Köznevelés, 2005 (61. évfolyam, 1-41. szám)
2005-01-14 / 2. szám
61. évfolyam 2. szám 2005. január 14. Ez a rendszer nem kedvez a szegényeknek A jászladányi eset kapcsán az iskolai elkülönítés jelenségéről tartott előadást Kertesi Gábor közgazdász a SuliNova Szabadegyetemen. Kertesi Gábor és Kézdi Gábor jövőre megjelenő tanulmánya nemzetközi és hazai kutatási eredményekkel alátámasztva rendkívüli alapossággal járja körül az általános iskolai szegregáció kérdését. Kertesi Gáborral beszélgettünk. - Mit ért szegregáción? Milyen formái vannak a szegregációnak? - Ha eltérő társadalmi státusú gyerekek más-más iskolákba járnak, ennek egyik alapvető oka a lakóhelyi elkülönülés; az, hogy a jobb társadalmi státusú emberek jobb, a rosszabb társadalmi státusúak pedig rosszabb lakóhelyi környezetben élnek. Magyarországon azonban a lakóhelyi elkülönülés mértékén felül különülnek el az iskolarendszerben a társadalmi rétegek. Az iskolai szegregáció ezt jelenti. Fontos kérdés, hogy milyen társadalmi mechanizmusok hozzák létre ezt a fajta túlzott elkülönülést, és ha ez létrejön, akkor mik a következményei. Az elkülönítő mechanizmusoknak két jellegzetes típusa van. Az egyik típus az, amikor az alacsony társadalmi státusú csoportot adminisztratív eszközökkel különítik el, például a jászladányi esetnél. Hasonló jelenségről számolt be Ladányi János szociológus: a Csereháton létrejött egy iskolatársulás, közösen tartanak fenn iskolákat, mivel külön-külön nem tudnának. Két iskolát hoztak létre: egy rosszabbat és egy jobbat, és a rosszabbikba buszoztatják a romákat, a másikba a többi gyereket. Általában nagyon jó ideológiákat szoktak az ilyen történetek mellé keríteni. Az iskolai szegregáció másik típusa spontán, decentralizált jellegű: a szegregáció megnövekedett szintje a rendszerváltozás óta szabaddá vált iskolaválasztás nem szándékolt következménye. Milyen módon képes a szabad iskolaválasztás az iskolai szegregáció mértékét növelni? Más országokban ez hogyan van? - A szabad iskolaválasztás magyarországi rendszere igen ritka kivételnek számít az egész világon. Néhány kivételtől eltekintve a fejlett országokban olyan rendszer működik, amilyen nálunk is működött a nyolcvanas évek végéig: a gyerek egy körzeti iskolához tartozik, és csakis ebbe a körzeti iskolába lehet beíratni állami költségen. Ha valakinek az adott iskola nem tetszik, két dolgot csinálhat: vagy elköltözik, vagy tandíjköteles magániskolába íratja a gyerekét. A magyarországi rendszerben is van körzeti iskola mindenkinek, de a szülőnek nem kötelező oda beíratnia a gyermekét. Az iskolák pedig gyakorlatilag ellenőrizhetetlenül válogathatnak a kívülről jelentkező gyermekek közül. Ez a rendszer egyfelől univerzálisan piaci alapokra helyezte az állami közoktatás rendszerét, másfelől azonban nem vonta le a kerülőutakon érvényesülő társadalmi következmények anyagi konzekvenciáit. Ezzel pedig roppant módon megnövelte az iskolák közötti különbségeket. - Milyen módon? - Két mechanizmus is gondoskodik erről. Az egyik az, ahogy a szülők keresnek gyermekeiknek a körzeti iskolánál jobb iskolát. Például: ha a szülőnek nem tetszik a körzeti iskola, választhatja a szomszédos településen lévő iskolát. Gondoljunk csak bele, melyek azok a tényezők, amelyek ezt a döntést befolyásolják, és ezek kiknek kedveznek, és kiknek nem. Állítom, hogy szisztematikusan a középosztálynak kedveznek. A szegények nem nagyon tudnak élni a megnövekedett választási lehetőségekkel. Egy középosztálybeli szülőnek kevésbé számít, hogy a gyerek ingáztatása mibe kerül. Magasabb jövedelméből ki tudja fizetni. Ezzel szemben számos szegény család számára már a Volán-buszbérlet ára is visszatartó erő. Egy másik különbség az, hogy a szegény családokban a szülők többnyire iskolázatlanok. Egy iskolázatlan szülőt a körzeten kívüli jobb iskola már eleve másként fogad, amikor az a gyerekét oda szeretné beíratni. A kulturális tőke is számít. Azután: egy iskolázatlan szülőnek gyakran eszébe se jut, hogy más iskolába is járathatná a gyerekét. Nehezebben tudja végiggondolni a problémát, vagy ha mégis, akkor nem biztos, hogy átlátja az iskolaválasztékot. Másrészt annak, hogy a gyerek jobb általános iskolát jár ki, akkor van igazán jelentősége, ha a család tovább akarja taníttatni a gyereket. Egy szegény család ezt kevésbé engedheti meg magának, hiszen akkor huszonvalahány éves koráig el kell tartani a gyereket. - Mi a helyzet a fogadó oldalon? - A fogadó oldalon az történik, hogy az iskolák igyekeznek maguknak minél kedvezőbb körülményeket teremteni, vagyis minél több és minél „jobb” diákot találni. Az iskolának érdeke, hogy feltöltse a férőhelyeit, különben be fogják zárni. Ez minden iskolának egyaránt fontos. Más tekintetben azonban az iskolák különböznek egymástól. A jobb iskolákba többen akarnak járni. Tegyük fel, hogy egy ilyen körzetközi átjelentkezés során kicsit többen jelentkeznek, mint ahány férőhely van. A körzeten kívüli jelentkezőknek az iskola nemet mondhat, és nem is kell megindokolnia a döntését. A „mennyiségi” verseny után tehát jön a „minőségi” verseny. A jobb társadalmi hátterű szülők gyerekeit azért fogja előre sorolni az iskola, mert nagyon jól tudja, hogy a társadalmi háttér és a gyerek iskolai teljesítménye szorosan összefügg egymással. A jobb társadalmi helyzetű gyerekkel könnyebb dolgozni, ezért őt szívesebben veszi fel, mint a szegényebb szülők többnyire rosszabbul tanuló gyermekeit. A végén pedig azt mondja az iskola, hogy sajnos beteltek a férőhelyek. Ha véletlenül éppen annyian vagy kicsit kevesebben jelentkeznek, mint ahány férőhely van, akkor az iskola a férőhely-kihasználás szempontja miatt kénytelen mindenkit fölvenni, de ez esetben ügyelni fog arra, hogy a jobb és rosszabb képességű gyerekeket ne keverje össze, mert akkor a középosztálybeli szülők jobb képességű gyerekei számára majd nem lesz elég vonzó az iskola a jövőben. Ezért különböző osztályokat indítanak, lesz majd sporttagozat, zenetagozat, angoltagozat, mindenféle tagozat, amit csak ki lehet találni. A tagozatos osztályokba berakják azokat, akik várhatóan majd jobban tanulnak, a többi meg járjon a simába. Tehát belülről különítenek el. A jelentkezési szándék és a befogadás mechanizmusa pontosan ugyanabba az irányba hat. - Etnikai jellegű ez a szegregáció? - Az így létrejövő elkülönítés lehet etnikai színezetű, lehet etnikailag semleges .