Kurír - reggeli kiadás, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)
1992-01-28 / 27. szám
1992. január 28. Ellentmondást nem tűrés A PM politikai államtitkári posztjáról tárca nélküli miniszterré emelkedett fiatal közgazdásznak, Szabó Tamásnak az esküjével kezdődött a tegnapi plenáris ülés. Szabó úr mindjárt debütált is, a pénzügyminiszter nevében igyekezett választ adni arra a kínos kérdésre, miképp lehetséges, hogy a költségvetés elfogadott és kinyomtatott változata között ellentmondások fedezhetők föl. (E különbségeket mellesleg az ellenzék fedezte föl.) Szabó úr szerint körültekintőbben kellett volna ellenőrizni a nyomdába kerülés előtt a szöveget, de a feltárt ellentmondások jórészt a kézirat és a nyomda hibái, amelyek egyszerű helyreigazítással korrigálhatóak. Ami a legfőbb: „a főösszeget nem érintik, és nem okoznak zavart a törvény végrehajtásában”. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője másként vélekedett. A koalíciót keresetlen szavakkal a kormányjavaslatok „szolgai végrehajtóinak” nevezte, akiknek csak a kormány presztízsének megmentése volt a célja a költségvetés keresztülhajszolásával. Orbán úr szerint feltételezhető, hogy a költségvetési törvény szövegét előbb kezdték nyomtatni, mint véget ért volna a szavazási procedúra, a kérdés tehát a magyar demokrácia legalapvetőbb alkotmányos kérdéseit érinti. Ezért a Fidesz paritásos parlamenti vizsgálóbizottság felállítását fogja kérni a Háztól. Szabó úr az eljárás és a kihirdetés törvénytelenségének feltételezését visszautasította, reagálni nem kívánt rá, mert azt méltatlannak tartja. Nem ez volt az egyetlen ellentmondást nem tűrő érv ezen a délutánon, ugyanis a miniszterelnök sem maradt adósa a neki ellentmondónak. Az SZDSZ-es Szabó Miklós történész szükségesnek látta, „a kérdés jelentőségének okán”, hogy még egyszer visszatérjen Antall úr beszédére a Don-kanyarról. Szabó Miklós a sokat vitatott szónoklatot a II. világháború átértékelési kísérletének tartja. Ama értékelés, amely a Szovjetunióval mint a gonosz birodalmával szembeni bármely fellépést helyesel, „demokratikus álláspontról és magyar hazafias szempontból” egyaránt elutasítandó. Egy fiatal demokratikus rendszernek egyértelmű és szilárd erkölcsi alapon kell állnia, és a rossz ügyért áldozatul esett hősi halottak nem lehetnek példaképei egy jó ügynek: az új magyar demokráciának. Ekkor következett a miniszterelnök úr szokatlanul (vagy megszokott módon) személyeskedő hangú válasza, aki ugyanis, mint Szabó Miklós úr, a II. világháború rehabilitálásának kísérletét olvassa ki a beszédéből, Antall úr annak „csak őszinte részvétét fejezheti ki”... TOMPA IMRE Bemutatkozott az új „tárcátlan” miniszter Az eseti megbízás esete a birkával A „jogalkotó gyár” előtt szerepelt a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről és a társadalombiztosítási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. E javaslat kapcsán panaszok érkeznek az eseti megbízásokat vállalók felől. Eseti megbízást javarészt a nagyon jó minőségű szellemi tőkét piacra vivő értelmiségi vállal, aki szakértő, fordító vagy tolmács, de a kisiparos ugyanúgy érintett, mint a jövedelmét ezzel kiegészítő egyetemi tanár, vagy a kis jövedelmű gépírónő. Nos, a vállalkozó szellemű az országnak nem egyszer komoly devizát termel, avagy egyszerűen a megélhetés végett túlmunkára kényszerített állampolgárok panaszkodnak, hogy a törvény ki akarja terjeszteni a járulékfizetési kötelezettséget az eseti megbízásokra is. Ez az eljárás az érintettek szerint a nemzetközi gyakorlattól teljesen idegen. Szerintük ugyanis a Nyugat tökéletesen számítógépesített tb-alapjai sem képesek hozzákönyvelni minden esetben a megbízást a polgár nevéhez. A járulékfizető cserében nem kap egy bűvös garast sem, nincs kapcsolat a tb-től kapott juttatás és a szegény adózó „jobbágynép” befizetései között. E csel szépségét az adja, hogy mifelénk a többszörös önkizsákmányolás létfeltétel, és kényszer a második, sőt harmadik munkavállalásra. Ez a befizetés 60,5 százalékra emelné a járulékot, amit a sérelmezők szerint nem bír ki a piac. Két következménye lehet ennek az emelkedésnek: vagy a munkaadó megy tönkre, vagy a munkavállaló. A munkanélküliek száma mindenképpen szépen fog gyarapodni, egyidejűleg a munkanélkülieket eltartótt táborának csökkenésével. Egy szó, mint száz: ez az egész nem egyéb, mint egy extraadóval végrehajtott lefejezési akció. Ha a javaslat jogszabállyá magasztosul, az hirtelen áremelkedést, némi inflációs nyomást, a szellemi termékek exportjának visszaesését, sőt piacának összeomlását okozhatja. Vajon tudja-e eme kormány - bégetnek az érintettek -, hogy ha például szegény birkát folyvást nyírjuk, miközben előre a füvet is lekaszáljuk, a birka előbb-utóbb megfázik, éhen gebed, vagy - birkatürelme fogytán - a sztrájk fegyveréhez folyamodik? Gyapjút nem ad, tesz az egészre. Nos, hamarosan kiderül a Házban. TOMPA „Csaba ne hamukáljon! Újabb ügy. Amit aztán egy darabig csócsálhat a közvélemény. Most a vallási műsorok „elhelyezése” az URH-rádiósávra adhat alkalmat arra, hogy ki-ki kifejtse nézeteit. Két közismerten vallásos országgyűlési képviselő véleményére voltam kíváncsi. Az egyházaknak és a rádiónak kellene megállapodnia - mondja Beke Kata független képviselő asszony -, teljesen fölösleges és ártalmas ez a politikai kampány. Amit látunk, az az amúgy sem túlzottan méltóságteljes és szakszerű pártharcok továbbélezése. Teljesen méltatlan ahhoz, aminek nevében ez a veszekedés zajlik. A múlt héten képviselők sajtótájékoztatón fejtették ki véleményüket a rádióban tapasztalható állapotokról. Az egyik kormánypárti honatya érvként említette a lakosság hatvan százalékát kitevő vallásos népesség érdekeit. A vallásos és az istenhívő ember nem ugyanaz - feleli Beke Kata -, ez a szám nyilvánvalóan túlzó. Az MDF soraiban található Csapody Miklós, aki - talán kevesen tudják - a választások előtt hét hónapig a határainkon túli magyar kisebbségért felelős kormányfőtanácsosként dolgozott. - Akkoriban többször foglalkoztam a rádió sugárzási feltételeinek javíthatóságával. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen lehetőségek vannak a magyarlakta területek műsorral ellátására. Azt a választ kaptuk, hogy az anyagi és technikai források hiánya miatt a kívánalmak teljesítése nem megy. A helyzet azóta nyilván nem változott, de a rádió vezetésének intézkedése elfogadhatatlan. Az a csökönyös rugalmatlanság, amellyel a magyarság érdekei fölé helyezi saját helyzetének védelmét, tarthatatlan. Korábban sokadmagammal felkértük Gombár Csabát, hogy fontolja meg döntését. Ha valóban műszaki okok diktálták a műsorok áthelyezését, ha technikai gátja van a középhullámú sugárzás növelésének, akkor azt meg kell mondani. De válasz helyett hamukálni, az nem megy. Tényleg jobb lenne, ha lemondana Gombár Csaba. BAK MIHÁLY : „Méltatlan ez a veszekedés” Elfogadhatatlan a tervezet A kétszázezer tagot tömörítő Pedagógusok Szakszervezete, csoportjainak és tagozatainak véleménye alapján elfogadhatatlannak tartja a közoktatási törvény tervezetét - jelentette be tegnap Szöllősi Istvánné, a szakszervezet főtitkára. A viták során a pedagógusok alaposan megbírálták a törvénykoncepciót. Tiltakozik a tervezet ellen a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Független Pedagógus Fórum és az Iskolaszövetség is. A tervezet kimondja: ötéves kortól az óvoda kötelező és ingyenes. A tanköteles korhatár el szállítása mellett ez arra is utal, hogy az állam nem kívánja finanszírozni az óvodai nevelés első két évét. Mindez a szülők és az önkormányzatok pénztárcáját terheli majd? Az általános iskolák kötelességévé az alapfeladatok ellátását teszik a törvényalkotók, azt azonban nem határozzák meg, mik az alapfeladatok. A kétszáz kötelező tanítási nap tulajdonképpen a hatnapos tanítási hét visszaállítását jelentené. Kizárt, hogy a hetente öt napot dolgozó szülők ezt elfogadnák. A tervezetből úgy tűnik, az állam nem kívánja vállalni a napközik fenntartásának, és az általános, illetve a középiskolások kollégiumi ellátásának költségeit sem. Az önkormányzatok többsége azonban nem tudja átvállalni ezeket a feladatokat központi támogatás nélkül. A gyerekek közti esélyegyenlőség leghalványabb lehetősége is elvész, ha az oktatás költségeinek nagy részét a szülőkre próbálják hárítani. Ugyancsak rontaná az esélyegyenlőséget a tervezetben felvázolt túlbonyolított iskolarendszer. A hat és nyolc évfolyamos általános iskola, illetve a négy, hat és nyolc évfolyamos középiskola bevezetésének egyébként a tárgyi és a személyi feltételei is hiányoznak. A gyermekek és a szülők érdekeinek megsértése mellett a pedagógusokat is kiszolgáltatott helyzetbe hoznák a túlzott központosító, ellenőrző törekvések. Tiltakozik a szakszervezet az ellen is, hogy a törvénytervezet legújabb változatának megvitatására gyakorlatilag nem hagyott időt a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium. A véleményeket január 31 -ig kell beküldeni, a tervezet viszont január 15-én jelent meg az Új Magyarországban - amihez kisebb településeken nem lehet hozzájutni. A január 24-i Köznevelés mellékletként megjelentette a koncepciót, ez viszont a többnapos postai átfutási idő miatt még nem jutott el mindenhová. Az első félévi lezárásával összefüggő munkák egyébként is lehetetlenné teszik, hogy a pedagógusok - s velük együtt a szülők -megfelelően foglalkozhassanak a tervezettel. Mindez megkérdőjelezi: valóban komoly volt-e a minisztérium szándéka, amikor a pedagógusok véleményét kérték? A tiltakozást jelzi az is: a pedagógusok aláírásgyűjtést kezdeményeztek annak érdekében, hogy a törvényt csak kétharmados többséggel fogadhassa el a parlament. Csaknem 41 ezer aláírás már összegyűlt, s a szervezők remélik, néhány héten belül meglesz a százezer! KECSKÉS • EGY MAGYAR ELNÖK JOGAI DUNAI ACÉL Osztrák tőkével fejlesztik tovább a Dunai Vasmű hideghengerművét, amely a Voest-Alpin Stahl AG-vel vegyes vállalatot alapított. Az okiratot tegnap ünnepélyes keretek között írták alá. A privatizáció során egyetlen embert sem bocsátanak el, sőt, ha a beruházás megvalósul, új munkahelyeket is teremtenek. HIVATÁSOSOK A VÁRTÁN Munkához láttak a hivatásos határőrök a magyar-román és a magyar-ukrán határszakaszon. Seres József alezredes, a nyírbátori kerület parancsnokságának vezetője elmondta: a csengersimai, a nyírábrányi, a tiszabecsi és a záhonyi átkelőhelyeken a sorkatonákat felváltva húszan kezdték el tevékenységüket. A közeli napokban újabb hivatásos katonák állnak munkába, s a tervek szerint az év végéig összesen 180 jelentkezőt vesznek fel. Az úti okmányok ellenőrzését végző hivatásos határőröket pályázat útján választották, illetve választják ki. Dr. Solt Pált, a Legfelsőbb Bíróság elnökét választották meg az ENSZ emberi jogok bizottsága 48. ülésszakának elnökévé. Az ülésszak tegnap kezdte meg hathetes munkáját Genfben, a Nemzetek Palotájában. Magyarországot 1990-ben választották be három évre a jelenleg 53 tagú bizottságba. BOGLÁRI SKANDALUM Jókora felháborodást váltott ki a balatonbogláriakból, amikor megtudták: a múlt év végén jogutód nélkül megszűnt boglárlellei önkormányzat polgármestere és a hivatal dolgozói több mint ötmillió forintot vettek föl munkabér és végkielégítés címén. A korábbi Boglárlelle, s a most már Lellétől különvált Boglár polgármestere ugyanis ugyanaz a személy, s nem változott a hivatali apparátus összetétele sem. A boglári képviselők többsége emiatt etikátlannak tartotta a pénz felvételét, s rendkívüli testületi ülésen a teljes összeg visszafizetésére kötelezte határozatában a polgármestert s az érintett dolgozókat. SÉRTETT: A TÖRVÉNY Az elsőfokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság helyt adott annak a törvényességi észrevételnek, amelyben a budapesti köztársasági megbízott törvénysértőnek minősítette a IX. kerületi önkormányzat képviselőtestületének az elmúlt évben alkotott több mint tíz rendeletét. A törvénysértőnek ítélt rendeletek között szerepel például az is, amelyben a testület arról döntött, hogy a társadalmi megbízatású alpolgármesterek ellenőrizhetik a polgármester és a hivatal önkormányzati tevékenységét. SOMOGYBAN IS VIRUL A VÍRUS A hét végén a megszokottnál négyszer többen keresték fel az orvosi ügyeletet Kaposváron. A megbetegedések zöme influenza volt: több mint ötezren estek ágynak, de a megye más településeiről is két-háromszoros betegforgalmat jelentettek az orvosok. Több iskolában fontolgatják, hogy szünetet rendelnek el a nagy létszámú hiányzás miatt. A somogyi kórházakban egyelőre még fogadják a látogatókat. KFT. AZ ERDŐDÉN Minden vállalkozó számára tanulságos lehet az az eset, amelyben a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság nyomoz. A kaposvári Transcoop Kft. szerződést kötött egy ausztrál vállalkozóval, bizonyos Kállai Mihállyal, aki - mint később kiderült - meghamisított ingatlanügynökségi dokumentációkat bemutatva ajánlott fakitermelési szerződést a magyar félnek. Bízva a honfitársi becsületben, a kft. nem ellenőrizte partnere megbízhatóságát, s mivel a kért 2,3 millió forintos garanciát saját pénzből nem tudta kifizetni, ezért azt az egyéni jelentkezőkre továbbhárította. Volt aki ötvenezer forinttal, volt aki egymillióval szállt be a vállalkozásba. Vesztükre, mert az üzletből nem lett semmi, és a pénzüket sem kapták vissza. Az ausztrál alvállalkozó két magyarországi megbízottja - akik átvették a pénzt a kft.-től - ugyanis ebből az összegből egy további kft.-t alapított. Az erdő pedig, s erről saját szemükkel győződhettek meg a Transcoop helyszínre utazó vezetői, nem is létezik. Mindenki fut a pénze után. A magyar kft. feljelentést tett Kállai Mihály ellen, akit ki is hallgatott az ottani rendőrség, ő tagadta, hogy a pénzből részesült volna. A két magyar megbízott ellen sikkasztás miatt eljárást indítottak.