Kurír - reggeli kiadás, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-01 / 178. szám

1991. július 1. Elpuncsolt százezer Tegnapelőtt éjjel fél tizenegykor a tévé előtt kis híján verekedés tört ki. Komoly családapák néztek far­kasszemet egymással. És miért? Odabent egy játékos vetélkedő zajlott. Déri János és Vágó István Puncs cí­mű műsorának az volt a tétje, hogy az a harminc em­ber, aki a legtöbb tíz-, illetve húszfillérest viszi be a megannyi jelentkező közül, az a tízfilléresekért egy, a húszasokért pedig két forintot kap. Sőt, Vágó István kérdései nyomán a végleges és egyetlen győztes ezt az összeget meg is tízszerezhette. Tegnap szerkesztőségünkben ideges telefoncsörre­­nés. Felveszem. A vonalban Kamasz Attila, esztergomi lakos. - Elpuncsozták a százezremet!! - kiált bele izgatot­tan az éterbe. - Vágó István összes kérdésére vála­szoltam, s végig benn maradtam a játékban, már csak egy utolsó akadály volt hátra. S ekkor Vágó azt kérdez­te, lemondanék-e az eddigi nyereményről. Akik azt mondták, hogy igen, benn maradtak, én pedig kiestem. Ez felháborító. Hiszen aki igent mond erre a kérdésre, az nem normális. Az összes ismerősöm azt hiszi, hogy százezreket kaptam. Már többen kerestek. Mindenki azt hiszi, hogy csak ugratom, amikor azt felelem, 28 ezret kaptam a pénztárnál mindössze. Úgy érzem, hogy méltánytalanság történt velem! - Mi történt? - kérdezem Vágó Istvántól, miután felhívtam. - Ez egy játékos vetélkedő volt. A kérdéseket vicc­nek, szórakoztatásnak szántuk. Igaz, hogy Kamasz At­tila végig benn maradt, ám az utolsó kérdésnél, amikor nem a többség, hanem a kisebbség jutott tovább, a szabályok szerint kiesett. - „Elsőkből utolsók, utolsókból elsők.” - Ha már a Bibliában is... - Elgondolkodom az eseten. Nem tudom, akár tíz éve is, lett volna-e ekkora botrány egy játékos vetélke­dőből. Amit a műsorszerkesztők viccnek szerkeszte­nek, a lakosság véresen komolyan gondol. Egy kicsit olyan ez, mint a lottóügy. A mélyben az ország iszonyú elszegényedése, ami halálosan komoly probléma. Vi­szont amíg ez a feszültség - Freuddal szólva - társa­dalmi tudatalattiból felkerül a felszínre, tesz egy kerülő utat, és egy egyszerű tévévetélkedő után heveny indu­latok támadnak. Vérré válhat a vicc?! Ön már nagyon hosszú idő óta rendez vetélkedőket. Nem érez valami­lyen változást a résztvevőkön? - De. Éppen ezért fel is vetettem már, hogy eseten­ként túlzottak a nyeremények. Viszont az is igaz, hogy mindenki nyer. Sokat, keveset. Hiányzik a vesztés él­ménye, pedig ez tenné játékká az egyre elvadultabb hajsza, az „aranyvadászat” helyett a vetélkedőket. A néző is csak akkor tudja elviselni, ha valaki sokat nyer, ha az illető játéka mögött teljesítményt lát. PAYER IMRE / CIPRUS repülővel, 9 nap 39.500 Ft. APHRO-IDEE 137-9532 A Kecskeméti Közúti Igazgatóság értesí­ti a közlekedőket, hogy a bajai Duna-le­­dőn, fenntartási munkák végzése miatt, a tehergépármű-forgalom az alábbi idő­pontokban szünetel: 1981. júlus 01., 02., 03., 04., OS. 23.00-04.00 • 1891. július 08., 09., 10.23.00-04.00 • 1991. pjus 29., 30., 31., • augusztus 01.22.20-05.00 • 1991. augusztus 12., 13., 14., 15., 18. 23.00-04.00 • KÉRJÜK MEGÉRTÉSÜKET. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének irodája elköltözött. Új címünk: 1071 Budapest, Gorkij fasor 45. IV. emelet. Divatbemutatókon si­kert aratott női, férfi alkalmi ruháink már kereskedelmi mennyi­ségben is kaphatók. Vasárnap (15% áren­gedmény) is nyitva 16 órától 19 óráig. BÉCSI ÜZLETHÁZ Bp. VI., Teréz krt. 22. Tel.: 131-0882 Rokonlátogatás ■ Ugyan már, Charlie, hogy lenne ez az én nyaralóm, hiszen tudod, hogy egész életemben dolgoztam, mint az állat Kutyaterror­ i­utás az 1. oldalról­ mint húsz vérző kutyaharapás nyomával kereste fel a Tiszakécske Város Polgármesteri Hivatal szabálysértési elő­adóját, ahol Sipos József előadó jegyzőkönyvezte az esetet. Ezt követően kétezerforintos pénzbírsággal sújtották a kutya gazdáját, a 68 éves Zombori Ferenc, Tiszakécske, Sárhalom 121. számú lakost, kötelezték a házőrzők megláncolására, és „szabálysértés miatt” írásbeli figyelmeztetésben részesítették. Június 28-án a késő éjszakai órákban ismét a megszokott dűlőúton, kerékpárját maga mellett tolva tartott hazafelé a ku­tyaharapásokból épp csak felgyógyult Fridrich Károly. Betért egyik tanyaszomszédjához, hogy pénzt kérjen kölcsön, de Gö­dény Ferenc másnapra halasztotta a dolgot, majd barátságosan a kapuig kísérte a gyermekkora óta jól ismert idős embert. Fridrich karján a szatyorral, benne néhány tojással, kerékpár­ját tolva jó éjszakát kívánt, és magabiztos pontossággal célozta meg a tanyáját. Eközben nem is sejtette, hogy utoljára kívánt jó éjszakát életében, ugyanis a tanyája közelébe érve a szom­szédja szabadon levő vérebei ismét az útját állták. Az ingatag járású idős ember valószínűleg elesett, és az éjszaka sötétjében kóborló vérebek a védtelen ember egy szál nyári ruháját letép­ve pillanatokon belül tépték darabokra a jajveszékelő, segítsé­gért kiabáló bácsi vézna testét. Az ötvenkilós férfiból csak har­­minckilónyi tetemet hagytak. Az áldozat hozzátartozói: élettársa, 18 éves lánya, négy­hónapos unokája azt várják, hogy a rendőrségi vizsgálat lezá­rása után nemcsak holmi párezer forinttal büntetik a Fridrich Károly kínhaláláért felelősöket. V. KEREKES FERENC CT ! Nyilvános intimitás - Halló, Kurír? S. J. vagyok. - Parancsoljon. - Tanácstalan vagyok, de nem bírom magamban tartani a felháborodásomat. Szeretném tudni, hogy igazam van-e. Volt nekem egy barátom, P. I. szín­házi öltöztető. Körülbelül egy hónapja gyilkosság vagy gyilkos­sági kísérlet áldozata lett. Én két hónapja nem láttam, erről csak akkor szereztem tudomást, ami­kor a BRFK-ról kiszálltak hoz­zám a nyomozók. Kihallgatásra be is vittek a nagyobbik fiammal együtt. - Önnek gyermeke is van? - Kérem, én a feleségemet a múlt év novemberében eltemet­tem, azóta egyedül nevelem a három fiamat. Nem mondhat­nám, hogy egyszerű az életem. Hogy is mondjam magának... - Értem, ön a férfiakhoz von­zódik, illetve mindkét nemhez. Nyilván P. J.-vel való barátságá­nak is volt ilyen összetevője. - Igen. Öt éve ismerem vagy ismertem. Hogy él-e, nem tudom, az ő kollégáit természe­tesen nem kereshetem meg az­zal, hogy érdeklődöm felőle, mert ezzel indiszkréciót követ­nék el; a rendőrségen pedig P. főhadnagy azt ígérte ugyan, hogy majd megmondja, mi a helyzet, de amikor felhívtam, azzal intézett el, hogy semmi közöm hozzá. Én megértem, nyilván a nyomozás érdeke így kívánja. - Miért hívott bennünket? - Azért, mert rettenetesen fel vagyok háborodva. Ugyanis a nyomozók diszkréciót ígértek, én pedig a nyomozás érdekében elmondtam életem intim részle­teit. Erre tegnap kiszállt a házba egy nyomozó, nem talált itthon, a szomszédoknál érdeklődött, és közben tájékoztatta őket rájuk nem tartozó dolgokról. Imi­gyen: „Tudják, hogy ez az em­ber (mármint én) buzi?” Én ne­velem a három fiamat. Az én életem nem könnyű, már mond­tam. Tessék mondani, van ilyes­mihez joga a rendőrségnek? Vagy bárkinek?! EMERSON A nagy magyar sakk A játékos tarolt. Nem vesződött tovább a különböző védel­mek és támadások fortélyaival, a figurák eltávolításával, takti­kák szövésével, de még a sakkórával sem. Egyszerűen fogta, és felborította a táblát. Ezután bejelentette, hogy a játék az övé, ő a nyertes. Sőt, még ennél is továbbment. Sajátos módon ki­vívott diadala után bejelentette, hogy azonmód szabályokat változtat. Ezentúl rá nem vonatkozik a sakkszabályzat, a bíró döntése, de még az axiómák sem érvényesek. Ezentúl a gya­loggal oldalt is lehet lépni, a ló pedig ugrás helyett ferde vo­nalban tarolhat. Mikor mindezzel elkészült, szerényen beje­lentette, hogy rajta kívül nincs nemzetközi mércével mérhető játékos, se közel, se távol. S mert ily módon mindenki fölé és elé helyezte magát, egyértelműen hitet tett amellett, hogy já­tékával egész népét kívánja szolgálni. A hét végi kisgazdaválasztmányt persze csak eufémizmussal lehetne sakkjátszmának titulálni. Már az előző hasonló ren­dezvényre is inkább a futballpályák hangulata volt jellemző, s nem a csendes taktikai harcokkal feszült sakktorna légköre. Indulatok és érzelmek töltötték be a termet, gondolatok he­lyett, még akkor is, amikor néhányan megpróbáltak a józan észre hivatkozni. Soha nem felejtem el azt a beszédet, melyet Torgyán József mondott. A több száz fős küldöttgyűlés eleinte pfujolt, majd lelkesedett, majd ismét pfujolt, végül pedig me­gint csak az ügyvédet vivázolta meg. Félelmetes volt látni és hallani, hogy ugyanazok az emberek kívánják megkövezni és vállukra venni a karizmatikus politikust - mindössze pár perc eltéréssel. Már akkor is nyilvánvaló volt, hogy a józan szárny sokáig nem tarthatja magát, s a Torgyán nevével fémjelzett szélsőségesek nagyon hamar átveszik a vezérlést. Történhe­tett volna bármi a kárpótlási törvénnyel, minden megoldás nekik kedvezett, csak ők jöhettek ki győztesen a pártban dúló hatalmi harcból. Ezt felfoghatjuk Torgyán zsenialitásának, de a mérsékeltek gyengeségének is. Most a legegyszerűbb utat választották, s hagyták, hogy a táblát felborítsák. Ami meg is történt, Torgyán keze nem remegett, és amikor lehetőség adódott, cselekedett. Azt, hogy ki és hogyan irányította kezét, nem lehet tudni, csak találgatni. Mögötte ugyanis valószínű­leg már nemcsak milliók, hanem milliárdok állnak­­ forint­ban. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kisgazdapártbeli politikus mögött komoly érdekcsoportok állnak, olyan „üzletemberek”, akik jó néhány kormánypolitikussal ellentétben nem csak a holnapot, de a holnaputánt is látják. Zűrzavart, káoszt, gazda­sági összeomlást, amiből csak egy erőskezű diktátor vezetheti ki az országot -s mondani sem kell, nem többpárti demokrá­ciával. Erre játszanak, ezt a politikust keresik. S úgy látszik, meg is találták. De hogy a „helyzet” minél hamarabb beérjen, tenni is kell valamit. Nincs idő a játszmát végigjátszani, a sza­bályokat betartani, a sakkórát kezelni. A táblát borítani kell, nem is egyszer. A partnerek ugyanis „sajnálatos módon” ra­gaszkodnak a szabályokhoz. SZAKONYI PÉTER Cipőcentrum Budapest legnagyobb cipőáruházának megnyitása alkal­mából tartott hétvégi sajtótájékoztatón egy szál magam voltam a teremben, így sikerült exkluzívra a Royal Cipő Centrum bemutatkozása. Mint utóbb kiderült, volt persze kollégánk, ki korábban tájékozódott a Kerepesi úti né­met-magyar vegyes vállalatnál. Hogy a kft.-be még egy nemzetet bevonjunk - az üzlet tulajdonképpen a szovjet Technointorg volt bemutatópavilonja a Sugár Üzletköz­ponttal szemben. A vegyes vállalat öt évre tőlük vette bérbe az 500 négyzetméternyi eladóterű komplexumot. Ahol hatezer pár olasz, német, brazil, francia, spanyol és távol­keleti cipellő - férfi, női, gyer­mek, szabadidő és sport egya­ránt - várja az átlagosnál 15 százalékkal olcsóbb áron mától a vevőket. Az egymillió forint induló alaptőkéjű RCC-nek, azaz a Royal Cipő Centrumnak az az üzletpolitikája, hogy a nagy forgalom remélhetőleg meghozza a kívánt hasznot is. Elsősorban a környék s a kör­nyező kerületek családi bevásár­lóközpontjává szeretnének válni, a mai ünnepélyes nyitónapon minden ötvenedik vásárlójuk ajándékcipőt is kap. S hogy mennyire nemzetközi „képződ­mény” az RCC, annak bizonyí­tására a német tulajdonos muta­tott egy olyan pár cipőt, amely­nek talpát Brazíliában készítet­ték, oldala olasz feldolgozás, míg az egész cipőt a német cég portugál gyárában állították össze. D. K. GY. V.J Fotó: IZSÓ SZILVIA Négyen kezdték A terménykereskedelem még ma is kizárólagos álla­mi monopólium, s bár jog­szabályok még nem oldot­ták fel, mégis akadtak vál­lalkozók, akik megpróbál­koztak vele­­ magánkeres­kedőként. Igaz, a nádudvari Kukorica és Iparinövény­termelői Egyesülés gazda­sági társulásként indult, négy igazán vállalkozó szel­lemű emberrel. Ma már 450-en tartoznak ehhez a társuláshoz, és tavaly 120 millió forintos nyereséget tudhattak magukénak. A magyarországi szántóterü­let harminc százalékának terményeivel, leginkább ku­koricával és búzával keres­kednek. Főleg a közeli országok - Cseh és Szlo­vákia, Lengyelország, Né­metország - piacait céloz­ták meg, elsősorban kukori­cával s kisebb részben búzá­val. A régi nagy búzafelvá­sárló Szovjetuniónak, mint­hogy nem igazán fizetőké­pes, egyelőre nem hitelez­nek, de a hazai vevőkörre számítanak. Technológiá­val, szaktanácsadással, szer­vizzel, növénytermesztéssel keresik meg leendő hazai partnereiket. A marketing­­munkában ma már az Ogilvy & Mother amerikai cég magyarországi irodája nyújt segítséget. 3

Next