Köznevelés, 1975 (31. évfolyam, 1-44. szám)
1975-01-03 / 1. szám
LENIN VÁROS MÁSIK ARCA Tervbemutató, alapkőletétel, építés, próbaüzem, avatás — nagyjából ezek az állomások határozták meg a leninvárosiak életét. A múltat itt még a tenyerükben őrzik az emberek, s ha emlékeznek, szerszámokra gondolnak és a vasbetonra, az első lakóházakra, a honfoglalásra. Múzeuma még nincs Leninvárosnak. A város létét megalapozó ipartelepítés 22 éve kezdődött. Leninváros ipari város. A már megvalósult s a készülő beruházások hatalmas távlatot nyitnak a magyar gazdaságnak. Új, nagy kapacitású kőolajfinomító épül és egy 2000 megawattos erőmű. Az olefinmű rövidesen termel, építése 5,4 milliárd forintba került. Turbinák, transzformátorok, műtrágyagyár, polietilénüzem, festékgyár, vegyipari gépgyár. Ezer megawattok és százezer tonnák. Leninváros egyik arca. Leninváros munkásváros. Ez sok mindent meghatároz és nagyon sokra kötelez. Gondoskodni kell például a munkásszállásokon élő 4500 dolgozó szellemi táplálékáról. Ez az egyik fő feladata a leninvárosi beruházások szakszervezeti intéző bizottságának is, amely a város nagy létesítményeit építő vállalatok szakszervezeti munkáját fogja össze. — Minden szállóban van egy kis klubszoba — magyarázza Ballók Ferenc, az intéző bizottság titkára. — Mindössze 15—20 ember olvashat, tanulhat ezekben a kis helyiségekben. Mondanom sem kell, elégedetlenek vagyunk ezzel a helyzettel, nőttek az igények, kellene egy központi munkásklub, ahol szakszerű irányítással folyhatnak a foglalkozások vagy a spontán klubélet. A nagyüzemekbe bejáró dolgozók közül mintegy 1700-nak nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége. A 180 órás tanfolyamon hét osztályban 140 hallgató tanul az idén. Ez bizony még a 10 százalékát sem éri el az 1700- nak! A városi pártbizottság elemezte a helyzetet, s úgy látja, hogy jobban kell törődni a bejáró dolgozók iskoláztatásával. De aki elkezdi a tanulást, kedvet kap a folytatáshoz is. Ebben a tanévben négy gimnáziumi osztály működik 100 hallgatóval. Ugyancsak négy osztálya van a debreceni vegyipari gépész szakközépiskola kihelyezett tagozatának. Itt 90 dolgozó tanul. A leninvárosi szakmunkásképző intézet hároméves esti szakközépiskolát szervezett a szakmunkások számára. Ez a felnőttoktatási forma a legújabb, a három első osztályba 70 hallgató jelentkezett. * Leninváros iskolaváros. 700 gyermek jár óvodába, 1800 pedig általános iskolába. A szakmunkástanulók száma 800, a középiskolásoké 500. Háromezernyolcszáz fiatal a lakosság negyedrésze. Hét óvodájában, öt általános iskolájában, a Kun Béla Gimnázium és Ipari Szakközépiskolában, a 11 szakmát oktató szakmunkásképző intézetben, a diákotthonokban és a zeneiskolában 200 pedagógus dolgozik. Az első óvoda 1956-ban, a városépítés második évében egy baraképületben kezdte meg működését. 1975 elejére felépül a legújabb óvoda, a nyolcadik, 200 személyes lesz, s ugyanolyan korszerű, jól felszerelt, mint a többi. Az átadás után enyhül a zsúfoltság a városi óvodákban, mert most bizony 140 százalékos a helykihasználás! Az elmúlt tanévben az 1665 általános iskolai tanulónak csak 1,7 százaléka bukott osztályismétlésre. A 167 nyolcadikosból mindössze 11 nem tanult tovább. Két osztályban folyik az új matematikaoktatás, és van matematika, orosz, testnevelés tagozatú osztály is. Tavaly 135-en érettségiztek a középiskolában, 42 és fél ezer forintnyi ösztöndíj elosztásáról gondoskodott az iskola vezetősége és a diákszociális bizottság. És még egy adat. A szakmunkásképző intézet tanulóinak 95 százaléka fizikai dolgozók gyermeke, 70 százalékuk naponta jár be az iskolába vagy az üzembe a „műszakos” autóbuszokkal. Itt már megszűnt a „képesítés nélküli nevelő” fogalma, csaknem teljes a szakos ellátottság. Nincsenek hátrányos helyzetű iskolák, az igazgatóknak nem kell alapvető oktatási eszközökért harcolniuk. * Gyökeret ereszteni egy városban, kialakítani és formálni szellemi arculatát — épp olyan fontos feladat, mint helytállni a katedrán. Leninvárosban talán még fontosabb, mint az „öregebb” városokban. Vajon érzik-e ezt a pedagógusok? Ezt mondja egy tanár: — öt éve lakom itt. A szemben levő szomszédomról tudom, hogy kicsoda, de hogy ki lakik a lépcsőház harmadik lakásában, alattam, fölöttem; ha agyonütnének, akkor sem tudnám megmondani... A városi pártbizottság titkára, Újvári István matematika—fizika szakos tanár, hét évig tanított Borsod megyei iskolákban. — Míg a műszaki-közgazdasági diplomások egységes értelmiséggé való szerveződése dinamikus; szembetűnő, hogy a pedagógusok nem nagyon vesznek részt a szellemi élet pezsdítésében. Szinte az iskolák is elzárkóznak egymástól. Még nem találtuk meg a módját, hogyan aktivizáljuk a pedagógusokat és az egészségügyi értelmiséget a közéletben, az ismeretterjesztésben. Ami előrelépés van, azzal jár, hogy néhányan aránytalanul sokat kénytelenek magukra vállalni. * A 3. számú óvoda épületének szolgálati lakásában lakik Tóth Ilona tanár, Árvai Júlia és Juhász Erzsébet óvónő. Mit jelent nekik Leninváros? — Az én szüleim ebben a megyében laknak, Igricen, de csak öt éve. Idevalósinak vallom magam — mondja egyikük. A többiek is hasonlóképpen vélekednek. Persze, a város nemcsak fizikai értelemben otthon és munkahely. — Mivel töltik a szabad idejüket, milyen a kapcsolatuk délután és este a várossal? — Nem tudunk mit csinálni... Szinte a mozi meg a hangverseny az egyetlen szórakozás. Ilyen előadást csak ritkán rendeznek, mint a mostani Bessenyei-est. Itthon vagyunk, tévét nézünk, olvasunk. Vasárnap takarítás, mosás, vasalás. — Vagy hazautazunk... — Ifjúsági klub ugyan van a művelődési házban, de hát 3 ■ [UNK] [UNK]