Kurír - reggeli kiadás, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-28 / 27. szám

1992. január 28. Ellentmondást nem tűrés A PM politikai államtitkári posztjáról tárca nélküli minisz­terré emelkedett fiatal közgaz­dásznak, Szabó Tamásnak az es­küjével kezdődött a tegnapi ple­náris ülés. Szabó úr mindjárt de­bütált is, a pénzügyminiszter ne­vében igyekezett választ adni arra a kínos kérdésre, miképp lehetsé­ges, hogy a költségvetés elfoga­dott és kinyomtatott változata között ellentmondások fedezhe­tők föl. (E különbségeket melles­leg az ellenzék fedezte föl.) Sza­bó úr szerint körültekintőbben kellett volna ellenőrizni a nyom­dába kerülés előtt a szöveget, de a feltárt ellentmondások jórészt a kézirat és a nyomda hibái, ame­lyek egyszerű helyreigazítással korrigálhatóak. Ami a legfőbb: „a főösszeget nem érintik, és nem okoznak zavart a törvény végre­hajtásában”. Orbán Viktor, a Fidesz frakci­óvezetője másként vélekedett. A koalíciót keresetlen szavakkal a kormányjavaslatok „szolgai vég­rehajtóinak” nevezte, akiknek csak a kormány presztízsének megmentése volt a célja a költ­ségvetés keresztülhajszolásával. Orbán úr szerint feltételezhető, hogy a költségvetési törvény szö­vegét előbb kezdték nyomtatni, mint véget ért volna a szavazási procedúra, a kérdés tehát a ma­gyar demokrácia legalapvetőbb alkotmányos kérdéseit érinti. Ezért a Fidesz paritásos parla­menti vizsgálóbizottság felállítá­sát fogja kérni a Háztól. Szabó úr az eljárás és a kihirdetés törvény­telenségének feltételezését visszautasította, reagálni nem kí­vánt rá, mert azt méltatlannak tartja. Nem ez volt az egyetlen ellentmondást nem tűrő érv ezen a délutánon, ugyanis a miniszter­­elnök sem maradt adósa a neki ellentmondónak. Az SZDSZ-es Szabó Miklós történész szükségesnek látta, „a kérdés jelentőségének okán”, hogy még egyszer visszatérjen Antall úr beszédére a Don-ka­­nyarról. Szabó Miklós a sokat vi­tatott szónoklatot a II. világhá­ború átértékelési kísérletének tartja. Ama értékelés, amely a Szovjetunióval mint a gonosz bi­rodalmával szembeni bármely fellépést helyesel, „demokratikus álláspontról és magyar hazafias szempontból” egyaránt elutasí­tandó. Egy fiatal demokratikus rendszernek egyértelmű és szi­lárd erkölcsi alapon kell állnia, és a rossz ügyért áldozatul esett hő­si halottak nem lehetnek példa­képei egy jó ügynek: az új ma­gyar demokráciának. Ekkor következett a miniszter­­elnök úr szokatlanul (vagy meg­szokott módon) személyeskedő hangú válasza, aki ugyanis, mint Szabó Miklós úr, a II. világhábo­rú rehabilitálásának kísérletét ol­vassa ki a beszédéből, Antall úr annak „csak őszinte részvétét fe­jezheti ki”... TOMPA IMRE Bemutatkozott az új „tárcátlan” miniszter Az eseti megbízás esete a birkával A „jogalkotó gyár” előtt sze­repelt a Társadalombiztosí­tási Alap 1992. évi költség­vetéséről és a társadalombiz­tosítási törvény módosításá­ról szóló törvényjavaslat ál­talános vitája. E javaslat kapcsán pana­szok érkeznek az eseti meg­bízásokat vállalók felől. Ese­ti megbízást javarészt a na­gyon jó minőségű szellemi tőkét piacra vivő értelmiségi vállal, aki szakértő, fordító vagy tolmács, de a kisiparos ugyanúgy érintett, mint a jövedelmét ezzel kiegészítő egyetemi tanár, vagy a kis jövedelmű gépírónő. Nos, a vállalkozó szellemű az országnak nem egyszer ko­moly devizát termel, avagy egyszerűen a megélhetés vé­gett túlmunkára kényszerített állampolgárok panaszkodnak, hogy a törvény ki akarja ter­jeszteni a járulékfizetési köte­lezettséget az eseti megbízá­sokra is. Ez az eljárás az érin­tettek szerint a nemzetközi gyakorlattól teljesen idegen. Szerintük ugyanis a Nyugat tökéletesen számítógépesített tb-alapjai sem képesek hozzá­könyvelni minden esetben a megbízást a polgár nevéhez. A járulékfizető cserében nem kap egy bűvös garast sem, nincs kapcsolat a tb-től kapott juttatás és a szegény adózó „jobbágynép” befizetései kö­zött. E csel szépségét az adja, hogy mifelénk a többszörös önkizsákmányolás létfeltétel, és kényszer a második, sőt harmadik munkavállalásra. Ez a befizetés 60,5 százalékra emelné a járulékot, amit a sé­relmezők szerint nem bír ki a piac. Két következménye le­het ennek az emelkedésnek: vagy a munkaadó megy tönk­re, vagy a munkavállaló. A munkanélküliek száma min­denképpen szépen fog gyara­podni, egyidejűleg a munka­­nélkülieket eltartótt táborának csökkenésével. Egy szó, mint száz: ez az egész nem egyéb, mint egy extraadóval végrehajtott lefe­­jezési akció. Ha a javaslat jog­szabállyá magasztosul, az hir­telen áremelkedést, némi inf­lációs nyomást, a szellemi ter­mékek exportjának visszaesé­sét, sőt piacának összeomlását okozhatja. Vajon tudja-e eme kormány - bégetnek az érintettek -, hogy ha például szegény bir­kát folyvást nyírjuk, miközben előre a füvet is lekaszáljuk, a birka előbb-utóbb megfázik, éhen gebed, vagy - birkatü­relme fogytán - a sztrájk fegyveréhez folyamodik? Gyapjút nem ad, tesz az egészre. Nos, hamarosan kiderül a Házban. TOMPA „Csaba ne hamukáljon! Újabb ügy. Amit aztán egy darabig csócsálhat a közvélemény. Most a vallási műsorok „elhelyezése” az URH-rádiósávra adhat alkalmat arra, hogy ki-ki kifejtse nézeteit. Két közismerten vallásos országgyűlési kép­viselő véleményére voltam kíváncsi.­­ Az egyházaknak és a rádiónak kellene megállapodnia - mondja Beke Kata független képviselő asszony -, teljesen fölösleges és ártalmas ez a politikai kampány. Amit látunk, az az amúgy sem túlzottan méltó­ságteljes és szakszerű pártharcok továbbélezése. Teljesen méltatlan ah­hoz, aminek nevében ez a veszekedés zajlik. A múlt héten képviselők sajtótájékoztatón fejtették ki véleményü­ket a rádióban tapasztalható állapotokról. Az egyik kormánypárti hon­atya érvként említette a lakosság hatvan százalékát kitevő vallásos né­pesség érdekeit.­­ A vallásos és az istenhívő ember nem ugyanaz - feleli Beke Kata -, ez a szám nyilvánvalóan túlzó. Az MDF soraiban található Csapody Miklós, aki - talán kevesen tudják - a választások előtt hét hónapig a határainkon túli magyar ki­sebbségért felelős kormányfőtanácsosként dolgozott. - Akkoriban többször foglalkoztam a rádió sugárzási feltételeinek javíthatóságával. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen lehetőségek van­nak a magyarlakta területek műsorral ellátására. Azt a választ kaptuk, hogy az anyagi és technikai források hiánya miatt a kívánalmak teljesí­tése nem megy. A helyzet azóta nyilván n­em változott, de a rádió veze­tésének intézkedése elfogadhatatlan. Az a csökönyös rugalmatlanság, amellyel a magyarság érdekei fölé helyezi saját helyzetének védelmét, tarthatatlan. Korábban sokadmagammal felkértük Gombár Csabát, hogy fontolja meg döntését. Ha valóban műszaki okok diktálták a mű­sorok áthelyezését, ha technikai gátja van a középhullámú sugárzás nö­velésének, akkor azt meg kell mondani. De válasz helyett hamukálni, az nem megy. Tényleg jobb lenne, ha lemondana Gombár Csaba. BAK MIHÁLY : „Méltatlan ez a veszekedés” ­ Elfogadhatatlan a tervezet A kétszázezer tagot tömörítő Pedagógusok Szakszervezete, csoportjainak és tagozatainak véleménye alapján elfogadhatat­lannak tartja a közoktatási tör­vény tervezetét - jelentette be tegnap Szöllősi Istvánné, a szak­­szervezet főtitkára. A viták so­rán a pedagógusok alaposan megbírálták a törvénykoncepci­ót. Tiltakozik a tervezet ellen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Független Pe­dagógus Fórum és az Iskolaszö­vetség is. A tervezet kimondja: ötéves kortól az óvoda kötelező és ingyenes. A tanköteles korha­tár el szállítása mellett ez arra is utal, hogy az állam nem kívánja finanszírozni az óvodai nevelés első két évét. Mindez a szülők és az önkormányzatok pénztárcáját terheli majd? Az általános iskolák köteles­ségévé az alapfeladatok ellátását teszik a törvényalkotók, azt azonban nem határozzák meg, mik az alapfeladatok. A kétszáz kötelező tanítási nap tulajdon­képpen a hatnapos tanítási hét visszaállítását jelentené. Kizárt, hogy a hetente öt napot dolgozó szülők ezt elfogadnák. A terve­zetből úgy tűnik, az állam nem kívánja vállalni a napközik fenn­tartásának, és az általános, illet­ve a középiskolások kollégiumi ellátásának költségeit sem. Az önkormányzatok többsége azonban nem tudja átvállalni ezeket a feladatokat központi tá­mogatás nélkül. A gyerekek közti esélyegyenlőség leghalvá­nyabb lehetősége is elvész, ha az oktatás költségeinek nagy részét a szülőkre próbálják hárítani. Ugyancsak rontaná az esély­­egyenlőséget a tervezetben fel­vázolt túlbonyolított iskolarend­szer. A hat és nyolc évfolyamos általános iskola, illetve a négy, hat és nyolc évfolyamos közép­iskola bevezetésének egyébként a tárgyi és a személyi feltételei is hiányoznak. A gyermekek és a szülők ér­dekeinek megsértése mellett a pedagógusokat is kiszolgáltatott helyzetbe hoznák a túlzott köz­pontosító, ellenőrző törekvések. Tiltakozik a szakszervezet az ellen is, hogy a törvénytervezet legújabb változatának megvita­tására gyakorlatilag nem ha­gyott időt a Művelődési és Kö­zoktatásügyi Minisztérium. A véleményeket január 31 -ig kell beküldeni, a tervezet viszont január 15-­én jelent meg az Új Magyarországban - amihez ki­sebb településeken nem lehet hozzájutni. A január 24-i Köz­nevelés mellékletként megje­lentette a koncepciót, ez vi­szont a többnapos postai átfu­tási idő miatt még nem jutott el mindenhová. Az első félévi lezárásával összefüggő munkák egyébként is lehetetlenné te­szik, hogy a pedagógusok - s velük együtt a szülők -­meg­felelően foglalkozhassanak a tervezettel. Mindez megkérdő­jelezi: valóban komoly volt-e a minisztérium szándéka, amikor a pedagógusok véleményét kér­ték? A tiltakozást jelzi az is: a pedagógusok aláírásgyűjtést kezdeményeztek annak érdeké­ben, hogy a törvényt csak két­harmados többséggel fogad­hassa el a parlament. Csaknem 41 ezer aláírás már összegyűlt, s a szervezők remélik, néhány héten belül meglesz a százezer! KECSKÉS • EGY MAGYAR ELNÖK JOGAI DUNAI ACÉL Osztrák tőkével fejlesztik tovább a Dunai Vasmű hi­deghengerművét, amely a Voest-Alpin Stahl AG-vel vegyes vállalatot alapított. Az okiratot tegnap ünnepé­lyes­ keretek között írták alá. A privatizáció során egyetlen embert sem bocsátanak el, sőt, ha a beruhá­zás megvalósul, új munkahelyeket is teremtenek. HIVATÁSOSOK A VÁRTÁN Munkához láttak a hivatásos határőrök a magyar-román és a magyar-ukrán határszakaszon. Seres József alezre­des, a nyírbátori kerület parancsnokságának vezetője el­mondta: a csengersimai, a nyírábrányi, a tiszabecsi és a záhonyi átkelőhelyeken a sorkatonákat felváltva húszan kezdték el tevékenységüket. A közeli napokban újabb hi­vatásos katonák állnak munkába, s a tervek szerint az év végéig összesen 180 jelentkezőt vesznek fel. Az úti okmá­nyok ellenőrzését végző hivatásos határőröket pályázat útján választották, illetve választják ki. Dr. Solt Pált, a Legfelsőbb Bíróság elnökét választot­ták meg az ENSZ emberi jogok bizottsága 48. üléssza­kának elnökévé. Az ülésszak tegnap kezdte meg hathe­tes munkáját Genfben, a Nemzetek Palotájában. Ma­gyarországot 1990-ben választották be három évre a jelenleg 53 tagú bizottságba. BOGLÁRI SKANDALUM Jókora felháborodást váltott ki a balatonbogláriakból, amikor megtudták: a múlt év végén jogutód nélkül meg­szűnt boglárlellei önkormányzat polgármestere és a hiva­tal dolgozói több mint ötmillió forintot vettek föl mun­kabér és végkielégítés címén. A korábbi Boglárlelle, s a most már Lellétől különvált Boglár polgármestere ugyanis ugyanaz a személy, s nem változott a hivatali ap­parátus összetétele sem. A boglári képviselők többsége emiatt etikátlannak tartotta a pénz felvételét, s rendkívüli testületi ülésen a teljes összeg visszafizetésére kötelezte határozatában a polgármestert s az érintett dolgozókat. SÉRTETT: A TÖRVÉNY Az elsőfokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság helyt adott annak a törvényességi észrevételnek, amely­ben a budapesti köztársasági megbízott törvénysértőnek minősítette a IX. kerületi önkormányzat képviselőtestü­letének az elmúlt évben alkotott több mint tíz rendeletét. A törvénysértőnek ítélt rendeletek között szerepel példá­ul az is, amelyben a testület arról döntött, hogy a társa­dalmi megbízatású alpolgármesterek ellenőrizhetik a pol­gármester és a hivatal önkormányzati tevékenységét. SOMOGYBAN IS VIRUL A VÍRUS A hét végén a megszokottnál négyszer többen keres­ték fel az orvosi ügyeletet Kaposváron. A megbetege­dések zöme influenza volt: több mint ötezren estek ágynak, de a megye más településeiről is két-három­­szoros betegforgalmat jelentettek az orvosok. Több is­kolában fontolgatják, hogy szünetet rendelnek el a nagy létszámú hiányzás miatt. A somogyi kórházakban egyelőre még fogadják a látogatókat. KFT. AZ ERDŐDÉN Minden vállalkozó számára tanulságos lehet az az eset, amelyben a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság nyo­moz. A kaposvári Transcoop Kft. szerződést kötött egy ausztrál vállalkozóval, bizonyos Kállai Mihállyal, aki - mint később kiderült - meghamisított ingatlanügynök­ségi dokumentációkat bemutatva ajánlott fakitermelési szerződést a magyar félnek. Bízva a honfitársi becsület­ben, a kft. nem ellenőrizte partnere megbízhatóságát, s mivel a kért 2,3 millió forintos garanciát saját pénzből nem tudta kifizetni, ezért azt az egyéni jelentkezőkre to­vábbhárította. Volt aki ötvenezer forinttal, volt aki egy­millióval szállt be a vállalkozásba. Vesztükre, mert az üz­letből nem lett semmi, és a pénzüket sem kapták vissza. Az ausztrál alvállalkozó két magyarországi megbízottja - akik átvették a pénzt a kft.-től - ugyanis ebből az összegből egy további kft.-t alapított. Az erdő pedig, s er­ről saját szemükkel győződhettek meg a Transcoop hely­színre utazó vezetői, nem is létezik. Mindenki fut a pénze után. A magyar kft. feljelentést tett Kállai Mihály ellen, akit ki is hallgatott az ottani rendőrség, ő tagadta, hogy a pénzből részesült volna. A két magyar megbízott ellen sikkasztás miatt eljárást indítottak.

Next