Kurír - reggeli kiadás, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-01 / 268. szám

1995 októberi. ■ojfir Milliós vaklarmak mentek, kockáztatva ezzel a való­ban rászorulók életét, hiszen ha egy kerületből a vakriasztásra kivo­nul az egyetlen autó, akkor egy másikból kell segítséget kérni, ami időveszteséget jelent. Persze a mentősök esetében is előfordul jó szándékú túlzás, mint egy tavalyi esetben is, amikor villamos és te­herautó ütközéséhez hívták őket, jelezve, hogy rengeteg a sérült. A kiérkező hat mentőautó személyze­te nem tudta, hogy sírjon vagy ne­vessen, mert vér helyett a teherau­tóból kizuhant dinnyék leve festet­te pirosra a villamos ablakait. Mindkét testületnek vannak módszerei a vakriasztás kiszűrésére. Az OMSZ-nak olyan vonalfigyelő rendszere van, ami kimutatja, hon­nan jön a hívás, így nehezen hiszik el egyetlen újpesti telefonálónak, hogy tömegkatasztrófa van Csepe­len. Igénybe veszik a rendőrség se­gítségét is, de legtöbbször mégis következmények nélkül múlnak el a milliókba kerülő esetek, amikre nem lehet azt mondani, hogy olcsó játék volna hülye gyerekeknek. KOMORNIKVERA Hiteles pradíj Annak ellenére, hogy az élet- és va­­gyorrmentők köztudottan nagy ne­hézségekkel küszködnek, fizetésük alacsony, műszerparkjuk kíméletre szorul, évente több ezer esetben ri­asztják őket feleslegesen. Nem min­dig rosszindulatból, néha tévedés­ből, pánik okozta túlzásból, de leg­többször viccből hívják a tűzoltók vagy a mentők számát. Szőke Gábor alezredes, a BM Polgári- és Tűzvédelmi Országos Parancsnokság szóvivője szerint el kell különíteni azokat az eseteket, amikor segítő szándékból túlozzák el vagy értik félre a füstjelzéseket - amelyeket például egy avart égető polgár ereget - azoktól, amikor viccből riasztják az állományt. Bár mindkettő pénzbe kerül. Tavaly 34 ezer kivonulásból csaknem hatezer­szer derült ki, hogy se tűz, se mű­szaki mentés, ráadásul a „Pokoli to­rony, vagy a Tűzlovagok” típusú fil­mek után megszaporodnak a vakri­asztások. Egy tavalyi, a tűzoltókról szóló, éjszakai élő rádióműsor alatt is hat esetben mentek hiába Budára. A mindenkori hírközponti ügye­letesnek kell pillanatok alatt mérle­gelnie: a telefonáló hazudik vagy valóban legalább hat kocsival kell kivonulni. Ha ez utóbbi mellett dönt, az anyagi kár is könnyen ki­számítható, mert az egy autót moz­­gósító riasztás 40 ezer forintba ke­rül. Érdekes módon a tűzoltókat ri­asztók között olyan kiskamaszok is vannak, akik csak azt szeretnék lát­ni, hogy jön a piros autó, nagy szi­rénázással. Nem jobb a helyzet a mentő­­szolgálatnál sem, mesélte Tóth At­tila, az OMSZ munkatársa. Az évekre visszamenő statisztikákból kiderül, hogy emelkedő tendenciát mutat a téves jelzések száma, amit még tetéznek a pontatlanul meg­adott helyszínek, amikor a pániktól nem létező házszámokat adnak meg a telefonálók. Tavaly 27 100 esetben száguldottak feleslegesen a­­mikor évekkel ezelőtt be­letették a kötelező zöld k­ártyát az autósok nagy örömére, csak három-négy naiv honpolgár lelkende­zett; jó ötlet, legalább nem lesznek füstöt okádó ször­nyetegek az utakon. A többség, okulva a hazai ta­pasztalatokból, már a beve­zetésekor azt találta mon­dani: újabb adó, semmi más. Az úgynevezett mel­lékvízmérők felszerelésekor viszont kivétel nélkül min­denki azon lelkendezett, micsoda nagyszerű dolog, az ember annyi vizet fizet, amennyit elfogyaszt. Akkor még senki sem sejtette, hogy a helyes kis szerkeze­tek újabb lehetőséget adnak némi burkolt adó kivetésé­re. Ugyanis miniszteriális emberek azóta kitalálták: a polgár akkor teszi jól, ha négyévenként hitelesítteti vízóráit, a műveletért pedig leszurkol két-, három-, négy-, esetleg ötezer forin­tot. Hiába tiltakoztak a víz­ügyekben jártas mérnökök, kérem tisztelettel, egy ilyen óra nyolc évet nyugodtan kibír, az ötletből rendelet lett, ilyenformán a polgár hitelesítés névre hallgató óraadót is fizet. Óraügyi szakkérdések­ről Kaposváron folytatják a legélénkebb eszmecserét a népek, Szita Károly pol­gármester példának oká­ért a minap megkérte az egyik országgyűlési képvi­selőt, szólna már néhány jó szót a parlamentben, nátha egy fránya törvény­módosítással elkerülhető a négyévenkénti sarc. Re­ménykedni tehát lehet, de alighanem az a legjobb, ha a boldogtalan vízóra­tulajdonosok felkészülnek az örömteli pillanatra, amikor is fülig érő szájjal becsönget hozzájuk egy jó ember, s elrebegi a bűvös szót: vízóra-hitelesítés! B. P. F. Tavaly több mint huszonhétezerszer száguldott fölöslegesen Fotó: KERTÉSZ GÁBOR *55 o Oi «_ ZZ) 1 5 jQ CD M#HN# 63­ ■ Sé** o . A cél az embenédelen­ „Közös otthonunk a Föld” - ez az állatbaráto­kat az állatok világnapja alkalmából rendezett felvonulásra invitáló plakáton olvasható. Való­ban, a föld közös, az ember a természet része, de mégis egyértelmű, hogy hatalmasabb bár­mely állatnál. Ezzel a hatalommal azonban élni és nem visszaélni kellene, szem előtt tartva, hogy mindig az erősebb felelős a gyengébbért, a kiszolgáltatottakért. Jó lenne végre felismerni,­­ a környezet, az élővilág pusztításával tulaj­donképpen önmagunkat is pusztítjuk, így az ál­latvédelem végső soron embervédelem. Az állatok világnapja október 4-én van, Ma­gyarországon minden évben október első vasár­napján, idén tehát 1-jén, felvonulással ünnepük az állatbarátok. A mostani menet egyben jubile­umi is: idén kerül sor az ötödikre. A szervezők számára az elsődleges cél az, hogy felhívja a figyelmet az állatvédelem fon­tosságára. (Sajnos az állatvédelmi törvénynek még csak tervezete van, jövőre kerül a parla­ment elé, a pokol pedig egyre inkább elszaba­dul: felgyújtott kutyák, kiszúrt szemű macs­kák, nyíllal, légpuskával állatokra célba lö­vők. ..) Mindezek mellett nem marad el a ní­vós, kellemes szórakozás sem: az Erzsébet tér­ről vasárnap 10-kor induló, a Hősök terét cél­ba vevő menet résztvevői elkísérhetik a felvo­nulást immár hagyományosan „vezető” Samu szamarat otthonába, az állatkertbe, ahol 13 órakor Zalatnay Sarolta köszönti a vendége­ket, majd vetélkedőkön, állatbemutatókon, író-olvasó találkozón, pónikocsikázáson és te­­vegelésen is részt vehetnek. A Whiskas és a Pedigree Pal jóvoltából a 14 év alatti gyerekek ingyen léphetnek az állatkertbe ezen a napon. LOVAS ÉVA * S­zülőházi vargabetű A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés pénte­ki ülésén bejelentették: igényt tartanak a kiskőrösi Petőfi-szülőházra, amely a város egyik leglátogatottabb idegenfor­galmi nevezetessége. Az épületért a kiskőrösi önkormányzat is harcol, és ezt a megyei képviselők jogosnak tartják. A költő szülővárosának érdekére tekintet­tel úgy határoztak: a közgyűlés lemond az épület tulajdonjogáról, átengedi a kiskőrösi önkormányzatnak, amennyi­ben a vagyonátadó bizottságtól a me­gyei önkormányzat jogerősen megkapja a házat. A tulajdonjog-átírás vargabetű­jére azért van szükség, mert egy kor­mányrendelet-módosítás következtében csak így van lehetőség arra, hogy Petőfi szülőháza végre Kiskőrös tulajdonába kerüljön ZS. F. Reform, de kinek? Egy biztos: nem ilyen világnapot képzeltek el az itthoni idősek. Egy átdolgozott élet után, megélhetési problémákkal küzdve még erre az egy soványka ünnepre is rátelepedtek poli­tikusaink, s mondtak kedvest, szépet nekik a jövőről. Amit nem is biztos, hogy megérnek. Szabó György népjóléti mindenkinek biztosítja a miniszter Győrött, az or­szágos nyugdíjas-találko­zón azt mondta a nyugdíj­­rendszer reformjáról, hogy az a gazdasági és a népese­dési folyamatokhoz alkal­mazkodó, tartós önfinan­szírozó képesség megte­remtését szolgálja, elfo­gadható járulékterhekkel, folyamatos értékmegőr­zéssel, a kiadások kénysze­rű visszafogása nélkül. A reform valamennyi eleme szerinte az ezredfordulóra léptethető életbe. (Kérdés persze, vajon kinek? A mostani nyugdíjasoknak ez az időpont elképzelhetet­lenül messze van, a még aktívak pedig a jelen kö­rülmények között valószí­nűleg meg sem érik a megemelt korhatárt.) Sza­bó hozzátette azt is: barbár az a nézet, amely azt állít­ja, hogy az idős emberek a társadalom eltartottjai. Morális kötelesség olyan törvényes garanciarend­szer kiépítése, ami bizto­sítja a törvényes munka el­lenértékét. Szólt az egysé­ges, széles körű szociális alapellátásról is - lásd még: a jövő zenéje -, ami biológiai és a társadalmi lét alapvető feltételeit, ugyanakkor lehetővé teszi a lakókörnyezetben a se­gítségnyújtást. A tárca szándékai szerint javít a háziorvosi rendszer tárgyi feltételein is: miközben kevesebb lesz az aktív kór­házi ágy, a szociális ellátás­ban szerepet játszó ágyak számát növelik. S ha valaki ezek után még kételkedett a kedvező kimenetelben, azt Buda­pesten Horn Gyula mi­niszterelnök megnyugtat­ta: „A bajok és viszályok, a helyenkénti feszültségek ellenére Magyarországon politikai stabilitás van. Működnek a demokratikus intézmények, nem fenye­geti veszély az alkotmá­nyos rendet, az állampol­gárok szabadságát és biz­tonságát. Ám a politika szereplőinek nem szűnő feladata erősíteni a belső stabilitást. Mindezek je­gyében söpörtem félre a koalíción belüli ellentéte­ket; világossá kívántam tenni, hogy az ország kor­mányának stabilitása első­rendű kérdés.” N. SZ. ­ A Ha hinni lehet az előzetes várakozá­soknak, ma éjféltől új „időszámítás” kezdődött a magyar-osztrák határ­menti kapcsolatok történetében. Né­hány órája ugyanis Hegyeshalomnál már működik az az új kiléptetési rendszer, amely szerint külön közle­kedési sávokat vesznek igénybe az EU-országok, hazánk és az egyéb más országok polgárai. Ettől a lépés­től mindkét ország határőrsége a vá­rakozási idő csökkenését és a forma­ságok elintézésének lerövidülését várja. Az eligazodást táblákon jelzett piktogramok segítik: a csillagos EU- zászló, a H betű és a No­visa felirat mindenki számára egyértelművé te­szi, hová kell besorolnia. ITTHON 3 Relatív siker Az ifjúság sorsa nagyon fontos. Persze a jövőt alakítani kell, különben nem lesz benne köszönet. Ilyen, igaz, néha nehe­zebben megfejthető gondolatokat lehe­tett hallani tegnap a Villányi úti konfe­renciaközpontban. A Társadalmi Érdek­egyeztető Tanács szervezte tanácskozás bevezetőjét Koncz István, a Miniszterel­nöki Hivatal címzetes államtitkára, az if­júsági ügyek kormányfelelőse tartotta. Egyelőre a gyermek- és ifjúsági munka alapozása fo­lyik, magyarázta az államtitkár. Törvényeket készíte­nek elő, a hazai jogszabályokat összehangolják a nemzetközi normákkal s „kimossuk az utóbbi tíz év sorát”. Rendezni fogják az ifjúsági szervezetek va­gyoni helyzetét. Gondolnak a munkanélküliség eny­hítésére, az első lakáshoz jutás megkönnyítésére, a diákszociális ügyek rendezésére, a nemzetközi kap­csolatok felélesztésére, az ifjúsági kutatások felújítá­sára, egyebekre. Például az is felmerült, hogy ismét építőtáborokat kellene létesíteni, de erről majd ok­tóber 18-án tárgyal az ifjúsági koordinációs tanács. Tehát dolgoznak, ezért „rosszindulatú tájékozatlan­ságra vall, ha nem értékelik eddigi munkánkat”. Már az is eredmény, hogy versengés folyik azért, ki foglalkozzon az ifjúságpolitikával - állapította meg Kiss Péter, aki a terület első számú szakértője a­­ szocialista párt parlamenti képviselőcsoportjában. (A Miniszterelnöki Hivatal és a Közoktatási Minisztéri­um között folyik a vetélkedés - a szerk.) Úgy látta, a kormány ifjúságpolitikai munkája eddig „relatíve eredményes” volt. Most legalább tudni lehet, ki fog­lalkozik ezekkel a kérdésekkel. Korábban, az elmúlt kormányzati ciklusban egymás után öt miniszter foglalkozott a gyerekek, fiatalok problémájával - persze úgy, ahogy. A konferencián érdekes gyakorlati elképzeléssel állt elő a Reális Zöldek Klubja. Javasolta, a diákmunka le­gyen adó­­s járulékmentes és a fiatal diplomás munká­ja úgyszintén, de annak függvényében, hogy ki milyen eredménnyel végezte az egyetemet: a jelesek három, a c jók két, a közepesek egy évre kapjanak felmentést. Va­jon mit szól ehhez Bok­ros Lajos? K. V. S. Diákok és öregek a szerencse körül A Szerencsejáték Rt. Csalo­gány utcai épületében egye­temista-főiskolás diákok vég­zik hétvégenként a beérkezett gépi szelvények körüli mun­kát. Itt már minden gépesí­tett, a tanfolyamot végzett fi­ataloknak csak annyi a dol­guk, hogy a hét hatalmas, több műveletet is elvégző számítógép vezérelte szerke­zetbe adagolják a szelvénye­ket, amiket a gép ellenőriz és mikrofilmre vesz. Ezek a filmtekercsek, amelyeken negyvenezer szelvény fényké­pe is tárolható, a legfőbb bi­zonyítékok. A biztonság ér­dekében azonban a filmeken egyenként végignézik a kis képeket. Ha minden rendben van, a mikrofilmről másolat készül, amit páncélszekrény­be zárnak közjegyzői hitelesí­tés mellett. A cél az, hogy a műveletek még a sorsolás - vagy az első fotómérkőzés kezdete - előtt befejeződje­nek. Ekkor a számítógépes rendszert lefagyasztják és a gép lemezeit úgy feltöltik, hogy egy „bit“ vagy egy szel­vény sem férne már rájuk. A Fehér úton, ahol a kézi lottószelvények szortírozása, majd értékelése folyik, nem az új technika iránt rajongó fia­talok dolgoznak. Kicsi aszta­loknál ülnek húszfős brigá­dokban az idősek. A kétszáz­­ötvenkilenc rendszerezgető szótlanul pörgeti a szelvénye­ket. Ha sok a lottózó, akkor már pénteken a „lutrik” száma szerint sorba állítják a kis­nyugdíjasok a szelvényeket, különben csak szombaton kezdenek munkához. A szám­sor szerint sorakozó lapokat átkötözik két oldalon, majd kettévágják. Az egyik felét ne­vezik feketének, mert ez az, amit használnak, ezekre fekte­ti a nyerő számoknál kilyu­kasztott kis kalodát a váltott munkaerő a sorsolás után. A dupla szelvény fehér fele „érinthetetlen”, hatalmas pán­célszekrénybe kerül a köz­jegyző felügyelete mellett. Nem a legidősebb szortí­rozó Marika néni, de a ma­gyarországi totó-lottó törté­nelemben egyedülálló mégis, mert 1947-től, a totó megje­lenésétől pörgeti a lapokat. Oly régen dolgozik itt, annyira megszokott mindent, hogy már nem is unja. Nem bukkant még ötösre, csak egy tizenhármasra, annak is meg­van már több mint tíz éve. - Akkoriban nagy dolog volt, szerencsés volt az is, aki meg­találta a nyerőt, mert plusz­pénzt fizettek neki - mondja Marika néni. - Már nem szokás ez, ma mindenütt a teljesítmény a döntő - jegy­zi meg aztán az idős hölgy, aki most ezer darab szelvény átlapozásáért négyszáz forin­tot kap, amit háromszáznegy­venöt forint brigádvezetői pótlék egészít ki. Aztán megmutatja, mit ta­lált ma. Valaki úgy próbált ügyeskedni, hogy régi, tízfo­rintos lottószelvényre tette az ikszeit. De Marika néni, aki negyvennyolc éve válogat hétvégente szakadatlanul, nem nosztalgiázik, ezt a kis csalást is észrevette. K. B. A szelvényeket őrző páncélteremre fölkerül a pecsét I HEKKER Rt. Újságok bizományosi­­árusítására budapesti üzlethelyiséggel rendelkező vállalkozókat keresünk. -BIZTOS JÖVEDELEM KOCKÁZAT NÉLKÜL! -MAGAS JUTALÉK! -EGÉSZÍTSE KI VÁLASZTÉKÁT! -KERESSEN MÉG TÖBB PÉNZT! -MI BIZTOS PARTNEREI LESZÜNK! Üzletkötőink készséggel állnak rendelkezésére, telefonhívását követően három napon belül felkeresik Önt. Tel.: 134-13281

Next