Köznevelés, 2005 (61. évfolyam, 1-41. szám)
2005-09-23 / 29. szám
61. évfolyam 29. szám 2005. szeptember 23. A két roma asszisztens beilleszkedett az iskola munkatársi közösségébe, feladatukat jól látták el, a szülői értekezleten elismeréssel szóltak munkájukról, a roma szülők is kiemelték kedvességüket. Több fórumon beszélgettünk Budai Sándorral, a kisebbségi önkormányzat elnökével és Rácz Béla kulturális munkatárssal a pozitív példa, a lelkiismeretes asszisztensi munka nevelő erejéről, alkalmazásuk eredményességéről. Hogy a roma tanulók tanulmányi előbbre jutásánál mit jelentett tevékenységük, azt a tanév végi elemzés fogja megmutatni, azonban azt már most megállapíthatjuk: a gyerekek nem késnek, kevesebbet hiányoznak, nem maradnak el társaiktól mulasztás miatt. Csak ajánlani tudjuk mint megoldást a roma asszisztensek alkalmazását. Köszönetet mondunk a fent említett szerveknek, hogy anyagilag hozzájárultak az asszisztensek foglalkoztatásához. Munkájuk könnyítette a szülők terheit, nagyban javított a roma gyermekek pontos iskolába járásán, segített megértetni, hogy iskolánk mindenkié, így oktató-nevelő munkánkat eredményesebben végezhettük. Nevelőtestületünk nevében megköszönöm az asszisztensek munkáját abban a reményben, hogy a következő tanévben is együtt dolgozhatunk a roma gyermekekért, az esélyegyenlőségért, az eredményes tanulásért. SOÓS KÁLMÁN igazgató, Törökszentmiklós Petőfi Sándor Általános Iskola Deszegregációs stratégia Debrecenben Ahány fórumon veszek részt, annyiféle értelmezését és félreértelmezését tapasztalom a szegregációnak és deszegregációnak. „Nálunk nincs szegregáció - mondja egy kis község polgármestere -, mert az iskolában már minden gyermek cigány.” Vagy: „Mi már megvalósítottuk a deszegregációt - mondja a másik -, mert külön oktatjuk a magyar és a cigány gyermekeket.” Pedig józan ésszel azt gondolná az ember, hogy ha valaki netán a milliónyi médiaközlés közepette még nem találkozott volna ezzel a fogalommal, akkor felüti az idegen szavak szótárát és megtalálja, hogy a latin eredetű szegregáció szó a tudományban és közéletben egyaránt valamilyen elválasztást, elkülönítést, szétválasztást, hasadást jelent, az ugyancsak latin de- előtag pedig a valamitől való megfosztottságot, valaminek a hiányát fejezi ki. Nevelési-oktatási intézményrendszerünkben és pedagógiai gyakorlatunkban, tágabb értelemben társadalmi-gazdasági rendszerünkben, mindennapi életünkben szegregációként értelmezzük a nemzetiségi és etnikai, kulturális, vallási, valamilyen fogyatékossági és más alapon az emberek, gyermekek és felnőttek egy vagy több csoportjának elkülönítését, amely a számukra hátrányos (diszkriminatív) kezelés melegágya. A deszegregáció pedig a bármiféle fajta indokolatlan elkülönítés megszüntetése, illetve hiánya. Napjainkban történik szegregáció intézményen belüli csoportok között, intézmények között, településen belüli lakónegyedek között és települések között egyaránt. Az intézményen belüli szegregáció kezeléséhez általában elegendőek az adott intézményen belüli intézkedések. A települések közötti szegregáció esetében (amikor valamely kistérségen belül a lakosság összetételében jelentős különbség alakul ki a halmozottan hátrányos helyzetűek, kulturális mássággal és a kisebbségi lét terheivel is küzdők arányaiban) az adott kistérség települési önkormányzatainak összehangolt, közös intézkedéseire van szükség a kezeléshez. Az intézmények közötti és a településen belüli szegregációs jelenségek sikeres kezeléséhez pedig az adott települési önkormányzat érdemi intézkedései nélkülözhetetlenek. Ilyen esetben deszegregációs települési stratégia kidolgozására és megvalósítására van szükség. ■ Balmazújváros önkormányzata időben felfigyelt a városon belüli, illetve intézményei közötti szegregációs jelenségekre, és intézkedett, hogy elejét vegye a helyzet súlyosbodásának, megelőzze a város egészére káros etnikai feszültség kialakulását. Előrelátó törekvése jelentős mértékben motiválta az önkormányzatot abban, hogy konzorciumi tagként kezdeményezően közreműködjön a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet konzorciumvezetésével 2004-ben kezdett, a HEFOP 2.1.3. központi intézkedés keretében támogatást nyert Roma esély diszkriminációmentes és tolerancianevelő nevelési-oktatási program Balmazújváros kistérség általános iskoláiban pályázati munkában. Amely 2004-2006 közötti pályázati munka közvetlen célkitűzései élén „Mintaadó deszegregációs stratégia kidolgozása és megvalósítása Balmazújváros kistérségben” felvállalása áll. Balmazújváros kedvezményezett kistérség, a 64/2004. (IV. 15.) kormányrendelet alapján a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb kistérség. A nevelési-oktatási intézményrendszer az óvodától a középiskoláig kiépített, továbbá kiegészül a Nevelési Tanácsadó és Alapfokú Művészeti Iskola intézményekkel. Működik több más (közművelődési, egészségügyi, szociális) intézmény, van érdekérvényesítő cigány kisebbségi önkormányzat, valamint számos civil szervezet. A pályázati munkában részes két nagy óvoda tagintézményei között, a három általános iskola között, valamint az egyes városnegyedek infrastrukturális állapota között tapasztalhatók szegregációs jelenségek, amelyek a városi deszegregációs stratégia kialakítását indokolták. Szabó Lászlóné főtanácsos szervezte, koordinálta, menedzselte a stratégia szakmai anyagának összeállítását, többfordulós vitáit, majd készítette el a bizottsági és közgyűlési előterjesztéseket, végül koordinálja, törvényességi szempontból felügyeli és szükség esetén szakmai tanácsadással is segíteni tudja a sikeres megvalósítást. Munkáját egyfelől a nevezett pályázati program szakmai vezetője, másfelől a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke segítette és segíti közvetlenül. Az óvodák és iskolák vezetői készségesen működtek és működnek közre, belátva a közös előnyöket. Az egyes intézményekben a nevelőtestület egészének megnyerése még nem maradéktalan, a szülők és a lakosság körében még tapasztalhatók előítéletes attitűdből fakadó félremagyarázások és ellenérzések, amelyek kezelése folyamatos. Három tényezőnek volt fundamentális szerepe abban, hogy sikeres deszegregációs stratégia született: 1. A pályázati program keretében a pedagógusok térítésmentesen kapnak továbbképzéseket (helyben!) és minden szükséges szakmai segítséget, továbbá szerény mérték 20