Köznevelés, 1983 (39. évfolyam, 1-43. szám)

1983-11-18 / 37. szám

A másik, általános műveltségi anyaggal koncentrálható fe­jezet a mutáció. Könnyű bizonyítani, hogy magát a jelenséget már nagyon régen észrevette az ember, és magyarázni is pró­­bá­lta. Egyik ilyen magyarázat Hettiodórosz Sonsüldöz­ött szerel­mesek című regényében található. Perszinnának, az etióp ki­rálynénak leánya, Kharikleia szokatlanul fehér bőrű, mivel anyja „Androméda képére nézett, míg együtt voltak, és a gyer­mek a lelkébe belevésődő képhez vált hasonlóvá”. Még ősibb forrás a biblia. Olvassuk fel a 38., 39. pontot Mózes első köny­véből! Ez arról szól, hogyan kezd Jákob tarka juhokat tenyész­teni, miután azokat kérte apósától béréül. A mutáció titkai A mutációk létrejöttét mindkét forrás helytelenül magya­rázza. Érdekes és említésre méltó viszont a különbség. A gya­korlati állattenyésztő, bár a jelenség okát nem érti, számol a megjelenésével, és ki tudja használni annak előnyeit, sőt meg­figyeli a jelenséggel kapcsolatos törvényszerűségeket is. Példa erre a 35., 36. pont. A gyakorlati szakember tudja, hogy a mu­táció öröklődik. Ismét megemlíthetjük a József tetralógiát. Az örökléstanhoz természetesen javasoljuk Czeizel Endre könyveit: Az öröklődés titkai, Születésünk titkai és az Orvos­biológus szemével címűeket. Az utóbbi előnye, hogy irodalmi, zenei és képzőművészeti remekművekre hívja fel a figyelmet. Az öröklődő betegségek tanításakor a hemofiliával kapcsolatban történelmi példákra lehet hivatkozni, és meg lehet említeni né­hány európai uralkodóházat, például az angol Viktória királynő leszármazottait. Erről pontos adatokat Anthony Smith: Tes­tünk titkai című könyvéből ismertethetünk. Ezzel kapcsolatban említhetjük a nemrég vetített szovjet filmet, az Agóniát is. Az evolúciós elmélet kibontakozása című anyagrészt nem szeretik tanítványaink. Mechanikusan tanulják, az egyes tudó­sok munkásságát összekeverik. Ennek oka, hogy a történelmi hátteret nem ismerik eléggé. Az egész tudománytörténeti anya­got fölöleli Benedek István könyve: A tudás útja. A francia felvilágosodással kapcsolatban szintén érdemes az ő könyvére, a Párizsi szalonokra hivatkozni. A tudomány fellendülésével kapcsolatban a polgári átalakulásról, a polgárság szükségletei­ről is beszélni kell. A francia forradalommal kapcsolatban ja­vasolhatjuk Feuchtwanger: Balgák bölcsessége című regényét. Ugyanennek a szerzőnek szerteágazóbb, nagyobb időt és terüle­tet felölelő könyve a Rókák a szőlőben. Az emberré válás tanításával kapcsolatban illik ismertetni néhány, tőlünk idegen nézetet is. Ezek között, Európa közepén, napjainkban is legélőbb a biblia. Idézzük Mózes I. könyvének 1., 2., 26. és 27. pontját! A tanulók látókörének szélesítése ked­véért, azért, hogy megbizonyosodjanak róla, az ember mindig saját színvonalának, életmódjának megfelelően képzeli a transz­cendens dolgokat, érdemes idézni a párhuzamos leírást Roark Bradford Ádám apánk és gyermekei című könyvéből. Végül feltétlenül javasolnunk kell Oparin és Bernál professzornak az élet keletkezéséről írt könyveit. Az élővilág evolúciójáról szóló anyagrészt legszebben Jókai Fekete gyémántok című regényének kezdő soraival lehet beve­zetni. Ajánlható olvasmányok: Tasnádi Kubacska András: A mondák állatvilága, ősvilági utazás, ősállatok nyomában, és dr. Farkas Henrik Ősállatok, valamint Kádár Zoltán Sárkányok újjászületése című könyve. „Ha meghal a nap" A tankönyv utolsó anyaga, a környezetvédelem, természet­­védelem eléggé szerteágazó. Említi például a Földön az utolsó évtizedekben végbement óriási változásokat. Ezt nem tudjuk megfelelően érzékeltetni, csak ha hivatkozunk a tévé egyik so­rozatára, A megsebzett bolygóra és a Búvár című folyóirat cikksorozataira. Az urbanizáció következményeiről, a technika terjedésének hatásairól sokat beszélünk, néha a jövőt is megpróbáljuk el­képzelni. Mindez könnyebb, ha elolvassuk Oriana Fallacci ri­portkötetét. Ha meghal a Nap­ot. Ebben szerepel egy interjú Ray Bradbury-vel, akinek elbeszéléskötete nemrég jelent meg Marsbéli krónikák címmel. Szóba kerülnek még a tananyaggal kapcsolatban a környe­zeti ártalmak, neurotizáló tényezők, a valódi- és álal­kalmaz­­kodás is. Ezt az órát a legmegnyugtatóbban akkor fejezzük be, ha Benedek professzor néhány gondolatát olvassuk fel az Ide­ges emberek című könyvéből. Tudom, sok más irodalmi munkát is említhettem volna. Azt is tudom, mire mindezt leírtam, több olyan új könyv jelent meg, amelyre szintén lehetne hivatkozni. Remélem, tanítvá­nyaim között akad, aki ilyen előkészítés után ezeket meg is találja. KOHN IRÉN Szakmunkásképző iskola és könyvtára A könyv- és könyvtárhasználat egyik leghatékonyabb esz­köze a könyvtári óra, továbbá az olyan tanórai feladat, mely­nek megoldásához lexikonok, kézikönyvek, szakkönyvek hasz­nálata szükséges. (Az ilyen feladatok kitűzését azonban — kü­lönösen a módszer alkalmazásának kezdetén — a szokásostól nagyobb körültekintéssel kell végezni, nem fölösleges eseten­ként az iskolai könyvtárossal eléne megbeszélni.) E szemlélet el­terjedése végett az iskolai könyvtárosoknak kell megtenniük az első lépéseket. Tapasztalatunk szerint ugyanis önképzésük és szervezett továbbképzésük során ők gyakrabban találkoznak a könyvtári órák módszertani kérdéseivel, mint a szaktanárok. Kezdeményezőkészségükre azért is szükség van, mert sok eset­ben az oktató-nevelő munka irányítói, az igazgatók és a szakmai munkaközösségek vezetői nem rendelkeznek a könyvtári órák szervezéséhez és megvalósításához szükséges módszertani isme­retekkel, tapasztalatokkal. Nagyon fontos, hogy a szakmai munkaközösségek munka­­terveiben és a tanmenetekben ne csak általánosságban jelezzék a könyv- és könyvtárhasználatra nevelést, hanem bennük téte­les feladatként kapjanak helyet a könyvtári órák. A könyvtári órák szervezése jelentős többletmunkát kíván a tantestület tag­jaitól és az iskola könyvtárosától. A tanár és a könyvtáros közös munkájára és az átlagosnál jóval több időre van szükség az órára való felkészüléshez. Elengedhetetlen feltétel, hogy a könyvtár állományát ne csak a könyvtáros, hanem a tantestület is ismerje. Lényeges követelmény az is, hogy a könyvtári órák oldott légkörűek legyenek, mintegy motiválva a tanulókat arra, hogy legközelebb önállóan is szívesen térjenek be a könyvtárba. Intézetünkben, a kazincbarcikai 105. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet és Szakközépiskolában tanévenként 30—32 ta­nulócsoportban körülbelül 950 tanuló tanul. Az iskolai könyv­táros tagja az osztályfőnöki és a magyar—történelem szakmai munkaközösségnek, tanévenként munkaterveket (munkaterv-ki­­egészítést) készít, az intézet kulturális nevelőtanárával össze­hangoltan végzi munkáját, folyamatos kapcsolatban áll a város közművelődési könyvtárával. Az olvasóvá nevelés színterei, munkaformái 1. Kölcsönzés. 2. Olvasótermi használat: — szakmai és osztályfőnöki órákon kapott feladatok meg­oldásához nyújtott segítség; — vetélkedőkre, egyéb kulturális rendezvényekre való fel­készüléshez nyújtott segítség; — folyóiratolvasás, zenehallgatás. 3. Könyvtári órák, csoportos foglalkozások. 4. Könyvtári rendezvények szervezése (iskolai vagy kollé­giumi szintűek). 5. Osztályfőnöki órák témáihoz, nevelési értekezletekhez ajánló irodalom összeállítása. 6. Folyamatos tájékoztatás az új könyvek beszerzéséről és az osztályok könyvtárhasználatáról. Tanévenként 60—70 könyvtári foglalkozást tartunk. Az 1982/83. tanév munkatervének összeállításakor az iskolai könyv­táros az alábbi tervet készítette: Könyvtári órák tervezete a hároméves szakképzés folyamatában (Általános könyvtárhasználat) I. évfolyamon 1. óra: könyvtárbemutatás, könyvtárhasználati alapisme­retek. 2. óra: osztályfőnöki óra keretében (tanterv II. témakör 3. téma) „A könyv jó barát”. II. évfolyamon 3. óra: osztályfőnöki óra keretében (tanterv IV. témakör 3. téma) „Általános és szakmai műveltség”. 4. óra: szakmai óra keretében lexikonok és kézikönyvek használata, a szakma — könyvtárunkban megtalálható — köny­vei. 5. óra: irodalomóra keretében az irodalmi folyóiratok közül a Napjaink ismertetése.

Next