Kurír - reggeli kiadás, 1998. március (9. évfolyam, 59-88. szám)

1998-03-01 / 59. szám

2 ITTHON VÁLASZTÁSI REND Március 9-én kell megkezdeni a május 10-i országgyűlési képviselő-választásokra szóló értesítők és ajánlószelvények eljuttatását a választópolgárok­hoz. Az Országos Választási Iroda előírása szerint azokban a választókerületekben, ahol a kézbesítés postai úton történik, az értesítést az érdekelteknek legkésőbb március 13-ig meg kell kapniuk. Akihez nem ér­kezik értesítés a névjegyzékbe való felvételéről, az legkésőbb március 18-án 16 óráig nyújt­hat be kifogást. VÁLTOZÓ POZÍCIÓK A Duna Televízió adásának su­gárzását előreláthatólag már­cius végén vagy április elején kezdheti meg a pénteken fel­lőtt új műhold, a Hot Bird 4 elnevezésű szatellit. A végleges helyen történő üzembe helye­zés után egy hónapig párhuza­mosan sugározzák a Duna Tv adását a jelenlegi, illetve az új szatellitről. TRÓPUS SÓSTÓN Az esőerdők növény- és állat­világát bemutató létesítményt avattak tegnap a Nyíregyháza­­sóstógyógyfürdői Vadaspark­ban. Az úgynevezett Trópusi ház közepén négy méter magas vízesés kelt tökéletes illúziót. A mintegy hatmillió forintos be­ruházáshoz 11 szabolcsi és egy miskolci cég adott támogatást. KOCSMAI AKADÁLY A makói Mámor elnevezésű kocsmában pénteken késő este az alkalmazottak erőszakkal akadályozták meg, hogy a rendőri kísérettel érkező APEH-ellenőr és vámos társa ellenőrzést végezzen. Az alkal­mazottak először leoltották a villanyt, majd széttépték az APEH munkatársának jegyző­könyvét, a pénzügyőr fekolóját pedig összetörték. FERTŐZŐ MENEKÜLTEK Karanténban van az a 33 afri­kai menekült, akiket pénteken délután közúti ellenőrzés során egy Ford Tranzitban találtak bezsúfolva a Szabolcs-Szat­­már-Bereg megyei rendőrök. A Tunyogmatolcs határában lekapcsolt személyeket egy debreceni vállakozónak Sanád­­ról egy ukrán férfi megbízásá­ból kellett volna a debreceni piacra szállítania. A menekül­teket vírusos megbetegedéseik miatt a nyíregyházi, illetve a fehérgyarmati kórház fertőző­­osztályán kezelik. E-mail: bridge@radiobridge. datanet.hu HIÁBA KÖLT A MÁV ÉVI MÁSFÉL MILLIÁRDOT A TISZTASÁGRA Sínen a higiénia? A személyszállításban használa­tos vasúti kocsik túlnyomó hánya­da a tisztasági követelmények te­rén meg sem közelíti az elfogad­ható szintet - ismerte el a Kurír érdeklődésére Fehér László, a MÁV Rt. személyszállítási igazga­tóhelyettese. Ugyanakkor, mint mondta, optimista: szerinte 2-3 év múlva a magyar vasúti személy­­szállítás színvonala eléri az Ausztriában tapasztalt minőséget. Magyarországon ma csak az InterCity já­ratok, a felújított nemzetközi vasúti ko­csik, valamint a kisebb motorkocsik és egyes villamos vonatok felelnek meg az alapvető higiénés előírásoknak. A kocsi­park többségét kitevő, elővárosi forga­lomban, illetve távolsági viszonylatban közlekedő járatok többségében nincs megfelelően működő mellékhelyiség. Víztartályaik vagy elavultak és feltölthe­­tetlenek, vagy egyszerűen csak nem pó­tolják bennük a kézmosásokhoz szüksé­ges folyadékmennyiséget. Szappan nincs, akárcsak papírtörülköző vagy egészség­­ügyi papír. A tisztasági helyzet is kataszt­rofális - annak elenére, hogy a MÁV évente 1,5 milliárd forintot költ a kocsik rendben tartására, s ebben az összegben elméletileg a kifogástalan higiéniai felté­telek megteremtése is benne van. Fehér László szerint a kialakult hely­zetnek több oka is lehet. Egyrészt maguk az utasok azok, akik rendszeresen eltulaj­donítják a tisztálkodáshoz szükséges kel­lékeket, rongálják a berendezést, és „bal­káni” állapotokat hagynak maguk után. Másfelől pedig - mint mondta - a jövő­ben szigorítani kell a kocsikat takarító vállalkozások munkájának ellenőrzését is. Ilyen viszonyok mellett persze gon­dolhatnánk, hogy az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat gyak­rabban ellenőrzi a közegészségügyi szempontból veszélyesebb járatokat. Ám ez nem így van. Az ÁNTSZ ugyanis csak az étkezőkocsik higiéniájára kíváncsi - a többi vagon a MÁV Rt. saját egészség­­ügyi szolgálatához tartozik. A személy­­szállítási igazgatóhelyettes azonban nem emlékszik olyan esetre, amikor egy vasúti kocsit a hiányos tisztaság miatt vontak volna ki a forgalomból - annak ellenére, hogy a kalauz ezt elméletileg megtehet­né. A piszok, a tisztálkodás feltételeinek hiánya az utaspanaszok listáján a késés és a zsúfoltság után a harmadik leggyakrab­ban emlegetett kifogás. Fehér László azt is kijelentette: a MÁV nem nyugszik bele a jelenlegi hely­zetbe. Az elmúlt néhány hónapban már számos felelősségre vonás történt, s eb­ben az évben több mint tízmilliárd forint értékben újítanak fel 250 elővárosi forga­lomban közlekedő vasúti kocsit. A távol­sági járatok vagonjait is folyamatosan cserélik a nemzetközi forgalomból visszavont kocsikkal. A személyszállítási igazgatóhelyettes konkrét ígéretként je­lentette ki, hogy szerinte két-három év múlva a magyar vasúti személyszállítás eléri az ausztriai színvonalat. (DIAN) Két-három év és az osztrák színvonalon leszünk? Tűz a Streetben Porig égett tegnap hajnalban a zalaegerszegi Street diszkó. Igaz, nem ez az első ilyen eset a környéken. 1996 nyarán egy lakóházat és egy ét­termet ért hasonló „baleset”, míg tavaly áprilisban egy vonyarcvashe­gyi szórakozóhelyet gyújtottak fel ismeretlenek. Ekkor is szándékos gyújtogatás történt, hiszen a máig ismeretlen tettesek a hely­színen talált PB-gázpalackokat a tánctér közepé­re tették, majd a benzinnel fellocsolt termet meggyújtották. Szombaton hajnalban újból felcsaptak a láng­nyelvek a városban. Ezúttal az egy hónapja gaz­dát cserélt Street diszkóba törtek be ismeretlenek hajnali egykor. Miután benyomták az ajtót, gáz­olajjal fellocsolták a mulatozóhelyet, majd távoz­tak. A gyorsan terjedő tűz során felrobbant két PB-gázpalack is - tudtuk meg a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletesétől. A kár több millióra tehető. A rendőrségnek egyelőre csak sejtél­ei vannak arra, hogy a szándékos gyújtogatások, a közel­múltban történt gránátesők mögött az éjszaki élet ismert alakjainak harca áll. d­­a. 1998. március 1. Beszélni kell az ugrásokról A minap újabb öngyilkosság tör­tént a veszprémi viadukton: egy várpalotai üzletkötő vetette ma­gát a mélybe. Cselekedete kap­csán megoszlanak a vélemények a királynék városában. A több­ség szerint beszélni kell a via­dukt áldozatairól, néhányan vi­szont azt vallják, jobb, ha minél kevesebben tudnak a halálos zu­hanásokról, mert esetleg ezzel megerősítik az öngyilkossági szándékot a még kételkedőkben. - Tapasztalataim szerint első­sorban azok a hivatalnokok he­lyezkednek ilyen álláspontra, akik így kívánják védeni a mundér be­csületét - állítja dr. Földvári Péter pszichiáter. - Még mindig él a magyar köztudatban a nézet: ami­ről nem beszélünk, az nincs is. Egyesek a város hírnevét fél­tik, noha korlátolt gondolkodásra vall, ha polgárok ezreit az alapján ítélnek meg, hogy az adott helyen az országos átlagot meghaladja az öngyilkosok száma. Meggyőződé­sem, ha egyenként elemeznénk az elmúlt évek valóban gyakoribb öngyilkosságait, közelebb juthat­nának a megoldáshoz. - Sokan azt állítják, kultikus hellyé vált a völgyhíd. - Kétségtelen, bizonyos gyako­riság után szakirodalomban is ta­lálhatók arra utalások, hogy szim­bolikus helyekké válhatnak a soro­zatos öngyilkosságok színhelyei. Ilyen hazánkban például a bala­­tonszárszói vasútállomás. József Attila 1937-es halála óta Latino­­vits Zoltán is ott fejezte be életét. Mindkettőjüket pszichiáterek ke­zeltek, de a közgondolkodás miti­kussá növelte tettüket, amiről még senki be nem bizonyította a szán­dékosságot. Elképzelhető, hogy a viaduktról leugrók esetelemzései segíthetnének új szempontok fel­tárásához, talán az általános, meg­előző eljárásokon túl a megelőzés eszközeit is felfedezhetnénk.­­ Sokan a híd két végén helyez­nének üzembe segélykérő telefont, de a legtöbben a korlátot kiegészítő üvegfal építésére szavaznak.­­ Mindkét megoldás ismert Európa-szerte és a tengerentúl is. Kétségtelen, a helyzet annál súlyosabb, semmint azt hihessük, a szépen gondozott park és a nemrégiben telepített fák vissza­tarthatják az ugrani vágyókat. Hallottam olyan ötletről is, mi­szerint fegyveres őröket állítaná­nak a hídra. Nos, ez már valóban túlzás, az eredménytelenségről nem is szólva. Az önkormányzat­nak át kell gondolnia, milyen technikai megoldást válasszanak, az iskolákban, a munkahelyeken, a családokban pedig beszélni kell az ügyről, mert az elhallgatás csak ronthat a helyzeten. DALLOS ZSUZSA Vigyázat, lépcső! A magyar törvényalko­tás a fogyatékos embe­rek sorsával akkor fog­lalkozott utoljára, ami­kor az első világháború után a hadirokkantak sorsát vitatták meg - mondta tegnap Hege­dűs Lajos, a Mozgás­­korlátozottak Egyesüle­teinek Országos Szövet­sége (MEOSZ) elnöke. Mint ismert, a szö­vetség február elsején még azért fogott alá­írásgyűjtésbe, hogy a fogyatékosokról szóló törvényt napirendjére tűzze a Ház, most vi­szont egy lépcsővel to­vább mentek, mert a parlament elé került az esélyegyenlőségről szó­ló tervezet. Többet kérnek tehát a náluk lévő kilencvenezer alá­írásra mutatva. Sürge­tik, hogy még ebben a ciklusban döntsenek ügyükről a képviselők. A MEOSZ építési tanácsadói a mozgás­­korlátozottaknak teg­nap egyrészt arról tar­tottak előadást, amit már úgy is tudtak, hogy akadálypálya az utca, hogy a hazai köz­épületeknek csak az öt százalékába tudnak be­tegkocsijukkal behajta­ni, hogy túl sok a lép­cső, magas a járdasze­gély, másrészt a megol­dást is körvonalazták a szakemberek. Rádai Sándor építész el­mondta, a metró Deák téri megállójában már létezik egy lift, ami közlekedésüket segíti. Igaz, viták vannak a BKV-val, hogyan hasz­nálják, a vállalat ugyan­is azt a javaslatot tarta­ná jónak, ha kulcsot kapnának hozzá a moz­gássérültek, s úgy jár­nának vele föl s le. Csakhogy mi lenne a vidékiekkel? Az azonban biztató, hogy a BKV-val a bu­szokról is tárgyalt a MEOSZ. Eszerint a továbbiakban, ha a vál­lalat új járművet vásá­rol, akkor olyat válasz­tanak, amely a mozgás­­sérültek utaztatására is alkalmas. Hegedűs La­jos szerint ezek a ma még különleges buszok (a városban kettő ilyen van a 2600-ból) nem­csak rajtuk segítené­nek, hanem az egészsé­gesek kényelmét is szolgálnák, a babako­csis anyákét például. - Csak az első lép­csőnk az, hogy ne le­hessen leküzdhetetlen akadály a lépcső - je­lentette ki az érdekkép­viselet elnöke. - A tör­vény akkor lesz hatá­sos, ha be is tartják. KOVÁCS BOGLÁRKA Akiknek akadálypálya a világ­Fotó: TOROCZKAY CSABA Autók a határon Mától egy belügyminisztériumi rendelet értelmében csak úgy lehet idegen tulajdonú gépjárművet az országból kivinni, ha ehhez a használó a határon felmutatja a tulajdonos írásos hoz­zájárulását. Aki ilyen igazolás nélkül próbál meg külföldre jut­ni más autójával, azt a határőrök visszairányítják. Krisán Atti­la ezredes, a határőrség szóvivője a Kurírnak elmondta: az új rendelettől a lopott gépjárművek külföldre csempészésének visszaszorítását remélik. ■qjrlr: Hogyan lehet megállapítani, hogy valódi-e az engedély, vagyis hogy azt valóban a tulajdonos írta? K. A.: Elsődlegesen mindig is a forgalmi engedélyeket vizs­gáljuk. Ha az valódi, máris csekélyebb a gyanú, hiszen ritkán fordul elő, hogy az autóval együtt a forgalmi engedélyt is el­lopják. Persze kizárni nem lehet az engedélyhamisításokat, ám ha az útlevélkezelő valamit nem talál rendben, még az is lehet­séges, hogy telefonon felhívja a jármű tulajdonosát. ■qjrlr: Mi lehet gyanús egy ilyen írásbeli engedélyen? K. A.: Bár a rendelet csak azt írja elő, hogy az igazolásnak tartalmaznia kell a tulajdonos hozzájárulását a jármű külföldre viteléhez, s formai megkötéseket már nem jelöl meg, azért egy szedett-vedett, akárki által kézzel lefirkantott papírt jobban megvizsgálunk. Azt is tanácsoljuk, hogy aki zökkenőmentes át­kelést szeretne, két tanúval erősítse meg az engedély hitelét. ■qjrtr: Tegyük fel, hogy olyan tökéletes hamisítvány mind a for­galmi, mind pedig az engedély, hogy nem tűnik fel senkinek. Az autó­tolvaj előtt ekkor már szabad az út. K. A.: Azért még lebukhat. A kölcsönjárművel távozók útle­veleibe ugyanis egy speciális jelzés kerül, amelyben rögzítjük, hogy milyen rendszámú autóval és mikor hagyta el az orszá­got. Ha az illető visszafelé már autó nélkül jön, természetesen kérdőre vonjuk, hogy hol hagyta a reá bízott járművet. ■qjrir : Ön szerint e rendelkezés nyomán mennyivel nő majd a határállomásokon leleplezett gépkocsilopások száma? K. A.: Úgy vélem, körülbelül 30-40 százalékkal. No és per­sze ne feledjük az igazi célt sem. Aki ezután kölcsönadja autó­ját, jóval nyugodtabban alhat. (DIÁN)

Next