Köztelek – 1938. 53-104. szám
1938-11-27 / 95-96. szám
928 a kiállítás ügyét. Majd a bizottság nevében melegen üdvözli vitéz Ottó Ernő m. kir. gazdasági felügyelőt, a telep új igazgatóját, akinek szaktudásától és ügyszeretetétől a bizottság értékes közreműködést remél. Az 1839. évi mezőgazdasági kiállítás időpontjának, kereteinek és bírálati rendszerének megállapítása. Herodek Sándorír. előadó-titkár tájékoztatja a bizottságot a jövő évi kiállítás rendezésével kapcsolatos kérdésekről. Javasolja, hogy a kiállítást ismét a jól bevált március végi napokon tartsák és pedig 1939 március 22—27. napjain, a bírálatot március 22-én, illetve egyes csoportokban már március 21-én délután is, az ünnepélyes megnyitás pedig március 23-án legyen. A kiállítás időpontjába esik a március 25-i ünnep. A rendezőség munkájának megkönnyítése, valamint a tenyészállatok minőségi felülvizsgálatának érdekében kéri, hogy az állatoknál a bejelentési határidőt ismét január 6-ában, a többi csoportoknál pedig február 15-ében állapítsa meg a bizottság. A kiállítás megfelelő színvonalának biztosítása érdekében kéri a bizottság hozzájárulását, hogy a bejelentett tenyészállatok minőségét az illetékes tenyésztő szervezetekkel előzetesen felülvizsgáltassák, már csak azért is, mivel a földművelésügyi minisztérium legújabb rendelkezése szerint a köztenyésztés céljaira csak megfelelő minőségű törzskönyvelt apaállatok vásárolhatók, az összes kiállított állatoknak tehát legalább is ennek a követelményeknek meg kell felelniök. Elnök megállapítja, hogy a bizottság az előterjesztéseket elfogadja. Konkoly Thege Sándor dr. előadó-főtitkár a kiállítás vásári sikerének biztosítása érdekében kéri a bizottság elvi hozzájárulását ahhoz, hogy a kiállítható tenyészállatok létszámát a bejelentések és a szükséglet figyelembevételével később állapíthassák meg, a valószínűen szükségessé váló létszámcsökkentéseket pedig az eddigi elvi határozatoknak és gyakorlatnak megfelelően hajthassák végre. A bejelentés csak az esetben legyen érvényes, ha a rendezőbizottsághoz beküldött bejelentés másodpéldányának benyújtása az előírt határidőig az illetékes törzskönyvelő szervezetnél is megtörtént, amely a minőségi felülvizsgálat mellett a közölt tenyésztési adatokat is ellenőrzi. Ha a tenyésztő és a szövetség által felülvizsgált adatok között eltérés van, az utóbbi tekintendő mérvadónak és ezt közli a katalógus. Minthogy előreláthatóan a kiállítás időpontjában még lesznek száj- és körömfájással fertőzött területek, a rendezőbizottság az állategészségügyi hatóságokkal karöltve különleges rendszabályokat fog alkalmazni annak megakadályozására, hogy a kiállításra felhozott állatok itt fertőződhessenek. Viszont előreláthatóan szükség lesz egyes nevesebb tenyészetek részvételének biztosítása érdekében a fennálló állategészségügyi rendszabályok alkalomszerű módosítására is. A helyzetről való tájékozódás céljából a bejelentő lapokon megfelelő kérdőpontok fognak szerepelni a száj- és körömfájásra vonatkozóan. Ha célszerűnek mutatkozik, a rendezőség esetleg el fogja rendelni a kiállításra felhozandó állatok kötelező előzetes oltását a Németországban alkalmazott újabb anyaggal, amely állítólag 4 hónapos védettséget biztosít. Előadó-főtitkár ezután kéri, hogy a bizottság mondja ki a kiállítási szabályzatnak a jövő esztendőre való fenntartását, a múlt esztendőben bevált változtatásokkal együtt, úgymint: a bírálatoknak egyes csoportokban már a kiállítás előtti napon való megkezdése; a szarvasmarháknál és sertéseknél, esetleg a juhoknál is, a nagy létszámra való tekintettel, valamint azonos feltételek biztosítása érdekében a több korosztályban való bírálatot, olyképen, hogy az egyes korcsoportok határnapjait a bejelentések figyelembevételével később állapítsák meg; a tarka szarvasmarháknak a díjazás sorrendjében korlátokhoz való kikötését; a szarvasmarhaistállókban a jászoskarikák szaporítását, úgy azonban, hogy egy-egy állatnak legalább egy méter széles hely jusson ; továbbá, hogy a kiállításra felhozott állatok a kiállítási irodában már a megérkezésük percétől kezdődően katalógusáron, a tulajdonos hozzájárulásával pedig más áron is megvásárolhatók legyenek ; az állatok felszállításának egyenletessége érdekében a feladás időpontját a rendezőbizottság állapíthassa meg és ennek betartása kötelező legyen ; végül, hogy a juhok a fajta- és bírálati csoport hovatartozandóság szempontjából a kiállításon a bírálatot megelőzően osztályoztassanak. Előadó-főtitkár rámutat arra, hogy a tenyészállatok elhelyezése a férőhelyek elégtelensége miatt a most következő kiállítás alkalmából is alighanem nagy gondokat fog okozni a rendezőségnek. Nemcsak a kiállításon résztvenni szándékozók nagy száma, hanem a tényleges felhozatalt már évek óta jelentősen meghaladó kereslet is megokolttá teszi, hogy az eddiginél nagyobb létszámú állat legyen úgyszólván az összes csoportokban kiállítható és ezek számára új istállókat kellene létesíteni. Ennek a kérdésnek a megoldását még sürgősebbé teszi a magyarlakta Felvidék visszacsatolása, amely a kiállítás keresletét és kínálatát tovább fogja növelni. A kiállítás kereteinek állandó növekedése immár halaszthatatlanná teszi a telep továbbfejlesztését és a sürgősen szükséges építkezések megkezdését. A földművelésügyi minisztérium illetékes tényezői a kérdés iránt nagy megértést tanúsítanak és különféle tervek is készültek már, amelyeknek fokozatos megvalósítása a most következő kiállítás alkalmából megkezdődött volna, a közbejött események azonban a terv keresztülvitelét egyelőre elodázták. Így is azonban halaszthatatlanul szükséges különösen a mangalicasertések és a baromfiak számára új megfelelő elhelyezés biztosítása, mert az e célra rendelkezésre álló barakkok már oly mértékben tönkrementek, hogy helyreállításuk helyett új helyiségek építése sokkal gazdaságosabb lenne. A kiállításon szereplő szarvasmarhák létszámának szükségszerű növekedése is új istállók építését teszi kívánatossá. A férőhelyek múlt esztendőben keresztülvitt jobb kihasználása csak ideiglenes segítséget nyújt. Az első, vagy hátsó istállókba történő elhelyezést illetően előadó-főtitkár emlékeztet a rendezőbizottság legutóbbi határozatára, amely szerint a jövőben sorsolással fogják eldönteni, hogy mely tenyésztők állatai lesznek a hátsó istállókban elhelyezve, amennyiben ez a kérdés megállapodás útján megoldható nem lenne. A sorsolást a szövetségek között, azon belül egyesületenként és ha szükséges, még tenyésztőnként is külön fogják megejteni. Azok a tenyésztők, akiknek állatai a múlt évi kiállításon már a hátsó istállókban voltak, oda ismét mindaddig nem helyezhetők, amíg az összes többi tenyésztők állatai a hátsó elhelyezésnél sorra nem kerültek. Azokat a kiállítókat, akik a sorsolás útján történő hátsó elhelyezést nem fogadják el, a rendezőbizottság a következő kiállításokon való részvételből ki fogja zárni. Előadó-főtitkár az elnöki bejelentéssel egybehangzóan kiemeli a rendezőség törekvését, hogy a következő kiállításon már a Felvidék állattenyésztése is szerepelhessen. Részvételük biztosítása érdekében csupán a felvidéki tenyészetekre vonatkozóan ideiglenesen fel kell függeszteni a kiállítási szabályzatnak azt a rendelkezését, hogy csak törzskönyvelt állatok állíthatók ki, mivel a cseh államhoz tartozás időpontjában ott az állatokat általában nem törzskönyvelték, illetve törzskönyvelési rendszerük a magyarországitól eltérő elvek szerint volt megszervezve. Ezekről a területekről a minőségi felülvizsgálat során megfelelő színvonalúnak talált, fajtatiszta, nem törzskönyvelt állatok is kiállíthatók legyenek. Értékesíthetésük érdekében pedig a földművelésügyi minisztérium részéről szükséges olyan rendelkezés kiadása, hogy ezekre a területekre, valamint még esetleg megjelölendő egyes megyék és községek részére átmenetileg ilyen nem törzskönyvelt felvidéki állatok is megvásárolhatók legyenek. Előadó-főtitkár ezután megismétli a rendezőbizottságnak azt a tavaszi állásfoglalását, hogy a túl magas katalógusárak bejelentésének megakadályozása céljából a jövőben az eladási jutalék ismét a katalógusár és nem az eladási ár után számíttassák. Javasolja, hogy a múlt évi határozatnak megfelelően, a katalógusban való közzététel céljából a tehenek, illetve a bikák anyjának 305 napos laktációs tejhozama, valamint ugyanennek az időszaknak tejzsírhozama kilogrammban és százalékban is közöltessék. Szükségesnek tartja, hogy a jövőben a szimmentált fajtacsoportban is adjanak ki nagydíjat, létszámának növekedésére és fokozott tenyészértékére való tekintettel, végül a kiállítandó juhok gyapjúhozamának helyes megítélése céljából szükséges legutóbbi nyírási időpontjuknak közlése és a juhtenyésztők egyesülete által való igazolása. Előadó-főtitkár kívánatosnak jelzi, hogy a jövőben a tenyészállatkiállításon résztvevők csak megokolt esetekben jelenhessenek meg versenyen kívül és pedig csak: a) az állami birtokok, b) az utolsó 3 év valamelyikében nagydíjat nyert tenyésztők, h) a nem saját tenyésztésű állatokat kiállítók. Ezeken kívül csak rendkívüli esetekben, a rendezőség előzetes hozzájárulása esetén szerepelhessen a tenyésztő állataival versenyen kívül. Kéri a szabályzatban kifejezetten leszögezni, hogy bírálati díjtáblákat és fajtamegjelölő táblákat az istállókban csak a rendezőség függeszthet ki és ezeket a tenyésztők, vagy mások nem távolíthatják el. Javasolja, hogy a tarka szarvasmarhák bírálatára nézve eddig érvényben volt szabályok a múlt évi határozat figyelembevételével olyképpen módosíttassanak, hogy 1939-től kezdve nagydíjat és I. díjat csak az a tarka szarvasmarha kaphat, amelynek tejelése, illetve bikáknál és üszőknél az anyai tejhozamuk legalább egy 305 napos laktációs időszak alatt a 3500 kg-ot, illetve 125 kg tejzsírt elérte. Első és második borjas teheneknél, vagy ezek leszármazottainál azonban 20, illetve 10 %-os engedmény adandó úgy, hogy az előbbieknél 2800, utóbbiakál 3150 kg tej, illetve 100 kgés 115 kg tejzsír lesz a megkívánt legalsó termelési határ ; a kistenyésztők szarvasmarhái — a kedvezőtlenebb takarmányozási és egyéb körülményekre való tekintettel— a tejelési követelmények tekintetében minden esetben 10 %-os kedvezményben részesülnek. A díjazás sorrendje a nagy tejhozamú leszármazás elismeréseként az egyes díjfokozatok keretén belül, a külömi minősítés alapján megállapított sorrendhez képest, olyképpen módosul, hogy az egy 305 napos laktációs időszak alatt 4500 kg tejhozamot és ebben legalább 160 kg tejzsírhozamot elérő, vagy azt meghaladó tehenek, illetve az ilyen tehenektől származó bikák, vagy üszők egy hellyel előbbre helyezendők. Előbbre helyezés csak egy-egy díjfokozaton belül történhet. Ezzel kapcsolatban ismerteti a Somogyvármegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesület igazgatóválasztmányának beadványát, amely észrevételeket fűz az 1938. évi kiállítás szarvasmarhacsoportjának díjazásához és azt javasolja, hogy a jövőben a bírálóbizottságok kötelesek legyenek az egyes díjazási csoportoknál a jegyzőkönyvben leszögezni a külömi bírálatok eredményeképpen megállapított díjazási sorrendet és csak azután megállapítani jegyzőkönyvben a termelőképesség figyelembevételével történt végleges díjazási eredményt, megokolva az egyes díjfokozatokban a termelőképesség alapján végzett módosításokat. Előadó-főtitkár kéri, hogy a rendezőbizottság a beadvány első része felett térjen napirendre, mert a bírálóbizottságok döntése utólag más tényező által meg nem változtatható. A díjazás sorrendjének és az előbbre helyezés megokolásának a jegyzőkönyvben való feltüntetésére vonatkozó javaslatot helyénvalónak tartja és elfogadásra ajánlja. Elnök javaslatára a bizottság az előterjesztett indítványokat vitéz Oláh Gyula, Battha Pál, Pilz Iván, Inárcsi Farkas Ferenc, Vuchetich György és Halács Ágoston dr. hozzászólása után elfogadja. Ugyancsak elfogadja Battha Pálnak azt a javaslatát, hogy a félvér szimmentált fajtamegjelölés a katalógusból elhagyassák. Pilz Ivánnak a magyar nemesített tarkamarha fajtacsoport felállítására vonatkozó javaslatát az Országos Törzskönyvelő Bizottság elé utalja. Majd Joldy Miklós javaslatára a következő évi kiállításon kötelezővé teszi a katalógus számára a lovak apai leszármazásának, továbbá a főbb testméreteknek, ú. m. : marmagasság, övméret és szárkörméret közlését, a méneknél ezenkívül származási lapjuk kifüggesztését az istállóban. Előadó-főtitkár bejelenti, hogy a bizottság elnöke és a kiállítás szervezői mindent elkövetnek a jövő évi kiállítás előkészítése során a keretek fenntartása és fejlesztése, valamint az illetékes tényezők támogatásának biztosítása érdekében. A kísérletügyi intézmények a mezőgazdasági iparok ismertetését feltáró kollektív kiállítással fognak szerepelni. A minisztérium szakoktatási kiállításán a három éves turnusban sorra kerülő intézmények fognak versenyezni a vándordíj elnyeréséért. A kiállítás rendezősége céltudatosan törekszik arra, hogy mind nagyobb figyelmet irányítson a vidék életének, a mezőgazdasági lakosság viszonyainak és a megsegítését célzó intézményeknek a megismertetésére. Ebből a szempontból örvendetes, hogy az Országos Közegészségügyi Intézet idei első nagysikerű szereplése után a jövő évben egy egész nagy csarnokot megtöltő anyaggal kíván részt venni a kiállításon. A magyar növénynemesítés és az államerdészet új csarnokaikban fognak felvonulni. Előreláthatóan érdekes, figyelmet keltő anyaggal fog ismét szerepelni a Külkereskedelmi Hivatal és a dohányjövedék ; új anyag lesz kiállítva a háziipari, vadászati, méhészeti, borászati, élelmiszeripari és zöldmező csoportok csarnokaiban. Az Országos Mezőgazdasági Kamarának a magyar mezőgazdaság helyzetéről és törekvéseiről minden évben megkapó képekben számot adó kiállítása jövő évben a visszacsatolt Felvidék agrárviszonyait ismertető bemutatóval fog bővülni. Egyébként a többi szakcsoportok rendezői is arra törekszenek, hogy a visszatért Felvidék szakvonatkozású kérdéseiről és helyzetéről is tájékoztatást nyújtsanak majd. A kisgazdaudvar és a hozzácsatolt mintaistálló ismét a helyes fejés és tejkezelés bemutatására fog rendelkezésre állni, ehhez fog kapcsolódni az OMTK tejgazdasági kiállítása. A vidéki népélet szemléltetését szolgáló „kiállítási falu" a következő kiállításra új házakkal bővül és pedig a rendezőbizottság elnökének, mint zalamegyei főispánnak megértő támogatása folytán egy göcseji ház, továbbá egy pest- és egy tolnamegyei jellegzetes falusi ház épül. A kiállítás számára eddig igénybevett terület ezekkel az újabb építkezésekkel már szűknek bizonyul, ezért további területet kell igénybe venni új utak nyitásával. A jövő évi kiállítás keretében újból megrendezni kívánják a nagysikerű lovasmérkőzéseket, mutatványokat, fogatversenyeket és bemutatókat. Ugyancsak megrendezik az ebkiállítást és ezzel kapcsolatos többféle bemutatót. A földművelésügyi minisztérium a kiállítás rendezőbizottságának megkeresésére máris kiállításba helyezte a következő kiállítás alkalmából a folyó évben nyújtott messzemenő tenyészállatbeszerzési kedvezményeket. A rendezőség kérni fogja, hogy a visszacsatolt Felvidék állattenyésztésének újjáfejlesztését a minisztérium a kiállítás alkalmából nyújtandó egészen rendkívüli kedvezményekkel támogassa. Előadó-főtitkár végül kéri a rendezőbizottság hozzájárulását ahhoz, hogy a kiállítás előkészítéséhez szükséges előterjesztéseket és intézkedéseket megtehessék. Pilz Iván javaslatot terjeszt elő a tarka szarvasmarhák bírálatára vonatkozóan, amelyet a bizottság tanulmányozás és véleményadás céljából a szarvasmarha-albizottsághoz utal át. Elnök ezután megállapítja, hogy a bizottság az előadófőtitkár által előterjesztett összes javaslatokhoz hozzájárul. Reméli, hogy a földművelésügyi minisztérium és a főváros, valamint az összes többi érdekelt tényezők, elsősorban a tenyésztő társadalom megértő és értékes támogatásával sikerülni fog a most következő kiállítás kereteit bővíteni és színvonalát tovább emelni. Megköszöni az értékes hozzászólásokat és a gyűlést bezárja. KÖZTELEK, 1938 NOVEMBER 20. 93-94. SZÁM 48-IK ÉVFOLYAM. VEGYESEK. Címadományozás. A kormányzó a m. kir. földművelésügyi miniszter előterjesztésére Herkély József m. kir. gazdasági tanácsos, káptalani uradalmi jószágfelügyelőnek a hazai mezőgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi gazdasági főtanácsosi címet adományozta. A Gazdasági Szakoktatási Tanács kinevezése. A m. kir. földművelésügyi miniszter czétényi Czettler Jenő dr. m. kir. titkos tanácsos, egyetemi ny. r. tanárt 1938. évi november hó 1-től további 3 év tartamára az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács ügyvezető alelnökévé, Széchenyi Viktor gróf főispánt az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács alelnökévé 1938. évi november hó 1-től további 3 év tartamára, Csemer Károly dr. miniszteri tanácsost, Éber Ernő dr. m. kir. gazdasági tanácsost, Folber Györgyöt, a Magyar Gazdatisztek Országos Egyesületének ügyvezető igazgatóját, Groffits Gábor m. kir. gazdasági főtanácsost, a magyaróvári gazdasági akadémia igazgatóját, Hauser János dr. m. kir. gazdasági akadémiai rendes tanárt, a keszthelyi gazdasági akadémia mb. igazgatóját, Loczka Alajos dr. tanügyi tanácsost, Liptay László felsőházi tagot, földbirtokost, Némethy Zoltánt, a hódmezővásárhelyi m. kir. mezőgazdasági szakiskola igazgatóját, Rezner Tibold m. kir. gazdasági főtanácsost, jószágkormányzót, Rothmeyer Imre m. kir. gazdasági főtanácsost, OMGE főtitkárt, Siegescu Miklós dr. miniszteri titkárt, vitéz Székely Győző dr.-t, a szarvasi középfokú gazdasági tanintézet igazgatóját, Tabódy Ida alapítványi hölgyet, a cinkotai tanítónőképzőintézet igazgatóját, Tölgyes István dr. m. kir. gazdasági tanácsost, a Falu Magyar Gazda és Földmíves Szövetség ügyvezető igazgatóját, Véniss Gyula m. kir. gazdasági tanárt, a kecskeméti gazdasági szaktanítóképző intézet mb. igazgatóját, Wellmann Oszkár dr. felsőházi tagot, egyetemi ny. r. tanárt 1938. évi november hó 1-től 3 év tartamára az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács Tanulmányi Bizottságának tagjává, Baróthi Lajosné, született Stegmüller Mária ny. női gazdasági iskolai igazgatónőt, vitéz Bittera Miklós dr. m. kir. gazdasági főtanácsost, egyetemi m. és gazdasági akadémiai rendes tanárt, Csongrádi Györgyöt, a csongrádi téli gazdasági iskola igazgatóját, vitéz Czeglédi Béla m. kir. gazdasági főtanácsost, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatóját, Czirer Andor dr. miniszteri tanácsost, Damjanovich Lajos dr. miniszteri tanácsost, Dengl János dr. egyetemi ny. r. tanárt, a Gazdasági Szaktanárképző Intézet ügyvezető alelnökét, Dőry Frigyes m. kir. gazdasági főtanácsos, földbirtokost, Ecsedy József dr. alispánt, vitéz Endre László alispánt, Felkay Ferenc dr. kormányfőtanácsost, székesfővárosi tanácsnokot, Fischer Béla ny. alispánt, Fráter László ny. alispánt, Gesztelyi Nagy László dr. m. kir. gazdasági főtanácsost, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatóját, Gratz Ottó m. kir. gazdasági főtanácsost, ny. kísérlet-