Kutas Népe, 1975. december (1. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
Egy szocialista brigád a gépműhelyből Még cásak néhány hete, hogy az oly kétséges őszi dologteljes napok elmúltak. Azt hiszem ez alatt a közel három hónap alatt az egyszerű halandók közül is sokan elgondolkodtak azon az egyszerű tényen, hogy valójában, akármilyen magas szintre jut is el a technika, végső soron mégis az ember munkája (jórészt kétkezi) az, ami a legválságosabb pillanatokban is biztosan segíteni képes. Ez alatt a nehéz időszak alatt az egész ország figyelme a mezőgazdaságra összpontosított. Szívből szeretett volna mindenki segíteni, egy emberként ott lenni a földeken, kézzel foghatóan tenni bármilyen keveset is, hiszen csak a megsokszorozott és tudatos munka hozhat megoldást. A székkutasi Új Élem Termelőszövetkezet I-es üzemegységének Dózsa György munkagép javító szocialista brigádja is nehéz időket élt át ekkor. Mintegy három hónapig állandóan a gépeknél tartózkodtak, a leglehetetlenebb helyzetekben is próbáltak a helyszínen gyorsan segíteni. S, az ilyen nehéz napokban, minden gép fokozottabban számít. Valójában akkor is tanúbizonyságot tettek arról, hogy összeszokott kiváló szakemberek kollektívájává fejlődtek, akik tudják azt is, hogyan kell együtt eredményesen, j főleg hibátlanul dolgozni. Ilyen előzmények után ismerkedjünk meg közelebbről a Dózsa György szocialista brigáddal. A vezető Zsótér Fábián a többiek pedig Forgó István, Hegyi János, Tóth Ferenc, Berikó János, Lázár Ernő, Mohos Imre, Demján Lajos, s a két -tiszteletbeli -tag a nyugdíjas Miklós Balázs bácsi, valamint a katonai szolgálatot teljesítő Tóth Tivadar. 1970. óta dolgoznak együtt, 1974. március 15-ért alakultak szocialista brigáddá elsőként a gépműhelyben. Röviden a munkájukról. A rohamos fejlődésnek köszönhetően a termelőszövetkezetben " ma már mintegy 400 fajta munkagép van, azokat javítják, ápolják, üzemkész állapotban tartják. Ez valójában sokrétű feladat, hiszen a munka- és önjáró gépek napról napra összetettebbek, bonyolultabbak lesznek. Ugyancsak szakembernek kell lennie annak, aki ért ezekhez a gépekhez. Igaz hát a mondás: sokoldalú a gép, sokoldalúnak kell lennie a brigádnak is. A tagok közül Zsótér Fábián gépésztechnikus, a többi géplakatos és szerelő. Átlag életkoruk mindössze harminc év. Négy párttag és egy munkásőr van köztük. A műhelyen belül rendszeresen megtartott politikai gazdaságtan szemináriumokon részt vesznek, s ahogy ők mondták szeretik ezeket a foglalkozásokat. Azt hiszem szinte mondani sem kellene vállalásukat mindig maradéktalanul teljesítik. Az elmúlt esztendőben a többi szocialista brigáddal építettek egy kétszáz méteres járdát. S miután technikát kedvelő emberek, érthető hát, hogy érdeklő-,dési körük is ennek megfelelő. Amióta létezik a brigád mintegy egy millió forint értékű újítást végeztek. Például 1973-ban a szervestrágyaszórői a különböző meghibásodások miatt 1 ezer 630 óra esett ki. Egy újítás után (1974-ben) ezt a számot sikerült 390-re csökkenteni. (A megtakarítás értéke csak ebben az egy esetben 84 ezer 221 forint.) Ezekben a napokban a javítás főidénye van. Mégis ez a tervszerűbb, nyugodtabb munka időszaka. A tél. Tavasszal következik a ritmusváltás s őszig jobbára még szombaton is csak estefelé teszik le a szerszámot. Sokrétű emberek. A tavalyi hajrában még arra is volt idejük, hogy politechnikai szereket készítsenek az iskolának. Voltak Vásárhelyen vért adni. Az ember segít, amiben tud. S a jövő? Elhatározták: otthonukba járatják a megfelelő szaklapokat. Kell a nagyobb tudás, az újítás. Ezért járnak még több szakmai kiállításra is közösen. Amikor tehetik hozzátartozóikkal együtt kirándulásra mennek, hogy megismerkedjenek az ország messzi tájaival. RISKÓ GÉZA 14 község eset .Húsz OTP értékesítési lakást építettek tavaly Székkutason. Tizenkét lakást az Új Élet Tsz tagjai kaptak. Tizenhat család vette igénybe a szociálpolitikai kedvezményt, amelynek összege fejenként 60 ezer forint. Huszonkilenc új típusú névadót tartottak tavaly a községben. Ez megfelel az élveszületettek 60 százalékának. A közlekedés megkönnyítésére a tanács terve szerint járdát építettek tavaly a Vörös Hadsereg utcában. Az összesen ezer négyzetméter járda 130 ezer forintba került. . ■ # Háromezer négyzetméteres utat építettek a József Attila utcában. A 250 ezer forint értékű új út tovább korszerűsíti a közlekedést. Belvízlevezető árokrendszert építettek a hagyományos építkezési területen 650 ezer forintos költséggel. Ezentúl kevesebb gondot okoz a belvíz. Felújították és áthelyezték a villanyhálózatot a telepszerű építkezés területén. Transzformál telepítéssel együtt a munka 365 ezer forintba kerül. A belterületi közvilágítás hálózatának korszerűsítése során ötven lámpát szereltek fel tavaly 41 ezer forintért. A teljes felújítást idén fejezik be. A■ - Újépületet kapott a posta. A" létesítmény a Takarékszövetkezet mellett épült. Van benne egy lakás is. e : Hétszáz négyzetméter adapterületű kisáruház épült a művelődési ház mellett. Az új ABC-t előreláthatólag az ■Mén adják át rendeltetésének.* Takarmányboltot nyitott az Új Élet Tsz a malom Mellett a Dózsa György utcában. Az új bolthoz bekötőutat is építettek. Nagyarányú társadalmi munkával parkosították az új sportpálya környékét. Tovább bővítették a Bacsó Béla utcai játszóteret. KUTAS NÉPE A székkutasi Új Élet Tas üzemi lapja. , Megjelenik havonta. Szerkeszti: . Kaczár István Kiadja a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Kovács László. Kiadóhivatal 6700 Szeged Sajtóház Szegedi Nyomda Tudnivalók az üzemi baleset bejelentési kötelezettségről Termelőszövetkezetünk munkavédelmi helyzetét a 45/1968 MÉM sz. rendelet és a Szövetkezeti Munkavédelmi Szabályzat (SZMSZ) szabályozza. A Szövetkezeti újság havonkénti megjelenése lehetővé teszi, hogy dolgozóinkat rendszeresen tájékoztassuk a munkavédelmi tudnivalókról, a tagok jogairól, kötelezettségeikről. A rendeletet nem sorban pontonként kívánjuk ismertetni, hanem abból a soron következő feladatokat érintjük. Balesetek bejelentése: A rendelet8. § . p. előírja: „Termelőszövetkezeti tag üzemi balesetét köteles munkahelyi vezetőjének azonnal jelenteni. Amennyiben egészségügyi állapota vagy egyéb okok miatt ebben akadályoztatva van, a jelentést a szemtanú munkatárs köteles megtenni.” A 2. pontja előírja. ..A munkahelyi vezető minden olyan üzemi balesetet, amely előreláthatólag munkakiesést okoz köteles azonnal a biztonsági megbízottnak jelenteni.” Súlyos baleset esetén a munkát le kell állítani. A helyszínt biztosítani kell úgy, hogy az további balesetet, egyéb kárt ne okozzon. Azonnal értesíteni kell a tsz elnökét, biztonsági megbízottat, ők értesítik az illetékes rendőrkapitányságot, a járási mezőgazdasági osztályt. Az elnök vagy biztonsági megbízott távollét esetén a munkahelyi vezetőnek kell a jelentést megtennie. A fenti rendelete § 2-3 pontja előírja. .,A termelőszövetkezet köteles minden előreláthatólag három napon túli keresőképtelenséget okozó üzemi baleset körülményeit a bejelentéstől számított 24 órán belül kivizsgálni és a jegyzőkönyvet felvenni. Baleseti jegyzőkönyvet a biztonsági megbízott veszi fel.93 A jegyzőkönyv bejelentési kötelezettséget az elmúlt évben egyes munkahelyi vezetők és a sérültek több esetben elmulasztották. Előfordult több esetben, hogy a megtörtént balesetet 2-3 hét múlva, sőt 1—2 hónap múlva, késve jelentették be. Ezekben az esetekben a sérült 2—3 hónap múltán kapta meg a jogos táppénzt. A termelőszövetkezetnek minden hónap végén zárójelentést kell küldenie a rendeletben előírt felsőbb szerveknek. Ha a munkahelyről késve jelentik a balesetet amikor már a tárgyhónap elmúlt, akkor azt nyilvántartásba nem lehet venni idejében, hanem csak a következő hónapban, a vezetőség engedélyével. Ezeknek a hiányosságoknak a megszüntetésére a vezetőség szigorú, írásos utasítást adott ki a munkahelyi vezetőknek. Tartsuk azt be a közösség, az emberek érdekében! TÓTH LAJOS Sárral, köddel birkózik a lánctalpas brigád. Ahhoz, hogy előre tudjunk tekinteni szinte törvényszerű, a múltba is kell nézni. Ennek a rovatnak az a feladata, hogy megszólaltassunk, bemutassunk olyan embereket, akik nagyon sokat tettek azért, hogy így, ilyen körülmények között éljük meg a mát. 1948 októberében Kardos Lajos, Kardos Kálmán, Faragó István, Tóth János és még egynéhányan a ficséri határrészen a , Gulyás Hegedűs féle tanyákon alapították meg a pár száz holdas Petőfi Tsz-t az Új Élet ősét. összvagyonuk nem sok volt, mindössze a Mónus Imrétől örökölt muraközt ló. (kötőfék nélkül). Ebben az időszakban még a búzát is csupán vödörből vetették, ez se jól jellemzi, meg kellett hát szenvedni az első eredményekért. A ma 69 éves Tóth János bácsiék kilencen voltak egy családban. S bizony az első időből nemigen lehetett még megélni a földből nem hogy ilyen népes családot etetni. S az alapítók többsége nagycsaládos ember volt. Nagyon megörült hát a maroknyi tagság, amikor Kenéz Mihály, a DÉFOSZ akkori vezetője munkát szerzett az embereknek. Igaz jónéhány kilométerre el kellett utazni ahhoz, hogy parasztember létükre kubikolhassanak, de csak megérte, hiszen így karácsonyra is lehetett a gyerekeknek egy-egy aprócska bűfelejtő ajándékot vásárolni. Nem beszélve arról, hogy a kietlen téli hónapokban mégis biztos volt a család kenyere. Az alakuláskor még nem sok termékeny ■munka adódott, főleg a rendcsinálás, a takarítás volt műsoron. A termés is már csak a következő évben teremhetett. Istenes időnek számított, amikor már két pár lovuk volt kocsival. — Jól emlékszem először a termelőszövetkezet történetében az árpádhalmi gépállomástól kaptunk kölcsön kisgépeket, amikkel azután gyorsabban lehetett a földet munkálni. Azután öt olyan év következett, amikor a kötelesség elszólította őt a községtől. Ugyanis két évig volt az intéző bizottság tagja, s nem egy dologban nagy gyakorlatra tett szert. Mivel más területen is tudott segíteni, a tagok „átadták” és így 1950 ■januárjától 1955. december 31-ig a tanács apparátusában dolgozott. — Örömmel nyargaltam vissza a tsz-be, amikor csak lehetett, — mondja. — Milyenért voltak a húsz évvel ezelőtti hétköznapjai? — Általában reggel hatkor álltam munkába. Mivel kocsis voltam, befogtam a lovakat, S az üres gyümölcsös ládákat vittem a szüretelőknek, a telerakottat meg viszsza. De természetesen mindenféle szükséges szállítást is végeztem, ha meg piac volt, akkor reggel fél háromkor már úton voltunk nem volt szabad lekésni a forgalmas adásvételi reggeli órákat. Akkor nagyon kellett még a pénz, gyakorlatilag egyik napról éltünk a másikra. Aztán megtörtént a fellendülés, egyre jobb idők jártak, sok mindent sikerült elérni 25 évvel ezelőtti álmainkból. 1971-ig dolgoztam a termelőszövetkezetért, akkor mentem nyugdíjba. — Úgy tudom jó munkájáért kitüntettél. — Igen, 1968-ban a Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptam. — Ennyi tapasztalattal mit tanácsol a fiataloknak? — Hogy sose kelljen, főtt, vagy éppen sütött cukorrépát enniük, hogy továbbra se csak hírből ismerjék a görbe málét, hogy ne legyenek olyannyira szegények, hogy még lapátjuk sem legyen. S higgjenek úgy a munkájukban, a jövőben, mint ahogy mi tettük akkor, régen, még az alapításkor. — S most a megérdemelt pihenő években hogyan telnek napjai? — 1927. óta népzenész vagyok, hegedűn és klarinéton játszom. Sok lakodalmat muzsikáltam már végig. Úgyis mondhatnám ez a hobbim. Tehát rendszeresen muzsikálok, azt ígérhetem ahova hívnak oda és se megyek. — Az is természetes, amikor csak tehetem bejövök ide a termelőszövetkezetbe, figyelemmel kísérem ezt a hatalmas fejlődést, elbeszélgetek az ismerősökkel, a barátokkal, a fiatalokkal. S ha megkérnek, akkor szívesen mesélek bármikor, bárkiknek a régi idők termelőszövetkezetéről, mert hiszen nem árt tudni, hogy honnan is indultunk, s milyen politikának köszönhető, hogy ilyen szépen felfejlődtünk. , Reméljük Tóth János bácsinak sokáig lesz még ereje, kedve, hogy sokat köztünk legyen. RISKÓ GÉZA (tthszapillsífdlír Egy lóval kezdték A holtidény két arca Soha a sportban túlnyomó többségben most szünet van, a pihenő mégsem mindenkinek dukál. A székkutasi MEDOSZ versenyzőinek többsége is még nagyjából csak önszorgalomból edz. A sport társadalmi munkásai és a vezetők azonban nem pihennek. Nézzük csak meg a MEDOSZ Sportkör téli programját. Január 10-én került sor a vezetőségi ülésre, ahol megtörtént az elmúlt évi értékelés, megszabták a célkitűzéseket a beruházásokat. Ezekben a napokban sor került a mintegy 70 ezer forint értékű sportszerkészlet leltározására is. Január 26-ra hívták össze a játékosértekezletet, amikor a kollektívák a szakosztályok feladatát beszélik meg. Két nappal később 28-án a községi vb értékeli a sportolók elmúlt évi munkáját. Csupán néhány napot kell majd várni, s, február 1-én tartják az ünnepi közgyűlést az ÁFÉSZ vendéglőben. A tagság ekkor hagyja jóvá a határozatokat. S most röviden adjunk egy helyzetképet a szakosztályokról. A labdarúgóknál a felnőtt keretet továbbra is Szenti István, az ifiket pedig Dani Mihály készíti fel. A megyei harmadosztályú csapat az őszi szezon után a harmadik helyen áll. Az ifiknél szinte teljes fiatalítás történt. A két női kézilabda csapatot Banga Endre testnevelő tanár készíti fel. Noha csak 1973-ban jutottak fel a megyei I-be, 1974- ben mégis a dicséretre méltó harmadik helyen végeztek! Ezen kívül a csapat ásza Nagygyörgy Zsófia első lett a megyei góllövő listán. Egyébként szintén az elmúlt évi krónikához tartozik, hogy Orosházáról elhozták a Béke Kupát. Az asztaliteniszezők harmadikok lettek a megyei B-bajnokságban, sikeresen szerepeltek a székkutasi és a szentesi spartakiádon. A tekézők is a legmagasabb megyei osztályban küzdöttek a székkutasi színekért. Noha 1975- ben indulhatnánk az NB III-as csoportban, de objektív okok miatt egyelőre erre még nem kerülhet sor.