Kurír - reggeli kiadás, 1996. augusztus (7. évfolyam, 209-237. szám)
1996-08-01 / 209. szám
1996. augusztus 1. Késsel vatta nagykövetet (Folytatás az 1. oldalról) Fél tizenkettőtől délután kettőig állt a nigériai férfi a ferihegyi repülőtéren saját hasának tartva kis bicskáját, s anyanyelvével vegyes angolsággal ordította, ahogy a torkán kifér, hogy azonnal beszélni akar nagykövetével! A hatóságok, a vám- és pénzügyőrség emberei és a rendőrség, meg négy-öt kommandós körbeállta a kiáltozót. S nem tettek semmit. Vártak. A nagykövetre. Nem merte senki sem lefegyverezni a fiút. A rendbontónak közben valószínűleg nagy melege támadhatott, levette a pólóját, abba belecsavarta pár centis kését és ráadásként lerasszistázta a magyar vámőröket, akik ilyen „kínos” helyzetbe kényszerítették! Történt ugyanis, hogy bár a fiú azt mondta, nincs nála valuta, mikor felnyitották ellenőrizni csomagjait, igazat beszél-e, kiderült, 12 600 dollárt rejtett poggyásszába. A vámőrség emberei intézkedni kezdtek volna, ám a fiú előrántotta „fegyverét”. S megállt a világ. Patthelyzet alakult ki. Az egyes terminált másfél órára lezárták, majd mikor már nem ordítozott annyira a nigériai, csak a hátát támasztotta az indulási oldal egyik táblájának, úgy mérlegeltek a rendőrség emberei, beindulhat az utasforgalom. De a követelőzőnél maradhatott a fegyver. Szerencsére most nem történt baj. Gördülékenyen mentek a dolgok. Két órára megérkezett a nigériai konzul. A késes férfi erre hajlandó volt bemenni egy kis irodába. Ott átadta honfitársának a kését. S előadta történetét. Hogy Magyarországon turistáskodott, s itt tudta meg, Nigériában meghalt az édesanyja. Erre aztán magyar barátaihoz fordult temetési segélyért. Ez a majd kétmillió forint koporsóra kellett. Volna. A vegyészmérnök végzettségű férfi meséjét impozáns háttérként csinos szőke barátnője is erősítgette. A történtekről a rendőrségi csapat vezetője csak úgy nyilatkozott volna, ha nem írjuk le, mit mond. Le is kapta hamar fényképes névtábláját ingjéről. Annyit tudtunk meg, nem kívánnak garázdaság bűntette miatt eljárást indítani. Olyan tehát részükről ez a repülőtéri malőr, mintha nem is lett volna. - Szerencsére nem történt tragédia-- mondja Búzás András a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának központi repülőtéri parancsnoka. - Ám ilyen terrorgyanús esetekben mi keményen járunk el. Devizagazdálkodás megsértésének alapos gyanúja miatt eljárást kezdeményezünk. Híreink szerint a fiúra kiutasítás vár. Legkésőbb hatvan napon belül kell távoznia. S hogy pénzzel, vagy anélkül röpül? Még nem tudni.Mindenesetre a dollárok eredetét nyomozni fogják. K. B. Búcsú az életmentőtől Tegnap eltemették Torda Istvánt. A 23 éves barlangkutató tragikus körülmények között, július 7-én vesztette életét a dél-franciaországi Gouffre Berger-barlangban. Az elhunytat, édesanyja, édesapja, közeli hozzátartozói, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat (MBMSZ) tagjai, valamint francia és szlovák barlangászok küldöttsége kísérte utolsó útjára. Torda István az egyik legjobban képzett magyar barlangkutató volt. Évekig dolgozott barlangmentőként. Több olyan bevetésben vett részt, ahol élet-halál múlott önzetlen segítségén. Akkor is ott volt, amikor a Mátyás-hegyi barlangban egy törött lábú kislányt hozott felszínre a mentőszolgálat, és akkor is, amikor Solymáron három eltévedt gyereket kellett úgy megkeresni, hogy csak ötven órával eltűnésüket követően kaptak értesítést a kutatók. Torda István életeket mentett. Annyit, amennyit reá szabott a sors. Amennyi belefért élete 23 évébe. CS. E. ■RSZAGHVI SZABADSÁG A Fővárosi Kerületek Földhivatalában a távollévők és a dolgozók aránya egész nyáron fele-fele, de van olyan kerület is, ahol három ügyintéző helyett csupán egy állja a sarat. Ráadásul a központban épp ezekben a hónapokban viszik át az adatállományt számítógépre, ami a teljes létszámot is megterhelné, nemhogy a jelenlegi „megtizedeltet”. - Naponta 800-1100 beadvány érkezik, úgy, hogy ügyintézésről ne is beszéljünk - mondta némileg letörve az egyik illetékes, aki szerint a jelenlegi kapacitást figyelembe véve legfeljebb a soron kívüli esetekkel tudnak foglalkozni. S ez nem csupán átmeneti kellemetlen helyzet! A legoptimistább számítások szerint is csupán szeptember közepére tudják felvenni a szokásos tempót, ám azt még becsülni sem merik, mennyire lesznek majd akkor lemaradva. A vámosoknál valamivel jobb a helyzet, köszönhetően annak a ténynek, hogy az állomány 90 százalékát hivatásosok teszik ki. Ennek megfelelően első a feladat, a szabadságokat inkább későbbre halasztják, illetve átcsúsztatják a következő évre. Érthető ez az óvatosság, hiszen, mint azt Fejes Antal ezredes, a személyzeti, oktatási és munkaügyi osztály vezetője elmondta, még így sem érik el a szükséges létszámot. Ha a ki nem adott szabadságokat elosztjuk az egy főt megillető napok számával, tavalyelőtt 223, tavaly 300, idén pedig várhatóan 350-370 ember kellene még ahhoz, hogy mindenki élvezhessen néhány gondtalan hetet. Ha pedig az olyan egyéb távolléteket is vesszük, mint például a betegségek, akkor az összlétszám erővesztesége megközelíti a 30 százalékot. A vámosok ezt csupán többletmunkával képesek pótolni - szerencsére az országos parancsnok engedélyével ezt túlóradíjban ki is fizetik. Ha tehát mindenhol zökkenőmentesek a vámügyek, az ennek köszönhető. S végül az APEH... Nos, bizonyára többen sajnálattal olvassák most, hogy az adóhivatal is készült a nyárra. Előre megtervezték az elvégzendő feladatok ütemtervét, így korántsem annyira zavaró, hogy 25 százalékuk folyamatosan üdül. Ha pedig mégis valami adódna, szívfájdalom nélkül behívják munkatársaikat. Emberhiány miatt ugyanis még egyetlen ellenőrzés sem maradt el és ez így lesz a jövőben is... D. T. Bambán bámulnak előre - mint minden hajnalban — és a metrót várják. Amikor megérkezik - kissé megélénkül az élet - egymást tuszkolva küzdenek egy-egy ülőhelyért. A metró tele, mégis van egy, amely üresen maradt. Valaki összesározta. Közvetlenül az ajtó mellett, a legszélső még tiszta, egy 3 év körüli kislány ül rajta. Édesanyja előtte áll és néz ki a sötétbe. Néhány megálló után felszáll egy jó negyvenes, molett hölgy és helyet keres. Rögtön kiszúrja magának a kislány mellettit. Nekiiramodik. Csak későn veszi észre, nem véletlenül maradt szabadon. Nem vesz vissza iamából az olyan megalázó inkább ráül a kislányra, mondván, ő biztos nem fogja ezt szóvá tenni. Nem úgy a mama, aki rászól a kellemetlenkedő helyfoglalóra. Röpködnek a szitkok oda s vissza. Nagydarab betolakodónk a teljes megsemmisítés tudatában a vita végén még odaveti. - Mit magyaráz maga, hiszen még a haja is festve van. Ekkor megáll, no nem az ész, hanem a metró és felszáll egy tízéves srác. - Ülj le, öcsi! - mondja az asszonyság barátságosan és maga mellé mutat a trutyiba. P. Z. Nyuorbumm Egész kis pofás naptárat készíthetnénk, ha a rendszerváltás utáni nagy robbanásokat akarnánk rendbe szedni. No persze nem a politikai durrogtatásra gondolunk, mert ahhoz nem lenne elég ez a lapfelület. Hanem az igazi plasztik- és csőcirkuszokra, amelyek hol az ország házát, hol pedig a mit sem sejtő, ám a paradicsomszószt igen kedvelő vásárlót fenyegették. Vegyük sorba! Az első detonáció nem is várta meg a szabad választásokat, 1989 februárjában robbant, a pesti metró kettes vonalán. Némi pauza után, két évvel később a ferihegyi gyorsforgalmi úton robbant pokolgép, majd 1994 júniusában a szegedi templom környékét rázta meg robbanás. Néhány nappal később a Parlament ellen követtek el pokolgépes merényletet, egy hónappal azután pedig a Mátyás-templom kriptabejáratánál robbant egy félelmetesen hasonló szerkezet. Most meg itt van a szószos dobozba rejtett gyilok. Az emberben önkéntelenül merül föl, mi folyik itt, nyilván nem normálisak ezek az ezermesterek. Dr. Lovászy Alice pszichiáter szerint nem valószínű, hogy betegekkel állunk szemben, sokkal inkább túlfeszített, szorongó emberekkel, akik nem képesek helyesen oldani, más irányba terelni a felgyülemlett energiát. Ez persze nem menti föl őket, de tény, hogy a kilátástalanság, a bizonytalanság a lázadás eme sajátos formájához vezethet. A csoportos lázadásban, kitörésben manapság nem nagyon bíznak az emberek, látván például a taxisblokád, illetve a sztrájkok sikertelenségét. Ráadásul nincs igazi összetartó erő, a társadalom szétforgácsolódott. Nagyon sokan elkövetjük ezeket a bűnöket, igaz, gondolatban. Néhányan azonban meg is valósítják az elképzelést. A különféle helyszíneken történt merényletekkel kapcsolatban a szakember megjegyzi: a ketchupos robbanószerkezet az egyetlen, amelynek ismeretlen az igazi címzettje, s ez még rejtélyesebbé teszi a dolgot. Annak ellenére, hogy a cselekmény antiszociális jellegű, a kiváltó okok prózaian szociálisak. Arra is érdemes figyelni, miként küzd a világ a terrorizmus ellen. A hét gazdaságilag legfejlettebb hatalom (G7) és Oroszország a napokban úgy döntött: közös erővel lép föl a terrorizmus ellen. Erdős André, a külügyi tárca helyettes államtitkára úgy véli, a terrorizmus a jövő század globális gondja, amely minden társadalmat veszélyeztet. A hatékony küzdelem záloga az erők egyesítése. A heteknek - gazdasági erejüknél fogva - a politikai és katonai súlyuk is a legjelentősebb. Országaik igen exponált helyzetben vannak, a terrorizmus célállomásainak minősülnek. Magyarország egyelőre tranzitállamnak számít, ám földrajzi helyzeténél fogva ki kell vegye a részét a közös küzdelemből, ezért kapcsolatban kell állnia a hetekkel. A G7 sajátos és szigorú kritériumai miatt csatlakozni nem tud hozzájuk, de összehangolhatja velük saját tevékenységét. V. E. Tűzoltóméreg Egy teherautón a szabálytalan rögzítés meglazult, az úttestre és egy ház telkére esett tegnap négy 1000 literes savtartály a Hajdú-Bihar megyei Polgáron, a 35-ös és a 36-os főút kereszteződésében. A csatornatisztításra használt Ongroflok nevű sav kifolyt. A tűzoltók hagyományos védőöltözetben, vízzel hígították és takarították le a besavazott területet. Később kiderült, hogy a kifolyt anyag a mérgező vasklorid vizes oldata. Ezért a tűzoltókat a Tiszai Vegyi Kombinát orvosi rendelőjében az egészségkárosodás megelőzése érdekében ellátták és pihenőre küldték. ITTHON 3 Rendezni végre jó-e, ha valakik időről időre megkérik a polgárokat: ne nyugtalankodjanak, a békefenntartók által okozott károk felmérése gőzerővel féljük? Bizony jó, mert enélkül a polgárok idegesek lennének, meggondolatlan kijelentésekre ragadtatnák magukat, azt találnák mondani, hogy ez azért több a soknál, és az önkontrolljukat vesztett polgártársak talán a kárigények felmérésén dolgozók megfeszített munkáját sem értékelnék kellőképpen. De mert jönnek a közlemények, a bejelentések, időnként a sajtótájékoztatók, a károsultak lehiggadnak, ráncaik kisimulnak, a polgár az összevissza repedezett házában már csöppet sem ideges, egészen nyugodtan teszi a plafonról becsorgó víz alá a lavórt, kedélyesen elcseveg a kőművessel, hogy az most akkor mégse jöjjön, fütyörészve kerülgeti a kátyúkat a háza előtt, és legfőképpen türelmesen vár, mert már tudja, hányadán is állnak a dolgok kárügyekben. A dolgok kárügyekben ugyanis úgy állnak, hogy miközben a kuka polgár türelmetlenkedett, panaszkodott a polgármesterének, különféle hivatalok munkatársait tartotta fel a problémáival, levelet írt az újságoknak, az adatokat szorgos kezek szépen összegyűjtötték, rendszerezték, feldolgozták, aztán továbbküldték, hogy ott újra megvizsgálják, ismét véleményezzék, kisvártatva pedig onnan is továbbküldjék az egész paksamétát. A dossziékban lapuló kárigényeket itt a biztonság kedvéért megint feldolgozták, rendszerezték és véleményezték, de most már csak valóban röviden, majd az így gondosan kifárasztott aktákat egyenesen az amerikaiakhoz küldték. Ők majd eldöntik, melyik panasz jogos és melyik született direkt a hatóságok bosszantására, minderről majd nyilatkozatot adnak ki, s ha idáig eljut az ügy, már csak a szakértői felmérések lesznek hátra. Az pedig már gyerekjáték lesz, hiszen csak az adatokat kell összegyűjteni, rendszerezni, felterjeszteni véleményezésre, közben néhány közleményt megjelentetni a hogyan továbbról, úgyhogy a károsultak jól teszik, ha kitalálnak maguknak végre valami izgalmasat, nehogy eluralkodjon rajtuk a kóros nyugalom s unatkozzanak itt nekünk óraszám. BALOGH P. FERENC BÉKEFOGÁS Horgászversenyt és halászléfőzési vetélkedőt rendeznek szombaton a Baranya megyei bissei horgásztónál a térség fegyveres testületei, alakulatai, polgárőrei. Végre elült a csatazaj a déli szomszédoknál, s a szalántai Munkácsy Mihály horgászegyesület a megyei polgári védelmi parancsnoksággal karöltve új ellenséget jelölt ki: a pikkelyeseket. Gépfegyverek, aknavetők, bélyegzők és fecskendők helyett horgászbotot ragadnak rendőrök, katonák, határőrök, IFOR-harcosok, vámosok, tűzoltók és a nyugat-európai ellenőrző bizottság tagjai, és a horgászegyleti tagok a bissei tónál küzdenek meg egymással és a halakkal. A helyezetteket értékes díjakkal jutalmazzák. ■vynr Lezsák, a zseni Érdekes, a vetélytársak nem érzékelik a veszélyt. Pedig az MDF prominense olyasmit eszelt ki, amivel saját maga s pártja népszerűségét jelentősen növelheti. Ez pedig a látogatás. Lezsák úr valószínűleg nem ment el a szabadalmi hivatal dokumentációs központjába, hogy megnézze, van-e hasonló „találmány”. A madöfös pártelnök eddig megtapasztalhatta, hogyan dolgoznak a budapesti rendőrök, szemügyre vette a tűzoltók munkáját, sőt szerelésüket is felpróbálhatta. A hét végén a határőrök élet- és munkakörülményeivel ismerkedik. Szép-szép, csak mi célból? - kérdik a kákán is csomót keresők. Tanácsokkal szolgál? Vajon a rendőröknek megsúgta, hogy a nemzetidegen maffiózókat miként csíphetik fülön? A tűzoltóknak „értékes útmutatást adott”, hogy az egészséges szellemű vidéki gyerekeket miként kell az égő házból kimenteni? Vagy az egyenruhások jogos sirámait megszívlelve több költségvetési pénzt juttat nekik? Természetesen szó sincs ilyesmiről. Lezsák Sándor segíteni majd csak akkor tud, ha megnyerik a választásokat, ha MDF-es lesz a belügy- meg a pénzügyminiszter, s ha a pártelnök szava az államapparátus vezetői számára szentírás lesz. Persze volt már, van már, lehez még ilyen. Látogatásai biankó váltónak számíthatnak. Nemrég egy betelefonáló azt bizonygatta, a Madof-elnök azért látogatja végig a fegyveres szervezeteket, mert puccsot készít elő. Ez persze képtelenség, mert - még lapunk olvasója szerint is - az MDF vezetője ízig-vérig ravasz és demokrata. A két állítmány közül egyik biztosan jó. Sajnos nem lehet mindenhová eljutni, de Lezsák Sándor a lehetetlent is megpróbálja, hiszen még az idén 1100 kilométert szándékszik megtenni biciklin. Polgármesterekkel, papokkal, pékekkel s egyéb vállalkozókkal akar találkozni. Egyébként találmányszámba megy a látogatások időzítése is: akkor buzgólkodik, amikor politikustársai nyaralnak. Zseniális húzás, hiszen az uborkaszezon miatt minden látogatása bekerül a lapokba, a rádióba, a tévébe. Most már csak az a kérdés, ez a Lezsák-találmány - ha beválik - mennyibe kerül majd nekünk. KIBÉDI VARGA SÁNDOR /6K)Akció! ADRIAI nyaralás egyéni utazással, félpanzióval, OPATIJÁBAN 3 csillagos szállodában egész évben 29 900 Ft, KRK szigeten a Hotel Korallban 27 800 Ft-tól 45 600 Ft-ig. Jelentkezés az OTP Travel irodáiban Budapest, V., Váci u. 19-21. Tel.: 118-8840, 118-8692 V., Deák Ferenc u. 7-9. Tel.: 118-2087 V., Szabadság tér 7-8. Tel.: 302-9309