Köznevelés, 1983 (39. évfolyam, 1-43. szám)

1983-11-18 / 37. szám

HI. évfolyamon 6. óra: osztályfőnöki óra keretében (tanterv IV. témakör 2. téma) „Munkásműveltség fejlesztése” vagy „Munkásfiatalok és a művészet”. 7. óra: szakmai óra keretében. Anyagát a szakmai munka­­közösség úgy válassza ki, hogy a téma alkalmas legyen lexiko­nok, kézikönyvek, szakkönyvek használtatására! 8. óra: magyar irodalom óra keretében az irodalmi folyó­iratok közül az Élet és Irodalom, Új írás, Nagyvilág ismer­tetése. 9. óra: magyar irodalom óra keretében az irodalmi folyó­iratokkal kapcsolatos ismeretek elmélyítése. Említésre méltó, hogy a könyvtári órák tervezetében fel­sorolt órákhoz — a szakmai jellegű órákat kivéve — részletes óraleírások készültek. A könyvtárhasználatra nevelés több éven keresztül tartó, tudatos, tervezett pedagógiai részfolyamat. Az általános peda­gógiai (didaktikai) alapelveknek megfelelően a II. évfolyamon általában a lexikonok, kézikönyvek, szakkönyvek használatát ismertetjük és gyakoroltatjuk, majd a III. (IV.) évfolyamon már önálló részfeladatokhoz, speciális igényekhez is felhasználjuk ezeket az órákat. Milyen sajátos funkciót tölt be a könyv- és könyvtárhasználati tevékenységrendszer ? a) ismeretforrás önálló részfeladatokhoz, ami egy-egy tan­tárgy tananyagában szükséges, b) ismeretforrás nehezen hozzáférhető tananyaghoz, c) elmélyült tanulmányozási lehetőség a szakmunkásvizsgá­ra való felkészüléshez, d) korszerű technológiák, szerkezetek (gépek, berendezések, műszerek) ismeretforrása, e) tankönyvpótló (az ilyen célú könyveket 5—10 példányban szerezzük be), f) tanári felkészülést (kitekintést, gyűjtést) segítő. A könyv és a könyvtár célirányos módszertani eszközjel­legű használatáról akkor beszélünk, ha a tanulók úgy használ­ják a könyveket és a könyvtárakat, hogy bizonyos témákról önállóan is képesek ismeretet szerezni. Milyen típusú órákon építhetünk a könyv munkáltató használatára? A műszaki-szak­elméleti tantárgyak sajátossága szabja meg a legalkalmasabb óratípust. Leginkább bevezető, illetve rendszerező, ismétlő órá­kat célszerű könyvtárban tartani. Tervezhetjük itt az új ismere­tek feldolgozását is. Mindig a célszerűség érvényesüljön, vagyis az, hogy a téma eredményes feldolgozása hol a legcélszerűbb. Mivel a tanulók könyvekkel, dokumentációkkal stb. végzett tevékenysége kerül előtérbe, ezért megváltozik a könyvtári óra szerkezete. Egyrészt megváltozik a csoportos és az egyéni ta­nulói tevékenység aránya, másrészt a tanár szerepe is, hiszen a többféle forrásból származó ismeretelemek összegyűjtése, rend­szerezése korszerű óravezetést igényel. Alapvetően különbözik ezeken az órákon az audio­vizuális eszközök és más oktatási segédeszközök szerepe és viszonya is. Nyilván az első néhány könyvtári órán a könyv elsőbbséget élvez, ez csak később egé­szülhet ki audio­ vizuális eszközök használatával. Egy óra fölépítése A következőkben egy könyvtári óra vázlatán mutatjuk be a csoportmunkát igénylő óra szerkezetét, tevékenységeit. Tantárgy: Szakmai ismeret. Villanyszerelő szakma III. év­folyam. A tanítás tárgya: Villamoserőművek — villamos állomások témakör. Kiemelt cél: Fenti témakör fogalmainak, típusainak elmé­lyítése, kiegészítése rajzokkal, fogalmakkal, típusok rend­szerével. Az óra színhelye: az iskolai könyvtár. Az óra előzményei, előkészítése. Az előző órákon a külön­böző nagy- és középfeszültségű alállomásokat dolgoztuk fel (VHTR, EKTR stb.). Az itt szereplő gyűjtősínkapcsolásokat, ké­szüléktípusokat nem beszéltük meg, csak általánosságban tér­tünk ki egy-egy állomás felépítésére. Házi feladatként lerajzol­ják a tanulók egy EKTR és egy mezős kapcsolóberendezés egy­vonalas rajzát. Az itt található készüléktípusok és rajzjelek kikeresése, magyarázata volt a könyvtári óra kiindulási pontja. Ez 4—5 órával megelőzően a Villamos erőművek című téma­körnél tisztázatlan maradt: például csúcserőmű, hidrogenerátor, szinkronkompenzátor, az alaperőmű, egyesített energiarendszer fogalma. Ezeket pontosítottuk műszaki tartalmak tisztázásával. Megfelelő lexikonokat és szakkönyveket kerestünk ki. A könyv­tári könyveket saját példányainkkal is kiegészítettük. A 29 ta­nulót tíz 3—3 fős csoportra osztottuk, minden csoport feladatait egy-egy kártyára írtuk fel. Házi feladat: Lerajzolni a füzetbe az ISZTR 35/1600 típusú állomás egyvonalas rajzát, a fázisjavító egység kiegészítésével. A feladat megoldásához felhasználandó az Erősáramú tábláza­tok című kézikönyv a könyvtárból. LÜKŐ ISTVÁN NAGY MIKLÓSNÉ Forgatókönyv I. Az energia útja az erőműtől a fogyasztóig. II. Villamos állomások. 1. Transzformátorok szerepe és fajtái. 2. Alállomások készülékei és feladatai. Az 1. és 2. csoport rajzjeleit kivetítjük és ele­mezzük. Az OK 20/400, STHF/120/250 ESZ OTKF 4001 típusú készü­lékek képei, adatai, méretei. Betűk és számok jelentése, ér­telmezése. A kikeresett ada­tokat fóliáról közösen értel­mezzük. 3. Kapcsolóberendezések és transzformátorállomások faj­tái. VBKM—VÁV prospektusból néhány kép szemléltető bemu­tatása. Az ISZTR egyvonalas rajzáról elemzik a tanulók a beépített készülékek fajtáit, funkcióit, a védelem működé­sét. III. Erőművek és energiarend­szerek. 1. Alapfogalmak tisztázása, mélyítése: alaperőmű, csúcs­erőmű, OVILLEF, egyesített energiarendszer, hidrogenerá­tor, szinkronkompenzátor. 2. Gyűjtősínkapcsolások és tartozékok. Feltett kérdésre elmondják a tanulók az erőmű—hálózat— fogyasztó utat. A házi feladat kivetített raj­zát elemzi egy tanuló, felis­meri a készüléket rajzjelei alapján.­­Az 1. és 2. csoport két kézikönyvből (Gárdonyi: Erőművek és állomások villa­mos berendezése 34—36. ol­dal) rajzjeleket ír fóliára. Tankönyvi kapcsolásokban felfedeztetés (3. és 4. csoport), szerkezeti felépítését megnézi az 5. és 6. csoport az Ipari villanyszerelés című könyvből. Típuselemzést, feszültség- és áramadatokat, méreteket ke­res a 7. és 8. csoport, ezeket felolvassák az Erősáramú táb­lázatok című kézikönyvből. A 9. és 10. csoport néhány al­­állomás felülnézeti rajzát ta­nulmányozza. Fóliára kirajzolják a tanulók az ISZTR állomás egyvonalas kapcsolását és védelmi rajzát (9. és 10. csoport), majd a ki­vetített ábrát két tanuló elem­zi. Konkrét készüléktípust kellett a füzetbe lerajzolt rajzjelek mellé odaírni. (Ta­nári segítség, ellenőrzés, ki­egészítés.) Az 1., 2., 3., 4., 5. csoport ki­keresi az alapfogalmakat a Műszaki lexikonból és az Elektrotechnikai kislexikon­ból, ezeket összegyűjtve ele­mezzük. T, H. poligon párhuzamos kap­csolási rajzát keresik ki a könyvből és fóliára rajzolják a tanulók. Idegen nyelvi órák a könyvtárban A békési élelmiszerkereskedelmi szakmunkásképzőben nagy hagyománya van a könyvtári óráknak. A nevelőtestület felis­merte, hogy a könyvtárhoz kapcsolódó tantárgyi feladatok jól szolgálják az olvasóvá nevelést, a tanulók „könyvtárba szokta­tása” pedig növeli a tananyag iránti érdeklődést, eredményeseb­bé teszi az oktatást. Szaktárgyaimban, az orosz és a német nyelv tanításában is hasznát veszem a könyvtári óráknak, írásommal ebből a munkából adok ízelítőt. Könyvtárunkat az első tanév elején osztályfőnöki órán szoktuk bemutatni elsőéveseinknek. A szaktanárok ezután — jól bevált munkaterv szerint — ott tartanak egy-egy órát, a di­daktikai célnak megfelelően használva fel a könyvtár lehető­ségeit. Például a matematikaórán a függvények, a koordináta­­rendszer tanításakor nyílik erre jó alkalom. Grafikonokkal is­merkednek, a statisztikai zsebkönyv adatait tanulmányozzák.

Next