Köztelek – 1922. 1-25. szám

1922-01-21 / 03. szám

3. SZÁM 32-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK., 1922. JANUÁR 1. 21. ellene volt. így húzódik a kérdés, míg a termelő majd elesik a kiviteli lehetőségek kihasználásától, ha a földművelésügyi miniszter gyorsan és erélyesen nem intézkedik. Ezt kell tehát követelni. (Helyeslés.) Kötelességének tartja az előadó kiemelni, hogy a kiviteli kérdések elintézése körül a földművelésügyi minisztérium a legnagyobb megértést tanúsítja a mezőgazdasági érdekek iránt és eléggé gyorsan is dolgozik, amenynyire azt a hivatali gépezet és formaságok lehetővé teszik. Kéri bejelentéseink tudomásulvételét. Elnök javaslatára a végrehajtó-bizottság a jelentést egyhangúlag tudomásul veszi. Ugyancsak az elnök bejelenti, hogy a folyó hó 12-én tartott adóügyi bizottság a gazdák kívánságait egy memorandumban foglalta össze. Kéri a végrehajtó-bizottság hozzájárulását ahhoz, hogy a memorandumot személyesen juttassa el a kormány illetékes tagjaihoz. A végrehajtó bizottság ehhez egyhangúlag hozzájárul. Az ínségesek felsegélyezése. Mutschenbacher Emil dr., ügyvezető főtitkár, bejelenti, hogy az ínségesek felsegélyezésére indított mozgalmak vezetőségei az egyesülethez fordultak azon kértelemmel, hogy abban a gazdaközönség is részt vegyen Széles néprétegek súlyos, szánalmas ínségéről és nagy nyomorúság enyhítéséről van szó, ami elől egyetlen érző szívű tehetős ember sem zárkózhat el. (Helyeslés.) Mindnyájunk kötelessége ezeknek segélyezése és ezzel esetleg súlyosabb társadalmi zavarok meggátlása Javaslatára a végrehajtó bizottság kimondja, hogy felhívással fog fordulni a gazdaközönséghez, hogy az ínségeseket és nélkülözőket támogassa. Az idei tenyészállatvásár rendezése. Konkoly Thege Sándor dr. titkár jelenti, hogy a tenyészállatvásár rendezőbizottsága megalakult és annak elnökévé újból Jeszenszky Pált választották meg. A kiállítás időpontja folyó év március hó 4., 5., 6.-a. Előkészítés szempontjából az intézkedések megtörténtek és remélni lehet, hogy az idei tenyészállatvásár siker tekintetében felül fogja múlni a tavalyit leszerelő katonatisztek elhelyezése. Fabricius Endre, szöv.titkár, bejelenti, hogy a honvédelmi minisztériumban a trianoni békeszerződés folytán leszereltetni kötelezett katonatisztek elhelyezése érdekében az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság érdekképviseleteinek szervei bevonásával értekezlet volt. Az értekezlet a mezőgazdaságban való elhelyezéssel szemben nagy reményeket táplált, amelyet szóló kénytelen volt lehűteni, rámutatva egyrészt, hogy szakképzett gazdatisztek százával vannak kenyér nélkül, másrészt, hogy a nagyobb birtokok kritikus heyzetben vannak a birtokreform és vagyonváltság folytán, amidőn jelentékeny földterületeket fognak a nagyobb birtokosok elveszíteni, úgy, hogy megévő gazdatisztjeik egy részét is el kell bocsátaniok. Ennek dacára az OMGE nevében felajánlotta, hogy a leszerelő katonatisztekre a „Köztelek" lapban a figyelmet felhívjuk, bár ettől eredmény nem igen várható. Elnek a bejelentés tudomásul vételét mondja ki. B) Az OMGE belügyei • A mult választmány jegyzőkönyvének bemutatása után az elnök a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Dégen Árpád dr.-t és Matta Árpád dr. választmányi tagokat kéri fel. Tagsági ügyek: Mutschenbacher Emil dr. ügyvezető főtitkár az egyesületi tanács nevében javasolja a következő jelentkezőknek az egyesületi tagok sorába való felvételét: Alapító tagokul: Biedermann Imre báró (zOOO), Forgách Balázs gróf dr. (4000), Prónay József (2000), Remenyik István dr. (2000. K.-ás alapítvánnyal). Évdijas tagokul: Aczél Károly, Adamecz Gyula, Balla Miklós, Barcza Dénes, Bartsch Zoltán, Blazsek József, doberdói Breit József, Csermák Kálmán, Csúcs Károly, Claudy Guidó, Ferenczy Károly, Hajdú Géza, Heyek M. László, Hevesi Bernát, Hoepfner Miklós, Jakó Ödön, Jalsovitzky Sándor, Jókay Ihász Miklós dr., Kerekes Sándor, Korniss Károly, Lábod-belmajori bérlet,Laczkovits Rezső, Maczák Mihály, Mayer Károly dr., Makay Emil Makói Gazd. Egyes. Manninger Rezső dr., Meczner Béla dr., Merán Fülöp gróf, Morvay Béla, Nádosy Gergely, Návay Kálmán, Nemts Gyula dr., Preisach Árpád, Réthy Kálmán, Rézbányay Béla, Rosenberg Viktor, Salzer Rezső, Schleiber Ferenc, Simicza Imre, Spórer Tivadar, Szabó Bertalan, Szabó Ferenc, Toepfler Róbert, Trutkovszky Ferenc dr., Veress András, Verzár Emil, Wéber Menyhért, Wiesmayer Norbert, Zana János, Zimányi Aurél. DMAPAY Az igazgató-választmány a tanács által felvételre ajánlott jelentkezőket a tagok sorába felveszi. Jelenti továbbá előadó titkár, hogy a legutóbbi gyűlés óta elhaltak a tagok sorából. Alapítók közül: Degenfeld Lajos gróf és Rubinek Gyula. Az évdíjasok közül: Balla Géza, Böhm Ignác, Götz Gyula, Hadfy Károly, Haggenmaeher Róbert, Heimann Sándor, Rötter Ferenc, Truskovszky András. Törlendő: Forgách Balázs gróf, alapító lett Az igazgató-választmány részvétének jegyzőkönyvbe iktatása mellett törli az elhunytakat a tagok sorából. Megállapítja ezek után ügyvezető főtitkár, hogy az egyesület mai taglétszáma: 454 alapító és 7635 évdíjas, összesen: 8089 tag. Tudomásul szolgál. Az egyesületi tanács előterjesztése. Szilassy Zoltán igazgató a személyi ügyek során előterjeszti, hogy a mai drágaság és megélhetési nehézség következtében az egyesület tisztviselőinek és alkalmazottjainak jövedelme nincs arányban a megélhetés lehetőségével. A tisztviselők megélhetésének biztosítása és munkálkodásának elismeréséül a tanács részéről javasolja, hogy a választmány a tisztviselőknek fizetésüknek megfelelő pótlékot engedélyezzen. A fedezet megvan a múlt év maradványában. A szükséges összeg ez évben körülbelül 600.000. A választmány a javaslatot egyhangúlag elfogadja azzal a hozzátétellel, hogy tudomásul és utólagos jóváhagyás végett az évi rendes Közgyűlés elé terjesztendő. Mike János házgondnok a Köztelek székházának és bérházának kezeléséért eddig havi 200 K. javadalmazást kapott, ajánlja, ennek 400 K.-ra való felemelését. Szabó József házmesternek eddig fix fizetése nem volt, javadalmazásképpen a házbér bizonyos százalékát kapta, ajánlja, hogy neki 100. havi javadalmazás adassék. A választmány mindkét javaslatot egyhangúlag elfogadta. Mutschenbacher Emil dr. ügyvezető főtitkár javaslatára az igazgató-választmány az Országos Állategészségügyi Tanácsba Konkoly Thege Sándor dr. titkárt jelölte. Jelenti az előadó, hogy az alapszabályok legutóbbi módosítása láttamozás végett a földmüvelésügyi minisztériumhoz küldetett fel, ahonnan azt a belügyminisztériumba tették át. A belügyminiszter leiratban tudatta most az egyesülettel, hogy a módosításokra nincs észrevéte, ámde a láttamozást mégis megtagadja, míg az alapszabályoknak egyes, máris kötelező láttamozott rendelkezései oly irányban nem módosíttatnak, hogy a közgyűlés határozatképessége 50 tagról a tagok összesedének egyharmadára, illetve kétharmadára emeltessék fel. Ilyen rendelkezés felvétele azonban gyakorlati okokból helytelen volna, miért is az egyesület felszólal a belügyminiszter e kívánsága ellen. Jelenti végül a főtitkár, hogy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének a tolnameggyei terelőversenyek fejlesztésére adományozott összeg felhasználását intéző bizottságába a földművelésügyi miniszter képviselőit kiküldötte és erről az egyesületet leiratban értesítette. Több tárgy nem lévén, az elnök megköszönte a tagok megjelenését a gyűlést berekesztette. Egyről-másról. (Béke vagy halál ! — Állatok szolgáltatása jóvátétel céljaira. — Váltságföld és földreform. — Sertéskivitel helyett, állami beavatkozás.) Béke vagy halál! Távol állunk a napi politikától, de, sajnos, nem lehetünk olyan távol, hogy közömbös maradhatna ránk nézve az, ami a parlamentben és általában a magyar politikai közéletben történik. Úgyszólván az első naptól kezdve az átcsoportosulás vajúdó mozgalmaival küzd ez a parlament. Máig sem találták meg azt a férfiút, akit elismernének vezérnek és nem találták meg azt az irányt, amelyet elfogadnának a nemzet követendő útja gyanánt. Szenvedélyes viták zajlanak le a ki és a hogyan kérdésében, úgyannyira, hogy a politikai zaklatottságnak ebben az állapotában alig lehet komoly munkát végezni. Valósággal fenyegetően közeledik az általános választások ideje, amely nem biztat azzal, hogy valamit tisztázzon, mert hiszen kiforrott irányeszmék és tervek helyett megint csak lázas jelszavakat, vádakat és a gyűlölködés érzéseit fogják kidobni a nép közé. Kevés szava van ezekhez az eseményekhez a magasabb agrárintelligenciának. A magyar birtokosság egy része — a középbirtokosoknál kezdődően — ma a vádlottak padján ül. Birtokpörök és adópörök folynak ellene, amelyeket okvetlen el fog veszteni, mert egy ennyire eladósodott országban valakinek végre is csak fizetnie kell s a földbirtokos van legkevésbé abban a helyzetben, hogy elbújjon vagy megszökhessék a kötelezettségek elől. Azért ezen a kiválóan jól látható és megfogható médiumon szokták megvágni az eret, ha a társadalom betegnek érzi magát. Valljuk meg az igazat, a politika alig egyéb a zsebbetegségének ma súlyos napjaiban, mint a fizetések áthárításának szervezett művészete. Csak az a baj, hogy azokat az óriási súlyokat, amelyeket kívülről reánk raknak, csupán egy ideig lehet áttologatni a jámborabbak vállaira. A végén mindenki sorra kerül és valamennyien megroskadunk. És ahogyan ma az ország helyzetét látjuk, nem látjuk másfelől még csak a lehetőségét sem annak, miként menekülhetnénk a megroskadás és az összeroppanás fenyegető veszedelme elől. Hiszen még az államháztartás kiadásaiban is óriási, fedezetlen deficit tátong felénk, amely a vagyonadóból befolyt összegek elhasználása után csak új bankjegyek kibocsátásával pótolható pénzszükséglet alakjában fog jelentkezni. Külső kereskedelmünk mérlege is rossz, örökösen többet adunk ki, mint amenynyit beveszünk. Nem lehet sokáig vinni az ilyen gazdálkodást. Hol van azután még a külföldi fizetések megkezdésével járó új terhek fedezete és hi van 8. jóvátétel címén követelt hadisarc ? Ha még esetleg kivihető állatfeleslegünket is elveszik tőlünk, minden kényszer feltétele adva lesz annak, hogy a tökéletesen elzülött országok sorsára jussunk. A termelés fokozásának eredményei számba se jöhetnek a követelésekkel szemben, az adók pedig már alig fokozhatók. A magyar állam tehát csakis a bankjegyek szaporításával szerezhet fizetési eszközt, de hogy ez a módszer hová vezet, azt tapasztalhatjuk — hogy tovább ne menjünk —, a szomszédos Ausztria példáján. Kívülről hiába várunk segítséget. Magyar ábránd az, hogy a franciák összevesznek az angolokkal és mi, a kis Magyarország leszünk az a harmadik, aki a két Titán harcából a hasznot húzza. Egyelőre mi harcolunk egymással és mások nevetnek rajtunk. Valóban nem látunk kivezető utat, a lehetetlenség siralomházában ül most a magyar elme. Egyet azonban bizonyosan tudunk s ez az, hogy míg a helyzetet és a kötelességeket felismerő férfiak viszik az ország ügyét, míg a társadalom dolgozik és alkot, addig van remény, addig a nemzet ép szervezete sokféle válsággal megküzdhet és jó idegzettel, kemény munkával túlélheti a válságok háborúját. De ahol az ország ügyeinek vitelére vállalkozók gyűlölködéssel és marakodással ünnepelik a halálból való feltámadást és a nemzeti munka feltámasztására szánt drága órákat a visszavonás átkának feltámasztására szentelik, ott nincs segítség, ez a betegség egymaga is elegendő a halálhoz. Hallassa már szavát a gondolkozó magyar társadalom is és követeljen belső békét hűtlen sáfárjaitól, mert csak a béke vagy a végső züllés gyalázatos halála között választhatunk. 61 - PELE OtTOArsVAfe CS WERtfMr* tf Z6» RT VI Tfc H t* KOBCT 31. Tli: 2 O-T Védő (simultán) oltások ! Borjo-tiditob Gyors védelmet nyújt esetén PNEUMOSEROL 2T e Gyógyító oltások! Biztosan gyógyít Tajfizemi osztályának termékei: FPTTA S I Allnml ollHnArx^M alatt! 173 ' " Sn VH^vCiziBjmES mm taphzbiupaku RI»ZIT..TARS. Gyár: Budapest, I., Ittlls-nl »l. nxAm. XX Rendelések felvétele: Terem-korat Sl. ss*m. Fettick Ottó magy. kir. állatorvosi főink. tanár, a tejhygiénai Saltolto mor laboratórium vezetőjének eljárása szerint és ellenőrzésével készült (I • IOO,OOB, 8fi4tf*#t+k. T«i*avhaktertvm+*t$env**x«t. f~tfr«*ték. Folyékony sajtoké (1:10,000)