Köznevelés, 1983 (39. évfolyam, 1-43. szám)
1983-11-18 / 37. szám
A másik, általános műveltségi anyaggal koncentrálható fejezet a mutáció. Könnyű bizonyítani, hogy magát a jelenséget már nagyon régen észrevette az ember, és magyarázni is próbálta. Egyik ilyen magyarázat Hettiodórosz Sonsüldözött szerelmesek című regényében található. Perszinnának, az etióp királynénak leánya, Kharikleia szokatlanul fehér bőrű, mivel anyja „Androméda képére nézett, míg együtt voltak, és a gyermek a lelkébe belevésődő képhez vált hasonlóvá”. Még ősibb forrás a biblia. Olvassuk fel a 38., 39. pontot Mózes első könyvéből! Ez arról szól, hogyan kezd Jákob tarka juhokat tenyészteni, miután azokat kérte apósától béréül. A mutáció titkai A mutációk létrejöttét mindkét forrás helytelenül magyarázza. Érdekes és említésre méltó viszont a különbség. A gyakorlati állattenyésztő, bár a jelenség okát nem érti, számol a megjelenésével, és ki tudja használni annak előnyeit, sőt megfigyeli a jelenséggel kapcsolatos törvényszerűségeket is. Példa erre a 35., 36. pont. A gyakorlati szakember tudja, hogy a mutáció öröklődik. Ismét megemlíthetjük a József tetralógiát. Az örökléstanhoz természetesen javasoljuk Czeizel Endre könyveit: Az öröklődés titkai, Születésünk titkai és az Orvosbiológus szemével címűeket. Az utóbbi előnye, hogy irodalmi, zenei és képzőművészeti remekművekre hívja fel a figyelmet. Az öröklődő betegségek tanításakor a hemofiliával kapcsolatban történelmi példákra lehet hivatkozni, és meg lehet említeni néhány európai uralkodóházat, például az angol Viktória királynő leszármazottait. Erről pontos adatokat Anthony Smith: Testünk titkai című könyvéből ismertethetünk. Ezzel kapcsolatban említhetjük a nemrég vetített szovjet filmet, az Agóniát is. Az evolúciós elmélet kibontakozása című anyagrészt nem szeretik tanítványaink. Mechanikusan tanulják, az egyes tudósok munkásságát összekeverik. Ennek oka, hogy a történelmi hátteret nem ismerik eléggé. Az egész tudománytörténeti anyagot fölöleli Benedek István könyve: A tudás útja. A francia felvilágosodással kapcsolatban szintén érdemes az ő könyvére, a Párizsi szalonokra hivatkozni. A tudomány fellendülésével kapcsolatban a polgári átalakulásról, a polgárság szükségleteiről is beszélni kell. A francia forradalommal kapcsolatban javasolhatjuk Feuchtwanger: Balgák bölcsessége című regényét. Ugyanennek a szerzőnek szerteágazóbb, nagyobb időt és területet felölelő könyve a Rókák a szőlőben. Az emberré válás tanításával kapcsolatban illik ismertetni néhány, tőlünk idegen nézetet is. Ezek között, Európa közepén, napjainkban is legélőbb a biblia. Idézzük Mózes I. könyvének 1., 2., 26. és 27. pontját! A tanulók látókörének szélesítése kedvéért, azért, hogy megbizonyosodjanak róla, az ember mindig saját színvonalának, életmódjának megfelelően képzeli a transzcendens dolgokat, érdemes idézni a párhuzamos leírást Roark Bradford Ádám apánk és gyermekei című könyvéből. Végül feltétlenül javasolnunk kell Oparin és Bernál professzornak az élet keletkezéséről írt könyveit. Az élővilág evolúciójáról szóló anyagrészt legszebben Jókai Fekete gyémántok című regényének kezdő soraival lehet bevezetni. Ajánlható olvasmányok: Tasnádi Kubacska András: A mondák állatvilága, ősvilági utazás, ősállatok nyomában, és dr. Farkas Henrik Ősállatok, valamint Kádár Zoltán Sárkányok újjászületése című könyve. „Ha meghal a nap" A tankönyv utolsó anyaga, a környezetvédelem, természetvédelem eléggé szerteágazó. Említi például a Földön az utolsó évtizedekben végbement óriási változásokat. Ezt nem tudjuk megfelelően érzékeltetni, csak ha hivatkozunk a tévé egyik sorozatára, A megsebzett bolygóra és a Búvár című folyóirat cikksorozataira. Az urbanizáció következményeiről, a technika terjedésének hatásairól sokat beszélünk, néha a jövőt is megpróbáljuk elképzelni. Mindez könnyebb, ha elolvassuk Oriana Fallacci riportkötetét. Ha meghal a Napot. Ebben szerepel egy interjú Ray Bradbury-vel, akinek elbeszéléskötete nemrég jelent meg Marsbéli krónikák címmel. Szóba kerülnek még a tananyaggal kapcsolatban a környezeti ártalmak, neurotizáló tényezők, a valódi- és álalkalmazkodás is. Ezt az órát a legmegnyugtatóbban akkor fejezzük be, ha Benedek professzor néhány gondolatát olvassuk fel az Ideges emberek című könyvéből. Tudom, sok más irodalmi munkát is említhettem volna. Azt is tudom, mire mindezt leírtam, több olyan új könyv jelent meg, amelyre szintén lehetne hivatkozni. Remélem, tanítványaim között akad, aki ilyen előkészítés után ezeket meg is találja. KOHN IRÉN Szakmunkásképző iskola és könyvtára A könyv- és könyvtárhasználat egyik leghatékonyabb eszköze a könyvtári óra, továbbá az olyan tanórai feladat, melynek megoldásához lexikonok, kézikönyvek, szakkönyvek használata szükséges. (Az ilyen feladatok kitűzését azonban — különösen a módszer alkalmazásának kezdetén — a szokásostól nagyobb körültekintéssel kell végezni, nem fölösleges esetenként az iskolai könyvtárossal eléne megbeszélni.) E szemlélet elterjedése végett az iskolai könyvtárosoknak kell megtenniük az első lépéseket. Tapasztalatunk szerint ugyanis önképzésük és szervezett továbbképzésük során ők gyakrabban találkoznak a könyvtári órák módszertani kérdéseivel, mint a szaktanárok. Kezdeményezőkészségükre azért is szükség van, mert sok esetben az oktató-nevelő munka irányítói, az igazgatók és a szakmai munkaközösségek vezetői nem rendelkeznek a könyvtári órák szervezéséhez és megvalósításához szükséges módszertani ismeretekkel, tapasztalatokkal. Nagyon fontos, hogy a szakmai munkaközösségek munkaterveiben és a tanmenetekben ne csak általánosságban jelezzék a könyv- és könyvtárhasználatra nevelést, hanem bennük tételes feladatként kapjanak helyet a könyvtári órák. A könyvtári órák szervezése jelentős többletmunkát kíván a tantestület tagjaitól és az iskola könyvtárosától. A tanár és a könyvtáros közös munkájára és az átlagosnál jóval több időre van szükség az órára való felkészüléshez. Elengedhetetlen feltétel, hogy a könyvtár állományát ne csak a könyvtáros, hanem a tantestület is ismerje. Lényeges követelmény az is, hogy a könyvtári órák oldott légkörűek legyenek, mintegy motiválva a tanulókat arra, hogy legközelebb önállóan is szívesen térjenek be a könyvtárba. Intézetünkben, a kazincbarcikai 105. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskolában tanévenként 30—32 tanulócsoportban körülbelül 950 tanuló tanul. Az iskolai könyvtáros tagja az osztályfőnöki és a magyar—történelem szakmai munkaközösségnek, tanévenként munkaterveket (munkaterv-kiegészítést) készít, az intézet kulturális nevelőtanárával összehangoltan végzi munkáját, folyamatos kapcsolatban áll a város közművelődési könyvtárával. Az olvasóvá nevelés színterei, munkaformái 1. Kölcsönzés. 2. Olvasótermi használat: — szakmai és osztályfőnöki órákon kapott feladatok megoldásához nyújtott segítség; — vetélkedőkre, egyéb kulturális rendezvényekre való felkészüléshez nyújtott segítség; — folyóiratolvasás, zenehallgatás. 3. Könyvtári órák, csoportos foglalkozások. 4. Könyvtári rendezvények szervezése (iskolai vagy kollégiumi szintűek). 5. Osztályfőnöki órák témáihoz, nevelési értekezletekhez ajánló irodalom összeállítása. 6. Folyamatos tájékoztatás az új könyvek beszerzéséről és az osztályok könyvtárhasználatáról. Tanévenként 60—70 könyvtári foglalkozást tartunk. Az 1982/83. tanév munkatervének összeállításakor az iskolai könyvtáros az alábbi tervet készítette: Könyvtári órák tervezete a hároméves szakképzés folyamatában (Általános könyvtárhasználat) I. évfolyamon 1. óra: könyvtárbemutatás, könyvtárhasználati alapismeretek. 2. óra: osztályfőnöki óra keretében (tanterv II. témakör 3. téma) „A könyv jó barát”. II. évfolyamon 3. óra: osztályfőnöki óra keretében (tanterv IV. témakör 3. téma) „Általános és szakmai műveltség”. 4. óra: szakmai óra keretében lexikonok és kézikönyvek használata, a szakma — könyvtárunkban megtalálható — könyvei. 5. óra: irodalomóra keretében az irodalmi folyóiratok közül a Napjaink ismertetése.