Köznevelés, 1983 (39. évfolyam, 1-43. szám)
1983-11-18 / 37. szám
HI. évfolyamon 6. óra: osztályfőnöki óra keretében (tanterv IV. témakör 2. téma) „Munkásműveltség fejlesztése” vagy „Munkásfiatalok és a művészet”. 7. óra: szakmai óra keretében. Anyagát a szakmai munkaközösség úgy válassza ki, hogy a téma alkalmas legyen lexikonok, kézikönyvek, szakkönyvek használtatására! 8. óra: magyar irodalom óra keretében az irodalmi folyóiratok közül az Élet és Irodalom, Új írás, Nagyvilág ismertetése. 9. óra: magyar irodalom óra keretében az irodalmi folyóiratokkal kapcsolatos ismeretek elmélyítése. Említésre méltó, hogy a könyvtári órák tervezetében felsorolt órákhoz — a szakmai jellegű órákat kivéve — részletes óraleírások készültek. A könyvtárhasználatra nevelés több éven keresztül tartó, tudatos, tervezett pedagógiai részfolyamat. Az általános pedagógiai (didaktikai) alapelveknek megfelelően a II. évfolyamon általában a lexikonok, kézikönyvek, szakkönyvek használatát ismertetjük és gyakoroltatjuk, majd a III. (IV.) évfolyamon már önálló részfeladatokhoz, speciális igényekhez is felhasználjuk ezeket az órákat. Milyen sajátos funkciót tölt be a könyv- és könyvtárhasználati tevékenységrendszer ? a) ismeretforrás önálló részfeladatokhoz, ami egy-egy tantárgy tananyagában szükséges, b) ismeretforrás nehezen hozzáférhető tananyaghoz, c) elmélyült tanulmányozási lehetőség a szakmunkásvizsgára való felkészüléshez, d) korszerű technológiák, szerkezetek (gépek, berendezések, műszerek) ismeretforrása, e) tankönyvpótló (az ilyen célú könyveket 5—10 példányban szerezzük be), f) tanári felkészülést (kitekintést, gyűjtést) segítő. A könyv és a könyvtár célirányos módszertani eszközjellegű használatáról akkor beszélünk, ha a tanulók úgy használják a könyveket és a könyvtárakat, hogy bizonyos témákról önállóan is képesek ismeretet szerezni. Milyen típusú órákon építhetünk a könyv munkáltató használatára? A műszaki-szakelméleti tantárgyak sajátossága szabja meg a legalkalmasabb óratípust. Leginkább bevezető, illetve rendszerező, ismétlő órákat célszerű könyvtárban tartani. Tervezhetjük itt az új ismeretek feldolgozását is. Mindig a célszerűség érvényesüljön, vagyis az, hogy a téma eredményes feldolgozása hol a legcélszerűbb. Mivel a tanulók könyvekkel, dokumentációkkal stb. végzett tevékenysége kerül előtérbe, ezért megváltozik a könyvtári óra szerkezete. Egyrészt megváltozik a csoportos és az egyéni tanulói tevékenység aránya, másrészt a tanár szerepe is, hiszen a többféle forrásból származó ismeretelemek összegyűjtése, rendszerezése korszerű óravezetést igényel. Alapvetően különbözik ezeken az órákon az audiovizuális eszközök és más oktatási segédeszközök szerepe és viszonya is. Nyilván az első néhány könyvtári órán a könyv elsőbbséget élvez, ez csak később egészülhet ki audio vizuális eszközök használatával. Egy óra fölépítése A következőkben egy könyvtári óra vázlatán mutatjuk be a csoportmunkát igénylő óra szerkezetét, tevékenységeit. Tantárgy: Szakmai ismeret. Villanyszerelő szakma III. évfolyam. A tanítás tárgya: Villamoserőművek — villamos állomások témakör. Kiemelt cél: Fenti témakör fogalmainak, típusainak elmélyítése, kiegészítése rajzokkal, fogalmakkal, típusok rendszerével. Az óra színhelye: az iskolai könyvtár. Az óra előzményei, előkészítése. Az előző órákon a különböző nagy- és középfeszültségű alállomásokat dolgoztuk fel (VHTR, EKTR stb.). Az itt szereplő gyűjtősínkapcsolásokat, készüléktípusokat nem beszéltük meg, csak általánosságban tértünk ki egy-egy állomás felépítésére. Házi feladatként lerajzolják a tanulók egy EKTR és egy mezős kapcsolóberendezés egyvonalas rajzát. Az itt található készüléktípusok és rajzjelek kikeresése, magyarázata volt a könyvtári óra kiindulási pontja. Ez 4—5 órával megelőzően a Villamos erőművek című témakörnél tisztázatlan maradt: például csúcserőmű, hidrogenerátor, szinkronkompenzátor, az alaperőmű, egyesített energiarendszer fogalma. Ezeket pontosítottuk műszaki tartalmak tisztázásával. Megfelelő lexikonokat és szakkönyveket kerestünk ki. A könyvtári könyveket saját példányainkkal is kiegészítettük. A 29 tanulót tíz 3—3 fős csoportra osztottuk, minden csoport feladatait egy-egy kártyára írtuk fel. Házi feladat: Lerajzolni a füzetbe az ISZTR 35/1600 típusú állomás egyvonalas rajzát, a fázisjavító egység kiegészítésével. A feladat megoldásához felhasználandó az Erősáramú táblázatok című kézikönyv a könyvtárból. LÜKŐ ISTVÁN NAGY MIKLÓSNÉ Forgatókönyv I. Az energia útja az erőműtől a fogyasztóig. II. Villamos állomások. 1. Transzformátorok szerepe és fajtái. 2. Alállomások készülékei és feladatai. Az 1. és 2. csoport rajzjeleit kivetítjük és elemezzük. Az OK 20/400, STHF/120/250 ESZ OTKF 4001 típusú készülékek képei, adatai, méretei. Betűk és számok jelentése, értelmezése. A kikeresett adatokat fóliáról közösen értelmezzük. 3. Kapcsolóberendezések és transzformátorállomások fajtái. VBKM—VÁV prospektusból néhány kép szemléltető bemutatása. Az ISZTR egyvonalas rajzáról elemzik a tanulók a beépített készülékek fajtáit, funkcióit, a védelem működését. III. Erőművek és energiarendszerek. 1. Alapfogalmak tisztázása, mélyítése: alaperőmű, csúcserőmű, OVILLEF, egyesített energiarendszer, hidrogenerátor, szinkronkompenzátor. 2. Gyűjtősínkapcsolások és tartozékok. Feltett kérdésre elmondják a tanulók az erőmű—hálózat— fogyasztó utat. A házi feladat kivetített rajzát elemzi egy tanuló, felismeri a készüléket rajzjelei alapján.Az 1. és 2. csoport két kézikönyvből (Gárdonyi: Erőművek és állomások villamos berendezése 34—36. oldal) rajzjeleket ír fóliára. Tankönyvi kapcsolásokban felfedeztetés (3. és 4. csoport), szerkezeti felépítését megnézi az 5. és 6. csoport az Ipari villanyszerelés című könyvből. Típuselemzést, feszültség- és áramadatokat, méreteket keres a 7. és 8. csoport, ezeket felolvassák az Erősáramú táblázatok című kézikönyvből. A 9. és 10. csoport néhány alállomás felülnézeti rajzát tanulmányozza. Fóliára kirajzolják a tanulók az ISZTR állomás egyvonalas kapcsolását és védelmi rajzát (9. és 10. csoport), majd a kivetített ábrát két tanuló elemzi. Konkrét készüléktípust kellett a füzetbe lerajzolt rajzjelek mellé odaírni. (Tanári segítség, ellenőrzés, kiegészítés.) Az 1., 2., 3., 4., 5. csoport kikeresi az alapfogalmakat a Műszaki lexikonból és az Elektrotechnikai kislexikonból, ezeket összegyűjtve elemezzük. T, H. poligon párhuzamos kapcsolási rajzát keresik ki a könyvből és fóliára rajzolják a tanulók. Idegen nyelvi órák a könyvtárban A békési élelmiszerkereskedelmi szakmunkásképzőben nagy hagyománya van a könyvtári óráknak. A nevelőtestület felismerte, hogy a könyvtárhoz kapcsolódó tantárgyi feladatok jól szolgálják az olvasóvá nevelést, a tanulók „könyvtárba szoktatása” pedig növeli a tananyag iránti érdeklődést, eredményesebbé teszi az oktatást. Szaktárgyaimban, az orosz és a német nyelv tanításában is hasznát veszem a könyvtári óráknak, írásommal ebből a munkából adok ízelítőt. Könyvtárunkat az első tanév elején osztályfőnöki órán szoktuk bemutatni elsőéveseinknek. A szaktanárok ezután — jól bevált munkaterv szerint — ott tartanak egy-egy órát, a didaktikai célnak megfelelően használva fel a könyvtár lehetőségeit. Például a matematikaórán a függvények, a koordinátarendszer tanításakor nyílik erre jó alkalom. Grafikonokkal ismerkednek, a statisztikai zsebkönyv adatait tanulmányozzák.