Kurír - reggeli kiadás, 1990. december (1. évfolyam, 131-154. szám)
1990-12-01 / 131. szám
1990. december 1. Költségvetés Házbizottsági konszenzus alakult ki arról, hogy mindent megtesznek a költségvetés ez évi elfogadtatása érdekében - jelentette be Szabad György szokásos pénteki parlamenti sajtótájékoztatóján. Az egész ország szempontjából nélkülözhetetlen, nagy jelentőségű törvényjavaslatok megtárgyalása, megvitatása elsőbbséget kap, így egy blokkban tárgyalják az adótörvényeket és ugyancsak egy csoportban a költségvetési, illetve a hozzá kapcsolódó más javaslatokat. Olyan ütemtervet dolgoztak ki, hogy mind a pártoknak, mind a bizottságoknak a megfeszített tempó mellett is legyen elegendő idejük szakértői állásfoglalásra. Szabad György elmondta, hogy a pénzügyminiszter lemondásáról szóló hírekről hivatalos értesítést még nem kapott a parlament, így természetesen a költségvetési vitában a kormányt a jelenlegi pénzügyminiszter képviseli. A személyét illető esetleges változás sem okozhat gondot a költségvetés elfogadásában. EXKLUZÍV Teller Ede a Kurírnak Késő este, már tíz óra is elmúlt, amikor Teller Edével a zürichi De Pare Hotelben találkoztam. - Milyen tudományos probléma foglalkoztatja mostanában? - kérdeztem elsőként. - Két-három éve nagyon sokat gondolok, és talán túl sokat beszélek a szuperkonduktivitásról. Különös jelenség ez: például egy körben meg lehet indítani az elektromos áramot, és az - amennyire tudjuk - soha nem áll meg, amíg a megfelelő feltételek - tudniillik az alacsony hőmérséklet - megvannak. Körülbelül négy évvel ezelőtt rájöttek, ezt meg lehet csinálni magasabb hőmérsékleten is. - Professzor úr, mit mondana az atomenergia-forrást ellenzőknek: miért van szükség rá? - Meg vagyok győződve arról: atomenergia kell, mert a világon nagyon nagyok a különbségek. Hihetetlenül nagyok. Én nem hiszem, hogy ahhoz, hogy a fejlődésben segítsünk, elsősorban tőke kellene. Talán az is. De elsősorban tudás kell. Többek között arról, hogy hogyan kapjunk energiát. Az egész világ számára nehéz elegendő energiát kapni. Napenergiából van elég, igaz? De a napenergiát koncentrálni és használni túl drága készülékkel lehet csak. Szélenergia is van, és használják is, ahol erős a szél. Vannak, akik azt mondják: csak égessük a szenet. De közben a szénégetés mindenféle szennyeződést okoz. Vannak, akik azt mondják, egy különös fajta magenergia - a hidrogénatomok egyesüléséből keletkezik - nem csinál annyi radioaktivitást és azt kell felhasználni. Hát bizony, azon sokat dolgoztak és azt hiszem, amire valósággá válik, ugyancsak költséges lesz. Összegezve, az atomenergiának, többé-kevésbé a jelenlegi formában, belátható időn belül nem lesz párja. Vannak kellemetlen tapasztalataink. Mást ne mondjak: Csernobil. Lehet-e százszázalékosan biztonságos atomerőművet építeni? - Kérem, a világon semmi sincs, ami százszázalékosan biztos. Csak Csernobilt említette. Volt egy másik eset is, nem Oroszországban, hanem Amerikában. A Three Mile Island. Hát ez ezermilliárd dollár kárt okozott. De egy életet sem veszélyeztetett. Azért, mert az erőművet különös biztonsággal építették. Fölszabadult egy kis radioaktivitás, de Csernobilban elég pontosan egymilliószor több radioaktivitás szabadult föl. Az emberek túlzottan félnek. Meg kell gondolni: hosszú évek után ezek voltak az első esetek. És hányan halnak meg a bányákban, hány ember betegszik meg a szén által okozott szennyeződés miatt. Valahogy egy haláleset többszörösen számít, ha radioaktivitás okozza, és ennek nincs racionális oka. Ez egy különös félelem, egy különös érzékenység. De egyet mondhatok: Csernobil és Three Mile Island között van egy határozott hasonlóság. Az emberek, akik kezelték a reaktort, hihetetlen, majdnem elképzelhetetlen hibát követtek el. Ha Three Mile Islanden az operátorok békén hagyták volna a reaktort, nem lett volna semmi baj. Csernobilban kísérleteztek. Olyan mérnökök, akik értettek az elektromossághoz, de a reaktorokhoz nem. Ezek olyan hibák, amiket ki lehet küszöbölni. Gondoskodjunk arról, hogy minden elképzelt veszélyes lehetőségnek elejét vegyük. Nekem erre négy javaslatom van. Kisebb reaktorok, azaz kisebb elektromos gerjesztés a reaktorokban. Másodszor: kisebb sűrűség a gerjesztésre, azaz egy bizonyos köbtartalomban sokkal kevesebb energiát gerjeszteni. Harmadszor: a reaktort föld alá tenni, úgy hogy a radioaktivitás nem tudjon onnan kikerülni. Negyedszer, legyen olyan a reaktor, ha energiát kérünk tőle, aki ha nem kérünk, magától leáll. Ne legyen külön operátor, aki ezt vagy azt a csavart csavarja. Két magyar származású tudós, Doroszlai Pál és Vécsey György fizikus létrehozott egy atomfűtóművet. Felmerült annak a gondolata, hogy ez a kezdeményezés, a Geiser Triga Debrecenben épülne fel. Mi erről a véleménye? - Beszéltem ezekkel a honfitársakkal, Doroszlaival, Vécseyvel... Révész Zsolttal, egy harmadik magyarral. Engem ez nagyon érdekel. Ők nem építettek reaktort, de terveznek úgy, hogy olyan nyilvánvalóan biztonságos legyen, ahogy én azt szeretném. Ugyan nem teszik a földbe, de ötvenméteres víz alá képzelik, s onnan a radioaktivitás nagyon nehezen szabadul. Ez lesz az első reaktor, ami magától, operátor nélkül megy. Nagyon ügyesen megtervezték, az összes alapszabályt kipróbálták. De az egész reaktort még nem szerelték össze. Habár egy kis modellje, a Triga mint egy kísérleti reaktor, már létezik. Magam is dolgoztam rajta, több mint 30 évvel ezelőtt. Az, hogy a Geiser nagyobb lesz, és önmagát szabályozza és a legrosszabb esetben leáll - ez új. Ezt a reaktort elsősorban a legegyszerűbb célra akarják használni, tudniillik fűtésre. Arról álmodom, hogy a magyar tehetséggel, egy nagyon fontos exportlehetőséget hozunk létre... - A Geiser Trigával? - A Geiserrel... - Ön támogatja az ötletet? - Föltétlenül. HORVÁTH TERÉZ Hyrir Szobor Nagy Imrének A Történelmi Igazságtétel Bizottság dél-dunántúli szervezetének kezdeményezése hamarosan valósággá válhat. A napokban ugyanis hivatalosan is bejelentették: megalakult a Nagy Imre Szoboralapítvány. A szervezet mindaddig működik majd, amíg fel nem avatják a mártírhalált halt, kaposvári születésű miniszterelnök szobrát. Hogy az avatásra mikor gyülekezhetnek a somogyi megyeszékhely polgárai és hol fog állni a szobor, ma még nem lehet tudni. Az viszont bizonyos, hogy méltó helyet keresnek neki, amire egyébként a város polgármestere tett határozott ígéretet. Az alapítvány - melynek tagja többek között dr. Király Béla országgyűlési képviselő, az ’56-os nemzetőrség egykori parancsnoka - várja a vállalatok és magánszemélyek anyagi hozzájárulását is, hogy a jelenlegi hatszázezer forintos indulótőke ezzel is gyarapodhasson. Az emlékmű elkészítésére pályázatot írnak ki, melyen hazai és külföldi művészek egyaránt részt vehetnek. BALOGH P. FERENC ELKELT A NEMZET Bármilyen szomorú is, a szélmalomharcnak vége, s nyert ismét az erő, ami talán lehet nyugodt is. Ötvenötmillió forintért elkelt a Magyar Nemzet tulajdonjogának 40 százaléka, a vevő pedig nem más, mint a francia Hersant-csoport, amely többek között a L’ Figaro című párizsi lapot is kiadja. Hiába volt tehát a lap kuratóriumának és munkatársainak harca, végül nem maradt más, mint ma délben, ahogy mondják, ünnepélyes külsőségek közepette aláírni a szerződést. A francia fél nem csekély kormánytámogatással jutott hozzá a talán legtekintélyesebb magyar napilaphoz, az árról pedig csak annyit: a most már a Magyar Nemzet Kft. kiadásában megjelenő lap első hat hónapját közel ötvenmillió forintos nyereséggel zárta. Mindez tegnap délután a Gerbeaud cukrászdában rendezett sajtóértekezleten hangzott el - részben az új cég vezetői, részben a hallgatóság soraiban ülő újságírók szájából. A hónapok óta terjedő pletykákból annyi bizonyult valósnak, hogy a franciák Sebestyén Tamás, a L’ Express című hetilap egykori igazgatójának személyében francia vezetőt ültetnek a cég gazdasági igazgatói székébe. Ugyanakkor szerződések szerint garantálják az újságírói függetlenséget, a lap eddigi liberális irányvonalát, és ígérnek sok mindent, többek között nyomdát, tudósítói helyeket, adatbankot és gépkocsikat, valamint a munkatársaknak magasabb bért. Persze, hogy ezekből mennyi valósul meg, az még a jövő titka. A Magyar Nemzet kuratóriuma mindenesetre beadta a derekát, hiszen nem tehetett másként. A bírósági pert elvesztették, s bármilyen furcsa is, a Magyar Nemzet cím jogilag nem az övék, hanem a Pallas Lapkiadó Vállalaté. Meglehet, hogy a szerződés megkötésével megnyugszanak a kedélyek, s a lap végre elindulhat a fejlődés útján. Ahogy Henri Momy úr, az Hersant képviselője mondta: sok szerelmi házasságot látott már botrányos körülmények közt felbomlani, s volt alkalma ennek ellenkezőjét is tapasztalni. Egyre azonban valószínűleg a nagy tapasztalat francia üzletembernek még nem volt alkalma: egy kormányt házasságközvetítői, vagy kerítői szerepben látni. I. R. Kormánytájékoztató A jövő évi célok között első helyen szerepel a fizetőképesség megőrzése és az infláció elszabadulásának megakadályozása - adta hírül László Balázs kormányszóvivő. A kormány továbbra is a privatizációs folyamat megtartását tartja legfontosabb feladatának. A külföldi tőke bevonását ezentúl is szükségesnek ítélik, amellett, hogy az állami vagyon értékesítését folytatják. Ellenérték nélkül 1991-ben csupán a társadalombiztosítás kap állami támogatást. A jövő évre várható bevétel 40-50 milliárd forint lesz, amelyből az államadósságot kell elsődlegesen csökkenteni. Privatizálják az OTP-t is, melynek korábbi része, a Sportfogadási Igazgatóság állami monopólium marad. A tegnapi ülésen szó esett még a nyugdíjak új szabályozásáról, a szolgálati idő emeléséről, így jövőre már csak 20 évi szolgálat után jár az öregségi nyugdíj. Emellett újdonságnak számít az, hogy az özvegy férfi is jogosult ezentúl elhunyt felesége nyugdíjára, ami a korábbi szabályoktól eltérően nem ötven, hanem hatvan százaléka lesz az elhalálozott házastárs bruttó nyugdíjának. S. N. Egy hét a tőzsdén A tőzsde forgalma visszaállt a Fotex bevezetése előtti, átlagosan napi 8-9 millió forintos szintre. A Fotex ismét kínálati nyomás alá került, a piacon keringő hírek szerint most a Forte dolgozói dobják piacra a cégüktől vásárolt papírokat. Az árfolyam a héten folyamatosan, mintegy napi 5 forintot esett, pénteken nagy tételben már 215 forint volt. A kínálat hevességére jellemző, hogy csütörtökön egy ezer darabra szóló 200 forintos vételi ajánlatot, egy bróker még azelőtt lecsapott, mielőtt az ajánlati ár eljutott volna a tudatába. A tőzsde játékszabályai szerint viszont az üzlet megköttetett... Az árfolyam szolid mértékű süllyedése várható jövő hét elején is, de 210 forint alatt már érdemes lehet vásárolni. Nem volt üzletkötés a héten Dunaholding-részvényekben, ami arra utal, hogy - a múlt heti látszattal ellentétben - a régi részvényesek egyelőre nem bocsátják áruba a papírokat. Az új részvényeket rövid távra biztosan nem érdemes megvásárolni, hiszen vajon ki lenne az, aki most nem jegyez részvényt (miközben garantáltan megkaphatja), de rövid időn belül drágábban venni szándékozna a tőzsdén. A Konzum-részvények sem forogtak a héten, a kereslet teljes hiánya mellett jelentős kínálat van a piacon. A részvényt már a bécsi tőzsdén is forgalmazzák, ottani árfolyama viszont a héten 25 százalékkal, 11 400-ról 8500 schillingre esett. A hét meglepetése a Skála volt, amely egy keddi 20 500 forintos kötés után péntekre 26 000-et ért el. Volt bróker, aki kedden még csak 21 500-on vett volna, szemben a 22 000-es kínálati árral, csütörtökön viszont már kénytelen volt 26 000 forintot megadni a papírokért. Folyamatosan, 22 500-ról 24 500 forintra erősödött a Sztráda is. Aki hosszabb távra jó befektetésre vágyik, most vehet erősen alulértékelt bankrészvényeket. A Magyar Hitel Bank részvénye a névérték 67,5 százalékáért, míg az Agrobanké 74 százalékon cserélt gazdát. Annak ellenére, hogy ezek a papírok jövőre várhatóan rákerülnek a tőzsdéről, egy esetleges bankprivatizáció nagyot lendíthet árfolyamukon. A gond csupán az, hogy ötszázezres címletekről van szó... ÁDÁM ZSIGMOND 3 MÉGIS VAN KIÚT? A Szabad Demokraták Szövetségének küldöttgyűlése azért ült össze Szombathelyen, hogy megvitassa a párt legégetőbb teendőit és megválassza a szervezet új vezérkarát. A bevezető előadást Kis János, az SZDSZ elnöke tartotta. Ebben értékelte az ország jelenlegi helyzetét, a társadalom rossz hangulatát és annak okait. A válságos helyzet elmélyülésben, elemezte a kormányzat és az ellenzék szerepét. Véleménye szerint a kormány elszalasztotta a történelmi pillanatot, nem tárta fel az ország helyzetét, gazdasági cselekvési programjával pedig a mai napig adós maradt. Most pedig, mikor már régen a költségvetés vitájának kellene folynia, a gazdasági kabinet még mindig koncepcionális vitákat tart, azon rágódik: keresletkorlátozó vagy kínálatélénkítő politikára lenne-e szükség. Mindeközben a hivatalos politika rangjára emelte szomszédainkkal szembeni történelmi sérelmeink felhánytorgatását, egészében pedig múltba forduló, az úri Magyarország nosztalgiáját lebegtető politikát folytat. Az ellenzék és azon belül a szabad demokraták felelősségéről szólva igen önkritikusan beszélt a párt parlamenti szerepléséről. Szerinte az SZDSZ hibázott, amikor elveszett a semmitmondó ideológiai vitákban, belement a parlamenti szócsatákba, egészében véve pedig deffenzívába szorult. A májusban kötött paktumról megállapította: sikerült az SZDSZ-nek elérnie, hogy az MDF szélsőségesei kiszoruljanak a végrehajtó hatalomból, de nem számoltak azzal, hogy a kormány mégis azok „foglya” lesz. Mint mondotta, a legutolsó időkig ők adták meg az alaphangot az MDF-ben, és a miniszterelnöknek nem volt ereje vagy kedve szembeszállni velük. A jövőt vázolva felhívta a figyelmet arra a rendkívüli felelősségre, ami az SZDSZ-en, mint a legnagyobb ellenzéki párton nyugszik, majd így folytatta: „Rövid távon két eshetőség között választhatunk. Az egyik esetben a többség olyan szegény lesz jövőre is, mint az idén volt, de a gazdasági folyamatokat sikerül kézben tartani, lesz áru az üzletekben, és a kezdeti erőteljes áremelkedés után lefékeződik az infláció.” A másik esetre a gazdaság szétzilálódását, az infláció megállíthatatlanságát jósolta Kis János. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb bajnak azt nevezte, hogy még a kormány sem készült fel a fájdalmas műveletek végrehajtására. Amit csak, tetéz, hogy a beígért kabinetátalakítás késik, és egyre valószínűbb, hogy Antall József nem hajlandó megválni leginkább kompromittálódott embereitől. A jövő politikai folyamatairól a következőket mondta az SZDSZ elnöke: „Komoly változás van kilátásban. Az MDF-et mélyen megrázta féléves kormányzásának kudarca. Nem kizárható, hogy azok az erők kerekedjenek felül, akiket Antall József tavasszal sikertelenül próbált meg háttérbe szorítani.” Ezeknek az erőknek azonban magukba kell mélyedniük, hiszen ők voltak azok, akik a Németh-kormány áremelései ellen kivitték az embereket az utcára, majd most októberben ugyanők az áremelés támogatására szerveztek tömegdemonstrációt. Kis János szerint most megteremtődhet a konszenzus a pártok között, amely egyfajta társadalmi konszenzust is jelentene. Ennek az alapja egyfajta liberális minimum lehet, amely a következő dolgokat tartalmazza: a világnézet, a hit, az életstílus, a magánügyek világába tartozik, az állam felhagy a sajtó irányításával, a gazdasági válság felszámolásának egyetlen lehetséges és gyors módja a magántulajdonú piacgazdaság bevezetése, és végül a népszerűtlen döntések felvállalása. Ezek alapján a legfontosabb feladata a küldöttgyűlésnek a nyitás, a bezáródni látszódó gazdasági és politikai helyzetben. „Ma is csak azt mondhatjuk: van kiút. A magyar demokrácia válsága nem végzet.” - fejezte be beszédét Sós János. (KAKUK) Vérit Antal helytartója Végh Antallal mindig történik valami. Most napilapot szervez, s pikáns színdarabbal jelentkezik. Ez utóbbi a második világháború éveitől kezdve Kádár János életét, rajta keresztül egy korszak tündöklését és bukását mutatja be. A január 14-ére kitűzött ősbemutató főrendezője Sík Ferenc, a darabban szerepet vállaló, színészek nevét egyelőre titokban tartják. - Megfenyegették őket, félnek - mondja a szerző, akivel lapzártakor váltottunk néhány szót telefonon. - A magyar labdarúgásnak végérvényesen hátat fordított? - Már rég. Ami itt van, az nem labdarúgás. Elég öreg vagyok ahhoz, hogy elmondjam: én még láttam olyat. - Közeli barátaitól tudom, privát életében sem idegen öntől a politikai pikantéria. Hírlik, Sztálin „elvtárs” születésnapján nevezetes disznótorokat tartottak egykoron. - Az év legsötétebb napja december 21-e. A disznótorokról egyébként manapság sem feledkezünk el. - A Kádár-darab mennyire dokumentum, s mennyire írói kitaláció? - Amit leírtam, javarészt történelmi tény. Például a Rajkból kicsalt tanúvallomás, Dubcek elárulása, s még sok egyéb. A darab befejezése, hogy a helytartót még életében bíróság elé állítják, természetesen kitalált fordulat. Ahogy az is, hogy nem hajtják végre a halálos ítéletet, mert szakítani kell végre a halálért halál gyakorlatával. A színpadon megjelennek ma is élő, esetleg ma is közszereplést vállaló politikusok? - Meg. - Például... - Grósz, Berecz, Ribánszki, Gáspár Sándor, Marosán... - Mi a véleménye a mai magyarországi helyzetről? - Ez a világ hetedik csodája, hogy ez az ezer oldalról védett, velejéig romlott rendszer csak így, anélkül, hogy bárki megérintette volna egy varázspálcával, összedőlt. - Napilapot szervez, folyamatosan ír. Erre a színdarabra mennyi ideje volt? - Két hét alatt írtam meg. - Amit egy este nem lehet megírni, azt nem is érdemes. Ehhez képest - azt hiszem - elég sok időt szántam rá. FERLING JÓZSEF (A Helyzet című lapban jelent meg december 1-jén)