Köznevelés, 1997 (53. évfolyam, 1-41. szám)

1997-10-03 / 30. szám

T­íz megyei pedagógiai intézet kapcsoló­dott be az Országos Közoktatási Intézet irányításával részben már befejező­dött, részben még folyamatban levő multi­­plikátori képzésbe. E képzés során megyén­ként harminc, összesen háromszáz pedagó­gust készítenek fel arra, hogy szakmai taná­csaikkal segítsenek az iskoláknak tető alá hozni pedagógiai programjaikat, helyi tan­terveiket. Kik és milyen tanfolyamokat elvé­gezve lettek-lesznek multiplikátorok? - kér­deztük Pőcze Gábort, az Országos Közokta­tási Intézet megbízott főigazgatóját. - Általában szaktanácsadókból lesznek multiplikátorok. Olyan pedagógusokból, akik eddigi munkásságuk során már bebi­zonyították, hogy jártasak a tantervelmélet­ben, a tantervkészítés, a programalkotás gya­korlatában. Rendszerint mi kértük fel őket a tanfolyam elvégzésére. — Minden megyében azonos volt a képzés tar­talma? - Nem. Tolna megyében a helyi tanterv összeállításához és értékeléséhez adott mu­níciót a tanfolyam. Győr-Moson-Sopron megyében a minőségbiztosítás volt a téma. Az elkövetkező évek, évtizedek egyik legfon­tosabb iskolai, pedagógiai kérdése lesz a mi­nőség. Kiváltképpen az iskolafenntartók szempontjából, de a szülők szemszögéből is. Veszprém megyében a tantárgyi mérésekkel összefüggő teendőkről rendezték a tanfolya­mot. Arról van szó, hogy a szakszerű mérés­hez megfelelő mérőeszközök kellenek. Nem mindegy, milyen módszert alkalmaz a tanár a tanulói teljesítmény megállapítására. Va­lószínűleg megnő az érdeklődés a mérések iránt is az elkövetkező években, hiszen a he­lyi tanterv, a pedagógiai program használ­hatóságának jó mutatója a tanulói teljesít­mény. Noha az óvodai program bevezetésé­re csak 1999-ben kerül sor, indítottunk a program elkészítésére felkészítő multipliká­­tori tanfolyamot is. - Az iskolafenntartóknak nem indítottak to­vábbképzést? - De, Vas megyében. Ezt tartom talán az egyik legfontosabb multiplikátorképző tan­folyamnak. Az iskolafenntartók fogadják el vagy adják vissza az iskolának a helyi tanter­vet, a pedagógiai programot. Ha tudják, mi­lyen szempontok szerint tegyék mérlegre az iskolák alkotásait, akkor talán kevesebbet ta­lálnak majd súlytalannak. Indítottunk tan­folyamokat a NAT új műveltségi tartalmai­nak kidolgozására is. Ilyen például a tánc­dráma, az informatika, a könyvtár vagy a médiaismeret.­­ A multiplikátorok tehát az iskolák közelében levő szaktanácsadók, akik könnyebben elérhetők, mint a szakértők vagy az országos intézmények neves szakemberei. Csakhogy a tanár, az iskola­­fenntartó szemében mérvadóbb az országos szak­­tekintély szava a multiplikátorénál. Nem lesz eb­ből konfliktus? - Mi azt szerettük volna elérni a multipli­kátorok képzésével, hogy számos szakember legyen az iskolák közelében, ne kelljen min­denhonnan az úgynevezett országos hírű szakemberekhez fordulni. Egyrészt, mert nem érnek rá mindenhova elmenni, más­részt pedig fölösleges is, hiszen a multipli­kátorok is meg tudják adni a tantervek, a pedagógiai programok elkészítéséhez szük­séges segítséget. Ráadásul a tanfolyamok résztvevőit nem mi választottuk ki, hanem a helyi szakmai szolgáltató szervezetek. Igye­keztek olyan szaktanácsadókat küldeni, akik a településükön, a régiójukban már bizonyos szakmai tekintélyre tettek szert. Bízom ben­ne tehát, hogy szívesen fordulnak hozzájuk segítségért az őket többnyire személyesen is ismerő tanárok, igazgatók. Mellettük szól még egy fontos érv: ők jobban ismerik a he­lyi körülményeket, mint a Budapestről ér­kező kutató. Márpedig a pedagógiai progra­mok, tantervek elkészítéséhez kell a helyis­meret. - Honnan értesülhetnek az iskolák a multipli­kátorok nevéről, címéről, telefonjáról? - A névsor megjelenik az interneten. Tu­dom, egyelőre csak kevés iskolában van in­ternet, de a megyei pedagógiai intézetek hír­levele minden iskolába eljut, és ebben is ol­vasható lesz a multiplikátorok listája. Érte­sülhetnek róluk az érdeklődők a megyei pedagógiai irodákban, a NAT-szolgáltató pontokon egyaránt. NOVÁK GÁBOR : Multiplikátor-képzés A tanterv- és programírások segítői lesznek H­etek óta közöljük lapunkban a Socra­tes Nemzeti Iroda pályázati felhívását. Ismeretes, hogy az Európai Unió ok­tatási programjaiban Magyarország is részt vehet. Például a Socrates elnevezésű prog­ramban, melynek három akciójára novem­ber 1-jéig jelentkezhetnek az érintettek ha­zánkban és az Unió tagországaiban egya­ránt. A Comenius I, a Lingua B és E akció­ba való bekapcsolódásról minden tudnivaló elolvasható a pályázati kiírásban. Mi arra kértük Horváth Bélát, a Socrates Nemzeti Iroda vezetőjét, hogy elsősorban a pályázat­tal összefüggő, gyakorlati tennivalókról tá­jékoztassa olvasóinkat. - Ha egy debreceni tanár elhatározza, hogy az iskola tanítási, nevelési vagy egyéb programjával szeretné megismertetni a római vagy a nantes-i gimnáziumot, akkor mi a teendője az akcióhoz szükséges támogatás elnyeréséért? - Ha már van kapcsolatuk olasz és francia iskolával, akkor érdemes velük próbálkozni a program közös kipróbálása ügyében. Ha sikerül, és mindhárom iskolában elindul a program, akkor az irodától kapnak hozzá anyagi támogatást. Előfordul, hogy az emlí­tett debreceni iskolának nincs kiszemelt társintézménye sem Rómában, sem Nantes­­ban. Ebben az esetben forduljanak hozzánk, és mi a francia, illetve az olasz nemzeti iro­da segítségével megpróbálunk szerezni ne­kik fogadókész iskolát. Egyébként a közös program beindítását előkészítő utazás költ­ségeit is tudjuk fedezni az érintett tanárnak. - Semmilyen űrlapot nem kell kitölteniük? - De igen. A tőlünk vagy a regionális iro­­dáinktól kapott űrlapot minden kérelmező­nek ki kell töltenie. Megjegyzem, az ország tizennégy településén található irodák cím­listája olvasható a Köznevelésben megjelent felhívásban. - Ennek az akciónak a célja az iskolák közötti együttműködés elősegítése? - Pontosan. Legalább három iskola együttműködése valamilyen programban. Egy magyar és két uniós tagállam iskolája. A cél az oktatás tartalmának gazdagítása, a közös munka eredményeinek beépítése a he­lyi tantervekbe. - Diákok is utazhatnak a társiskolába a Come­nius I akció keretében? - Nem, erre nincs lehetőség. - Jól érti a pályázat szövegét az a nyelvtanár, aki külföldi nyelvtanulásához számít anyagi tá­mogatásra? - Erre szolgál a Lingua B akció. Az isko­lai vagy nyelviskolai németet, angolt stb. ta­nító tanár kettő-négyhetes továbbképzésé­nek költségét megtéríti, pontosabban a ta­nár helyett kifizeti az iroda, ha a tanár kitöl­ti az űrlapot, és elfogadják a pályázatát. Ide­gen nyelvi továbbképzésre, a célnyelv töké­letesítésére az Európai Unió tagországaiba, illetve Norvégiába, Izlandra és Liechten­steinbe lehet pályázni. - Iskolai tanulócsoportoknak a Lingua­r akció ad lehetőséget a külföldön való nyelvgyakorlásra, -tanulásra. Hogyan? - Ez a program legalább tizennégy éves korúaknak, tíz személyből álló tanulócso­portoknak szól. Maradva a debreceni példá­nál, a tanárnak van legalább egy tíz tagú, ti­zennégy éves tanulókból álló csoportja, és szeretné, ha a német nyelvtudásukat külföl­dön tökéletesítenék a tanítványai. Hozzánk fordul segítségért, és mi megadjuk a fogadó iskola címét, telefonját, s fölvehetik velük a kapcsolatot. Ha megállapodnak a cserében - a külföldi csoport viszonozza a látogatást -, és a program is jó, akkor mi támogatjuk a legalább tizennégy napra szóló kint tartóz­kodást. Fontos tudni, hogy ha például a deb­receniek kijutnak Münchenbe, ott ne a né­met nyelvórán vegyenek részt, hanem kap­csolódjanak be például a biológiai vagy egyéb gyakorlatokba, ott kamatoztassák, tö­kéletesítsék a német nyelvismeretüket. E program célja a többi között az idegen nyelv eszközként való használata is.­­ Akik lekésik a jelentkezést november 1-ig, azok mikor próbálkozhatnak újra? - A következő pályázat márciusban lesz. - Az uniós programokban való részévétel men­­tesíti a tanárt a hétévenként kötelező továbbkép­zés alól? - Ismereteim szerint csak a nyelvtanárok esetében. N. G. - Amit a Socratesről tudni kell TÁJÉKOZTATÓ 1997. 30. szám

Next