Köznevelés, 1986 (42. évfolyam, 1-44. szám)
1986-01-03 / 1. szám
2 A Művelődési Minisztérium oktatáspolitikai hetilapja Főszerkesztő: Tóth László Kiadja az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat Felelős kiadó: dr. Petrus György igazgató Készült a Zrínyi Nyomdában, Budapest, 8612306/2001 Felelős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta ISSN 0133—0969 A szerkesztőbizottság elnöke: Gazsó Ferenc A szerkesztőbizottság tagjai: Balázs Mihály, az OPKM főigazgatója, Budapest; Borsos István gimnáziumi igazgató, Bncs; Gáspár László egyetemi tanár, Pécs; Grezsa Ferenc egyetemi docens, Szeged; Horváth Márton egyetemi tanár, Budapest; Hudy Endre általános iskolai igazgató, Csorna; Kelemen Elemér főosztályvezető, Művelődési Minisztérium; Kormos Sándor főosztályvezető, Művelődési Minisztérium; Kovács Lajos, a szombathelyi Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettese; Kuknyó János, a megyei pedagógiai intézet igazgatója, Nyíregyháza; Pápai Béla ny. főosztályvezető, Művelődési Minisztérium; Pataki Ferenc, az MTA Pszichológiai Intézetének igazgatója, Budapest; Petró András, a Tankönyvkiadó igazgatója, Budapest; Schvób Péter, a Bács- Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet pedagógiai igazgatója, Kecskemét; Szarka József egyetemi tanár, Budapest; Takács László, c. gimnáziumi és szakközépiskolai igazgató, Battonya; Tiba Imréné gimnáziumi igazgatóhelyettes, Budapest. A szerkesztőség munkatársai: P. Kovács Imre olvasószerkesztő Szoboszlay Béla tördelőszerkesztő Csontos Magda rovatvezető Novák Gábor rovatvezető Beke Mihály András Rácz-Székely Győző Speidl Zoltán Tibor Klára Valti Papp Ferenc A szerkesztőség címe: Budapest V., Vörösmarty tér 1. sz. Levélcím: Budapest, postafiók 182 1368 Telefon: 184-787 (közvetlen) vagy 176-222 A kiadóhivatal címe: Budapest VI., Révay utc., 16. sz. Telefon: 116-660. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V. József nádor tér 1. 1900, követlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215— 96162 pénzforgalmi jelzőszámra. A címlapon: Az Állami Balett Intézet fennállásának 35. évfordulója alkalmából jubileumi estet rendeztek a Fővárosi Operett Színházban. (Horvát Éva felvétele, MTI-fotó) E számunk szerzői: Benedek András szakképzési igazgató, OPI; Csik Attila gyakorlati oktatásvezető, Szekszárdi Franyó István, az OPI főmunkatársa; Gáti Ferenc egyetemi docens, ELTE; Győző Gyula igazgató, Budapest; Hartmann Iván igazgató, Ajka; Jáki László főosztályvezető, OOK, Budapest; Költői Ádám főiskolai tanársegéd, ELTE; Madarász Imre egyetemi hallgató, Budapest; Molnár Lóránt tanár, Győr; Paulina Éva újságíró, Szolnok; dr. Szederkényi János főiskolai adjunktus, ELTE; Tüskés Tibor író, Pécs; Újvári Márton tanár, Budapest; Varga Lászlóné igazgatóhelyettes, Szekszárd. KÖZNEVELÉS A művészetoktatás adatai Az 1984—85-ös tanév elején művészetoktatásban — zene-, tánc-, artista-, képző- és iparművészeti oktatásban — 82 ezer növendék vett részt. A különböző művészeti ágak oktatása 253 intézményben 5 ezer oktató irányításával folyt. Az állami zeneiskolákban — a Tudományszervezési és Informatikai Intézet statisztikája szerint —a növendékek száma a múlt tanévben meghaladta a 65 ezret. Az alsófokú zeneoktatás keretében 37 tanszakon — 27 klasszikus zenei és 10 jazz tanszakon — folyt fakultatív jellegű képzés. A 10 zeneművészeti szakközépiskolában — Budapesten, az öt megyei városban, valamint Békéscsabán, Kecskeméten, Szombathelyen és Veszprémben — csaknem ezerhétszáz növendék tanult. A zeneművészeti szakközépiskolákban 23 klasszikus zenei és 8 jazz tanszakon folyt képzés. Felsőfokú zeneoktatás a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán és a zeneiskolai tanárképző intézetben van. A főiskolán 25 tanszakon 1101, az 5 éves művészképzés keretében 433, a 3 éves tanárképző intézetben pedig 668 hallgató tanult az 1984—85-ös tanévben. A zenetanárok továbbképzése a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet szemináriumain történik, ahol 1984-ben 160 külföldi hallgató részére szerveztek különböző időtartamú előadássorozatot. Az Állami Balett Intézet az 1983—84. tanévtől felsőfokú intézményként működik, de összefogja a táncművészképzés teljes képzési idejét tízéves kortól a diplomaszerzésig. Az 1984—85-ös tanévben 287 növendék képzéséről gondoskodott az intézet a klasszikus balett, a néptánc, a táncelmélet és a társastánc szakon. Az Állami Artistaképző Intézetben a különböző szakokon 87-en tanultak a múlt tanévben. Középfokon a képző- és iparművészeti oktatás a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola nappali és esti tagozatán, a pécsi Művészeti Szakközépiskolában, valamint a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola képző- és iparművészeti szakain folyik. Ezekben az iskolákban 16 szakágon 713 fiatal tanul. Felsőfokon a Magyar Képzőművészeti Főiskolán — a nappali és a levelező tagozaton — 330, a Magyar Iparművészeti Főiskolán szintén 330 művészt képeztek 1984—85-ben. A Színház- és Filmművészeti Főiskola nappali tagozatán 127, az esti és levelező tagozatán pedig 95 hallgató tanult a múlt tanévben. Hivatásos nevelőszülők A Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet három évvel ezelőtt kísérletet indított a hivatásos nevelőszülői munkakör kipróbálására. Arra voltak kíváncsiak, hogy a munkaviszonyban álló, hivatásos nevelőszülők a hagyományos nevelőszülői munkáért járó állami juttatásokból és a gondozási díjból el tudják-e látni a gyerekekkel kapcsolatos tennivalókat. A budapestiek kezdeményezéséhez egy pedagógus és egy más foglalkozású szülő gondjaira bíztak tizenhat gyereket, akiknek a vonásai megegyeztek a nevelőszüleik személyiségjegyeivel — elsőként a Heves megyeiek csatlakoztak. Egy évvel később, amikor a Pénzügyminisztérium egy és negyedmillió forintot adott a kísérlet kiterjesztésére, Pest, Somogy, Vas és Veszprém megyében is elkezdték a munkát. Ettől kezdve nyolc családban negyven állami gondozott gyereket neveltek hivatásos nevelőszülők. A kísérletet nemrég értékelték a szakemberek, akik megállapították, hogy a legszerencsésebb az 1—3 év korkülönbségű gyerekek együtt nevelése, továbbá értelmi fogyatékos gyereket csak akkor érdemes nevelőszülőhöz adni, ha annak szakszerű nevelése a családban vagy a településen megoldható. Kiderült az is, hogy a hivatásos nevelőszülői hálózat kiépíthető, ezért a Művelődési Minisztérium ebben az évben tovább folytatja az idevágó kísérleteket, és újabb tíz hivatásos nevelőszülői családot kapcsol be a munkába. A tankönyvellátásról Elkészíttette az 1985—1986-os tanév tankönyvellátásának mérlegét az Állami Könyvterjesztő Vállalat, melynek 530 budapesti alsó- és középfokú iskola tanulóihoz kellett a könyveket eljuttatnia. A vállalat mintegy hatmillió-hatszázezer tankönyvet forgalmazott a jelenlegi tanévben, megközelítően 52 millió forint értékben. A frissen készült öszszegzés szerint, noha nem minden gond nélkül, de lényegében kielégítően folyt le a tankönyvek értékesítése. Bizonyos tankönyveknél elosztási gondok adódtak, részben a nyomdák hibájából, de az iskolák igénylései sem voltak mindig pontosak, s a vállalat raktáraiban is történtek hibák. A vállalat az idei tapasztalatokat is felhasználva már a következő tanév tankönyvellátásának megszervezésén dolgozik. Fontosnak tartják az iskolák még jobb tájékoztatását, szeretnék, ha a minisztérium időben intézkedne a tankönyvek törléséről, az új kiadványok bevezetéséről, új szakok engedélyezéséről. Elosztási és adminisztrációs változtatásokat is terveznek, s javasolják, hogy a tankönyvek árusítása már a tanév kezdetét követő néhány napon belül induljon meg, mert a korábbi egy hetet túlságosan hosszúnak tartják. A SZERKESZTŐSÉG FELHÍVÁSA Kérjük szerzőinket, hogy a honorárium zökkenőmentes kifizetése érdekében a pontos, irányítószámos lakcímükön és beosztásukon kívül a személyi számukat is írják meg, mert enélkül a honorárium nem fizethető ki.