Köztelek – 1921. 1-26. szám
1921-06-11 / 24. szám
. 532 zási költség engedélyeztessék. Láng József könyvelőnek a főkönyvelő cím adományozását, Farsang József gépésznek véglegesítését indítványozza. A legújabb házbéremelések folytán méltányos, hogy a házon kívül lakó tisztviselőknek augusztus hó 1-től a régi lakbérösszeg után megfelelő lakbérpótlék adassék. (Három kinnlakó tisztviselő lakbérpótléka 3588 K.-t tesz ki.) Az igazgató előterjesztéseihez a választmány hozzájárult. Szilassy igazgató a tárgysorozaton kívül beszámolt arról, hogy a Pátria nyomda, amely az egyesület székházában van, 5.000.000 K.-ra szándékozik felemelni alaptőkéjét. Ha a tőkeemelés megtörténik, a részvényesek minden régi részvény után két új részvényt kapnának, azonkívül a nyomdát fenntartó egyesületek a nyomdánál általuk végeztetett munka után munkavisszatérítést kapnának és ezután kerülne sor az osztalékra. Javasolja az igazgató a tanács megbízásából, hogy a nyomda alaptőkéjének emelésében az egyesület 300.000 K.-val vegyen részt. Erről az összegről nem is kellene külön gondoskodni, mert az a Köztelek lap papírszükségletének fedezésére kölcsönzött előlegben fedezetet talál. Az alaptőkében részes egyesületek a nyomda igazgatóságában hivatalos képviselettel bírnak és jogosítva vannak az igazgatóságba egy-egy tagot delegálni. A" választmány hozzájárulván az igazgató indítványához elhatározta, hogy 300,000 K.-val résztvesz a nyomda alig tőkeemelésében és annak igazgatóságába Szilassy Zoltán figazatót küldi ki az OMGE képviseletében. Az egy fejézet ezután köszönetét fejezi, ki a Hangya Szövetkezetnek, amely 200,000 K.-t adományozott az egyesület tisztviselőinek nyugdíjalapja javára. Az adománylevél jóváhagyás és megerősítés végett a legközelebbi rendes közgyűlés elé lesz terjesztendő. Mutschenbacher Emil dr. főtitkárnak, az adományokra és előfizetésekre vonatkozó előterjesztéseihez hozzájárul a választmány és elhatározza, Pirkner János készülő munkájának 5 példányban, valamint Széchenyi István gróf irodalmi hagyatékának a könyvtár részére való beszerzését. Tudomásul veszik ügyvezető-főtitkárnak a képviseletekről és kiküldetésekről szóló jelentését. Svájcból 50 tagú társaság tanulmányozta Magyarország közgazdasági viszonyait, ezek között 11 svájci gazda volt. Ezek előtt ügyvezető-főtitkár tartott előadást, hazánk mezőgazdasági viszonyairól. A svájci gazdák jó benyomásokkal távoztak tőlünk, a fogadtatásukra kirendelt tisztviselők mindent megtettek felvilágosításuk és kalauzolásuk tekintetében. Ezidőszerint svájci lapok tudósítói járnak tanulmányúton Magyarországon. Ellátogattak hozzánk Németországból is számos kereskedelmi érdekkör képviselői, akiket az egyesület szintén tájékoztatott az itteni gazdasági viszonyokról. A választmány tudomásul vette a jelentéseket és az elnök javaslatára az ügyvezető-főtitkárnak köszönetet mondott, amiért a svájci gazdák előtt fényes sikerű szabad német előadásban tiszta képet nyújtott a mezőgazdasági viszonyainkról és termény-, valamint állatkiviteli lehetőségeinkről. Szilassy igazgató jelentést tesz az 1920. évi munkásdohánykiosztásról. Miután időközben a kincstár fölemelte a dohány árát, a gazdasági egyesületek az elmúlt őszkor már nem vették igénybe a pénzügyminiszter által felajánlott dohány egész mennyiségét. A tavalyi őszi dohány csupán télen fogyott el és most a gazdasági egyesületek lépéseket tettek, hogy az aratásra ismét bizonyos dohányt kapjanak, a munkások részére. Az egyesület meg fogja tenni a szükséges lépéseket és a dohányjövedék által engedélyezett jutalékon a gazdasági egyesületekkel fog egyenlő arányban osztozni. Tudomásul szolgál. A választmány tudomásul veszi továbbá a bécsi Bund der Landwirte megalakulásáról szóló bejelentést és nevezett testület üdvözlő átiratát. Ezután Darányi Gyula dr. ügyész ismertette Andrássy Sándor gróf beadványát. A beadványban három irányban soroltatnak fel sérelmek a gazdák szempontjából: 1. Nincs megfelelő intézkedés, amely biztosítaná, hogy a gazdálkodó saját lakásában háboritatlanul ott lehessen és azzal rendelkezhessék; 2. a megszállott területeken tartózkodó gazdáknak, akiknek Csonka-Magyarországon is van birtokuk, nincs megadva lakás hiányában a lehetőség, hogy itteni birtokukon letelepedhessenek; 3. a cselédlakások tekintetében, a forradalmi időkben a gazdasági cselédek eltávozása folytán megüresedett lakásokat sok helyen elrekvirálták és emiatt új cselédeket nem lehet felvenni. Utal rá, hogy Beliczey alelnök a tanácsban szóvátette, hogy a gazdaságokban azért nincs építkezés, mert az ács- és kőművesmunkások indokolatlanul magas béreket követelnek. A fenti sérelmek orvoslása céljából indítványozza, hogy az egyesület a földművelésügyi miniszterhez sürgős beadványt intézzen. A választmány ehhez hozzájárult. Az adóügyi bizottságot a főtitkár javaslatára a választmány a következő tagokkal egészíti ki : Zselénski Róbert gróf, Purgly Emil, Mándy Samu, Elek Ernő és Zlinszky János dr. Mutschenbacher Emil dr. ügyvezető-főtitkár jelenti, hogy a júniusi országos gazdagyűlést kellő módon előkészítették, arra a gazdasági egyesületek, a szövetkezetek, GEOSz valamennyi tagja, a Magyar Gazdaszövetség, „Falu" Szövetség és Országos Földműves Szövetség, valamint a kormány képviselői meghívást kaptak. Felkéri a választmányi tagokat, hogy a gazdagyűlésen mennél nagyobb számban jelenjenek meg. (Helyeslés.) B) Szövetségi ügyek, szerben vagy pénzben rovassék-e le. Az egyesület tiltakozott a természetben való lerovás ellen, mire a kiviteli bizottság átiratban közölte az egyesülettel, hogy ő is a pénzben való kirovás mellett van, természetben való lerováshoz csak akkor ragaszkodik, ha nyilvánvaló, hogy a kereskedő túl alacsony árat jelent be, csak azért, hogy a kiviteli illeték mennél kisebb legyen. A kiviteli illetéknek természetben való lerovását a „Futura R.T." bonyolítja le. Beszámolt még arról, hogy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete a Hitelbank, a Kereskedelmi bank, valamint a Kohner Adolf és a Guttmann cégek beadványt intéztek az egyesülethez, amelyben jelezték, hogy ismét fel akarják eleveníteni a gyapjuaukció intézményét. Kérték az egyesületet, hogy ebben erkölcsileg támogassa őket. Tekintettel arra, hogy a gyapjuaukció intézménye annak idején jól bevált, az egyesület felterjesztést intézett a kereskedelmi és földművelésügyi miniszterekhez, amelyben pártolta az aukció eszméjét, többek közt utalva arra, hogy az aukció eszméje annak idején éppen az egyesület vetette fel s hogy az aukciókat tulajdonképpen a háború szakította félbe. Az egyesület erkölcsi támogatásáról csak akkor lehet szó, ha a fenti csoport üzleti szabályzatát, amelyet a kereskedelmi miniszter hagy jóvá, előzetesen bemutatja. A kereskedelmi miniszter leküldte az egyesületnek a gyapjúaukció szabályozására vonatkozó rendelkezéseket, amelyek többnyire egyeznek a régi rendelkezésekkel, csupán az illetékek megszabása tekintetében vannak új rendelkezések. Legutóbb a gyapjú értékének l5°/o a volt lefizetendő aukcióknál, ezzel szemben most összesen 5V2°/o az illeték. Az egyesület hozzájárult ehhez az összeghez. Kívánatos, hogy gyapjúaukció intézménye megvalósuljon. Az érdekeltek azt is kérték az egyesülettől, támogassa abbeli törekvésüket, hogy megfelelő raktárhelyiségeket kapjanak a Dunaparton. Az egyesület ily értelmű felterjesztést intézett az illetékes földművelésügyi miniszterhez. Előadó utalt arra, hogy Németországban a berlini gyapjuaukciónál az árak épp oly magasak márkában, mint Magyarországon koronában. Erre föl is hívták a gazdák figyelmét. A gyapjuaukciótól követelni fogják, hogy a német vevőket is hívja meg az első gyapjúaukcióhoz, hogy a vevők kartellszerű megállapodásának a gyapjúárakra vonatkozóan elejét vegyék. Éber Ernő tett rövid megjegyzést ezután a gyapjúkiviteli illeték ügyében. Ezután Mutschenbacher Emil dr. ügyvezető főtitkár beszámolt az újabb mezőgazdasági vonatkozású törvényhozási és kormányintézkedésekről, amelyeket a „Köztelek" már részletesen ismertetett. Utalt arra, hogy a legutóbbi választmányi gyűlés óta főként két kérdés foglalkoztatta a gazdatársadalmat. Az egyik a szabadforgalom, a másik az adók kérdése. Behatóbban mindkét kérdéssel az országos gazdagyűlés foglalkozik, ezért az igazgató-választmány ezeket a kérdéseket kikapcsolhatná. A tárgysorozaton feltüntetett többi kérdés közül csak néhányat ragad ki. A megyei gazdasági egyesületek az országos egyesülethez fordultak, hogy járjon el takarékbetéteiknek a vagyonválság alól leendő mentesítése érdekében. Az egyesület már e megkeresések előtt is lépéseket tett a mentesítés érdekében és javasolta a pénzügyminiszternek a gazdasági egyesületek betéteinek ily irányú mentesítését, hivatkozással arra, hogy a gazdasági egyesületek közcélt szolgálnak. A pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy az első vagyonváltságról szóló törvényhez kiadott végrehajtási utasításban történik intézkedés a 1. Mi volt életének legnagyobb sikere ? 2. Milyen életpályát választ? 3. Mi a magyar leány kötelessége? Erre a három kérdésre érkezett majdnem félezer levél s ezekből mutat be a kötetnyi gyűjtemény kétszázat; azért csak enynyit, mert a mai nagyon drága könyvelőállítás anyagi terhét lehetőleg korlátozni kellett s valamennyi levél számára nem jutott hely a könyvben. De ezek a „falusi levelek” így is csudálatos fénynyel világítanak bele abba a kincses bányába, amely a magyar nép lelkében kínálja nekünk temérdek gazdagságát. Ez a néplélek nyílik meg előttünk a levelekben olyan teljesen és igazán, ahogy a költői képzelet legremekebb alkotásai révén sem. Mert ezek a levelek valóságok; élő virágai a magyar életnek; minden sorukat, minden betűjöket átérezte, sőt átélte, aki leírta ; mindegyik levél elvárhatatlan lelki része valakinek, vagy úgy, mint legsajátosabb élménye, vagy úgy, mint a sorsát irányító vágya, akarata, meggyőződése és elhatározása. Nyíltan megmondom, hogy soha semmiféle olvasmány olyan különös hatást nem tett, mint ezek az egyszerű és gyakran mégis oly színes, ezek a naiv és mégis oly józanul okos, ezek a rajongó és mégis sohasem túlzó, egyszóval ezek az annyira színmagyar kis írások, amelyek mindegyike egy-egy pompásan mutató tükördarabja a magyar léleknek. Amint mohón lapozgatom, a kíváncsiságom csak nőttön nő s eközben a gondolatok, érzések, megállapítások és következtetések zuhataga keveredik össze bennem és TÁRCA. Falusi levelek. (A „Vasárnap" könyvtára, 2-ik szám, 200 levél falusi leányoktól, ifjaktól és öregektől, válaszként az emberi lelkeket leginkább foglalkoztató kérdésekre. Sajtó alá rendezte: Buday Barna.) Nehéz levegőjű, szinte kánikulai éjszaka vesz körül, nyitott ablakomon a nagy város zaja és pora tolakszik be ; a prózai élet vergődő sietése neszez odakint; nincs egy hang, nincs egy jel, nincs egy mozdulat ebben a lüktető lázéletben, amely vonzana, amely kellemes érzést bírna kelteni bennem ... És én mégis részege vagyok valami csudálatos illúziónak, amely a magyar rónák kakukfüvének az illatát hinti felém és hajnalpirkadásban gyönyörködtet és magyar falvak édes harangszavával csendít meg bennem sohasem hallott himnuszokat és megnyitja fölöttem a felhőharmatos kék magyar eget, ahonnan lassan permetezik le a magyar Isten könnye erre a szegény pusztuló országra, az ő országára, a mi magyar hazánkra! . . . Részege vagyok annak az illúziónak, hogy ezt az országot megmenteni elindult a magyar falvak keresztje és fölibénk száll szent jelnek, vigasztalásnak, erősítésnek és bátorításnak és millió magyar szív imádsága követi nyomon onnan kívülről, a falu felől, a puszták sugalmas végtelenjéről, a magyar folyók és vizek tájairól, ahol születik a délibáb, meg a magyar dal . A szövetségi ügyekre térve át, elnök a végrehajtóbizottsági gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Magyar Károly és Szily Tamás tagokat kérte fel, a múlt gyűlés jegyzőkönyvét pedig felolvasottnak tekintették és hitelesítették. Fabricius Endre titkár a GEOSz I. évi államsegélyéről tett jelentést, amit tudomásul vettek. Krolopp Hugó szakelőadó bejelenti, hogy az egyesületi tanácsülés április 8-iki határozatához képest felterjesztést intézett a kereskedelmi és földművelésügyi miniszterekhez, kérve, hogy a nyomott gyapjuárakra való tekintettel, a gyapjúkivitel lehetőségét a kiviteli illetékek megszüntetésével biztosítsák. A földművelésügyi miniszter az egyesület álláspontját magáévá tette s erről átiratban értesítést küldött. A pénzügyi kormány azonban nem helyezkedett erre az álláspontra, csak arra volt hajlandó, hogy a 25% helyett, 10%-ban állapította meg a kiviteli illetéket. Ez a megállapítás a csehországi gyapjúárak alapulvételével történt. Közölte még, hogy kiviteli bizottság szerveztetett, amely a textilgyárosok országos egyesületében székel és ebben a bizottságban határoztatik meg, hogy megadatnak-e a kiviteli engedélyek vagy sem, mikor kivitelt kérelmeznek. Továbbá ez a bizottság dönt afelett, hogy a kiviteli illeték terméshol a kérges magyar tenyér dédelgető munkájától termékenyül meg évről-évre az áldott magyar föld . . . Hallom az égi nefelejcsmezőkre felkívánkozó pacsirtát, ... és hallok megéledő emlékezéseket szomorú, véres, dicsőséges időkről, amineket ezer esztendő óta annyiszor élt már át itt ez a nemzet; de az oroszlánrészt az elhullatott vérből is, a szenvedésből is, a dicsőségből is azok vették ki mindig, akiknek a föld dédelgetésétől kérges a tenyerek . . . És hallok szűzies lelkekből felcsendülő imádságokat, amelyeket a tiszta családi kör gondolatvilága sugall azokba, akik így tudnak imádkozni : a felfogásukkal, a cselekedetekkel, az életök folyásával, a szándékaikkal, a magyarsors nemesítésével, egész becsületes magyar érzésükkel. . . Mindezt és még sok-sok hasonlót, aminek az elmondására nagyon is szűk volna a rendelkezésemre adott papirostér, azok a »Falusi levelek" váltják ki belőlem, amelyeket az én kedves barátom és magyar testvérem, Buday Barna, gyűjtött össze csudaszép mezei bokrétába és azután körülkötötte ezt a bokrétát a saját lelke nemzetiszínű szalagjával, elmondva a levelek keletkezésének a történetét és hozzájuk fűzve a maga lelkesedésének, nagy örömének, meghatottságának a zsoltárait. A „Vasárnap" szerkesztősége három pályakérdésre kért feleletet az olvasóitól, (akik — gondolni lehet — legnagyobb részben falusi és pusztai magyarok, férfiak és asszonyok, legények és leányok,) s a három kérdés ez volt: KÖZTELEK, 1921. JUNIUS HÓ 11. 24. SZÁM 31-IK ÉVFOLYAM.