Kutas Népe, 1977. december (3. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

KUTAS FIEPE 4 SZÉKKUTASI ÚJ ÉLET TSZ ÜZEMI LAPJA ül. évfolyam 1. szám 1977. január Ara: 1 forint Ünnep után Ügy is mondhatnánk: ünnepek után. Hiszen volt karácsony volt szil­veszter napja és... sok névnek volt napja, amit ennek örömére vasta­gabban megültünk ugye. Vagy folyékonyabban. Viszont most már még­is csak utána vagyunk az ünnepnek. Hétköznapok követ­keznek sorban. Más gon­dokkal, mint régen és még a tavalyihoz képest is más a kép. Nincs esz­tendeje például annak, amikor a vezetőség ar­ról gondolkodott: ho­gyan foglalkoztassa a szerelőket, traktoroso­kat. Most van mivel fog­lalkozniuk. Helyben. Olyan tény ez, ami sok más mellett azzal is összefügg, amit röviden így mondunk: szocialis­ta fejlődés. S nem csak a tsz-ben persze, hanem a községben is. Másutt is. Mi mást bizonyít az olyan tény, mint amiről a községi tanács vb ülé­sén szóltak ■ legutóbb, hogy kevés a tanterem, szűk a könyvtár, az egészségügyi ellátás pe­dig új intézmény, léte­sítmény emelését sürge­ti s teszi valósággá ho­vatovább: a hír egész­ségház építéséről szál­long. Hát ennek alapján megítélhető, mit hozott 1976 annak folytatása­képpen, amit a korábbi sok év hozott. Szebben jár a nép, azaz: a dolgo­zó gyereke jár leginkább szebben, hiszen érte élünk. Minden érte van. Még az is, hogy a dol­gozó, a kétkezi, mint mondják akkor sem na­gyon sűrűn jár a szeb­bik ruhájában, ha tehe­ti. Mert tehetné sűrűb­ben is, csak: dolgozik inkább. Ez a derekasan vég­zett munka alapozott meg mindent eddig és így lesz ezután is. Ha­nem azért jó lenne azt a szebbik ruhát — ami tényleg van — magunk­ra ölteni mégis sűrűb­ben. Például kirándulá­sok, művelődés, mozi, színház, iskola látoga­tás alkalmával, mert... a felnőttek iskolája nem szűk, itt teremhiány sincs, itt a könyvtár sem kicsi. De talán valami meg­rovás féle akar ez len­ni? Dehogy. Csak emlé­keztetnék arra, hogy el­múltak az ünnepek és okos dolog lesz igazán munkához látni. Nehogy elmaradjunk valamiben. Mert ugye vannak anya­gi dolgok, vannak szel­lemiek és mindkét terü­leten a hétkönapi igyekvés hoz eredményt. Az ünnepek után Ke. L 1 A közös gazdaságunk vezetősége december fj­én tartotta az 1976. évi utolsó ülését. Három na­pirendi pont szerepelt a programban: 1. tagfel­vétel. 2. szociális bizott­ság javaslata, 3. egyéb előterjesztések. Termelőszövetkeze­tünk vezetőségéhez 31 eddig is alkalmazásban levő dolgozónk nyújtot­ta be tagfelvételi kérel­mét. A létszámból 9 ré­gi tagunk özvegye, 3 mint családtag és 3 olyan aki más munka­helyen dolgozott eddig. A vezetőség úgv döntött, hogy a 37 felvételre je­lentkezettből 34-et vesz feL ÜJ tagtársaink: Bajnóczl József, Burányi Ferenc, Bá­rány i János, Baranyi János­­né, Baranyi Sándor, Bálint János, Blaskó Imre, Borsodi Mihály, Duzs István, ifj. Gu­lyás Ferenc, Hadobás Imré­né, Hódi Jánosné, ifj. Roko­nai Lajos. Lajos János. Len­cse Katalin. Mucsi Zoltán, Nagy Ernő, Poop Lajos, Prá­gai Imréné, Suba Ovörgy, Szaszkó András, Szikszai Györgv. Szőke József, Szu­­mori Péter, Tóth Lajos, Dani rFerenc, Deák János, Koncz .Sándor, ifi. Kommovics Nán­dor, id. Pólya Ferenc, Tóth Imre, Blaskó János, Kiss Ist­ván. Radics Ernő. Az alkalmazottak közül hármat az eddigi munkájuk alapján nem tartottak alkal­masnak arra, hogy a közös gazdaság tagjai legyenek: Paku Ferenc, ifj. Soós Fe­renc, ifj. Szabó Lajos. De ők továbbra is a közös alkalma­zásába maradnak. A tagok özvegyeit egyhangúlag fel­vették. Ezek: Nagy Benkő Sándomé, özv. Bogdán Mihályné, özv. Csengeri Pé­­temé, özv. Magony Józsefné, Olasz Sándomé, özv. Széli imréné, özv. Szűcs Sándomé, özv. Bánfi Ferencné, özv. Miklós Jánosné. A családtagokat — ifj.­­v..­­' •» ' \ / Sokan beléptek, de nem vagyunk többen Családtagok, alkalmazottak kérték felvételüket tagnak —• Kiket vettek fel, kiket nem? — Igazságos-e a segélyezés? A pártvezetőség javaslata: nem indokolt az egyenlősdi. — Fegyelmi ügyek Tanácskozott a tsz-vezetőség Molnár Mihály, Takács Irén, ifj. Héjjá László — is egy­hangúlag kooptálták a tagok sorába. A más vállalatnál dolgozó 3 jelentkező kérel­mét elutasították. Senkit ne tévesszen az meg, hogy ilyen sok új tagot vett fel a vezetőség az el­múlt évi utolsó ülésen. Hi­szen a kérelmezők — 3 kivé­telével — eddig is a közös gazdaság dolgozóiként tevé­kenykedtek. így a munkás­kezek száma gyakorlatilag nem változott mindössze az özvegyek növelik a járadé­kos tagjaink létszámát. A szociális bizottság azzal a javaslattal fordult termelő­­szövetkezetünk vezetőségé­hez, hogy a nyugdíjasaink és a járadékosaink részére 500, 1000 Ft-os egyszeri segélyt utaljanak ki. Az előbbit az elhalt tagok özvegyeinek jut­tassák. Lencse Imre párttitkár hozzászólásában a segély ki­fizetése mellett szólt, de fel­hívta á figyelmet arra, hogy a jövőben differenciáltan kell azt kiosztani. Ennek több oka van. Az első és talán legfontosabb, hogy ma már a nyugdíjak összege nagyon eltérő. A korábban az aktív munkát befejezők közül sok­nak nem éri el az 1000 forin­tot míg a közelmúltban nyugdíjba vonulók 2000-en felül kapnak. Mindezek nem indokolják az egyenlősdit. A másik, az új szabályozó rendszer életbe lépése, amely összegszerűen meghatározza — 1000 forint tagonként — hogy mennyi szociális jutta­tást adhat a termelőszövetke­zet. így 1976-ra 815 ezer fo­rintot oszthatott szét. Az el­múlt évben a felhasználás a megszavazott segélyekkel együtt 1 millió 200 ezer fo­rintot, a szociális és kulturá­lis alapra fordítottunk; Erre azért nyílt lehetőség, mert 1975-ből komoly tartalékok maradtak. Mire fordítottuk az 1 mil­lió 200 ezer forintot? 430 ez­ret nyugdíjasoknak és jára­dékosoknak, valamint az öz­vegyeknek segélyként ad­tunk. 93 ezret az iskolába in­duló gyerekek szüleinek osz­tottunk szét. 65 ezret bevo­nulási, házassági és idős ta­gok segélyezésére fordítot­tunk. 45 ezret költöttünk a különböző társadalmi ren­dezvényekre. 60 ezerbe ke­rültek a kitüntetések, jutal­mazások. 70 ezret fizettünk a nyári üdültetésért. 103 ez­ret tettek ki a kirándulási költségek. 120 ezerrel támo­gattuk a művelődési házat és a községi sportkört. 60 ezer forint a CSÉB kiegészítés és a színházbérlet költsége. 136 ezer forintba került az üze­mi lapunk. Mindez alátá­masztja és egyben indokolja is Lencse Imre párttitkár fel­vetését, s annak helyességét, gyakorlati alkalmazását Az előterjesztésről többen egyetértő véleményüket, nyil­vánították. Végül a vezető­ség a szociális bizottság ja­vaslatát elfogadta és ez év­ben az eddig is alkalmazott segélyezés alapján osztották Jd a pénzbeli támogatást, de az 1977-es évre megbízta a bizottságot, hogy dolgozza ki a differenciált támogatást. Gazdaságunk párttitkára ja­vasolta még, hogy a jövőben a nyugdíjba vonuló tagokat ünnepélyes külsőségek között búcsúztassák el. Ezt egyhan­gúlag elfogadták. Az egyéb napirendi pont­ban fegyelmi ügyekben ho­zott döntést a vezetőség. Kaszás Sándor volt állatte­nyésztési dolgozó ismeretes vétségére tettek pontot. A gazdaság vezetősége mérle­gelte a körülményeket, az eset súlyosságát, s azt a hatá­rozatot“ hozta, hogy mivel a tsz-nek okozott kár tulajdon­képpen megtérült: Kaszás Sándor 1976. szeptember 3- tól 1977. szeptember 3-ig nö­vénytermesztői munkakörben Téli tanyavilág köteles dolgozni, más murw kahelyre nem osztható be. Manga János gépkocsive­zető november 15-én munka­végzés — kukorica szállítás —- közben az árokba borult, s igy kárt okozott. A vezető­ség a határozati javaslatánál figyelembe vette, hogy a gépkocsiban keletkezett kárt az Állami Biztosító megtérí­ti, valamint a felborulást nem az ittasság okozta. De azt is mérlegelte, hogy a bal­eset elkerülhető lett volna, ha a gépkocsivezető felette­sével időben közli, hogy már fáradt. Manga János elismer­te hibáját, s megígérte, hogy a jövőben körültekintőbben végzi feladatát, így írásbeli megrovásban részesült, Következetesen r. \ Nem gazdasági természeti a téma, amely a vezetőség legutolsó ülésén szerepelt 1976 decemberében. A tag. felvétel, a segélyezési politi­ka, a fegyelmi ügyek közvet­lenül nem kapcsolódnak a termeléshez. De nem is füg* getlenek attól. S a vezetőség határozatai éppen ezért azt a következetes irányvonalat képviselik, amelynek célja, hogy tovább haladjunk elő­re a megkezdett és láthatóan bevált, jó úton. Senki sem szeretne vissza­lépni. Sem a munkakörül­ményeket, a megélhetés biz­tonságát tekintve sem, élet­­körülményeinket,, jövedelmi viszonyainkat illetően. In­kább előre haladni kívánunk. Olyan eél ez, amely azonos az országos törekvésekkel. Hiszen, amit a termelésben tervezünk, résre az országos V. ötéves tervnek. Ezért he­lyes a következetesség min*' denben. Pártszervezetünk vezetősége most az 1977. év* I gazdaságpolitikai feladatok­­| kai foglalkozik. Az alap, a párt megyei bizottságának decemberi állásfoglalása, amely hangsúlyozza: előre­haladásunk feltétele, hogy a gazdasági épitőmun­­| kas 1976. évi lendületét fo- 1 kozzuk és újabb tartalékok feltárására alapozott többlet­vállalásokkal járuljunk hoz­zá az V. ötéves terv első két évére szóló feladatainak ma­radéktalan teljesítéséhez, a gazdasági hatékonyság és a népgazdaság tervezett egyen­súlyának biztosításához.” Pi ...v <%.r *■***' A* új ewtcndő fcüsíébá? ==* A* «Ma1 felső kéne vészen* a nagyüzem téK kénét muiati». Ez a feladat Székkutaso» is, hiszen előre haladnunk csakis az országgal együtt lehet. A következetesség ép­pen ezért kell, ezért helyes. IA körö-séget érintő minden i kérdésbea,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék