Köznevelés, 1990 (46. évfolyam, 1-42. szám)

1990-01-05 / 1. szám

2 KÖZNEVELÉS A Művelődési Minisztérium oktatáspolitikai hetilapja Mb. főszerkesztő: P. Kovács Imre Kiadja az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat Felelős kiadó: dr. Király G. István igazgató Készült a Zrínyi Nyomdában Budapest, 90.2306/01-66-22 Felelős vezető: Grasselly István vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta ISSN 0133-0969 A szerkesztőség munkatársai: Tibor Klára tördelőszerkesztő Novák Gábor rovatvezető Beke Mihály András Horváth Sz. István Miksa Lajos Rácz-Székely Győző Szikra János A szerkesztőség címe: Budapest V., Vörös­marty tér 1. Levélcím: Budapest, Postafiók 182, 1368. Telefon: 118-4787 (közvetlen) vagy 117-6222. A kiadóhivatal címe: Budapest VI., Révay utca 16. Telefon: 111-6660. Ter­jeszti a Magyar Posta. Előfizethető bár­mely hírlapkézbesítő postahivatalban, a pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodában (HELIR) Budapest Xm„ Lehel utca 10 A. — 1900 — közvet­lenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. A címlapon: Új budapesti gimnázium a Városmajorban (Nagy Lajos felvételei) E számunk szerzői: Balog Géza ny. tanár, Veszprém; Fodor Andorné ny. tanár, Budapest; Galgóczi Ferenc tanár, Túrkeve; Hoffmann Rózsa igazgató, Budapest; Kocsis József igazgató, Szentlőrinc; Kovács József egyetemi ad­junktus, Szeged; Lengyel Boldizsárné ta­nár, Szolnok; Rados Péter András mód­szertani vezető, Budapest; Szabó Balázsné igazgató, Budapest. Levél a miniszternek Nyolc szakszervezet — a Felsőokta­tási Dolgozók Szakszervezete, a Tu­dományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Tudományos Dolgozók Szakszervezete, a Művészeti és Tájé­koztatási Szakszervezeti Szövetség, a Pedagógusok Szakszervezete, a Peda­gógusok Demokratikus Szakszervezete, a Humanitás Gyógypedagógusok De­mokratikus Szakszervezete és a Ma­gyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete — közösen intézett le­velet Glatz Ferenc művelődési mi­niszterhez. A következő szöveggel: „A köz- és felsőoktatás területén működő szakszervezetek elfogadhatat­lannak ítélik meg az 1990. évi állami költségvetési javaslat oktatásügyre vo­natkozó elképzeléseit. Az Országgyűlés novemberi ülés­szakán első olvasatban tárgyalt költ­ségvetési tervszámok nem felelnek meg az érintett szakszervezetekkel egyetértésben született szeptember 6-i megállapodásnak. Úgy ítéljük meg, hogy ezzel a kormányzat megsértette a szakszervezetek törvényben rögzített jogait. Ennek tisztázására, további teendők megbeszélésére elkerülhetetlennek tartjuk, hogy az érintett szakszerve­zetek képviselőivel, még a parlament decemberi ülésszaka előtt, személyesen találkozzék. Reméljük, hogy a találkozó szüksé­gességét ön is belátja, mert a tárgya­lások elmaradásából fakadó következ­ményekért a felelősség a kormányza­tot terheli.” Miről van szó? A Pedagógusok Demokratikus Szak­­szervezete A kormány nem állja a szavát! című kiáltványában részben megvilágítja a levél hátterét. Most ebből idézünk: „1988-ban a pedagógusok átlagbére« az anyagi ágazatok szellemi dolgozói átlagbérének csupán a fele volt. 1989-ben az oly nagy változásiként beharangozott és végrehajtott közpon­ti intézkedésekkel átlagbérük mind­össze bruttó 1197 forinttal nőtt. Ez le­maradásukat a többi szellemi dolgozó béréhez képest nem csökkentette­. Szeptemberben Glatz Ferenc műve­lődési miniszter 1990. januári , 20 százalékos béremelésről, ezen felül 4 milliárd forintos „egyszeri bérintéz­kedésről” nyilatkozott. A Parlament novemberi ülésszakára a 20 százalék­ból már csak 16 százalék lett. Ennek ellenére a pedagógusok a 20 százalé­kot megkaphatják az oktatásban fog­lalkoztatott technikai dolgozók rová­sára, akiknek a 16 százalékból így mintegy 5 százalék maradna.” Ez ellen tiltakozott a PDSZ. A bérfejlesztések parlamenti garanciá­ját követelte, és azt, hogy a Pénzügy­minisztérium hozza nyilvánosságra: milyen forrásokból kívánja előterem­teni a bejelentett béremelést. Glatz Ferenc miniszter 1989. decem­ber 15-én találkozott a nyolc szakszer­vezet képviselőivel. A megbeszélésen tisztázták: a tervezett fizetésemelést egyik fél sem tartja kielégítőnek. Ja­vaslat született, amely szerint három­éves programot kell kidolgozni a­­más értelmiségi pályáktól való súlyos el­maradás pótlására. A szakszervezetek képviselői közül többen felvetették, hogy nem mind­egyik érdekképviseleti szervezetet von­ták be a döntések előkészítésébe, s el­mondták: a béremeléshez bérreform­nak kell kapcsolódnia. A miniszter a megbeszélést hasznosnak ítélte. Nem kell jellemzést írni a továbbtanuló nyolcadikosokról Kelemen Elemér művelődési minisz­terhelyettes 1989. december 19-én kör­levélben értesítette valamennyi tanács szakigazgatási­­szervét (művelődési osztályát) a következőkről: „Kérem, szíveskedjék rövid úton tá­jékoztatni valamennyi általános és kö­zépiskola igazgatóját arról, hogy a művelődési miniszter hatályon kívül helyezte a 13/1986. VIII. 1. MM számú rendelet 35. paragrafusának 2. bekez­dését. Ennek megfelelően nem kell jel­lemzést kiállítani a továbbtanuló 8. osztályos gyerekekről. A középfokú is­kolába­­ történő jelentkezés azonban továbbra is a központilag előírt jelent­kezési lappal történik. A rendelet mó­dosítása a­­Magyar Közlönyben hama­rosan­­megjelenik.” A lényeg tehát: A jelentkezési lap marad, ám a nyolcadikos osztályfőnö­köknek nem kell jellemzést írniuk a továbbtanulásra jelentkező tanulókról. Hírek — Tavaly az Országos Tudományos Diák­körök munkájában mintegy két­ezer főiskolai és egyetemi hallgató vett részt, közülük csaknem ezren kaptak valamilyen díjat, nyolcvan­­nyolcan pedig a Pro Scientia arany­érmet vehették át.­­ Az Idegennyelvi Továbbképző Központ és a Cambridge-i Egyetemi Vizsgaközpont megállapodása értelmé­ben 1990 nyarán már nemzetközi szisz­téma szerint lehet nyelvizsgát tenni Magyarországon.­­ Somogy megyében az idei nyol­cadikosok 24 százaléka gimnáziumban, 27 százaléka szakközépiskolában, 49 százaléka pedig szakmunkásképző is­kolában kíván továbbtanulni. Az or­szágostól jelentősen eltérő arány a gimnáziumokban van, ahová három­négy százalékkal kevesebben jelent­keznek az országos átlagnál.­­ Egykori tanyai tanítók és fiatal pedagógusok találkoztak december 14- én­­Békéscsabán a Padrac Lajos Ál­talános Iskolában, ahol tantestületi emlékülést tartottak a csabaszabadi, a fényesi és a kismegyeri tanyai is­kola nevelőinek részvételével.­­ Kanadában évenként 2,2 ezer USA-dollárt fordít az állam egy ál­talános iskolai tanuló taníttatására, Franciaországban 2,8 ezer, az NSZK- ban 1,9 ezer dollárt, Magyarországon pedig 8-15 ezer forintot.

Next