Köztelek – 1922. 1-25. szám

1922-01-21 / 03. szám

3. SZÁM 32-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK.,­ 1922. JANUÁR 1. 21. ellene volt. így húzódik a kérdés, míg a termelő majd elesik a kiviteli lehetőségek kihasználásától, ha a föld­művelésügyi miniszter gyorsan és erélyesen nem intéz­kedik. Ezt kell tehát követelni. (Helyeslés.) Kötelességének tartja az előadó kiemelni, hogy a kivi­teli kérdések elintézése körül a földművelésügyi minisz­térium a legnagyobb megértést tanúsítja a mezőgazda­sági érdekek iránt és eléggé gyorsan is dolgozik, ameny­nyire azt a hivatali gépezet és formaságok lehetővé teszik. Kéri bejelentéseink tudomásulvételét. Elnök javaslatára a végrehajtó-bizottság a jelentést egyhangúlag tudomásul veszi. Ugyancsak az elnök beje­lenti, hogy a folyó hó 12-én tartott adóü­gyi bizottság a gazdák kívánságait egy memorandumban foglalta össze. Kéri a végrehajtó-bizottság hozzájárulását ahhoz, hogy a memorandumot személyesen juttassa el a kormány illetékes tagjaihoz. A végrehajtó­ bizottság ehhez egy­hangúlag hozzájárul. Az ínségesek felsegélyezése. Mutschenbacher Emil dr., ügyvezető főtitkár, bejelenti, hogy az ínségesek felsegélyezésére indított mozgalmak vezetőségei az egyesülethez fordultak azon kértelemmel, hogy abban a gazdaközönség is részt vegyen Széles nép­rétegek súlyos, szánalmas ínségéről és nagy nyomorú­ság enyhítéséről van szó, ami elől egyetlen érző szívű tehetős ember sem zárkózhat el. (Helyeslés.) Mind­nyájunk kötelessége ezeknek segélyezése és ezzel esetleg súlyosabb társadalmi zavarok meggátlása Javas­latára a végrehajtó­ bizottság kimondja, hogy felhívással fog fordulni a gazdaközönséghez, hogy az ínségeseket és nélkülözőket támogassa. Az idei tenyészállatvásár rendezése. Konkoly Th­ege Sándor dr. titkár jelenti, hogy a tenyész­állatvásár rendező­bizottsága megalakult és annak elnö­kévé újból Jeszenszky Pált választották meg. A kiállítás időpontja folyó év március hó 4., 5., 6.-a. Előkészítés szempontjából az intézkedések megtörténtek és remélni lehet, hogy az idei tenyészállatvásár siker tekintetében felül fogja múlni a tavalyit­ leszerelő katonatisztek elhelyezése. Fabricius Endre, szöv.­titkár, bejelenti, hogy a hon­védelmi minisztériumban a trianoni békeszerződés foly­tán leszereltetni kötelezett katonatisztek elhelyezése ér­dekében az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság érdek­képviseleteinek szervei bevonásával értekezlet volt. Az értekezlet a mezőgazdaságban való elhelyezéssel szem­ben nagy reményeket táplált, amelyet szóló kénytelen volt lehűteni, rámutatva egyrészt, hogy szakképzett gazda­tisztek százával vannak kenyér nélkül, másrészt, hogy a nagyobb birtokok kritikus heyzetben vannak a birtok­reform és vagyonváltság folytán, amidőn jelentékeny földterületeket fognak a nagyobb birtokosok elveszíteni, úgy, hogy megévő gazdatisztjeik egy részét is el kell bocsátaniok. Ennek dacára az OMGE nevében felaján­lotta, hogy a leszerelő katonatisztekre a „Köztelek" lap­ban a figyelmet felhívjuk, bár ettől eredmény nem igen várható. Elnek a bejelentés tudomásul vételét mondja ki. B) Az OMGE belügyei • A mult választmány jegyzőkönyvének bemutatása után az elnök a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesíté­sére Dégen Árpád dr.-t és Matta Árpád dr. választmányi tagokat kéri fel. Tagsági ügyek: Mutschenbacher Emil dr. ügyvezető főtitkár az egye­sületi tanács nevében javasolja a következő jelentkezők­nek az egyesületi tag­ok sorába való felvételét: Alapító tagokul: Biedermann Imre báró (zOOO), Forgách Balázs gróf dr. (4000), Prónay József (2000), Remenyik István dr. (200­0. K.-ás alapítvánnyal). Évdijas tagokul: Aczél Károly, Adamecz Gyula, Balla Miklós, Barcza Dénes, Bartsch Zoltán, Blazsek József, doberdói Breit József, Csermák Kálmán, Csúcs Károly, Claud­y Guidó, Ferenczy Károly, Hajdú Géza, Heyek M. László, Hevesi Bernát, Hoepfner Miklós, Jakó Ödön, Jalsovitzky Sándor, Jókay Ihász Miklós dr., Kerekes Sándor, Korniss Károly, Lábod-belmajori bérlet,Laczkovits Rezső, Maczák Mihály, Mayer Károly dr., Makay Emil Makói Gazd. Egyes. Manninger Rezső dr., Meczner Béla dr., Merán Fülöp gróf, Morvay Béla, Nádosy Gergely, Návay Kálmán, Nemt­s Gyula dr., Preisach Árpád, Réthy Kálmán, Rézbányay Béla, Rosenberg Viktor, Salzer Rezső, Schleiber Ferenc, Simicza Imre, Spórer Tivadar, Szabó Bertalan, Szabó Ferenc, Toepfler Róbert, Trut­kovszky Ferenc dr., Veress András, Verzár Emil, Wéber Menyhért, Wiesmayer Norbert, Zana János, Zimányi Aurél. DMA­PAY Az igazgató-választmány a tanács által felvételre ajánlott jelentkezőket a tagok sorába felveszi. Jelenti továbbá előadó titkár, hogy a legutóbbi gyűlés óta elhaltak a tagok sorából. Alapítók közül: Degenfeld Lajos gróf és Rubinek Gyula. Az évdíjasok közül: Balla Géza, Böhm Ignác, Götz Gyula, Hadfy Károly, Haggenmaeher Róbert, Heimann Sándor, Rötter Ferenc, Truskovszky András. Törlendő: Forgách Balázs gróf, alapító lett Az igazgató-választmány részvétének jegyzőkönyvbe iktatása mellett törli az elhunytakat a tagok sorából. Megállapítja ezek után ügyvezető főtitkár, hogy az egyesület mai taglétszáma: 454 alapító és 7635 évdíjas, összesen: 8089 tag. Tudomásul szolgál. Az egyesületi tanács előterjesztése. Szilassy Zoltán igazgató a személyi ügyek során elő­terjeszti, hogy a mai drágaság és megélhetési nehézség következtében az egyesület tisztviselőinek és alkalma­zottjainak jövedelme nincs arányban a megélhetés lehe­tőségével. A tisztviselők megélhetésének biztosítása és munkálkodásának elismeréséül a tanács részéről java­solja, hogy a választmá­ny a tisztviselőknek fizetésüknek megfelelő pótlékot engedélyezzen. A fedezet megvan a múlt év maradványában. A szükséges összeg ez évben körülbelül 600.000­­. A választmány a javaslatot egyhangúlag elfogadja azzal a hozzátétellel, hogy tudomásul és utólagos jóváhagyás végett az évi rendes Közgyűlés elé terjesztendő. Mike János házgondnok a Köztelek székházának és bérházának kezeléséért eddig havi 200 K. javadalmazást kapott, ajánlja, ennek 400­ K.-ra való felemelését. Szabó József házmesternek eddig fix fizetése nem volt, javadal­mazásképpen a házbér bizonyos százalékát kapta, ajánlja, hogy neki 100­­. havi javadalmazás adassék. A választ­mány mindkét javaslatot egyhangúlag elfogadta. Mutschenbacher Emil dr. ügyvezető főtitkár javaslatára az igazgató-választmány az Országos Állategészségügyi Tanácsba Konkoly Thege Sándor dr. titkárt jelölte. Jelenti az előadó, hogy az alapszabályok legutóbbi mó­dosítása láttamozás végett a föld­m­üvelésügyi miniszté­riumhoz küldetett fel, ahonnan azt a belügyminisztériumba tették át. A belügyminiszter leiratban tudatta most az egyesülettel, hogy a módosításokra nincs észrevéte, ámde a láttamozást mégis megtagadja, míg az alapszabályoknak egyes, már­is kötelező láttamozott rendelkezései oly irányban nem módosíttatnak, hogy a közgyűlés határo­zatképessége 50 tagról a tagok összesedének egyharma­dára, illetve kétharmadára emeltessék fel. Ilyen rendel­kezés felvétele azonban gyakorlati okokból helytelen volna, miért is az egyesület felszólal a belügyminiszter e kívánsága ellen. Jelenti végül a főtitkár, hogy a Magyar Mezőgazdák Szö­vetkezetének a tolnameggyei terelőversenyek fejlesztésére adományozott összeg felhasználását intéző bizottságába a földművelésügyi miniszter képviselőit kiküldötte és erről az egyesületet leiratban értesítette. Több tárgy nem lévén, az elnök megköszönte a tagok megjelenését a gyűlést berekesztette. Egyről-másról. (Béke vagy halál ! — Állatok szolgáltatása jóvátétel cél­jaira. — Váltságföld és földreform. — Sertéskivitel helyett, állami beavatkozás.) Béke vagy halál! Távol állunk a napi politikától, de, sajnos, nem lehetünk olyan távol, hogy közömbös marad­hatna ránk nézve az, ami a parlamentben és általában a magyar politikai közéletben törté­nik. Úgyszólván az első naptól kezdve az át­csoportosulás vajúdó mozgalmaival küzd ez a parlament. Máig sem találták meg azt a férfiút, akit elismernének vezérnek és nem találták meg azt az irányt, amelyet elfogadnának a nemzet követendő útja gyanánt. Szenvedélyes viták zajlanak le a ki és a hogyan kérdésében, úgy­annyira, hogy a politikai zaklatottságnak ebben az állapotában alig lehet komoly munkát végezni. Valósággal fenyegetően közeledik az általános választások ideje, amely nem biztat azzal, hogy valamit tisztázzon, mert hiszen kiforrott irány­eszmék és tervek helyett megint csak lázas jel­szavakat, vádakat és a gyűlölködés érzéseit fog­ják kidobni a nép közé. Kevés szava van ezekhez az eseményekhez a magasabb agrárintelligenciának. A magyar birtokosság egy része — a középbirtokosoknál kezdődően — ma a vádlottak padján ül. Bir­tokpörök és adópörök folynak ellene, ame­lyeket okvetlen el fog veszteni, mert egy ennyire eladósodott országban valakinek végre is csak fizetnie kell s a földbirtokos van leg­kevésbé abban a helyzetben, hogy elbújjon vagy megszökhessék a kötelezettségek elől. Azért ezen a kiválóan jól látható és megfogható médiumon szokták megvágni az eret, ha a tár­sadalom betegnek érzi magát. Valljuk meg az igazat, a politika alig egyéb a zseb­betegségé­nek ma súlyos napjaiban, mint a fizetések át­hárításának szervezett művészete. Csak az a baj, hogy azokat az óriási súlyo­kat, amelyeket kívülről reánk raknak, csupán egy ideig lehet áttologatni a jámborabbak vállaira. A végén mindenki sorra kerül és valamennyien megroskadunk. És ahogyan ma az ország hely­zetét látjuk, nem látjuk másfelől még csak a lehetőségét sem annak, miként menekülhetnénk a megroskadás és az összeroppanás fenyegető veszedelme elől. Hiszen még az államháztar­tás kiadásaiban is óriási, fedezetlen deficit tátong felénk, amely a vagyonadóból befolyt össze­gek elhasználása után csak új bankjegyek ki­bocsátásával pótolható pénzszükséglet alakjában fog jelentkezni. Külső kereskedelmünk mérlege is rossz, örökösen többet adunk ki, mint ameny­nyit beveszünk. Nem lehet sokáig vinni az ilyen gazdálkodást. Hol van azután még a külföldi fizetések megkezdésével járó új terhek fedezete és hi­­ van 8. jóvátétel címén követelt hadisarc ? Ha még esetleg kivihető állatfeleslegünket is elveszik tőlünk, minden kényszer feltétele adva lesz annak, hogy a tökéletesen elzülött orszá­gok sorsára jussunk. A termelés fokozásának eredményei számba se jöhetnek a követelések­kel szemben, az adók pedig már alig fokozha­tók. A magyar állam tehát csakis a bankjegyek szaporításával szerezhet fizetési eszközt, de hogy ez a módszer hová vezet, azt tapasztal­hatjuk — hogy tovább ne menjünk —, a szom­szédos Ausztria példáján. Kívülről hiába várunk segítséget. Magyar ábránd az, hogy a franciák összevesznek az angolokkal és mi, a kis Magyarország leszünk az a harmadik, aki a két Titán harcából a hasznot húzza. Egyelőre mi harcolunk egymással és mások nevetnek rajtunk. Valóban nem látunk kivezető utat, a lehe­tetlenség siralomházában ül most a magyar elme. Egyet azonban bizonyosan tudunk s ez az, hogy míg a helyzetet és a kötelességeket felismerő férfiak viszik az ország ügyét, míg a társadalom dolgozik és alkot, addig van remény, addig a nemzet ép szervezete sokféle válság­gal megküzdhet és jó idegzettel, kemény mun­kával túlélheti a válságok háborúját. De ahol az ország ügyeinek vitelére vállalkozók gyűlöl­ködéssel és marakodással ünnepelik a halálból való feltámadást és a nemzeti munka feltá­masztására szánt drága órákat a visszavonás átkának feltámasztására szentelik, ott nincs segítség, ez a betegség egymaga is elegendő a halálhoz. Hallassa már szavát a gondolkozó magyar társadalom is és követeljen belső békét hűtlen sáfárjaitól, mert csak a béke vagy a végső züllés gyalázatos halála között választhatunk. 61 - PELE OtTOArsVAfe CS WERtfMr* tf Z6» RT VI Tfc H t* KOBCT 31. Tli: 2 O-T Védő (simultán) oltások ! Borjo-ti­ditob Gyors védelmet nyújt esetén PNEUMOSEROL 2T e Gyógyító oltások! Biztosan gyógyít Tajfizemi osztályának termékei: FPTTA S I Allnml ollHn­Arx^M alatt! 173 ' " Sn VH^vCiziBjmES mm taphzbiupaku RI»ZIT..TARS. Gyár: Budapest, I., Ittlls-nl »l. nxAm. XX Rendelések felvétele: Terem-korat Sl. ss*m. Fettick Ottó magy. kir. állatorvosi főink. tanár, a tejhygiénai Saltolto m­o­r laboratórium vezetőjének eljárása szerint és ellenőrzésével készült (I • IOO,OOB, 8fi4tf*#t+k. T«i*avhaktertvm­+*t­$env**x«t. f~tfr«*ték. Folyékony sajtok­é (1:10,000)

Next