általános gimnáziumi és szakgimnáziumi feladattól. Mint a kis óraszám is mutatja, az ipari techni­kumban — főleg a harmadik-negyedik osztályban — a növendékeknek a természettudományos és szakmai képzés mellett nem feladatuk az irodalomtörténet megismerése. Az­­olvasmányok tárgyalása mellett a hangsúly a helyesírás, valamint a beszéd- és íráskészség elsajátításán van. A ta­nulóknak áttekintést kell szerezniük a magyar irodalom haladó hagyományairól, a szovjet irodalomról és irodalmunk mai kérdéséről, de csak olyan mértékben, hogy öntudatos, biztos ízlésű olvasó váljék belőlük. Az irodalomelméleti kér­dések közül elsősorban a tartalom és forma viszonyának, az irodalom pártosságának, a kritikai és szocialista realizmus­nak a kérdései emelendők ki. A stílus problémáit csak gyakorlatilag, a fogalmazási kész­ség javítására kell feldolgozni. A stílustanítás fő célja az ipari technikumban a felesleges idegen műszaki kifejezések kerülése. Tehát nemcsak az öncélú irodalmi nevelést kell kizárni, hanem a "korszerű irodalmi ismeretek tanításának körét is úgy kell megszabni, hogy az a csökkentett óraszám mellett ne jelentsen megterhelést. AZ ipari gimnázium jellegével és többi tantárgyaival, amennyire lehetséges, össze kell hangolni az olvasmányanya­got. Olvasmányokat kell hozni a munkásosztály életéről (a kapitalizmusban is), a Szovjetúnió szocialista építéséről, nagy szovjet kutatók, újítók, sztahanovisták életéről, a Nagy Hon­védő Háború termelési hőstetteiről. A könyveket felépítésükben, szerkezetükben is határo­zottan meg­ kell különböztetni az általános gimnáziumi tan- 559

Next