Köztelek – 1893. 1-51. szám
1893-04-08 / 28. szám
III. évfolyam. Budapest, 1893. évi április hó 8-án. 28. (159.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij : Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Köztelek), fillóiat 26. sz km. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. Lapunk megszerezhető: Az országos magyar gazdasági egyesületbe való belépés által, mi a tagsági nyilatkozat aláírása és az egyesülethez (Budapest, Köztelek) küldése által történik. Egyesületi tagok a lapot évi tagdíjuk (10 frt) lefizetése után díjtalanul kapják. Előfizetés útján. Előfizetési ár egész évre 10 frt fél évre 5 frt negyed évre 2 frt 50 Egyes számok a vasúti indóházakban is kaphatók. Közlemények az orsz. magy. gazdasági egyesület köréből: „Köztelek-estély". Az orsz. magyar gazdasági egyesület legközelebbi társas összejövetelét április 14-én pénteken este 7 órakor a „Hungáriaszálló" külön helyiségeiben tartja. Ugyane napon nyílik meg a X. tenyészállat vásár, valamint a vidéki gazdasági egyesületek is e napon tartják meg szövetkezeti ankétjüket, s így remélhető, hogy a vidék számos előkelő gazdáját üdvözölhetjük körünkben. Meg kellett tehát az alkalmat ragadni, hogy a gazdák között a társadalmi téren is oly annyira kívánatos érintkezést az e czélra oly kitűnően bevált „Köztelekestély"-lyel lehetővé tegyük, mőler külön meghívók nem küldetnek szét. A közgazdasági szakosztály f. hó 10-én, hétfőn, d. u. 4 órakor a Köztelken ülést tart. Tárgyak : 1. A járadékrendszer életbeléptetésére Magyarországon teendő intézkedések. Előadó: gr. Széchenyi Imre. Gr. Eszterházy Miklós Móricz, alelnök. X. tenyészállat vásár. Az országos magyar gazdasági egyesület Budapesten, a Tattersallban f. évi április 14., 15. és 16-án tartja meg díjazással egybekötött X. tenyészállatvásárját. Ezen vásáron a következő állatok vannak bejelentve: I. Szarvasmarha, bika tehén borjú Magyar . .. 77 13 12 Innthali 22 20 4 Egyéb borzderes 42 30 — Simmenthali ... 105 70 4 Egyéb pirostarka (berni, pinzg., möllth., scheinfeldi) 10 24 3 Tájfajta és keresztezések ... 29 60 — II. Juh, kos anya bárány Electoral negretti 138 30 10 Hazai fésűs ... 43 10 — Rambouillet 135 24 — Angol husjub. ... ... 40 — — Keresztezések ... ... ... ... 6 8 — III. Sertés. Kondor ... Szalontai ... Polandchina Egyéb angolfajta Keresztezések ... kan kocza malacz 48 58 14 10 15 — 27 2 — 11 — 20 1 2 15 A gazdasági tanulmányut Amerikába, melyet az országos magyar gazdasági egyesület rendez a folyó őszszel a csikágói világkiállítás alkalmából, prospektusa, feltételei stb. megszerezhetők az o. m. g. e. titkári hivatalánál. Több, a társas utazásban résztvevő kívánságára az egyesület az utazás tartamára való időre kedvezményes élet és baleset elleni biztosítást eszközöl a «Generali» biztosító társaság útján, melynek előnyös feltételei szintén a titkári hivatalnál tudhatók meg. Az agrárvita a képviselőházban. ív. Az idegen buza beözönlése. Ennél a kérdésnél, ha visszatekintünk a képviselőházi felszólalásokra, nem kerülhetjük el az ismétléseket. Hiszen a «Köztelek» volt az, amely először hozott hiteles statisztikát az idegen buza beözön léséről, közöttük az o. m. g. e. ezirányú tárgyalásait is, amelyek az ügyet teljesen kimerítették. Hogy foglalkozunk a dologgal, teszszük azért, mert a képviselőházi agrárvitáról írva lehetetlen, hogy ennek e kiemelkedő momentumáról ne emlékezzünk , mert némieket szükségesnek tartunk elmondani úgy az egyes képviselők felszólalásai, mint a miniszterelnök úrnak ebben az irányban adott válasza és az azóta a kérdésben hallott és olvasott dolgokra vonatkozólag. Bessenyey Ferencz szólalt föl az idegen búza behozatala ellen legelőször is,a behozatali engedélyt földmivelésünkre végzetes csapásnak jelentette ki, utána jöttek azután a többi képviselők, különösen Bujanovits Sándor, aki a «Köztelek» közölt statisztikájára hivatkozva, kért a minisztertől felvilágosítást s a behozatali engedélyről ugy nyilatkozott, hogy : «Ez már nem a minden keresetforrást egyenlően támogató politika, mert ez egyenesen a magyar buza ára ellen irányuló intézkedés. » Ő provokálta hivatalos beismerését a «Köztelek P amaz állításának, hogy az 1892-ik évben csak a budapesti malmok 11 millió idegen búzát hoztak be, amit 16—18 hónapig vámmentesen és szabadon használhatnak. Molnár Józsiás pedig határozati javaslatot adott be, hogy azidegen búza vámmentes behozatala megszüntettessék. Természetes, hogy a határozati javaslat el nem fogadtatott, míg a felszólalásokra pedig maga a miniszterelnök felelt. És ugy, mint azt a tőzsdei határidő-üzleteknél tette, nagy általánosságban fejtette ki a malomipar gazdasági fontosságát s tiltakozott azok felfogása ellen, akik a malomiparban a mezőgazdaság ellenségét látják. Felemlítette, hogy a malomipar a külföldi piaczokat vesziti s azokat áldozatok árán is fenn kell tartani; s állította azt, hogy minálunk külföldi paritásban a gabonaárak aránylag magasabbak, mint Európa egyéb államaiban. Azt mondotta a malomiparról, hogy az ma már alig jár nyereséggel s hogysok malomnak alig van, semmiesetre sincs pedig egynek sem olyan osztaléka, mint a korábbi esztendőkben volt. Maga a miniszterelnök volt tehát a legelső, aki az őrlési engedély szabályozása érdekében megindított mozgalmat, a malomiparral szemben ellenséges színben tüntette fel, mi sem természetesebb tehát annál, hogy ma az egész kérdés elég hamisan, számos helyen, különösen pedig az érdekeltek részéről ugyancsak ebből a szempontból biráltatik el. Pedig egy egészséges malomiparnak fontos szerepét soha senki sem tagadta s annak felvirágzásának megakadályozása soha senkinek sem volt érdekében, sem szándékában. ill aamk kaphatók Mauthner Ödön magkereskedésében • Födszlet: PTTn AD17CTI7W Fióküzlet: Andrássy-ut 23. szám. 1U mJAL ILO 1 JJll Koronaherczeg-utcza 18. J^xjegznzérz: ZfeiTT-dz^a/tra, Ir^g^exi. és Mai számunk 20 oldalra terjed.