Kurír - reggeli kiadás, 1998. január (9. évfolyam, 2-30. szám)
1998-01-03 / 2. szám
2 ITTHON NYUGDÍJASÁLOM A saját nyugdíjat vagy rokkantsági ellátást kapók is jogosultak januártól állandó özvegyi nyugdíjra. Az ellátás mértéke a korábbi 50 helyett 20 százalék, ám az új szabályozás az özvegyek többsége számára kedvező. Aki elveszíti házastársát vagy élettársát, egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kap. Az összeg változatlanul annak a nyugdíjnak a fele, amely az elhunytat megillette. Az állandó özvegyi nyugdíj az elhunyt házastárs ellátásának 20 százaléka, és ez - tekintet nélkül jövedelmének nagyságára - mindenképpen megilleti az egyedül maradót. Az új özvegyi nyugdíjat az érintettek többsége már januártól várhatja. CSEKKEL ÜDÜLHET Életbe lépett januártól a francia mintára kidolgozott, új szociális üdültetési csekkrendszer, amihez a kormány az idén ötmilliárd forinttal járul hozzá. Az állam az eddigiektől eltérően nem közvetlen támogatást nyújt az üdülni vágyóknak, hanem kedvezményekkel ösztönzi a munkáltatókat a csekkek felhasználására. A munkaadók az üdülési csekk névértékének feléig, személyenként legfeljebb tízezer forintig adó- és tbjárulék-könnyítést kapnak. A szakemberek remélik, hogy 1998-ban a tavalyi 130 ezerrel szemben legalább 200 ezren veszik igénybe a támogatott üdülési lehetőségeket. INGYENES UTAZÁS Kaposváron sem kell fizetniük a 65 év felettieknek a helyi tömegközlekedési járműveken - jelentette be Szita Károly, a város polgármestere pénteken. A januárban életbe lépő kormányrendelet nem vonatkozik az önkormányzati többségi tulajdonban lévő közlekedési vállalatokra, így a kaposvárira sem, ezért a kérdésben a helyi képviselő-testületnek kell döntenie. A Kaposvári Tömegközlekedési Részvénytársaság a január közepére tervezett testületi ülésig megelőlegezi a kedvezményt. Az összesen 45 millió forintos bevételkiesést azonban a cég nem tudja saját erőből finanszírozni, így ez az önkormányzatra vár. HAJRÁ, HAZAI! Sikerrel zárult a piacképes magyar áruk megjelölésére, illetve azok vásárlásának ösztönzésére indított Hajrá, Hazai! elnevezésű akció első szakasza, amelyet a Pécsett működő Magyar Áruk Klubja (MÁK) Egyesület indított tavasszal. Ismertté vált a piacképes hazai termékek megkülönböztető védjegye, a piros-fehér-zöld négyzet, amelynek sarkában hazánk nemzetközi jele, a H betű látható. A MÁK azért tartja fontosnak az egységes termékvédjegyet, hogy első pillantásra megkülönböztethető legyen a magyar áru, amelynek védelme az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt álló Magyarországon különösen fontos. E-mail: bridge@radiobridge. datanet.hu Mit Uitd Lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel, valamint foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettével gyanúsítja a Kaposvári Rendőrkapitányság azt az amerikai állampolgárságú férfiút, aki szilveszter éjszakáját érezte a legalkalmasabbnak arra, hogy kipróbálja végre orosz gyártmányú géppisztolyát. A kíváncsi amerikai - aki egyébként az SFOR polgári alkalmazottja -, csinos sorozatot eresztett meg bérelt lakása erkélyéről a kaposvári éjszakába, majd angolosan távozott. Újév napján aztán, amikor a rendnek őrei az amerikai biztonsági szolgálat munkatársaival közösen a taszári bázison lefülelték a férfiút, töredelmesen bevallotta, hogy a fegyvert és az éleslőszereket Boszniából csempészte Magyarországra, s régóta szerette volna már kipróbálni. Szilveszterkor, az emelkedett hangulatra való tekintettel aztán nem tudta magát türtőztetni, s este fél kilenc tájban kereken huszonöt lőszerrel megejtette a fegyvermustrát. A sorozatlövéstől azonban olyannyira megrémült, hogy a belváros közelében leledző bérelt lakását hátrahagyva - akkor még ismeretlen helyre távozott. A helyszínre érkező magyar és amerikai rendészek lefoglalták az orosz gyártmányú géppisztolyt és a hozzávaló, legalább száz lőszert. A rendőrség gyorsított eljárás keretében folytatja a vizsgálatot, a férfi a bírósági tárgyalásig szabadlábon védekezik. 1995 decembere, amerikai barátaink megérkezése óta ez volt az ötödik fegyveres, lőszeres esemény Somogyban. Elsőként Barcson, a határátkelőnél fordult elő egy hercig kis lövöldözés, még 1996 telén. Akkoriban a Horvátországból visszaérkező békefenntartók a határon tárazták ki élesre töltött fegyvereiket, s az egyik páncélozott gépjárművek elleni bevetésre használt robbanólövedék véletlenül elszabadult. Szerencsére a töltény a Dráva-parti füzesben landolt, s a lakott területtől távol robbant fel. Néhány hónappal később a Kaposvári Városgazdálkodási Részvénytársaság vett fel jegyzőkönyvet egy lőszer miatt. A cég alkalmazottai a taszári bázis falain belül, egy szemeteskonténerben bukkantak rá a holmira, őszinte megdöbbenést váltva ki ezzel a békefenntartó stabilizátorokból, akik íziben megígérték: az efféle cuccokat ezentúl nem dobálják ki a szemétbe. Tavaly nyárig tartották is a szavukat, akkor azonban egy gépágyúlövedéket és egy jelzőrakétát hajítottak a kukába, amit guberáló gyerekek találtak meg a somogyi megyeszékhely szeméttelepén. Az éleslőszer langyos kis politikai vitát is kiváltott, néhány lokális és országos potentát ugyanis a megtalálásnál fontosabbnak vélte azt a tényt meglovagolni, hogy a harmincmilliméteres gépágyúlövedék a Munkáspárt egyik aktivistájához került. Ehhez képest akár említésre sem méltó az az eset, amikor az egyik amerikai katona azon kapta magát, hogy nincs vele a mordálya. A taszári bázist azonnal lezárták, mindenki az eltűnt fegyvert kutatta, s igencsak nagy volt a megkönnyebbülés, amikor kiderült: emberünk egyszerűen csak elfelejtette, hová is támasztotta le géppisztolyát. A szilveszteri sorozatlövőnek viszont minden bizonnyal emlékezetes lesz a kaland: okmányait bevonták, a tárgyalásig nem hagyhatja el az országot, s könnyen elképzelhető, hogy ez volt az utolsó stabilizátori akciója, munkájára ezentúl civilként sem tartanak igényt. B. P. F. A képen természetesen nem az látható, amire az olvasó gondol. Ezt jó előre leszögezni. Mi ugyanis még véletlenül sem szeretnénk teret adni olyan rosszindulatú feltételezgetőknek, akik párhuzamot vonnának a fotó, valamint a kormányzat középtávú lakásépítési koncepciója között. Attól meg pláne elhatárolódnánk, ha valaki a nyugdíjasok kilátásait vagy az Európa Ház itthoni alternatíváját emlegetné képünk kapcsán. Ha van is üzenet, az mindössze annyi, hogy Budapesten, a Magyarok Világszövetsége székháza elöl lopják a kukákat. Semmi több. Fotó: KERTÉSZ GÁBOR A zselés volt a sláger űzőke, sima a turma — a 3tuaium,uruci. Talán még karácsony előtt sem volt ilyen népszerű, mint most, az ünnepek után. Ami nem is csoda, hiszen a méregdrága édességet 20-50 százalékkal olcsóbban adják, mint decemberben. Röpke felmérésünkre alapozva kijelenthetjük: nem maradt túl sok a szaloncukorból az áruházakban. Atányi Andor, a budapesti Üllői úti Kaiser’s áruház vezetője a Kurírnak elmondta: a megrendelt menyiség alig két százaléka maradt a nyakukon. A 250-300 doboznyi szaloncukrot 23-30 százalékkal adják olcsóbban, s így ez a legolcsóbb édesség a kínálatban. Várhatóan két héten belül az utolsó dobozon is túladnak. A rendelést egyébként még nyáron kellett leadni, s körülbelül ugyanannyit rendeltek a gyártóktól, mint tavalyelőtt. A leghamarabb a zselés fogyott el, de a kóstolóknak köszönhetően sokat vittek az extrább szaloncukrokból is. A legtöbb áruházban egyébként a zselést és a marcipánost vitték leginkább. Ami megmaradt, az mind nagyon különleges (gesztenyés, mogyorókrémes, joghurtos), s ezért drága is volt. A karácsonyi édességek szavatossága általában áprilisban lejár, így nem lehet eltenni őket a következő ünnepig. Azonban ekkora kedvezménnyel - több helyen féláron - adják, hogy még a legdrágább, legkülönlegesebb szaloncukrok is elfogynak. Igaz, nem a karácsonyfát díszítik vele az emberek, hanem csokoládé helyett veszik. Aki még olcsón akar venni, jobban teszi, ha siet, mert nem állnak kazalban a dobozok, s ha lemarad, várhat a következő karácsonyig. N. SZ. Áprilisig el kell adniuk mindet Fotó: SZAKA JÓZSEF 1998. január 3. Új év, újra élet Már a karácsonyi készülődéskor beszámoltunk arról, hogy az átagosnál nagyobb betegforgalom volt a főváros és környéke egyetlen, speciálisan az öngyilkosok és mérgezettek akut életveszélyének elhárítására szakosodott kórházi osztályán. Az Erzsébet Kórház sürgősségi belosztályára, majd krízisosztályára az ünnepek előtt (s miatt) naponta csaknem harminc, nemegyszer még annál is több beteg került életveszélyes állapotban. Az ünnepek múltával arra kértük dr. Zacher Gábor főorvost, vonja meg az ünnepnapok és a másnak oly vidám szilveszter szuicidmérlegét. ■qjrir: A tavalyival összehasonlítva volt-e változás az idén? Dr. Z. G.: Míg az ünnepek előtt a hétköznapi, sőt a tavalyi karácsony előtti forgalmunknál is magasabb volt a gyógyszer- és vegyszermérgezéssel beszállítottak száma, addig az ünnepek napjai alatt kevesebb öngyilkos került hozzánk. Szenteste 28, az azt követő napokon 18-21 között volt az osztályra felvett öngyilkosok száma, amiben - szerintem - a sajtónak is nagy szerepe volt. Sok újságcikk hívta fel a figyelmet arra, hogy a depressziós, a szuicid cselekményre hajlamos családtagokat, ismerősöket, a szomorú magányban élőket nagyobb figyelem vegye körül az ünnepek alatt. ■qjdr Kik voltak a veszélyeztetettek az idén? Dr. Z. G.: Ugyanazok, akik minden évben: a nők. Az öngyilkossági kísérlet miatt hozzánk kerülő betegek kétharmada nő, s nemcsak magányosok vagy elhagyottak, hanem olyanok is, akik éppen valamilyen családi konfliktus miatt szöknek el az ünnep, az élet elől. Egyik betegünkkel már hatodjára találkoztunk. ■Kyflf : Az életveszély elhárítása után milyen segítséget tudnak nyújtani? Dr. Z. G.: Az öngyilkossági kísérlet miatt hozzánk kerülőkhöz pszichiáteri konzíliumot hívunk össze, s eldöntjük, merre tovább. Vannak, akik a krízisosztályunkra, s vannak, akik a pszichiátriánkra kerülnek, míg másokat a lakóhelyük szerinti pszichiátriára irányítunk. A betegek sorsát nem tudjuk követni, ezért lenne jó, ha terveink szerint megvalósulhatna az a komplex ellátási forma itt, házon belül, amelyik a halál elhárításától a rehabilitációig felölelné a szuicid betegek gondozását. K. V.