Külgazdaság, 2002 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 4. szám - Hárs Ágnes: A munkaerő migrációja és az uniós csatlakozás

európai nemzetiségi németek iskolázottsága a Németországban születettek és a külföldi­ek között nagyjából félúton volt, béreik jóval elmaradtak a német bérektől, s alig halad­ták meg a többi migráns csoportét. Foglalkoztatottságuk valószínűségét sem növelte a képzettség szintje, csupán a nyelvtudás. Munkanélküliségi rátájuk pedig alig maradt el a többi migránsokétól (s nagyjából kétszerese volt a németországinak). A formális szak­képzettség, gyakorlati idő és egyéb, a humán tőkét mérő mutatók hatása alig érzékelhető a befogadó ország munkaerőpiacán, azt állíthatjuk tehát, hogy a bevándorló kelet­európaiak számára a felhalmozott emberi tőkéjük nem térül meg az EU munkaerőpiacán. Az eredmények arra világítanak rá, hogy nem valószínű, hogy a Kelet-Európából az EU-ba érkezők felhalmozott munkaerő-piaci tudása és gyakorlata könnyen konvertál­ható lenne az unió munkaerőpiacára. Következésképpen az ott elérhető bérek és kerese­tek szintje is korlátozott számukra. Stark (1987, 1995) tanulmányai hívják fel a figyel­met az aszimmetrikus információ jelentőségére a migráns munkaerő allokációjában. A migráció folyamán - ami nem egy pillanatot, hanem egy időszakot jelent - mind az emberi tőke, mind a rájuk vonatkozó információ változik. A migránsok vélt (ex ante) és valóságos (ex post) munkaerő-piaci teljesítményértékelése között számottevő lehet a különbség. A migránsok munkaerő-piaci allokációját jelentősen befolyásolja, milyen béreket kapnak kezdetben, amikor egy migráns csoport tagjaként jelennek meg a befo­gadó munkaerőpiacon, s milyen tényleges béreket hajlandó a migráns elfogadni, milyen béreket kínál számára a befogadó munkaerőpiac. S azt a migráns vagy elfogadja, vagy visszatér hazájába, ha a piaci bér számára nem elfogadható. Az információ aszimmetri­kus: kezdetben a migránsok vélt képzettségét fizetik meg, idővel azonban a migránsok képességeire vonatkozó bizonytalanság megszűnik, a korábban a migráns csoportra egységesen érvényes bérek szétválnak, és kialakul a maradók és hazaköltözők mezőnye. Előre megjósolhatatlan, hogy e folyamat végeredményeképp a kvalifikált vagy kvalifi­kálatlan csoport jut-e túlsúlyra. Meglehet, hogy magasabb bérért a kvalifikáltabb mun­kaerő már nem lesz elég kívánatos, míg a kvalifikálatlan csoport korábbi béreinél keve­sebbet is elfogad. A projekciókban általában figyelembe nem vett tényezők­a migráció új közgazdaságtanáról A migrációt magyarázó tényezőket a legkülönfélébb irányokban pontosították. Fi­gyelembe vették az infrastruktúra, avagy a szociális szolgáltatások színvonalát, a hoz­záférés lehetőségét, a kereskedelmi forgalomba nem kerülő javak eltérő életszínvonalat biztosító árkülönbségeit a kibocsátó és a fogadó ország között stb. Stark és Bloom (1985) a migráció vizsgálatának korlátait láttatva új elméleti keret megfogalmazására vállalkozott, megkérdőjelezve a migráció „mainstream" közgazda­ságtanának számos feltevését és eredményének létjogosultságát.19 A migrációkutatás számos, a matematikai közgazdaságtan eszközével vizsgált új eredményének a fontossá­ga mellett arra hívják fel a figyelmet, hogy ezeknek a gyorsan fejlődő technikákkal vég­zett számításoknak a tesztelése, a megfelelő specifikációk pontosítása elmaradt. Ily módon olyan eredményeket igazolnak a modellek felhasználásával, melyek alapvetően nem felelnek meg a migráció valóságos természetének. 19 Lásd erről Massey és szerzőtársai (1993).

Next