Kurír - reggeli kiadás, 1997. március (8. évfolyam, 59-87. szám)
1997-03-18 / 75. szám
4 ITTHON ADRIÁS ÜZLET Minden esély megvan arra, hogy áprilisban megkössék azt a privatizációs szerződést, amelynek keretében a MOL Rt. részesedést szerezhet az Adria-csővezetéket üzemeltető Janaf társaságban - mondta tegnap Csiha Judit privatizációs miniszter. A horvát privatizációs miniszter a múlt héten tárgyalt az ÁPV Rt. vezetőivel, áttekintették a még nyitott kérdéseket. A következő napokban ezeket magas szintű szakértői delegációk egyeztetik, hogy várhatóan áprilisban a szerződésre is rákerülhessenek az aláírások. MEGSZÜNTETTÉK Az ügyészség megszüntette a nyomozást - amelyet a Magyar Vöröskereszt feljelentése alapján, a rendőrség indított csalás, és a számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanúja miatt - Szilárd István, a szervezet egykori főtitkára és Molnár Attila volt gazdasági igazgató ellen. A határozat nem jogerős, mert a Magyar Vöröskereszt panasszal élt a döntéssel kapcsolatban. Minderről Szilárd István munkaügyi perének újabb, tegnapi tárgyalásán tájékoztatta a bíró a peres feleket. Szilárd István munkaviszonya helyreállításáért, illetve elmaradt járandóságának megfizetéséért indított pert a Magyar Vöröskereszt ellen. Miután a Vöröskereszt főtitkári tisztségét időközben pályázat útján betöltötték, Szilárd István csak anyagi követeléssel élhet a szervezettel szemben. KÖKÖTELEZETTSÉG A jövőben elsősorban vasúton szállítják a követ a recski, a tállyai, a bodrogkeresztúri, a tarcali és a nógrádi kőbányákból. A köveknek csak tíz százalékát továbbították a MÁV közreműködésével eddig ezekből a bányákból. A Colas Északkő Bányászati Kft.-vel kötött megállapodást követően ez az arány 60-70, százalékra emelkedhet. A MÁV kötelezettséget vállalt: a bányáktól a felhasználás helyéig szállítja az árut, így a társaság juttatja el a követ az M3-as, illetve az M5- ös út építkezésére és az aszfaltkeverő telepekre. SE PÉNZ, SE FŰTÉS Követeljük, ha kell, akár parlamenti vizsgálóbizottság felállításával az almásfüzitői privatizáció kivizsgálását, mert a gondatlanul végrehajtott magánosítás nemcsak 700 dolgozó munkahelyét szünteti meg, de veszélybe sodorta 850 lakás közműellátását is - állt abban a tiltakozó levélben, amelyet tegnap délután olvastak fel Almásfüzitő főterén, az egykori timföldgyár jogutódjától, a Hungalumina Kft.-ből már elbocsátott, illetve eztán utcára kerülők előtt. A kft. az adásvételi szerződésben vállalta a társaság nyolcéves folyamatos működtetését, ám egy esztendő alatt olyan adósságot halmozott fel, hogy januárban leállította a termelést, s megkezdte a dolgozók elbocsátását. A gyári lakótelepen tegnap hidegek maradtak a radiátorok, a fűtés ugyanis eddig a gyárból történt, de elfogyott a tüzelőolaj. SINKAMION A Szeged melletti Kiskundorozsmától ezentúl egészen a szlovéniai Sezanaig - az olasz határig - közlekednek a kamionokat szállító RoLa vonatok. A 18 vagonból álló szerelvények naponta szállítják a kamionokat ezen a vonalon. A fuvarokat a Hungarokombi és a szlovén Adriakombi szervezi, mérsékelt tarifával. CSAK BIZTATÁS Immáron több mint egy hónapja tüntetnek a kistermelők az országutakon. A demonstráció során nemcsak a gazdákat hátrányosan érintő adó- és tb-jogszabályokról esik szó, hanem az Európai Unióhoz való csatlakozásunkról is, amely, ha megtörténik, a mezőgazdaságból élők szerint végleg padlóra küldi az ágazatot. Márpedig ha a kormányunkon múlik, akkor szép lassan testközelbe kerül uniós tagságunk. Kopátsy Sándortól, az ismert közgazdásztól először arra kerestünk választ, vajon az EU előnyöket vagy inkább hátrányokat jelent a tagországok számára? - Az Unió története azt bizonyítja, hogy az életszínvonalban elmaradottabb országrészek a csatlakozás után még inkább leszakadnak. Erre tipikus példa Olaszország, amely alapító tag volt. Az ország déli része látványosan elszakadt Északtól a gazdaság teljesítőképességet és a közbiztonság alakulását illetően is. Ugyanez igaz Spanyolországra, Portugáliára és Görögországra is. Pedig ezekben az országokban a bérszínvonal nem volt annyira elmaradott az EU-átlagtól, mint ahogy a magyar bérszínvonal, amely negyede-ötöde az uniós átlagnak. Ebből számos dolog kikövetkeztethető, de ami a legfontosabb: ha mi uniós tagok leszünk, a magyar munkaerő elitje - elsősorban a reálértelmiség - akadálytalanul áramlik majd át a fejlett Európába. Ez persze érthető lesz, hiszen többszörösét kereshetik kint, mint itthon. Márpedig ha egy ország elveszíti értelmiségi rétegének jó részét, az társadalmi tragédiával jár. A reálértelmiségtől függ a gazdaság hatékonysága, nem pedig az agyonhangoztatott gazdaságpolitikától vagy a kormány munkájától. A mezőgazdaságból élők attól tartanak, ha a fejlett Európához csatlakozunk, akkor az agráriumnak befellegzett. A magyar mezőgazdaság már most is válságjegyeket mutat. De még így is felveszi a versenyt a nyugatival. Az uniós államok mezőgazdasága tőkével telített, az ottani gazdáknak, gazdaságoknak modern felszereléseik vannak. Ha bennünket felvesznek, akkor érthető módon arra törekszenek majd, hogy a magyar mezőgazdaság ne rúgjon labdába. Ennélfogva csak olyan támogatási mértéket szavaznak majd meg, amely nem lesz elegendő az ágazat felemelkedéséhez, kiszolgálójává válik az Uniónak. Ami azt is jelenti, hogy az évek óta elhanyagolt agrárium tovább süllyed. - Mi a helyzet iparunkkal? - A legrobbant magyar iparral?! Még inkább lerobban. Bérmunkás, feldolgozó szerepkört kaphat majd az Uniótól. - Előnyök? - Azok nemigen lesznek. A közös piac csak egyenlő erőviszonyok esetén jelent előnyt. A gyengébb mindig is gyengébb marad az erősebbel szemben. Egyébként meggyőződésem, hogy bennünket nem vesznek fel. A jelenlegi életszínvonalunkat, társadalmi instabilitásunkat tekintve legfeljebb biztatásra számíthatunk, nemn pedig felvételre. (SZILAGYI) 1997. március 18. Bértrükk levélváltással Tegnap megalakult a felsőoktatásban dolgozók sztrájkbizottsága. Ugyanis a közalkalmazottak jogállásáról szóló, néhány hónapja módosított törvény értelmében az oktatók bérét emelni kell. A minisztérium szerint van miből, az egyetemi vezetők szerint nincs. * * * A Művelődési és Közoktatási Minisztérium illetékesei szerint a felsőoktatás idén 32 százalékkal több pénzt kapott, mint tavaly, ráadásul most már nincs megkötve a rektorok, főigazgatók keze, vagyis szinte csak a zsákból kellene kivenni a szükséges összeget. Az érdekképviseletek ezzel szemben azt mondják, az új finanszírozási rendszer egy újabb trükk, mert ha az intézmények kifizetik a megemelt béreket, előbb-utóbb nem lesz miből állni a villanyszámlát, azaz a dologi költségeket, s akkor muszáj lesz újabb dolgozók elbocsátásával spórolni. Ám ez az oktatás további színvonalesésével jár. Úgy tetszik, mindkét fél ragaszkodik az álláspontjához. - Mely szakszervezetek alakították meg a sztájkbizottságot? - kérdezte a Kurír dr. Kis Papp Lászlótól, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnökétől. - Az Agrároktatási és -kutatási Dolgozók Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége és a miénk, vagyis az összes érintett szakmai szervezet. Első dolgunk az volt, hogy ezt bejelentettük Magyar Bálint miniszter úrnak, s kértük, jelöljön ki tárgyalódelegációt. - A tárgyalócsoport megjelölését lehet-e húzni-halasztani? - Nem. A sztrájktörvény alapján a miniszter úrnak 72 órán belül választ kell adnia. - Mi a követelésük lényege? - Nagyon röviden: a minisztérium különítsen el forrást a béremelésekre. - És ha a kormány ezt megtagadja, valóban sztrájkolnak? - Az biztos, hogy élni akarunk a sztájktörvény adta lehetőségekkel. Tegnap nemcsak levelet kapott, de levelet is küldött Magyar Bálint az intézményekhez. Ebben a vezetőket kérte, az illetményemelést dolgozóiknak igenis fizessék ki. Megkérdeztük Török Imrétől, a Budapesti Műszaki Egyetem főigazgatójától, hogy kötelezheti-e őket a miniszter. A felelet: nem. Viszont a módosított közalkalmazotti törvény erre kényszeríti őket. Igen ám, de létezik egy másik törvény is, mégpedig az államháztartási, amely szerint fedezetlen kifizetéseket tilos eszközölni”, magyarázta a főigazgató úr. Egyébként a Budapesti Műszaki Egyetem már megemelt béreket adott, de levelet küldtek a miniszternek, amelyben a pluszkifizetések ellenértékét kérték... (KIBÉDIV.) Az MKM kijelölte az országos sztrájkbizottsággal tárgyaló delegációját. A minisztériumot Szabó Zoltán politikai államtitkár, Dinya László felsőoktatási helyettes államtitkár és Stark Antal gazdasági helyettes államtitkár képviseli a megbeszéléseken. Ám a tárca vezetése érthetetlennek tartja, hogy abban az évben, amikor a felsőoktatásra fordított költségvetési források mértéke 32 százalékkal (reálértékben nyolc százalékkal) emelkedett, és ezen belül minőségi változást ösztönző többletforrások (nyolcmilliárd forint) jutnak a felsőoktatás rendszerébe, a felsőoktatási szakszervezetek országos sztrájkbizottságot alakítanak. Halmazra a Mate? Valódi, mondhatni szó szerinti jelszavak, hamisítatlan pártvezetői gondolatok ismétlődnek az agrárdemonstrációkat szervezők ajkán, így nem csoda, hogy már konkrétumként fogalmazódik meg: a kiskőrösi székhelyű Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségét az ellenzéki pártok befolyásolják, a kevésbé tehetős gazdák elégedetlenkedésének tüze mellett a politika pecsenyéjét sütögetik. Zsíros Géza, az Egyesült Kisgazdapárt elnöke kölcsönös önigazolásnak nevezte a termelői szövetség alelnökének, Zsikla Győzőnek és Csurka Istvánnak a március 15-i MIÉP-es ünnepségen mondott beszédét. Már az agrárdemonstrációk első napjaiban megfigyelhető volt, hogy Zsíros Géza, az Egyesült Kisgazda-párt elnöke és követői más pártoknál is többet forgoódnak a termelők körül. Később mindez konkrétummá vált, ezért a pártelnököt tegnap arról kérdeztük: igaz-e, hogy maga Zsíros Géza és pártja is ott áll a tüntetések szervezése mögött? - Talán megbocsátják nekem a Kurír olvasói, hogy közvetetten válaszolok. A parlament elé 1990-ben került az úgynevezett reprivatizációs törvény, amikor is az volt a kérdés: az eredeti tulajdonosoknak vagy azok leszármazottjainak visszaadjuk-e az üzleteket? E témában volt az első összeütközésem az akkori frakcióvezetővel, Torgyán Józseffel, magam azt mondtam: ha nem adjuk vissza a boltokat, akkor hogyan adjuk vissza a földeket? Az Alkotmánybíróság is úgy foglalt állást: vagy mindent, vagy semmit. Később, ha licitálással egybekötve is, de végül a magyar termőföld jelentős része ismét magántulajdonba került. A földtulajdonosok „helyzetbe hozása” az akkor még a kormányzati koalícióhoz joggal-körömmel ragaszkodó Torgyán József idejében folytatódott. Mint a parlament mezőgazdasági bizottságának az elnöke keresztülvittem, hogy a traktorokra pályázni lehetett. Aki kért, az 500 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást kapott, valamint hitelt a vételár fennmaradó részére. Kupa Mihály pénzügyminiszterkedése idején 500 ezer, később 750 ezer, majd egymillió forint lett az az értékhatár, ameddig adómentes volt a termelő jövedelme. A gazdák tudják, hogy ezen engedmények kivívása kinek, mely pártnak az érdeme. Mindebből következik, hogy nekünk volt és van erkölcsi és politikai alapunk arra, hogy az eddigieket a most követelt, családi alapon történő földművelés feltételrendszerének megteremtésével bővítsük. Tehát nem mi, hanem maguk a gazdák érezték úgy, hogy közeledniük kell. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Kisgazdapárt tagjai földtulajdonosok is egyben, tehát mindenhol megjelenítettek. Tehát a háttérben ott vannak. Zsikla Győző, Bács-Kiskun megyei szervezetük elnöke, a tiltakozó mozgalom egyik elindítója a konkrét szervezésben is, később az érdekvédelmi szövetségben is részt vett. Tesznek-e önök lépéseket? - Sajnos nem. Ugyanis ez esetben nem követnének el annyi taktikai hibát az érintettek. A legnagyobb, hogy nem a politikai, hanem a közigazgatási államtitkárokkal ültek le tárgyalni, így nem születhetett politikai megállapodás. Amennyiben így lett volna, a közigazgatásnak már csak formába kellett volna önteni a megegyezést. Zsikla úr személyére visszatérve, minden politikussal előfordulhat, hogy túllő a célon. Zsikla kapott egy lehetőséget, hogy a Hősök terén március 15-én a MIÉP ünnepségén mondjon beszédet. Ez jól jött Csurka Istvánnak, aki a sajtójában megjelenteket igazolta az ott elhangzottakkal. Az ilyenfajta kölcsönös önigazolás nem biztos, hogy szerencsés egy magát függetlennek mondó szervezet vezetője esetében. ZSIGA FERENC „Keresztülvittem, hogy a traktorokra pályázni lehetett" Elkopott tüntetők Bár ígérték, a nemzeti ünnep utáni első munkanapon már nem tüntettek a gazdák Bács-Kiskun megyében, a ma teljes útlezárásra készülő kiskunfélegyházi termelők is letettek arról a szándékukról, hogy az E75-ös út városi bevezető szakaszát az úttest mindkét felén lezárják - tájékoztatta a Kurírt tegnap Ferenczi László, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Az alezredestől megtudtuk: a demonstráció szervezői a teljes útzár tiltása elleni rendőrségi határozatot bíróság előtt akarták megtámadni, ám ez nem történt meg. Következésképp továbbra sincs jogalap arra, hogy a közlekedés rendjét megzavarják. ZS. F. A rendőrség tájékoztatása szerint Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tíz helyszínre 530 embert és 300 erőgépet vártak a mezőgazdasági dolgozók. A megmozdulások azonban elmaradtak. eltunt pénzek nyomában ismét perpatvar, és ismét a közalkalmazottak kezdeményezésére. Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke ezúttal soron kívüli pénzügyi vizsgálatot szorgalmaz, mert - hasonlóan az egyetemi oktatókhoz - a muzeológusok, a könyvtárosok, a levéltárosok csak részben kapták meg a törvényesen járó magasabb bérüket. Az elnököt faggattuk. igyik: Többen tanakodnak, vajon a bérmegállapodás kötelező érvényű, avagy úri becsület kérdése? V. J.: A kormány és a szociális partenerek között kötött dokumentum jogérvényes megállapodás, amely alapján hatályos jogszabályok születnek. Az abban foglaltak minden elemét jogi eszközökkel érvényesítette a kabinet. A gond sokkal inkább a dátumokkal van, ugyanis a decemberi aláíráskor mind a költségvetési szervek, mind a helyi önkormányzatok a pénzügyi tárca szeptemberi útmutatója alapján már elkészítették a saját költségvetésüket. A megállapodást nem követte új tervezési utasítás. ■qjflr : Ha nincs pénze a fenntartónak, miből fizessen? V. J.: A pénzügyi vizsgálatot azért kezdeményeztük, mert a fenntartók egy része a meglévő pénzeket sem arra fordította, amire köteles lett volna. Mivel ez csak feltételezés a részünkről, a kormányzati ellenőrzési hivatalt kértük föl, vizsgálja meg, mi lett a zsozsóval. Továbbá a munkaügyi központok nézzék meg, jók-e az intézményi bérbesorolások, mert több helyütt spórolásból alacsonyabb katergóriába osztották be a dolgozókat. ■qjrlr : Tavaly a levéltárosok egészségügyi pótléka miatt indítottak eljárást. Mi lett a végeredmény? V. J.: Most nyertük meg Somogyban a pert. A bíróság kötelezte a megyei önkormányzatot, adja meg a nettó átlag hatezer forintos pótlékot. Ez a per mintaértékű, és reméljük, sorra minden megyében megnyerjük. V. E.