Köznevelés, 1997 (53. évfolyam, 1-41. szám)
1997-10-03 / 30. szám
II Szolgáltató pont Imeretes, hogy az ország negyvenkét településén működik szolgáltató pont tantervi adatbankkal, melyet az Országos Közoktatási Intézet folyamatosan tölt fel. Ezeken a szolgáltató pontokon juthatnak hozzá az iskolák, a pedagógusok azokhoz a tantervekhez, amelyek alapján elkészíthetik a magukét. Ilyen szolgáltató pont üzemel Budapesten az V. kerületben, a Vármegyeházán, a Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet könyvtárában. ▼ A könyvtárban 1996-ban kezdődött el az OKI tanterveinek begyűjtése. Hetven tantervből állt a kínálat akkoriban, ma már 310-ből válogathatnak az érdeklődők. Hányan fordulnak meg itt naponta? - kérdeztem Gémyi Ferencné könyvtárvezetőt. - Négyen-öten, főként Pest megyeiek, de ma járt nálunk egy gimnáziumi tanárnő Csíkszeredáról is. A mienkhez hasonló tanterváltásra készülnek, eljött tájékozódni. - Telefonon is adnak tanácsot, eligazítást? - Ötpercenként szól a telefon. Sokan a tantervi készletre kíváncsiak, kevesebben egyetlen tanterv tartalmára. Legtöbben a kinyomtatott anyagot keresik. Nálunk azonban számítógépen - az interneten is - van meg az anyag, illetve CD-n és lemezen. Aki bejön, az öt perc alatt kikeresheti a gépen a neki szükséges tantervet. Százhúsz forintért adunk lemezt és száz forintért másoljuk rá a kívánt anyagot. Aki lemezt hoz, az csak a másolásért fizet. Papírra másolva oldalanként tíz forintot kérünk. Ez kissé költséges, hiszen van 300 oldalas tanterv is, és a legkisebb terjedelmű se kevesebb hatvan oldalnál. - Milyen tanterveket keresnek elsősorban? - Változatos az igény. Nagyon népszerű a matematika, az informatika, a számítástechnika, a történelem és a magyar. Szerencsére mindegyikből van kínálat, nem kell eggyel beérnie az érdeklődőnek. - Külön készültek tantervek hátrányos helyzetű gyerekeket oktató vagy városi, falusi iskoláknak? - Nincs ilyen megkülönböztetés. Ám feltűnően sokan keresik az osztatlan kisiskola tantervét. A Vas megyei tantervhez óvodai program is társul. Kisebb településekről érdeklődnek iránta. - Pest megye nemzetiségi településekben gazdag. Iskoláiknak van elég kínálat? - Nincs. Egyelőre hiányoznak a fogyatékosok oktatásához szükséges tantervek is. Pedig a kereslet nagy irántuk. Néha olyan szakma oktatásának a tanterveit is keresik nálunk, amely nem szerepel az Országos Képzési Jegyzékben. - Egyetlen számítógépet látok. Elég ez a munkájukhoz? - Kétségtelen, nincs mindig mód a géphez ültetni a pedagógust, hogy keresse meg a neki tetsző tantervet. Viszont a katalógusból kinézheti a számát, és így könnyen rátalálunk az adatbankban. - Általában a számítógéphez értő tanárok jönnek ide az iskolákból? - Többségük ért valamilyen szinten a gép kezeléséhez, némelyek pedig tanítják az informatikát, a számítástechnikát az iskolájukban. Ők bizonyára szívesen keresnék meg és olvasnák el a gépen a tantervet. Gép azonban csak egy van, ez is a Soros Alapítványtól. - Úgy látom, a helynek is szűkében vannak. - Igen, sőt a minisztériumtól megkapjuk tizenkilenc iskola díjnyertes tantervét (tizenkilencszer háromszáz példány), hogy eljuttassuk a megye iskoláiba. Eddig hat iskola tanterve ér Tanulólétszám és órakeret A pedagógiai program és a helyi tanterv megtervezéséhez - kiindulópontként - szükség van az adott intézmény működési kapacitásának meghatározására. Alapja az iskola tanulólétszáma, csoportszáma évfolyamonként. Ennek figyelembevételével lehet meghatározni az intézmény törvényben rögzített kötelező tanórai foglalkozásainak számát. Nagyon fontos tudnivaló, hogy az intézmény kapacitásának meghatározásakor tekintettel kell lenni a településen és/vagy az iskola természetes beiskolázási körzetében várható demográfiai változásokra, hiszen a pedagógiai program, az iskola helyi tanterve s minden más működéssel kapcsolatos dokumentum hosszabb időre készül. A fenntartó fontos feladata - a konkrét intézmény működési körülményeinek ismeretében (osztálytermek száma, nagysága, a tanulók elhelyezésének egyéb feltételei, komfortosság, életkor megkívánta objektív körülmények stb.) - hosszabb távra meghatározni az intézmény kapacitását. A közoktatási törvény 52. paragrafusa az évfolyamonkénti tanulólétszám alapján lehetővé teszi a tanulók kötelező tanórai foglalkoztatásának meghatározásával a kapacitás kiindulópontjának (heti vagy éves iskolai kötelező óraszáma) megállapítását. A számításkor figyelembe kell venni a tanulók összetételét, jellemzőit (például a fogyatékos tanulók oktatására kötelező habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokat kell biztosítani stb.). Az ily módon meghatározott heti órakeret kiegészül nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokkal, melyek meghatározásánál a számítás alapja a tanulók évfolyam szerinti megoszlása (az 1-3. évfolyamon például a kötelező tanórai órakeret 10 százaléka, a 11-13. évfolyamon 60 százaléka stb.). A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete tovább bővül a kötelező tanórai foglalkozások időkeretének 5 százalékával a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása érdekében szervezett foglalkozások céljára. Lényeges tudnivaló, hogy az iskola - helyi tanterve szerint - a számára meghatározott időkeretet az 52. paragrafus figyelembevételével szabadon átcsoportosíthatja az egyes évfolyamok között, vagyis nem kötelező például az 1-3. évfolyamon heti 20 kötelező, plusz 2 választható tanórai foglalkozást biztosítani. Mely tényezők figyelembevételével célszerű meghatározni az évfolyamonkénti tanórák számát? Fontos ismérv a tanulók szociokulturális helyzete (a kulturális alapkészségek elsajátítására való felkészültsége); az iskola szakmai programja (helyi tanterve); a nevelőtestület aktuális összetétele (a tanítók és tanárok aránya), a fenntartó esetleges speciális igényei stb. ▼ A rendelkezésre álló órakeret évfolyamok, párhuzamos tanulócsoportok, műveltségi területek és tantárgyak közötti arányainak meghatározásához (az iskola óratervének elkészítéséhez) számos szempont figyelembevételével nagyfokú szakmai önállóság társul, bizonyos keretek között e döntés a nevelőtestület és az iskolavezetés feladata. Megkönnyíti ezt a döntést, ha a fenntartó azzal segíti az iskola tervezőmunkáját, ha meghatározza azokat a feltételeket, amelyek esetén kész a pedagógiai program jóváhagyására. Ezek a következők: hogy az előbbi módon meghatározott heti vagy éves óraszámának minimuma mellett az iskola milyen speciális igények kielégítésére milyen további kapacitást (óraszámot) tud, kíván biztosítani; hogy a feltételek meghatározása mellett milyen további feladatokat jelöl meg az iskola számára (például speciális tantervű, emelt szintű foglalkozások meghatározott évfolyamokon és műveltségi területeken); a különleges bánásmódot igénylő tanuló (hátrányos helyzetűek, különleges tehetségígérettel kecsegtetők, részképesség-zavarral bírók stb.) speciális fejlesztő programja stb.; az iskolák közötti együttműködéssel megszervezett közoktatási feladat (például diszlexia - prevenciós szűrés, illetve speciális foglalkozás, rászoruló tanulók különleges szociális ellátása stb.); az iskola alapító okiratában szereplő egyedi feladat, például két tanítási nyelvű oktatás stb. A fenntartó a feladat meghatározásakor minden esetben köteles megjelölni a feladat ellátásához meghatározott feltételeket (óraszám, különleges felkészültségű szakember foglalkoztatása, speciális taneszköz, sajátos csoportszoba stb.). Az iskola pedagógiai programjának elkészítésekor valójában mindezen tényezők együttes figyelembevételével számolhat a rendelkezésre álló kapacitással. Hasznos, ha a pedagógiai program megtervezése előtt az intézmény meghatározza a szakmai feladatok megoldására rendelkezésére álló éves összes órakeretet. Ebben az esetben tudja ugyanis a legszabadabban megtervezni (feladatok, évfolyamok, szakemberek között elosztani) szakmai programját. A pedagógiai program, a helyi tanterv megtervezésének lényeges feltétele az iskola rendelkezésére álló tanári kar, szakembergárda. A tervezés időszakában fontos körülmény kialakítani az egyes meghatározott kompetenciával rendelkező szakemberek helyi tanterv szerinti tevékenységét is. Ennek első lépése a létszám meghatározása. A közoktatási törvény az intézmény rendelkezésére álló éves kapacitás (óraszám) alapján lehetővé teszi a kötelező órák és a kötelező órák alóli, meghatározott feladatokhoz kötött részleges mentesítés (órakedvezmény) figyelembevételével ennek meghatározását. Az intézményvezetés felelőssége az ily módon számolt létszám és a tényleges létszám összehasonlítása, figyelembe véve a rövid távon esetlegesen bekövetkező „természetes” változásokat: nyugdíjazás, gyermekgondozási szabadság, továbbtanulás stb. A meghatározott létszám és a Kjt. szerinti besorolás ismeretében a bér és járulékos költségek megtervezése is lehetséges. Látható tehát, hogy a közoktatási törvény - a fenntartó és az iskola együttműködésével - lehetővé teszi a közoktatási intézmények tevékenységének feladat szerinti tervezését, vagyis a feladatfinanszírozásra való áttérést. Ebben a megközelítésben a pedagógiai program az intézmény szakmai alapdokumentuma, amellyel az iskola bemutatja azt a szakmai tevékenységet, amely finanszírozása alapjául szolgál. Vagyis: a pedagógiai program az intézményfinanszírozás alapja. Ez a magyarázata annak, hogy szakmailag nagyon indokolt a pedagógiai program „ceruzás”, vázlatos, ám a kapacitás tekintetében kidolgozott változatának egyeztetése a fenntartóval, még mielőtt végleges szakmai kidolgozása, nevelőtestületi elfogadása és fenntartói jóváhagyása megtörténne. PŐCZE GÁBOR Köznevelési NAT-MŰHELY kezett meg, de Pótha Csaba és Sári Csaba kollégámmal most is törjük a fejünket, hogyan növelhetnénk meg a teret a szobában. N. G. :