Kurír - reggeli kiadás, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)

1997-02-01 / 31. szám

1997. február 1. MI B ■ M W U ■■■■■■■■ JT ■ Sok kicsi, éhes szar Húsz százalékkal többet kell fizetni a szülőknek az óvodai és iskolai étkezésért, döntött szerdán a Fő­városi Önkormányzat. Már hallhattunk arról, hogy eddig is sok családnak gondot jelentett a pénz előteremtése, de arról is, nem több kisgyer­mek egész nap alig eszik. Az áremelés várható kö­vetkezményeiről, illetve az alultáplált fiatalokról a főváros egyik legszegényebb - VIII. - kerületében érdeklődtünk. Néhány óvoda, iskola munkatársát és egy gyermekorvost kérdeztünk. Több óvodában elmondták, hogy­ náluk már az elmúlt hónapban is az emelt összeget fizették a szülők. Megtudtuk, ha mindenkinek ki kellene fi­zetnie az átlagosan napi 115 forintot - amely egyébként háromszori étkezést nyújt akkor a gyermekek körülbelül kétharmada nem enne. Az önkormányzat éppen ezért akár nyolcvan száza­lékban is támogatja a leginkább rászorulókat. Többek véleménye szerint ezen gyermekek mint­egy tizede könnyen állami gondozásba kerülhet, hiszen gyakran csak akkor esznek, amikor az óvo­dában vannak. Az általános iskolákban némileg más a helyzet. Náluk valóban csak a következő nőnaptól kell a megemelt összeget fizetni. A VIII. kerületben a szülőknek már most is gond a pénz előteremtése. A teljes összeg naponta 160 forint lenne, de a tá­mogatással akár napi 20-22 forintra is csökkenhet. Sokan éheznének, ha az önkormányzat nem adna támogatást. A tanulók 60-70 százaléka napközis, tehát ők biztos, hogy esznek. A többiek szüleinek jelentős része még a lecsökkent összeget sem tudja fizetni. Ami biztos, ha az önkormányzat nem vál­lalja át a húszszázalékos emelés finanszírozását, akkor kevesebb napközis lesz, egyre több gyermek éhezhet, hiszen otthonról csak ritkán hoznak élelmet, működik és építkezik A gyermeki szervezet nemcsak működik, hanem eközben építkezik is, az elfogyasztott táplálékból új anyagokat (csontot, izmot) hoz létre, ezért egy óvodásnak-iskolásnak nem elegendő annyit enni, amennyivel még éppen megél. Sőt, még a bőséges mennyiségben kapott étel sem nyújtja önmagában az egészséget, 16 éves koráig napi ötszöri, s min­den alkalommal komplett étkezésre van szüksége. Ez azt jelenti, hogy minden étkezéskor egyszerre kell szénhidrátot, zsírt, fehérjét és vitamint is kap­nia - mondja dr. Andor Emőke gyermekgyógyász főorvos. Minél kisebb a gyermek, annál inkább ügyelni kell arra, hogy az ötszöri táplálást időben is, mennyiségben is egyenletesen osszák meg, a bölcsődés, óvodás és kisiskolás számára pedig a három főétkezés mellett a tízórai és az uzsonna is „kötelező”. A tapasztalatok szerint nemcsak a napi ötszöri, hanem a komplett étkezés szabálya ellen is vétünk a gyakorlatban, márpedig nem elég tízórai egyet­len alma, uzsonnára egy pohár tej, ahogyan a tel­jesen cukormentes táplálkozás sem egészséges. A gyermeki szervezet ugyanis nem képes tárolni az egyszer-egyszer mégoly nagy mennyiségben be­vitt tápanyagokat, tehát a zaklatott táplálkozás, a ritkán nagyobb mennyiségű étkezést követő hosz­­szú szünet egy idő után hiányállapotot hoz létre a szervezetében. Ez a lassú folyamat többféle betegségnek lehet alapja, például a kevés zsírfo­gyasztás következtében a szervezet nem jut hozzá a zsírban oldódó vitaminokhoz, vagy a ritkán fo­gyasztott húsból nem kap elegendő aminosavat. Az ilyen táplálkozás elegendő ahhoz, hogy a gyer­mek „ellegyen” egész nap, de a csontjai, az izmai, az idegrendszere fejlődése mégis megsínyli, s ez alapja lehet későbbi krónikus emésztőszervi beteg­ségeknek. JÖN A TEJ! Még ebben az évben újra kezdődik az iskolatej­­program Budapesten. Az akciót eredetileg Soros­támogatással kezdték, de az alapítvány már az ele­jén tisztázta, hogy csak ideiglenesen vállalja a rész­vételt. Öt év után tavaly bejelentették, hogy ki­szállnak. Az önkormányzat nem talált más szpon­zort, ezért nem kapnak ebben a tanévben ingyen tejet és kiflit a gyerekek. A főváros és a kerületek végül megegyeztek, hogy az iparűzési adóból 243 millió forintot a 44 ezer budapesti általános isko­lás tízóraijára költenek. A pályázatot hamarosan kiírják, s talán még a tanév végén ismét megindul a szállítás. Az viszont biztos, hogy a 97/98-as tan­évben mindenképpen már szeptember elejétől jár az ingyen tej és a kifli. A gyerekekre rossz hatással lenne, ha különbséget tennének köztük, ezért nem csak a nehéz körülmények között élőknek jut majd ' ' ' -K. V.-K. Á. tízórai. P. Z.­ Eszik, nem eszik, nem kap mást (Kurir-archív) Spórolós határőrök Három-négy év múlva, az ezred­forduló idején már hivatásos ha­tárőrségünk lesz. Erről Kuncze Gábor belügyminiszter nyilatko­zott a sajtónak azután, hogy láto­gatást tett a testületnél. Mint mondta, az átállás többletköltsé­gekkel jár, ám ez nem jelentős, mi­vel ezt részben a megszűnő sorál­lomány jelenlegi keretéből finan­szíroznák. A miniszter értékelésében ki­emelte: elégedett a szigorú feltéte­lek mellett dolgozó katonák tavalyi munkájával, különös tekintettel ar­ra, hogy a növekvő dologi kiadá­sok mellett nem halmoztak fel to­vábbi adósságokat. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a jelenlegi színvo­nal romlása nélkül már nem lehet tovább feszíteni ezt a pénzügyi húrt. A régóta ígért határőrségről szóló törvényről pedig úgy vélte, az az év első felében megszülethet, s ezzel - a tűzoltók, rendőrök és polgári védelmisek mellett - tel­jessé válik a rendészeti szervek sza­bályozása. A szaporodó - és nemzetközi jellege miatt a határállomások el­lenőrzési munkáját is érintő - gépjárműlopások felderítésével kapcsolatban a belügyminiszter elmondta: a tárca nemsokára pá­lyázatot ír ki egy felismerő rend­szer kiépítésére, valamint szeret­nék megváltoztatni a rendszá­mok kiadási szisztémáját és idén ala a forgalmi engedélyek újulnának. is meg- D. T. Kérésznél búcsúztattak Tegnap hivatalosan is elbúcsúzott Bács-Kiskun megyétől dr. Molnár Ilona, a megyei ÁNTSZ vezetője, akit Kökény Mihály népjóléti miniszter az országos szolgálat vezetésé­vel bízott meg. Dr. Molnár Ilona a közgyűlésnek bemutatta a már általa kinevezett új megyei tiszti főorvost, az eddigi helyettest, dr. Tempfli Ágnest. A közgyűlés elnöke egy faragott kereszt átadásával bú­csúzott az egyébként kereszténydemokrata párttagságú vezetőtől. Dr. Molnár Ilona elmondta: a felkérés váratlanul érte, így egyelőre semmi konkrétumot nem tud az új mun­kakörét illetően. Ám azt megígérte, hogy a tőle megszokott határozottsággal, ugyanakkor lojalitással jár el a szolgála­tot érintő ügyekben. A megyei közgyűlés egészségügyi bi­zottságának elnöke ismertette dr. Molnár Ilona egyre fel­jebb és feljebb ívelő szakmai pályafutását, amelynek csúcspontja az országos ÁNTSZ-­ szék végleges elnyerése lehet. Információnk szerint dr. Molnár Ilonának erre meg is van az esélye, ugyanis nagy valószínűséggel úgy indulhat az álláshelyre kiírt pályázaton, hogy a népjóléti miniszter teljes bizalmát élvezi. Amennyiben az elkövetkezendő öt hónap igazolja alkalmasságát, a Kurír információja szerint szinte bizonyosra vehető, hogy ő lesz az új országos tiszti főorvos. ZSIGA FERENC Nyugati aluljáró: pánsíp, gitár, k­e­cskepata csörgő­: El Condor Pasa. Keleti aluljáró; tárogató: székely himnusz. Budapesti kakofónia. (MILLEI) misír Panasznak nincs mankó­ ­ Mostanában az orvos is zavarban van, mert a segédeszközök támoga­tási listájáról szóló rendelet éppen a január 15-i hatálybalépése előtt két nappal jelent meg a Magyar Köz­lönyben, így, ha van neki, akkor ab­ból böngészi, kinek miből mennyit írhat fel és mennyit kell ezért a be­tegnek fizetnie - mondta az érintett patikusoknak, háziorvosoknak és egészségbiztosítós ügyintézőknek tartott tegnapi tájékoztatón Kövesd Zsuzsa, a Gyógyászati Segédesz­köz-forgalmazók Országos Szövet­ségének elnöke. Az információk hiánya nemcsak azért aggasztja a doktorokat, mert így betegük nem jut hozzá az éle­tét megkönnyítő, egyre korsze­rűbb, akár a normális életmenetet is segítő eszközökhöz, hanem azért is, mert a tb fokozott szigor­ral követi nyomon a rendeléseket, mondták a résztvevők. Ugyan azt nem nézi, hogy egy ócska, ám tá­mogatott rokkantkocsi javításáról hányszor nyújtanak be számlát egy évben, s szó nélkül kifizeti azt, de ha egy háziorvos elfelejti lepecsé­telni a receptet, vagy - mint ez előfordult - a napi dátum helyett a gyerek születési évszámát pecsételi rá, akkor már nem fizet, s a „pa­zarló” orvost figyelmeztetik: leg­közelebb megvonják receptírási jo­gát. Úgy tűnik, hogy a gyógyászati segédeszközökről szóló tudnivaló­kat kizárólag a gyártók és forgal­mazók reklámjaira bízzák, mintha egyedül az ő dolguk volna tudatni: milyen új és korszerű eszközök vannak ma már. Információink szerint már az állampolgári jogok biztosa is kutakodik az ügyben, a minisztérium még ebben az évben tervezi, hogy felülvizsgálja a se­gédeszköz-támogatás rendszerét. A felíró orvosok dolgát szeretnék megkönnyíteni azzal az ingyenes számítógépes programmal, amelyet a Salus Kft. szakemberei készítet­tek, s amelyben szerepel a teljes rendelet­, az összes kapható segéd­eszköz listája, így a fantázianéven szereplő termékről egy kattintásra kiderül: mire való, mennyibe kerül és kinek rendelhető. A Salus még a konkurencia termékeit is rávitte a floppyra, ám saját termékeit a be­épített receptíró programmal köz­vetlenül rendelni is lehet. (KOMORNIK) D­ekódolt robbanások Igazán nem akarok kukacoskodni, de jó magyar rend­őreink most már tényleg kitalálhatnának valami erede­tibbet is annál, hogy minden gránátos, illetve izolotov­­koktélos m­egkínálás után azzal állnak ki a nyilvánosság elé, miszerint megint üzent az alvilág. Na jó, az első másfél tucat esetben az ilyesmi még frankón hangzott: az embert meglegyintette valami a harmincas évek Chi­­cagójának légköréből, egy darabig munkába menet vala­mennyien egyenes derékkal léphettünk ki az utcára, hogy no lám, semmivel sem vagyunk alábbvalóbbak a nemzetközi etalonnál, versenyképes a mi maffiánk. De aztán ahogy az már lenni szokott, megkopott az újdon­ság varázsa, a robbanások meg csak nem akartak szűnni, a magyarázat viszont maradt a régi. Pedig az ilyesmi enyhén szólva is ciki. A lakosság ugyanis - amilyen rosszmájú - azonnal azt a következte­tést szűri le belőle, hogy a zsaruknak halvány fintoruk sincs ahhoz, hogy valójában mi is történik itten. És a polgárnak a maga módján igaza van. Tele már a padlás ugyanis a sok magyarázkodással, hogy így üzenet meg úgy figyelmeztetés, s közben egy kukkot sem mondanak neki arról, hogy voltaképp miről is folyik itt a támadó tí­pusú disputa. Mondjuk ki tehát egyenesen: eljött az idő, amikor a rendőrségnek már terítenie kell, ha kedves a becsülete. Ellenkező esetben az isten se mossa le róluk, hogy csak a levegőbe beszélnek. Igenis, tu­djuk meg már végre, hogy ki üzen kinek és főleg mit! És ezúttal ne tessenek a nyomozás érdeke mögé bújni! Nagyon valószínű ugyan­is, hogy ezzel éppen hogy elősegítenék az ügyek lezárá­sát. Elvégre elképzelhető, hogy az egész robbantásos purparlét félreértések sorozata okozta: a jugó kézigránát nem is azt jelenti, amire a címzett gondol. Az ő viszontmolotovja tehát már eleve téves, következésképp az a többi következmény is. Ezt pedig csak egyféleképp lehet megakasztani. Ha a rendőrség amolyan békítő szándékkal nyilvánosságra hozza az üzenetek megfejtéseit. Úgy már világos lenne minden, mint a kőbányai. Senki sem tévesztené össze mondjuk a „Szeretlek Ma­ca!” két gyors pukkanását a „Mi lesz a védelmi pénzzel, te görény?!” Stinger rakétájával. De jó lesz sietni, mert nemsokára itt van Valen­­­tin-nap. DIAN TAMÁS Alázat Egy asszony könnyezve panaszolta, úgy senki sem alázta meg, mint Tőkés László. A királyhágómelléki református egyházkerület püspö­két azért hívták a budapesti erdélyi gyülekezethez, hogy igazságot tegyen a politikus főgondnok által odavitt, min­den földi jóval bőségesen ellátott pesti pap és az Erdélyből áttelepült szegény presbiterek között. Azt gondolták, me­sélte a presbiter asszony, a püspök úr legrosszabb esetben is semleges marad. Hát a legrosszabbnál is rosszabb tör­tént: Tőkés úr tűzzel-vassal védte honatya barátját s annak papját. Meggondolatlannak, törvényszegőnek, érzelgős­­nek, műveletlennek, „humorosan” rablónak nevezte a fe­jüket felemelő presbitereket. Érdekes, a forradalmár hírében álló püspök mennyire rühelli, ha valakiknek elegük lett a folyamatos mellőzés­ből, kiszolgáltatottságból, s ezért mozdulni mernek. Érdekes, bár Tői­tés állandóan sértettnek érzi ma­gát - hiszen azt mondja, a Horn-kormány már leírta -, mégis könnyedén, lazán, gond nélkül vérig sért másokat. Ráadásul azt tagadni sem lehet, hogy a püspök úr a Ma­gyarországon élő erdélyi menekülteket „írta le”, hiszen az általa kezdeményezett Transsylvánia Alapítvány a sok tíz­milliós támogatás ellenére csak egyetlenegy Romániából a diktatúra idején disszidáló visszatérését segítette. Pedig a visszatelepítés volt az alapítvány egyetlen célja. Érdekes, úgy hiszi, tudatos lejáratás folyik ellene, s ezért veszít népszerűségéből. Ez félig-meddig igaz is le­het, azonban egy demokratikus berendezésű, szabad médiával, szabadon tevékenykedő politikai és civil szer­vezetekkel bíró országban a polgárokat nem könnyű az orruknál fogva vezetni. Ha mégis a megtévesztés, félre­vezetés győz, demokráciadeficit van. Az van? Érdekes, hogy elvei, elvbarátai és elvi meg gyakorlati tévedései mellett a püspök úr milyen konokul kitart. Ez bizony erény is lehet. De ha a magát megvédeni nem tudó „erdélyi népét” bántja az elvbarátai miatt, az nem tűnik kimondottan keresztyéni cselekedetnek. KIBEDI VARGA SÁNDOR ITTHON 3 __.___________________________________ ..___ ŐSZÜK A KÖD A KUPOLA KÖRÜL A Kurír 1997. január 27-i szá­ma Botrány a kupola körül címmel írást közölt arról, hogy az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium pályáztatás nélkül bízta meg a SilVert Rt.-t a fő­városi Szent István-bazilika ku­polájának felújításával. A cikk több ponton téves, helytelenül (pontatlanul) utal a pályázattal­ kapcsolatos tényekre. A pályázat, annak elbírálása, a támogatás odaítélése és felhasz­nálása a következőképpen tör­tént: A kormány az 1012/1995 (II. 10.) számú határozatával intéz­kedett a Vendégségben Ma­gyarországon című rendez­vénysorozat (közkeletű nevén: ’96: Magyarország) központi támogatásáról. A rendelkezésre álló keret terhére történő tá­mogatásokra 1995 áprilisában pályázatot írt ki az IKM Ide­genforgalmi Hivatala. A későb­bi nyertes, a SilVert Rt. 1995. május 18-án nyújtotta be pá­lyázatát, amelyet a rendezvény tárcaközi és munkabizottságá­nak tagjaiból álló pályázati bi­zottság elfogadott. A bizottság javaslata alapján az ipari és ke­reskedelmi miniszter 1995. VII. 13-án hagyta jóvá a támo­gatottak körének listáját, köz­tük a SilVert Rt.-t, illetve an­nak 50 millió Ft-os támogatá­sát. A cég egyébként, a cikk ál­lításával ellentétben, nem is­meretlen, mivel a bazilika belső felújítási munkálatait már 1990 óta végzi. A SilVert Rt. az 50 milliós támogatási keretet 1996-ban felhasználta és a fel­­használásról elszámolt. *** A fenti írás az IKM sajtóosztályá­nak helyreigazítási kérelme. A szövegből kiderül, hogy volt pá­lyázat. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az a pályázat nem a Bazilika kupolájának, ke­reszthajójának - pontosan ezt sem tudni - felújítására született, ha­nem egy általános pályázatról van szó, amely egy többmilliárdos ke­retösszeget határozott meg a Vendégségben Magyarországon program rendezvényeire. A SilVert Rt. a most is fenntartott állításunk szerint már korábban, a kiírás előtt értesült a pályázatról. Előbb, mint meghirdették volna. Március 30-án (!) írt egyoldalas pályázatuk a birtokunkban van: az rt. elnök-vezérigazgatója adta azt át. Miután a SilVertnek korábban tudomására jutott a lehetőség, a Bazilika, ha akart volna, sem tu­dott már pályázni. Másokról most ne is beszéljünk. Aki a pénzt hoz­za, azé a munka... A többi műemlék-felújításoknál, informá­cióink szerint maga a felújítandó műemlék adta be a pályázatot, s ez után jelölték ki a felújítót. Itt nem ez történt. Úgy tűnik, abban sajnos tévedtünk, hogy a SilVert Rt. ismeretlen a terepen. Nagyon is ismerősnek tűnik... Amit az IKM turizmus fő­osztályának vezetője aláírási jo­gáról írtunk, hogy tudniillik nem volt joga az 50 milliós szerződést egyedül aláírnia, to­vábbra is fenntartjuk. TÓTH ILDIKÓ

Next